Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-04 / 27. szám

jAftQflIÉL 1932. február 4 a várt mérséklést. A hangverse­nyek, báiak rendezőségei sokat pa­naszkodnak arról, hogy különböze* díjak kifizetésére nagy összegek kefienek, holott a mai nehéz idők­ben — amikor kétszeres szükség \Tjlna a jókedvre — kevesebb ösz­szeg is elegendő volna. Ugy lát­szik, erről az oldairól nem akarja még egységesen rendezni a hang­versenyek, báiak, műkedvelői elő-, adások ügyét a belügyminiszter. Ha még nem tudná, ugy most jegyezze meg, liogy az egyetemi hallgatók »Szabolcs ve­zére B. T.-nek avató táncos disz­táborozása szombat este 9 órakor lesz a Koronában, melyre meghí­vót minden nap 11 — l-ig lehet igé­nyelni az Újság boltban. Ugyanott inár a jegyek is megválthatók, me­lyekről ajánlatos dőre gondoskod­ni, nemcsak a nagy érdeklődés miatt, hanem azért is, mert minden hely egyáru lévén, jó helyre csak azok jutnak, kik jegyöket jóelőre megváltották ! A részletes műsort következő számunkbaji hozzuk. — Azonban előre elárulunk Iselőle annyit, hogy Hankiss Jámos egyet, prof. nagyértékünek Ígérkező elő­adási mellett a katonazenekar mű­sorszámai is hozzá fognak járulni az est sikerének emeléséhez ! Az üzemntódlás kérdése a Társadalombiztosításnál 11. Régi és állandóan hangoztatott kívánsága volt tehát a kereskedő és iparos munkaadó érdekeltség­nek, hogy az iuemutódlás kérdé­se tekintetében bizonyos enyhítés történjék. Az 1931. évi 5090. M. E. sz, r. 8. szakásza a következő rendelke­zést tartalmazza: »Az üzem azonos­ságát minden esetben az üzem helyére, az üzem berendezésére és vitelére, a termelt vagy forga.om­bahozott áruk jellegére, a gazda­sági kapcsolatokra (vevőközönség) és az üzem működésének közbeeső esetleges tartósabb szünetelésére vo natkozó körülmények gondos mér­legelésével kell megállapítani. Az üaemazonosságot nem lehet megál­lapítani árverési vétel vagy csőd eljárás, illetőleg kényszeregyezsé­gi eljárás során történt értékesítés esetében, ha a szerzés tekinteté­ben rosszhiszeműség nincs«. Az üaemazonosság megállapításá­nál tehát figyelembe jönnek mind­azok a tényezők, amelyeknél fogva az üzem folytatásához választott hely azonosságában rejlő gazdasá­gi értéket az ugyanazon a helyen temntartott üzem későbbi tulajdo­nosa kihasználhatja. Ilyen ténye­zőkként jelentkeznek az üzem he­lyének és az iparágnak azonossá­gán felül a munkaeszközök, a szel­berrú vezetés, a munkások, a külön­leges gyártási eljárások, az áru ioTgalom ba hozására szükséges be­rendezések, a beszerzési források, a céghez fűződő hirnév, a vevőkör, az üzleti összeköttetések stb. Az üzemutódlási kérdés tehát igen nagyjelentőségű s erre tekin­tettel az OTI önkormányzata is behatóan foglalkozott az üzem­utódlásinál követendő irányelvekkel. Ennek eredményeként az OTI önv kormányzata az 1932 évi 9090. M. E. sz. rendelet 8. §-ában fog­laltak figyelembevétele mellett arra az álláspontra helyezkedett, hogy az üzemazanosságot és ezzel kap­csolatosan az üzeniutódlást meg kell állapítani, ha 1. Az 1908: LVII. t. c. szabá­lyozott üzletátruházás esetében és pedig' 'teljesen függetlenül attól, hogy az üzem előzői tulajdonosa mikor hagyott fel üzemével és az uj tulajdonos mikor kezdte meg azt, 2. közvetlen üzletátruházás hiá­nya esetében is a) ha a későbbi üzemtulajdonos az előző üzemet je len/tő gazdasági értékeknek (cég. hirnév. üzleti készlet, gépek, be­rendezés, alkalmazottak, üzleti kö­vetelések, szabadalmak, üzleti tit­kok, vevőkör, stb.) vagy ezek egy­részének birtokába jutott függetle­nül attól, hogy a két üzem műkö­dése között volt-e és mennyi ideig tartó üzemszünet ; b) csupán az üzemhely és iparág azonossága alapján akkor, ha az uj üzem tulajdonosa az előbbi pont­ban emiitett gazdasági értékeknek, vagy ezek egy részének nem jutott ugyan, birtokába, de az előző üzem­nek megszűnése, és az uj üzem megkezdése között még két hónapi időköz nem múlott el, mert ilyen­kor az odaszokott vevőkör azonos­ságát keji védelmezni (Folyt .köv.) s. 0. s. II. • ' A Biblia szerint, mind«n emberi nyomorúság abból kezdődött, hogy az első emberpár nem hitt a "te­remtő Isten szavának s ez a hitet­lenség a nagyra vágyást, az uralko­dást támasztotta fei szivében. Egy­szerre olyan aka rt lenni, mint az Isten. £s e hitetlenségbő*, ez urai­mi nagyravágyásból á'iott elő min­den ellenségeskedés, minden nyo­morúság. ( Így volt-e kezdetben? Vagy nem így volt? E felett sokat okos­kodtak már az okos és nem okos emberek; de a régi idők, a sok esztendők a mai napig azt bizo­nyítják, hogy országok és" népek, mindig háborúban állottak egy­mással, irtották, pusztították egy­mást és mindig az uralkodás miatt, kapzsiságból, nagyravágyásból- — Nemcsak a nemzetek, a népek pe­dig, hanem egy nemzetnek, egy népnek családi, különböző osztá­lyai is, lenézve egyik a másikat, különbnek tartva a maga osz­tályát, iogíalkozásá 1, nemzetségét, meg a vére szinét is. És ez így van mai napig. — Még mintha mindig zúgna a világ­háború moraja, ezer kiuban vergő­dik jajgatása, átka, füstölgő ro­mok, véres hullák miíliói, össze­roncsolt menekülők — és a többi. Hogy mikor fog elcsendesedni ? — Majd csak ha a teremtő és gond­viselő isten lesz az egyedüli tör­vényhozó. Mert hiába okoskodnak, bölcselkednek, alkotnak törvényei ket a népek, — éh bizony felérne a ésillagokig, ha egymásra rak­nák! nem adatott emberi fejek­be olyan tiszta meglátó képesség, hogy a teremtő Istenen kivüL a legpompásabb országházban, tör­4 vény házban, vagy faluházban, Í meg tudnák látni emberi éietünk igaz útját, mint ahogy egy isko­• las gyermek is meglátja, ha kezé­be veszi a BibliátI Nem árt, ha ismét felhozom idevonatkozóan, leg közelebbi előadásomban említett azon egyszerű példát, amely sze­nnt egy kisebbrendü gazdasági gépet u csak ugy tudunk okosan felhasználni, ha annak készítője tö\ii ől-hegv ire megmutogatja, meg magyarázza. Hát vajon testünkkei, — csak testünkkel is, ezzel a cso­dálatos gépezettel, hány ezer és ezer tudós orvos foglalkozik és hol állunk még ma is ennek isme­retévei?! Hát a lélek, az éltető lé­lek, aki 'ha elhagyja a hasznave­hetetlen testet, azonnal egy ijesz-> tő vár, — a legszebb test is eg>v bűzös, szétömlő roncs marad, — ennek a léleknek mivoltát ugyan ki igazithatja kedve szerint? — Hiába kérlelném én így: — én. lelkem, drága lelkem! óh ne hagyj el még! hadü éljek, hadd örüljek e testben, gyönyörködjem az én gaz­dagságomban, úgyis eleget fárad­tam utána.. mit is mond erre a Jézus figyelmeztetése? ezt mondja: »bolond, még az éjjel "megkérjk íeikedet! öh hány példa van er­re, napról-napra. És mégis, bizony ezzel törő­dünk. iegkevesebl>et, — vagy sem­mit. Éppen most, az adventi várás idején, nagyon alkalomszerű is er­ről gondoskodni, beszélgetni. — És mintegy fundamentomként ad­ja ejé Pái apostol a Cselekedetek könyvének 17-ík részében, Görög­országnak világszép fővárosában, Athénben és világhíres tudós fér­fiai előtt a gyönyörű nagy szabad piactéren, Istennek emberteremtő felséges munkáját és célját ekép­pen: »Isten ád mindeneknek éle­tet, lelkeket és mindent. É s az* egész nemzetet egy vérbői terem­tette, hogy lakozzanak a .földnek egész színén, megliatározván eleve rendéit idejőket és lakásoknak ha­tárait, hogy keressék az Urat, holott bizony nincs messze egyi­künktői sem, mert Őbenne élűnk, vagyunk és mozgunk.« Tehát egy vér, — egy ejeve elrendelt Jakás — és mmdnyájan őbenne élünk, moz­gunk és vagyunk!... Ez a nagy életközösség az em­ber életvilágában! £s minden elet ­mozgás Őáltala és őbenne \-an­Szemmel nem látható, de érzéssel érezhető- Mint a levegő nem Játha­tó, de érezzük, hogy benne élünk s mihelyt nem érezzük, a testi életnek is vége. így a teremtő és gondviselő Isten is! Benne va­gyunk, mint a levegőben, — ne mondjuk, hogy láthatatlan. A meg­érzés biztosabb a látásnál is. A végtelenség nem fér a kis (ember­be, untig ejég, ha ugy vagyunk veie, mint a virág illatával:: .— kedves, drága, éltető, viditó, kö­rülvesz, leiüdit! Boldog, ezerszer boldog, aki érzi, hogy vele, ben­ne, általa él! S most állítsuk egymás mellé az Istenben élő ember testi és lelki életét azzal a vad, őrjöngő gyilkos áradattaf, melyet csakegy csatatér is mutat! Nem hiába, most már az úgynevezett győző nagyhatalmak is megállapították, az ugyne\ezütt békekötésben, hogy a háború bűn és erkölcstelen. Amit ezelőtt ezer és ezer éven át hősiességnek, legnagyobb dicsőség­nek tartottak, sőt ugy is gondol­kodtak sok népek, hogy minden népnek külön istene lévén, — p. o. nekünk magyaroknak Hadúr, — tehát még az ellenséges istenek js hadakoztak egymás eiien. Emberek a földön, Istenek fent a levegőben, csapatostól, 'seregestől! Attilának még egy gyzőhetetfen nagy kardot is dobott a föjdre az ő Hadúr istene, ugy találták meg a földbe fúródva á azért is hódított Attila egy világbirodalmat Hadúr kard­jával! És midőn ma már kimond­ták azt az ítéletet, hogy a háború erkölcstelen, tehát aljas bűn; — •ez a legnagyobb, legfelségesebb di­csőség, mely ezredek vértengferé­ben fogant, vértengeréből támadt s reményt ad ahoz a szent bib­liai "örökigazsághoz, mely szerint­>;az egész emberi nemzetséget Is­ten egy vérből teremtette, hogy lakozzanak az egész földnek szí­nén, meghatározván ejevereadelt idejöket és lakásuknak határait, hogy keressék az Urat, jóllehet nincs messze bizony egyikünktél sem, mert őbenne .élünk, mozgunk és vagyunk.» ' < Öh, hadd legyen ez egy vüág­határmesgye, a m ult gyilkosai és a jövő élet segítői között! Egy uj u]ág-advent! A vértenger hullámai még zaj­lanak körültünk, alattunk. De mint ha leikünkbe villanna egy Rádió­üzenet: — Megy a mentőhajó!... 1 Krisztus ül a kormányon, válasszá­tok ki az életért ékeket! Ezt hozzá­tok, ezt mentsétek, hadü vesz­szen, a többi! Ha ezt az egyet megmentitek, nincs veszve semmi sem! Ez a legdrágább, ez a leg­első menteni való: a mi istenünk, atyai kegyelme, mely bizai mat kel­lőleg igy zug át a még most is zajló vértenger^n; »Ugy szerette 'Isten a világot, hogy az ő egyszü­lött fiát adta, hogy aki hiszen ben­ne, örökélete legyen annak!« Íme az az egy szülött fi'u jön most, — Lejek a telkekhez. Mindig jő, min­dig hiv, műidig kész és képes j* a segítségre. Megdorgálja ma is a vihart s jesz nagy csendesség. Mint földön jártában tette. Bi­zony ő jár most is falunkban, ház­ról-házra gyűjteni az éhezőknek, a ruhátlanoknak, kiket a jjátáu Vetett éhségre, a Sátán vetkőzte­tett le, tett hajléktalanná. Nem­csak faiunkban, hanem országunk­ban is. A Sátán rabolta el orszá­gunk kétharmadát is! Mert miűi­kább hittünk a Sátánnak, mmt a Kegyelem Istenének! A Sátánnak, aki ' érontó és vérfagy asztó Gyű­lölet. Aki műidig hazudik és min­dig csaj és mindig gyilkos és Isten gyermekeit mindig egymás ellen tüzeli... Emberek, egy vérbői' teremtett Isten gyermekei, Nem volna már ejég a nagy hazugságból, amely­ben élünk, amelyben vergődünk, amelyben haidokiunk!... A nagy hazugságot, a kereszt-, víztől a világgyilkolás csataterem­át, a Krisztus szereiméig, mely a keresztre vitte őt is, aholott is igy imádkozott: »Atyám, bocsáss meg nekiek, mert nem tudják, mai cselekszenek!« Vajon miértünk imádkozik-e még ma is, akik még­ma sem tudjuk, mit cselekszünk és mit kellene cselekednünk!... i Befejezem azzal a szent bibliai figyelmeztetéssel, melyet a mult előadásom kezdetén fe olvastam, a Lukács írása szerinti eyang. 13. rész. 1 —10. versig, amely igy vég­ződik: Krisztus ítélete ÜZ: »Ha pedig nem terem: — vágd ki!« y-K— — 50 filíér§rt 5 pengő értékűt kacaghat szombaton és vasárnap a Leányegylet műsoros délutánján. Trader Horn utolsó két napja az Apolloban Évek óta nem volt filmnek olyan sikere, mint az Apollo műsorán lévő Trader Horn filmnek. Már ötödik napja pereg a film telt házak előtt, s a közönség a látottak felett, elra­gadtatással s csodálkozással és a legnagyobb elismeréssel hagyja el a nézőteret. Az Apollo igazgatóságának ezt a nem mindennapos film­csodát sikerült még két napra, ma, szerdára és holnap, csütör­tökre itt tartani. A Trader Horn filmet nem lesz módjában rep­rizre tűzni az Apollonak, mivel a magyarországi lejátszások után a filmet a Metró központja be­vonja.

Next

/
Thumbnails
Contents