Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-17 / 13. szám

8 jAlwmés. 1932. fan u-t 17. ••••HH : GAZDAMELLÉKLET ftlIltf^tlTIfttKittltltEHtftlIflttlílltlf klllllllllllllftll Ifllf ElIIIIllllIIIf tf Iff lllllflff f llllIIISIflllHItlilIlliSIlIflIIt SB^mS9Si^^SSift^HtSCM4tSji!ÍllttUtlttITIlliiIlllVltiB£illlIfIillilIlCn}!il lllif IlIlllllIHIlIEittlItltifttttHiiülf l-illltl HtililTiinilllili illililllii'f

1*'" Alapjaiban megrendülve érte el ságnnk az új esztendőt Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő a következő jelentést terjesztette elő a vármegye gazdasági helyzetérői. Egy válságos, gondokkai telt év elmúlásával úgyszólván alapjában megrendülve érte el mezőgazdaságunk az uj év küszöbét. A háború, kommün és román megszállás után törkretett és a többjtermelés jelszavának hatása alatt' a gazdáságok helyreállítására, belterjesedbe tételére felvett hitelek utáni magas kamat, az ingatlanok jövedelmezőségével arányban nem áüó és az elmúlt évben is emelkedett nagy köz terhek, a gazdaság viteléhez szükséges üzemtőke, hitel teljes hiánya, a termények és az állatoknak alacsony ára miatt mezőgazdaságunk oly válságos helyzetben van, hogy amennyiben sürgős beavatkozás annak megmentése érdekében nem történik, képtelenek lesznek gazdáink a: irántuk támasztottt követelményeknek ele get tett ni és gazdasági iizenviket az eddigi keretben fenntartani. Elsősorban a gazdahivatat rendezésével és a súlyos kamatterhek jelentékeny leszállításával véfném a gazdaságok megbontott rendjét helyreállíthatni, mert eladósodott gazdáink képtelenek az ingatlanok jövedelmét meghaladó kamatfizetéseket teljesíteni. E nehéz viszonyoknak ; következménye, hogy vármegyénkben az utóbbi időkben régi családi birtokok adattak el' éspedig van olyan is köztük, melytől gazdájának a kényszer viszonyok folytán még a mai nyomott földárak mellett is a forgalmi árnál alacsonyabban kellet megválnia. A nehéz viszonyok között mint a villámcsapás érte dohányt-rme'őinkct és kertészeinket a m. kir. pénzügyminiszter urnák a dohánybeadás határnapja előtt kiadott 119.902—193!. számit rendelete» mellyel az 1931—32. termelési évre február hóban közzétett beváltási árakat átlagban 20 százalékkal leszállította. Tekinti t el, hogy az ország dohánnyal beültetett területének 40 száza

1 éka vármegyénkre esik a rendelet vármegyénk gazdaközönségét és dohánykertészeit érinti legsúlyosabban, mert mintegy 2800000 pengőtől estek el akkor, mikor az utolsó fillérig ki volt már számítva, hogy. abból milyen süxgős fizetési kötelezettségeket fognak teljesítem. Ezzel a termelőket és kertészeket súlyosan érintő kérdéssel a vármegyei gazdasági egyesületünk azonnal sürgősen foglalkozott és még behatóbban a Tiszántúli ezőgazdasági Kamara növénytermelési osztálya fogja ezt e hó folyamán tartandó ülésén letárgyalni "és a Kamara utján a szükséges lépéseket megtenni. Különben a dohányok beváltása rault hó 14-én megkezdődött és .eleinte a termelök részérc* egyes hivatalokhál észlelt sére\mek rncgslűHté&sé végett a vármegyénk j&fcpánja-- ifíetékís helyen azonmi és $r&ménnycC inté'zk?(k,t(>. mgyhogíy utóbbi időkben tadtanklcai más panaszok nem merü;tek fcf. Nagyjelentőséggel biró a földbjirtokrendezés befejezésévet kapcsolatos tennivaló ellátásával életbelépett 1931. évi XXXV. t.-c. Eszerint a folyó év kezdetévei azokra a kézségekre 1 onatkotócm, amelyekben ? földbjrtokren dézés s

0rán kiosztott ingatlanok egyéni tétekkön yvezését előkészítő eljárás befejezést nyeri. i.,A hozzájárulás járadékteleknek, vagy haszonélvezetének megterheléséhez. átruházásához, megosztásához, haszonbér h eadá sáh oz, 2. hozzájárulás c saládi birtok meg terheléséhez, elidegenítéséhez, bérbeadásához, haszonélvezetének vagy használatának átengedéséhez, 3. hozzájárulás a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó jogszabályok alapján juttatott ingatlanok elidegenítéséhez vagy megterheléséhez. 4. a juttatott ingatlan e Vétele, ha a tö dhöz juttato't a föld megmiveléséről nem gondoskodik, a földdel üzérkedik, vagy az ingatlanáért vagy annak használatáért járó ellenértékét az esedékesség évében október 1 5. napjáig önhibájából meg nem fizeti s a felszaporodó hátralékok behajtása is veszélyeztetve van. 5. Az elvett, vagy bármely ok hői megüresedett ingatlanok juttatása a fennálló jogszabályok értelmében. Ezen ügyek intézése az Országos Földbirtok rendező Bíróság eddigi hatásköréből a gazdasági albizottságra száll át. Ezidejg 39 község van olyan, ahol a telekkönyvezési előkészítő eljárás befejezést nyert. |Ezek a községek a hatáskör átszállásáról közhirrététel végett éitesitett.ek is. A középbirtok mintagazdaság, közös legelő céljára juttatott ingatlanok átvétele és ujabb juttatása, ingatlanok forgalmána, üzletszerű közvetítésére vonatkozó engedélyek megadása a föIdmiveXésüjgyi miniszter ur hatáskörébe mentek át. Az elmúlt évben a gazdasági al bizottsághoz 832 drb. adásvételi és 7 drb haszonbérlc ti szerző dés mutattatct. be, az 1930 é. h z 1 is'zoéyitva az adásvételi jogügyiéi 2, a haszonbérleti jogügylet 26-al emelkedett. A bemutatott ' 1. adásvételi jogügyletből: házasbelsőségre 136, 10 kh-ig terjedő ingatlanra 601. 30 - 100-ig terjedő ingatlanra 26, 100—1000-ig terjedő ingatlanra 8, 10 kh-ig terjedő szőlőre 52, 10 kh-011 felüli szőlőre 1. 2. Haszonbérleti jogügyletről 10 kh-ig terjedő ingatlanra 32, 10 30 kh-ig terjedő ingatlanra 3, 30 100 kh-ig terjedő ingatlanra 12. 100— 1000 kh-ig terjedő ingatlanra 28, 1000 kli-oíi felüli ingatlanra 2. Az adásvételi jogügylettől egy esetben tagadta meg az albjzo'tság i, a tudomásvételt, melyet azonban a ( fellebbezés folytán á földmivelésiágyi miniszter ur tudomásul vett. Haszonbérleti jog ügyleteknél r esetben kötelezte. haszonhfSríőt az albizottság' javaslatára a föMmivelésiigyi miniszter ur, hogy a szántó 1 5 százalékát kishaszombéttét be enged-" " ja ál. ' - />'WM """ fgqfiBi „•ne ott, tictsxtiCCa) ÁoAögtí, / —

T„S SÜZlURiiir**™ A szeszélyes időjárás a vetések telelésének nem kedvez, a gazdaságokban a dohánysímitás, szállítás, favágatás, állatok gondolása, a tavaszi vetőmagvak előkészítése, gépek és eszközök javítására terjednek ki a munkálatok. Az év elején leesett és a szél ál- f tal összehordott hó eltakarításával sok e-átatlan egyén jutóit inségbuzza ellenében végzendő munkához Az ellátatlanok száma sajnos, napró(-napra nő lés a vármegyénknek rendelkezésére adott 187 vagon, buza, mint azt előre is láttuk, nem lesz elegendő. A községekben a kisgazdák téli oktatása folyamatban van és annak eredményesebbé tétele végett a vármegyei népmiv-elési bizottság ügyv-e zető elnökével"és titkárával folyó hó 12-én a járási m. kir. gazdasági felügyelők bevonásával tartott értekezleten a követendő irányelveket részletesen megbeszéltük. Egyéb ként a Felsőszabofcsi Gazdakör, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, a Magyar Gazdaszövetség is e nagyon fontos tmunkála* okba hathatósan bekapcsolódott és hiszem, hogy e tanfolyamok eredménye pár év múlva már mutatkozni fog. Minden esetre örvendetesen tapasztalható, hogy az érdeklődés évről-évre a tanfolyamok iránt fokozódik. A dohánykérdés a Tiszántúli Gazdakamarában Január 13-án tartotta a Tiszán" t

uii Mezőgazdasági Kamara növénytermesztési szakosztályának kereskedelmi és ipari növény termesztési bizottsága a magyar dohánykérdés tárgyában szakértekezletét, mely értekezletén a bizottsági tagokon kivül a Tiszántúl dohánytermelő vidékeinek reprezentánsai a magyar dohánytermesztés legkiválóbb gyakorlati szakértői is nagyszámmal vettek: részt. Báró Vay László kamarai elnök és BeÜczey Géza szakosztályi elnök üdvözlő szavai után Steinfeld István bizottsági elnök elnöklete alatt folyt le a több óra hosszáig tartó és szigorúan tárgyilagos szakértekezlet, meiyen a magyar dohánytermelés és általában a dohánnyal összefüggő összes kérdések beható és szakszerű megvitatásra kerültek. : A vita során báró Vay László, Be'iczey- Géza, Eszenyi Jenő, Jármy Miklós, báró Vay Miklós, Kausay Tibor, dr. Ruffy-Varga Kálmán, Diner Pál, Jármy Menyhért; Bodor Zsigmond, vitézi Reviczky László, vitéz Czeglédy Béla és Juhász Árpád fejtették ki a dohánykérdéssel kapcsolatos véleményüket és ja•vas'ataijklV s\a (hozzászólásokkal kiegészített határozati javaslatokat egyhangúan elfogadva, küldöttségileg fogják a Tiszántúl 'gazdái a kir. kormány elé terjeszteni. A Tiszántúl dohánytermelő gazdaközönsége elsősorban tudni kívánja azt, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak tenni az illetékesek a belföldi dohány fogyasztás növelése és a termelés és fogyasztás összhangbal fatála érdekében. — Olyan intézkedéseket várnak a gazdák, amelyek nyomán egyrészt az exportra szoruló dohányfefeslegek mennyisége rsökkenthető, másrészt a külföldi dohánybehozatal, mérsékelhető tesz. amit ugy'vélnek elérhetőnek. ha a közönséget megfelelő propagandával újból rásroktatják a pipázásra és szivarozá&ra, másrészt a belföldi dohány fogyás/ rás eiroiése" érdekében a jövedéki 'í$szi«h&Jy%k- árát n fogyasvtóközönség vásárlóképességével 'hozzák arányba. De tudni kívánják a termelők' azt ís, hogy milyen intézkedéseket szándékoznák tenni az illetékesek a beifogyasztásban nem értékesíthető dohány feleslegeknek külföldön értékesiihetése érdekében, mert csak a belfogyasztási és a kiviteli vonatkozások teljes ismerete szolgáltathat garanciát arra nézve, hogy váratlan területi, avagy árredukcióknak, a jövőben ne legyenek a gazdák kitéve, amely garanciára a termelőknek fel tétlenül szükségük van, hogy termelésüket zavartalanul folytathassák s a gazdák és a dohánykertészek reálisan kalkulálhassanak. Ugy a dohánytermelésnek, mint a dohány további kezelésének, feldolgozásának és gyártásának terén korszerű átszervezést tartanak kívánatosnak a tiszántúli dohánytermelő gazdák és elsősorban sürgetik az Országos Dohánytermelési Szakta' nácsnak kiegészítését és újból mun kába állítását, mert sajnálatosan nélkülözik a szaktanács kipróbált és a dohánytermelő gazdák legteljesebb bizalmát élvező munkásságát. A minőségi dohánytermelés és a minőségi dohánybeváltás terén további lépéseknek sürgősen magtételét várják a gazdáik s minit a minőségi termelés előfeltételét a minőség dohányok megfelelő beváltási árának biztosítását olyként, hogy az eddigi beváltási árhirdetmények helyett a kincstár és a termelők kör/zött termelési szerződésekkel- Szabályoztassék a jogviszony. Egyhangúan megállapították a szakértekezlet résztvevői, hogy a magyar dohánytermelést fenntartani csak akkor lehet, ha a korszerű átszervezés, a legrövidebb időn belül keresztülvitetik, épen ezért hálával emlékeztek meg gróf Hadik Jánosról, aki mint az Országos Dohánytermelői Szaktanács elnöke, az elmúlt évek alatt rávezette és megijiditott.a a magyar dohánytermelést, azon az uton; ametven a. jövőbeli is• kSladwia ' - - , a ii