Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-15 / 11. szám

1932. január 15. JNílrfRYIDÉK.- 3 Ma, csütörtökön utoljára az Erdészleány az Apolloban Nyíregyháza lóhnstogyasztása Ferkó József és társai közvágó­hidunkon 1923. évi május 29-én vágták az első lovat. Külön lóvágó­hidunk nem lévén, azért ideiglene­sen egy marhavágókamra lett e célra kijelölve, hisz ugy volt, hogy rövidesen uj közvágóhíd épül s akkor majd külön lóvágóhid is lesz. Ami a lóhusfogyasztást illeti, biz ez akkor sok beszédre adott alkal­mat. A legtöbben azt hangoztat­ták, hogy városunkban a lóhusfo­gyasztásnak nincs tere és csak ke­vesen voltak, kik a lóhu sfogyasztási terjedésében biztak. Az azóta eltelt 8 és fél eszten­dő azoknak adott igazat, lak a ló­husfogya sztás terjedésében bíztak, aminek igazolására szolgáljon a jelen kimutatás, mely egyben azt is bizonyítja, hogy a lóhusfogyasz­tás 1925-ben és a mult évi leg nyomorteljesebb esztendőben volt a legkevesebb. Pedig, mint e lap hirdetési rovatában pár héttel ez­előtt is olvashattuk, kgját 20 40 fillérért mérik. 2 tai W Levágva J3 M 2* 19231 176 19.'41 192 1915 1926 1927 1928 1959 1930 1931 126 159 sos Í38 301 139 119 őssx: 11667 21 •8 2 Közfo­gyasztásra bocsátva 172 ló 189 „ 12t , 156 , 204 „ S36 , 293 , 144 „ 124 „ 26 1647 10 A ló vágás csökkenése gondol­kozóba ejti az embert, hogy ta* Ián a szegényebb néposzt álynak már a lóhusra sincs pénze, avagy a lóhus iránt való ellenszenv lett annyira úrrá az ágyonszanált em­berekben s ez^rt idegenkednek tő­le, mondván, ha szegények va­gyunk is, de lóhu st nem eszünk^ A lóhusfogyasztás csökkenésének oka felől megkérdeztem a Pahcz testvéreket is és mindkét lómőszá* ros egybehangzóan azt mondta, hogy amióta a város az inség­konyhát felállította, azóta az amúgy is erősen megcsökkent ve­vőközönségüket úgyszólván mind elvonta s ujabb vevők pedig nem nagyon jelentkeznek. Az ál!a(m a lóhusfogyasztás érde­kében a lóhúst a fogyasztási- és forgalmiadétól mentesítette, hogy igy olcsóbb^ s ezáltal mennél köny­nyebben hozzáférhetőbbé tegye. — De hol maradt a lóhusnak az ol­csó népélelmezés, a köznyomoi enyhítése, tehát szociális érdekbői való propagálása, népszerűsítése? Amikor városunkban a lómészáf szék megnyílt, átránduham volt az akkori "lómészárossal Miskolcra a lóhusfogyasztást tanulmányozni s azt tapasztaltam, hogy a már ak­kor 2C éves mu'tra tekintő lóhus-i széket a közép- és munkásosztály egyaránt látogatta. Magasrangu hivatalnokok, katonatisztek állan­dó rendes vevők voltak és nem azért, mintha más huSra nem telt volna, hanem mert a háború alatt a lóhust megkedvelték, megsze­rették. Érdekes esetet mondott ei ak­kor az egyik Iócnészáros. Ugyanis többek közt egy hivatalnokcsalád állandó vevője volt 3 rendesen az ur vette é3 vitte haza a lóhust. — Történt, hogy egyszer az egyik kollégájánál voltak vendégségben S ott szóba került a lóhus is. A há­zigazda nagyon leszop íéböcsmé­relte a lóhust, hogy ő a vi'ág minden kincséért sem tudna egy falatot sem lenyelni. Vendégünk erre kereken kijelentette, hogy bi­zony ők már évek óta fogyasztják. Majd jól szemügyre veszi az asz­talnál felszolgáló leányt és a mit sem sejtő házigazdától megkér­dezte, hogy a lóhusszékben több­szöri találkozásuk alkalmával ki­nek a részére vásárolta a lóhust. A leány kereken megmondta, hogy a rendes hus mellé mindig vett egy kis lóhu st is és az árküönböze­tet magának tartotta meg és ki­sült, hogy akkor is ettek lóhust, csakhogy nem ismerték meg. A lóhuson nincs mit szégyelni? hisz a ló a legiflsztább állat s ezért régen áldozatul is felhasz­nálták s ma már milliók eszik. — Franciaországban a háború előtt évente 5 és egynegyed kgr. lóhus esett egy emberre, míg Németor­szágban 1 és féf—2 kgr. Ausztriá­ban éppen ugy füstölik a lóhust, akárcsak mi 'a sertéshúst. A lóhus színe sötétebb, mint más huSe és édeskésizii, melyet fűszerrel leplezni 'lehet. Tápérté­ke a sovány marha, borjú- és bé | rányhuséval egyenlő- Tehát csak szín, iz és szag, vagyis csupán élvezeti értékben -van köztük kü­lönbség, de hőértéke, kaíóriatartal­ma ugyanaz. » Miért idegenkedünk hát akkor a Ióhustói, niikor az éppen olyan egészséges tápszer, mint bármi más? Sokan nem tudnának erre felelni, ha csak azt nem monda­nák, hogy álszeméremből. Ezt az emberi gyarlóságot pedig le kell küzdenünk, "hiszen a XX- század­ban élünk, melyet a haladás (és? felvilágosodás századának szoktak nevezni. Meg kell hát a 1 lóhus népszerűsítésére az alkalmat ra­gadni a hatóságoknak és közüle­teknek, hisz ez "a nagy .nyomorban önként ajánlkozik és ezért elsősor-i ban is az inségkonyhán, továbbá a szegény, és fogházakban bevezetni s hetenként legalább egyszer az étrendbe felvenni. Háztartásunk­ban is szoríthatunk részére egy napot és pedig nem annyira .válto­zatosság, mint inkább takarékos­sági Szempontból­Kondrács Ágoston, közvágóhidi igazgató. Vasárnap lesz az Iparosiíjak Önképző Egyletének műsoros, táncos estje — Vasárnap .január 17-én este 8 órai kezdettel rendezi meg Nyír­egyháza egyik sokat igérő energiá­val és céltudatossággal vezetet; egyesülete, az Iparosok önképző Egylete műsoros, táncos összejöve­telét. A műsort az iparosifjuság legjobb műkedvelői töltik be ko­moly szépséget nyújtó és üdítően vig percekkel megajándékozó szá­mokkal. A komoly értéket kifejem zésre juttató számok közül ki keli emelnünk a zongora triót, amely­nek tagjai úttörők Nyiregyházán, amikor iparostársadalrpunk zenei . érdeklődésének és készségeinek I aclnak bizonyságot. A zene muzsá- | jának hódol az iparosifjuság a vegyeskar számaiban is, amelyek kedves együttesét nagy gyönyörű­séggel hallgattuk eddigi fellépé­sük alkalmával is. A derűs per­cek bajt, bánatot feledtető illúzió­ját a vig jelenetek biztosítják és a kacagtató és gyönyörködtető mii­sor lelket üditő számai után tánc következik, amelynek bizonyára csak majd a hétfői virradat vet vé­get. Belépődíj nincs, csupán a mű­sor megváltása kötelező s aki pá­holyokat kiván előjegyeztetni, an­nak az egyesület gondnokánál keli jóeleve jelentkezni. Betörők fosztogatták a Magyar-Belga Ásvány­olaj B. T. nyíregyházi raktárát Az öt benzintolvajt holnap kisérik az ügyészségre Szilveszter éjszakáján jelentet­ték a nyíregyházi rendőrségen, hogy a Magyar Belga Ásványolaj R. T. nyíregyházi raktárának drót­kerítésén nagy réseket vágott va­laki és az a gyanú, hogy a benzin és petroleumkészietet hosszú idő óta dézsmálják. A rendőrség a feljelentésre megindította a nyomo zást, amely tegnap szenzációs ered­ménnyel járt. A nyomozó detektí­vek leleplezték az ásványolaj tolva­jait. Mindjárt az első nyomok a baraklakásokba vezettek, ahol petróleum és benzinszag je'ezte aza kat a helyeket, ahol a,petróleum és benzin dézsmálói laktak. Öt em­bert állítottak elő, akiknek egy Farkas András nevü baraklakó volt a vezérük. A tolvajok éj­szakánként álkulccsal hatoltak be a Magyar Belga raktárába és 20— 25 literes bádogkannákba csapol­ták bele a petroleumot és a ben­zint. Egy ízben kiguritottak egy hetven kilós kocsikenőcsös hordót is. "A petróleum egy részét vilá­gításra használták, a többit, vala­mint a benzint eladták. A rendőr­ség ót olyan gyanúsítottat állított elő, akik beismerték, hogy a nagy­arányú olajlopás orgazdái voltak. Az egyik orgazdánál a szalmaka­zalba rejtve bukkantak rá a detek­tívek a kocsikenőccsel telt hordóra. Eddig még nem becsülhették fel a hosszú időn át lopott petróleum és benzin mennyiségét, de való­színű, hogy Számottevő érték az, amivei a betörők a Magyar Bei­gát megkárosították. Farkas Andrást és tettestársait holnap kisérik át a kir. ügyészség­re, ahoi 'betöréses lopás büntette miatt indítanak eljárást ellenük. GRÓF ALMASSY ALAJOST VA­DÁSZATON SÚLYOS BALESET ÉRTE Gróf Aimássy Alajos föidbirto-; kos ,a sarkadi "kerület országgyű­lési 'képviselőjét egy vadászaton súlyos baleset érte. A gróf a siko-s talajon elcsúszott, vadászfegyvere elsült s több sörét a lábafejébe fúródott. A sörétek mély sebet ejtettek a lábán és csontrepedést.is okoztak. Gróf Aimássy Alajost azonnal a gyulai közkórházba szál­lították, ahoi megoperálták. A mű­tét igen jói sikerült, ugy, ,hogv né­hány nappal ezefőtt hazaszállít­hatták lakására. A s ZQfoát azon­ban még pár hétig őriznie kell­A gróf 'állapota felől számosan őszinte részvéttel érdeklődtek. Gazdaságos fűtés hazai szenekkel Irta: Ambrózy Géza leánygimn. tanár. IV. Reggel fél 8 órakor szoktunk be­fűteni, 8—fél 9 órakor elzárjuk a kályhát, és ez d. u. 4-ig egyenle­tesen adja a meleget. Ugyanannyi sőt több szenet fogyaszt el "rövidebb idő alatt egy olyan kályhánk, a­melyben lapátonkint lehet csak sze­nét rárakni. Kis keresztmetszetű kályha rre a fülésre azért nem alkalmas, mart aknájába csak l—2 kg. szé.i fér el, ami gyorsan elég és igy gyak­ran ujabb tűzrakásra lenne szükség. Ezeknél csak a lapátonkinti rára­kást tudom ajánlani, igy is nagy siénpazarlással jár a fűtés. Nem alkalmasak takarékos tüze­lésre olyan vaskályhák, amelyek­nek bármely ajtaja nem zár jói. vagy ha az ajtókon u. n. diszitő nyílások vannak, ahol a szoba leve­gője beáramlik, az égést vagy túl­ságosan, vagy nem táplálja, ellen­ben lehűti a kályhát, s végül kivi­szi a meleget a kéménybe. Felülről való tüzelésre legalkalmasabb a dió­nagyságu szén, nem alkalmas a por és a nagy darabszén. A spórnak elkeresztelt konyhatiiz­helyben ugyanugy lehet magyar szénnel fűteni, mint a cserépkály­hában, ha a tüzhelylap és a kari­kák jól zárnak, és rést nem hagy­nak. Utóbbi esetben fával keverten ajánlatos fűteni. A fűtés gazdaságosabbá tét«le még más tényezőktől is függ. Itt legelsősorban a jó huzatot kell em­lítenem. A jó huzat azonban nem feltétlenül erős huzat is. Nem sza­bad annak minden meleget a ké­ményen keresztül kihúzni, hanem csak az égésből származó láthatat­lan gázokat távolítsa el. Rossz hu­zatról akkor is beszélhetünk, ha a kályhába vagy kéménybe olyan le­vegő is jut, amely az égésre nincs befolyással, ellenben zavarja a ros­tély alól jövő levegő áramlását. A huzat szempontjából a követ­kező tényezőket kell különösen fi­gyelembe venni : Vigyázni kell arra, hogy az ösz­szes kéménykotró rfjtók zárva le­gyenek. Az egy kéményre kapcsolt kályhák ajtaját tüzelés után jól be kell zárni, a tűzhelyen törött kari­kát nem szabad eltűrni. Mindeze­ken a nyílásokon keresztül a ké­mény ugyanis leVegőt sziv, és az üzemben lévő kályha huzatát ront­ják le. Ugyanez okból' a vaskály­hák csöveit jói kell összeilleszteni­A kéménynek a tető gerince fölé kell emelkednie, különben szélörvé­nyek keletkeznek, amelyek a füs­töt visszanyomják a kéménybe. — A földszintes ház kéményének hu­zatát a szomszédos em.-Ietes ház bizonyos szélirányok mellett káro­san befolyásolja. Ilyenkor ajánla­tos a kéményt magasabbra építeni. A csőtoldalék nem tökéletes megol­dás, mert az szükebtj, mint a ké­mény járata, és igy a huzat gyen­gébb. lesz. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents