Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-14 / 10. szám

1932. január 15. JNílrfRYIDÉK.- 3 3 m,, Ismét Genfbe Korányi pénzügyminiszter Jakabb államtitkárral vasárnap Genfbe utazott. Ezúttal kizárólag pénzügyi és gazdasági kérdésekről lesz »«'> s ez az oka, hogy egyelőre nagyobb magyar delegáció nem utazott el a kies svájci városba. A Népszövetség pénzügyi bizottsága meg fogja tudni Korányi jelentéséből,'hogy a magyar kormány Hűtés mennyit teljesített a bizottság tanácsaiból és ajánlásaiból. Hü képét fogjuk feltárni az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének, ami(ként az a külföldi szakértők néhány hó előtti budapesti tartózkodása óta kialakult. Elsősorban bizonyságát fogjuk szolgáltatni annak, hogy az államháztartás terén a takarékosság utján a lehető legmesszebb mentünk és megyünk el. Meg fogja tudni a nemzetközi pénzügyi fórum, hogy mekkora áldozatokat vál (Lalt a magyar nép csak azért, hogy az ál'ami pénzügyek rendbe jöjjenek és hogy az ország eleget tehessen külföldi kötelezettségeinek. Az állampolgárok vállaira ujabb közterheket kellett rakni, a közalkalmazottak járandóságát isméte t csökkentéssel most már csaknem a létminimum alá kellett szorítani és mindezt oly időben, amikor a magyar föld termékeinek világpiaci ára folyton tovább zuhan és ezzel a magyar nemzeti jövedelem egyre kisebb és kisebb lesz. A magyar agrárkrízis abból a lehetetlenségből fakad, hogy ugyanazokat az adós-< ságterheket kell viselnie kamatok és tőketörlesztés fejében, amelyeket a 30 pengős búzaár mellett vállalt magára, de amelyek a 12 pengős búzaárból ki nem kerülhetnek. Eljutottunk a gazdasági lehetetlenség állapotába. Emellett még a lezuhant világpiaci árakon sem tudjuk elegendő mennyiségben exportálni terményfeleslegeinket, mert hiszen a szomszédos államok valamennyien a maguk agrártermelését fejleszteni akarják és ezért megnehezítik a behozatalt. Lehetetlenné vált tehát export utján megszerezni azokat a fizetőeszközöket, amelyik külföldi tartozásaink kiegyenlítésére szükségesek volnának még pedig annál kevésbb|é lehetséges éz, mert épen azok az államok, ahová agrárexportunk főképen irányul, m^guk is értékükben csökkent valutákkal fizetnek nekünk. Mindezt és ezenkívül gazdasági és pénzügyi bajaink egyéb vonatkozásait is fel fogja támi Korányi pénzügyminiszter a mostani genfi tanácskozások folyamán. A Népszövetség megfog győződni arról, hogy komolyan vettük a takarékosságot, de arról is. hiogy külföldi kötelezettségeinknek a végkimerülésig eleget tettünk és hogy a transzfermoratórium elkerülhetetlen szükségesség volt részünkről. A genfi tárgyalások egyik legfőbb célja lesz épen az, hogy ennek a transzfermoratóriumnak bizonyos részleteit a külföldi hitelezőkkél szemben tisztázza. Nevezetesen a kötvények és záloglevelek belföldi felhasználásának és kamatszolgáltatásának olyan értelmű rendezése vált szükségessé, amely anélkül, hogy bármiképen károsítaná a a külföldi hitelezők jogait és csorbítaná azok fedezetét, magában az országban a gazdasági élet és a termelés fenntartását az esedékes öszszegek folyósításával" lehetővé tegye. Ezenkívül a genfi pénzügyi bizottság szakférfiai közt számos olyan egyéniség van, aki azokkal a külföldi tőkecsoportokká' tart fenn szoros kapcsolatot, amelyeknek elhatározásától függ a magyar gazdasági szervezet külföldi rövidlejáratú adósságaira megfclefő halasztást. úgynevezett StilUialte-t engedélyezni. Tudvalévőleg egymilliárd körül mozog az az összeg, amellyé

1 a magyar gazdasági élet a külföldnek ilyen rövidlejáratú adósságok fejében tartozik. Hogy ezeknek meg fizetése, a jelenlegi viszonyok között abszolút képtelenség, azt nem lesz nehéz bebizonyítanunk a Népszövetség előtt. Mindebből látható, hogy Korányi tárgyalásainak mekkora a jelentősége és hordereje. Bizton reméljük, hogy a nemzetközi pénzügyi szakférfiak belátása és jóakarata végül is olyan megállapodásokat fog eredményezni, amelyek mellett a magyar gazdasági élet lé lekzethez jut és elvégezheti azt a munkáját, amely a megrendült magyar közgazdaság talpráállitására vezethet. A hitelezők érdeke, hogy adósa ne menjen tönkre, hanem tovább dolgozzék és átmentse magát a jövőbe, amelyben a világ gazdasági és hitelviszonyainak megjavulása lehetővé fogja ismét tenni, hogy kötelezettségeinknek becsületesen eleget tehessünk. Korányi genfi utjának és ottani fáradozásainak az egész magyar nemzet osztatlan és jó sikert kiván. Az üzenet, amelyet onnan várunk, sorsdöntő lehet Magyarországra, amely szilárd összefogással áll a genfi magyar argona

uták háta mögött. Keresztény Gazdasági párt nem vonni ellenzékbe és visszatér a 33-as bizottságba Budapestró'l: A keresztény gazdasági párt tegnap esti értekezlete 13 szavazattal 9 ellenében elhatározta, hogy továbbra is folytatja kormánytámogaté politikáját. Elhatározták továbbá azt is, hogy ennek megfelelően a párt a 33-as bizottság munkájában is részt vesz. VÁROSI MOZGÓ Ma, szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakor Conrad Veldt és Olga Csehova világsikert aratott hangos filmdrámája Platoff Tábornok Zilahy Lajos közismert Bzinmüve hangos filmen 10 felvonásban Csütörtök Csütörtök Ncti Károly németül beszélő vigjátékslágere 10 felvonásban. Hangos kiséró műsorral. Tadnivalók a folyó évre szóló általános kereseti-, valamint a jövedelem- és vagyonadó bevallások beadásáról A folyó évi általános kereseti adóra, továbbá a folyó évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozólag legkésőbb folyó évi febrnár hó végéig bevallást kell adni e) a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála utáu az örökösökre átszállott szerzői jogért (1921. LIV. t.-c.) fizetett dijakból; f) a gyógyszertárak, iparüzletek bányamüvek és egyéb, föld-, vagy házadó alá nem eső tárgyak vagy jogok használatáért járó líaSzonbérek'oői va#y más szolgáltatásokból, a bányaműveléshez szükséges beleegyezésért fizetett szolgáltatásokból (termelést jutalékokból), valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekből; g) az örökbérből, a zsellérbtrtokok (1896. XXV. t. c.) és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi sz

0igáimányokbó' (idézett t.-c. 6. §-a), ií!ető'eg megváltás esetében a válságtőke kamatából és az eféle, földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örükváltságok) után fizetett évi tartozások á kamatokra eső részéből; h) a földbirtok helyesebb megI. 1. Az általános kereseti adó kivetése céljára bevallást keli adni azokról a jövedelmekről, melyek a következő forrásokból származnak : a) az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedeimt üzletbői, bányászatból; az ország területén levő márvány-, kő-, kavics-, murva- és földbányáknak, általában a bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának forgalombahozatalából; mesterséges halastavakból; b) az ország területén bárki áitai folytatott szellemi és bármi más hasznothajtó foglalkozásból; c) az ország területérőt származó s bárki által élvezett, nemkülönben a külföldről származó s az ország lakosa áltai élvezett járadékokból. Ide tartoznak különösen: az életjáradékok, a rokonsági évjáradékok, a tartásdijak, az özvegyi jog cimén kiszolgálatott életjáradékok, ha csak ez utóbbiak nem a férj vagyonának haszonélvevezetében állanak, amely után a jövedelemadón kjivüi az özvegy egyéb adót is fizet; d) mindazokból a járadékszerü visszatérő szolgáltatásokból, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói ítéleten, vagy szerződéssel megáliapito'tt, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapúi; Azonnalra, vagy február 1-ére kiadó tágas üzlethelyiság raktárral. Vay Ádám-u. 7. sz. alatt Dr. Nyerges Miklós ügyved, házgondnok Bocskay u. 11. Teleton 491. 32-10 oszlását szabályozó 1920: XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból; i) a külföldi munkaadótói származó szolgálati illetményből, vagy munkabérből, ha azt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldiek itteni állandó megbízottja fizeti. 2. Általános kereseti adó bevallást azoknak az adózóknak kel

1 adni: , a) akiknek a m

uit évi általános kereseti adója még nem jogerős és a folyó évi 'február hó végéig sem válik jogerőssé; b) akiknek a mu't évi általános kereseti adó^a jogerős ugyan, de a kereseti aaó alap a 10.000 pengőt eléri, vagy azt meghaladja; c) akiknek jogerős általános kereseti adóalapja nem teljes, hanem csonka év eredménye alapján állapíttatott meg; d) akik a műit évben foglalkozásukat megváltoztatták; e) akik a mult év folyamán váltak adókötelesekké (uj adózók); f) akíknéf az adóztatás helye a mu't év folyamán megváltozott s ennek következtében a folyó évre már nem ott adóztatandók meg, ahol a m

ult évre voltak adóztatva. 3. jSiém tartoznak általános kereseti adó bevallást adni az előbbi 1. pont alatt felsorolt jövedelemforrásokból jövedelmet élvező adózók közül; a) azok, akiknek jogerősen megállapított mu't évi általános keseti adó alapja a 10.000 pengőt ei nem érte, vagy meg nem haladta, abban az esetben, ha a foglalkozás és az adóztatás helye nem változott; b) azok a jogi személyek, amelyek társulati adót kötelesek fizetni. 1 '(Folyt, kov.) ' Nyíregyházi költö ujabb sikere Kovács Lajo

s nyíregyházi költő a szeiíoen zengő, közvetlen, tiszta muzsikájú oalok poétája. Nemrég az Uj 'laőkben jelent meg hangulatos data, most Budapesten a Ziepser és König kiadásában. A kis dalosfüzet, amelynek magyar alföldi tájas ciniképét zaiai Szalay Pál "festőművész rajztanár rajzolta, két Kovács dalt tartalmaz. — Minid "a két dalt Csélényi József a magyar rádió szépszavu énekese dalolja estériként s ma már messze földön szárnyalnak a busongóan szerelmes nyírségi dalok. Kovács dalait Maiyas

0v-szky Andor zenésítette meg. Magyaros melódiájában a szív melejje árad fel és üdesége ható erőben tartja a költő mondanivalóját. Cselényi Józ.sef a nótázás avatott művésze legszebb műsorszámai közé iktatta a nyíregyházi szerzők uj dalait; állomást mind meghallgathatja az Orion 7033-as hangszórós Európavevőn. Gyártja Orion Izzólámpagyáí

4 172