Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-13 / 9. szám

5932. január 13 m A liberális jogállam helyzete s még néhány évtizeddel ezelőtt is I az volt, hogy az állam i a maga főíeladatát csak a jogrend fenn­tartására irányította, egyébként a sok k uitarális és szociális feladatot a társadalomra, a felekezetekre, a kisebb-nagyobb közösségekre biz­ta. Amióta azonban, — bár, ha lassan is, — a demokrácia útjá­ra térünk, pláné a trianoni nyo­morúság közepette, a nagy néptö­megek mindig több védelmet, nép­jóléti intézményt, kórházat^ jobb és több iskolát követetnek, más­szóval az állam kulturális és szo­ciális terhei annyira megnöveked­tek, hogy ezeknek redukálása a legnagyobb nehézségekbe ütkö­zik. Mméi több igénnyel lép fei a demokrácia, annál inkább növek­szik az állam feladatköre és ter­he, ugy hogy akár akarja az ál­lam, akár nem, kezében kontem­plalódik lassankint minden hata­lom azáltal, hogy az állam tartja ei mindezeket az intézményeket. Lássuk először a helyzetet a szociáns áliam szempontjából. Negyven millió pengőt költött az ®lóző kormány kórházakra, hadi­rokkant intézményekre, liadiárva­intezményekre, a gyermekvédelem­re, azután vagy 70 millió pengőt a fa'usi és a városi lakásépítések­re, merthiszen akkor, amikor ez az akció megindult, már tiz esz­tendeje nem építettek Magyaror­szágon lakást és millió menekült özönlött ide, aki vagonokban la­kott. .Csontig lefaragták a költ­ségvetést. De hogyan képzeljük majd a további redukciókat, ha az adójövedelmek befolyását te­kintve, még a 800 milliós költség­vetési keret is tui nagy lesz, ha 650 vagy óoo millióban kexi majd a normái költségvetést megállapí­tani? Már most mit csináljunk a mi humanitárius érzésünkkei és kötelességérzésünkkel: a hadirok­kantak, a hadiárvák, betegek ügyévei szemben? Hogyan fogjuk a modern szociális államnak eze­ket a feltétlenül kötelező terheit rendezni? Amikor a magánkari­tász lassankint, a társadalom el­szegényedése folytán ki fog apad­ni s ugyanakkor az állam a maga szociálpolitikai költségvetését a minimumra fogja csökkenteni. De k uituráliammá is fejlődtünk, az államnak szükségképpen kultu­rális kiadásai is hihetetlenül meg­nőttek, de nemcsak nálunk, hanem az egész világon. ' j A demokrácia ez a másik világ­motivum, mindenütt megduplázta a kulturális költségvetést. Szüksé­ges is, hogy a művelődés ne lehes­sen születési előjog. Demokratikus, népbarát politikát az folytat, alíi a tömegek iskolázta­tását előmozdítja, mert ha egész­séges politikai demokráciát aka­runk, annak csakis a műveltség, a kulturális demokrácia lehet az alapja. A tavalyi kultuszköltségvetés 120 millió pengős volt, és ebből 46 milüó pengő a népoktatás céljaira ment. A kultusztárca költségveté­sét most két és félmillió pengővei csökkentették; vájjon ha majd az a bizonyos 650, vagy 600 .millió pengős normálköltségvetés szakad a nyakunkba, hoi lehet még, to­vább nyirbálni a kultuszköltségve­tést? H01 lehet a kisdedóvókat megszüntetni? Hiszen azok a leg­nagyoKb szociális funkciót teljesí­tik. Akár a vidéken, ahol,a mező­gazdasági munkások gyermekei vannak, akár *z ipari «»ntrumok­ban, ahol a munkás anya gyerme­két óvodába viheti. Az óvódákhoz tehát nem nyúlhatunk, ha modern állam akarunk maradni. Arról se mondhat Je a nemzet soha sem, hogy fiait legalább az elemi mű­veltségben kivétet nélkül részesít­se. A középiskolák? Ez a,kormány­zat tiz év alatt egyetlenegy uj kö­zépiskolát sem állított fel, holott annyi város követelte. Az egyete­mek körül nagy paradoxonnal ál­lunk szemben. Ha abból a Szem­pontból nézzükj a kérdést, hogy .váj­jon más országokban milyen a la­kosság száma és hány egyetem van, akkor azt látjuk, hogy sokkai kisebb lakosságú országoknak Sok­kai több egyetemük van. Ha vi­szont azt nézzük; mi az ország te­herbiróképessége, akkor meg keli állapítanunk, hogy sok nekünk ez a főiskola. De megszüntetni vala­melyiket igen súlyos probléma, mert egyiknek a megszüntetése se hoz különös hasznot. A külföldi ösztöndijakat és kollégiumokat re­dukálni keU. Most tehát elénk mered a tragi­kus probléma, hogy mit tegyünk. Ha kultúrállam akarunk maradni, akkor nem tehetünk egyebet, mint soványitsuk a keretet, de meg ne szüntessük. Aki a nemzeti élet lé­nyeges elemének tartja a kulturát, annak: rokonszenvesebb, hogy a­mennyire tudjuk szűkítsük, sová­nyitsuk a keretet, de meg ne szüntessük, mert ha megszüntet­jük, akkor a magyar kulturális,élet történeti folytonossága megszakad és évtizedek alatt sem lesz többé alkaimunlc ezt visszaállítani. Eb­ben a munkában össze keh fognunk a nemzeti veszedelem idején ép­ugy, mint az angoloknak. Ezért,jut eszembe éppen egy angoi gyarmat­politikus szava, hogy a fehérekkel megyek a feketék ellen, de a feke­tékkei megyek az alligátorok el­len. Itt van a nagy gazdasági válság, mint az alligátor tátja fe­lénk rettenetes száját, hogy 'el­nyeljen. Nekünk most faianfcszba keU tömörülnünk ellene. VÁROSI MOZGÓ Kedden, szerdán 5, 7 és 9 őrskor Conrad Veidt és Olga Csehova világsikert aratott hangos filmdrámája PLATOFF Zilahy Lajos közismert színmüve hangos filmen 10 felvonásban Paramount hangos híradó. Hangos Miki 16 éven felülieknek. Jegyélővétel Jaköbovits Fenny dohánytőssdéjében. Dr. DM Károly prépost Székely Gyula, á szatmári ma­gyarrészi róm. kath. püspökség a­postoli kormányzója Dr. Uhl Ká­roly pusztadobosi esperest c. ok­rai préposttá nevezte ki, megadván eme magas kitüntetéssel mindazon jogokat, amelyek ezzel a kitünte­téssel járnak: főpapi miséken a püspök süveg, főpapi gyürii, arany­kereszt és pirossal, gazdagon szí­nezett reverenda használatát. A főpásztor magas kegye egy 25 évvel ezelőtt tüneményesen startoló mindég kivételes intelligenciájú páratlan szellemi tehetségű, de most elvonultan élő papot tüntetett ki fenti kitüntetéssel. Dr Uhl 'Károly tanulmányait a budapesti és b^csi egyetemen végezte. A bécsi tanul­mányútja után a hittudományi fő­iskola tanára lett. Azonban 1922 óta Pusztadoboson él, lelki pásztor­kodással töltve éveit. Pusztadobos, megyénknek ez a pe­rifériális kis faluja egyházilag nem az egri érsekséghez tartozik, hanem Nyirmadával együtt a megcsonkí­tott szatmári püspökséghez, mely­nek élén jelenleg Székely Gyula, apostoli kormányzó áll. A főpász­tor ezzel a ritka és szép dekoratív kitüntetéssel egy kis szabolcsi falut világított meg reflektorszerüen, ahol nem mindennapi érzésekkel készül a papok egyike egy január 20-i csendes ezüstmisére.. • A kitüntetett 25 éve áh az egyház hűséges szolgálatában s a nemzet munkásainak táborában. Derűs és szimpatikusán sziporkázó - társalgá­sa alatt mindég mindenki felfrissül. Lelkének gazdag tőkéje áldásos sze­repet tölt be lelki-szegény népe kö­zött. Népének! szociális-szívü Mó­zese. Bölcs tanácsaival és mindég helyes politikai állásfoglalásával egyik legtekintélyesebb férfia vidé­kének. re­Midőn örvendező lélekkel gisztráljuk e lap hasábjam is a megye illusztris egyházi emberének élete ezüstös első részének tünemé­nyes etapját, szivünkből kívánjuk, legyen dr. Uhl Károly élete máso­dik aranyló korának egy még szebb és méltán megérdemelt, minden hi­ve által hőn óhajtott még ragyo­góbb finise. * Szükségesnek látjuk a fenti elég ritkán előadódó kitüntetésnek tör­ténelmi és egyházjogi magyarázatát adni. Hazánkban már az Árpádok ko­rában megtelepedtek a szerzetesren­dek. Az ország különböző pontjain királyi és magáncsaládok kegye folytán hatalmas birtoktesteket kap tak, hogy meg legyen számukra az élet anyagi előfeltétele s hogy kéz­zelfoghatóan példaadással tanítsák a népet betűvetésre és földmüvelés­re. Jelszavunk akkor ez volt: Cruce et aratro. Kereszttel és ekével ke­zükben járták be a lakatlan vagy kevéssé/ lakatlan magyar földet. A hatalmas szerzetházak élén — mely sok esetben a vidék vára volt — az apát, vagy préoost állott. A bencés és cisztercita sszerzete&ek apát-nak szólították a vezérüket, ínig a premontreiek prépostnak. — Ezek az apátok és prépostok kis f várukban és birtokuk területén lakó népük felett szinte püspöki jogokat gyakoroltak. Használták is a püs­pököknek járó egyházi jelvényeket. A tatárjárás és • a minden kultu­íSJwwewssiBMaw rát feldúló törokhódoltság Ma­gyarország keleti részén majdnem minden apátságot és prépostságat feldúlt. A szerzetesek máshova hú­zódtak. A házból sokszor kő kövön semmisem maradt. A vagyont pedig lefoglalta valaki. Csak a Dunántú­lon maradtak meg többnyire az Ár­pád-korabeli vagy későbbi apátsá­gok és prépostságok javadalmaik­kal együtt. Ilyenek pl- az apátságok királya a pannonhalmi, továbbá a tihanyi (melynek máig meglévő ja­vadalmának egyik része körül, — Balatonfüred körül — most folyik a híres fürdő-per) bakonybéli stb. apátságok s a csornai, jánoshidai, türjei prem. prépostságok. Eme fent elősorolt javadahnas apátságok és prépostságokon kivül vannak még az úgynevezett c. apát­ságok, illetőleg prépostságok. Az elpusztult apátságok és pré­postságoknak megmaradt az emlék* és címe. Ezeket a címeket, mint aszalt emlékeket a királyi kegy idő­vel — mint címet — egy-egy kiváló papnak adományozni kezdte. Eme vitulus nélküli tittulusok küifcó, de­koratív előnyökkel jártak. Róma megengedte ugyanis, hogy ezek a címzetes apátok illetőleg prépostok használhatják az apáti iUetőleg pré­posti jelvényeket, melyekről előbb már említést tettem. Most, mikor a király nem gyako­rolja a kegyúri jogokat — azoknak gyakorlása a püspökökre szállott át, még pedig ama kölcsönös egyezség­gel, hogy minden főpásztor a maga egyházmegyéje területén fekvő egy­kori apátságok és prépostságak cí­meit adományozhatja csak a saját papjainak. És itt érkeztünk Okra-hoz. Amennyire a rendelkezésemre áfló kevés történelmi adatból rekonstruál ni lehet, a szatmári magyarrésZi psüpökség területéit csak Okráti volt ilyen ősi, — de ina már csak történelmi nyomaiban élő — pre­montrei prépostság. Otcsva-Apáti — Otcsva-Okri. Dr. Schmíedt Béla. Nagy tetszéssel fogadta a nyíregyházi Közönség A tá­bornok bemutatóját Zilahy színművét, igaz nagyon megváltoztatta a Paramount film­gyár, amennyiben nemcsak a cselekményt helyezte orosz mii­liőbe, hanem átformálta az egész darab tendenciáját is. Ennek el­lenére is kitűnő, élvezetes és nagyszerű hangos filmdráma a „Platoff tábornok", amely tegnap a szép számú nézők őszinte tet­szését vivta ki. Ki tudja, talán igaza is volt a filmgyárnak, a kiszélesített keretek és a nagyobb romantika teljesebbé teszik a film sikerét. A főszereplők egytől-egyig re­mekeltek. Olga Csehova varázs­latos szépsége, Conrad Veidt szuggesztív emberábrázolása, Pe­tes Voss megrázó alakítása és Trude Hesterberg vaskos komi­kuma kitűnően érvényesült. A kisérő Paramounthiradóés Bimbó szellemkalandja is jól sikerült. //j ••« és még nincs rádiója? Érdeklődjék mit nyújt az Orion 7033-as hangszórós Európavevö. ;i72 Gyártja Orion Izzólámpagyárs A modern állam Irta: Komis 6?uía dr. államtitkár, országgyűlési képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents