Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-12 / 8. szám

wmmmm XVÍRY1DÉE. 1932. január 12. Hannibal ante portás ? Irta: Pissger János Nagy emberek nagy beszédjének, nagy visszhangja támad Nem is csoda a mai viszonyok között, aimikor áhitva várja az egész magyar gazdasági élet azt az,égi mannát, amely életet ad a kiszáradt: testnek. Ilyen nagy beszéd volt a Teleszky János nv. pénzügyminiszteré is a felsőházban. Ennek fő témája volt az a k^moiv figyelmeztetés, amely az inflációtói kivánta megvédem a magyar gazdaságot. Elénk rajzolta a múltban elkövetett hibáinkat. Ostorozta a mult gazdálkodását Ova intette a csábító jelszavak ellen, amelyek fizetőeszközszaporításra csábítanak. A külföldi adósságok tekintetében hangoztatta fizető szándékunkat, de csak ugy, ha a külfö'ci módot nyújt erre, mert különben, — mint ahogy ezt régen mondottuk itt is,.— nem fizetünk, nem fizethetünk, mert ettől a szándékunktói éppen a hitelező külföld foszt m

€g bennünket. Ehsmeri a tőkehiányt, elítélte a mesterséges munkaalkaimrvakat. Stb., stb. gondolkodásra alkalmas gondolatot vetett fel, amelyek megszívlelésre érdemesek. Intő figyelmeztetésként nem győzte hangoztatni az inflációellenes irányzatot, amelyet ő mindenkor támogatni kíván. Az inflácjó. Szint

e önkéntelenül merül fei a kérdés, hogy miért keli ettől olyan nagyon óva inteni bennünket? Hiszen ez az ördögbe van csukva ketrecébe, onnan ki nem szabadulhat, ha csak magunk neimi bocsátjuk ki! Olyan hatalmas páncélból van ez a ketrec, amelyet: »aranypengő rendeletinek nevezünk, hogy onnan az infláció ördöge menekülni nem tud. Kinyitni pedig ezt a ketrecet senki nem

1 akarja, fél .tőle mindenki, retteg még' a gondolatárais! Ez a nagy beszéd kitért anna.v megismertetésére, hogy mi is hát az a borzasztó infláció? Lényege, amint mondja: ugyanannyi gazdasági eszközzel szemben, több pénzforgalmi eszköz. Az' infláció semmi 'egyéb, mint a legigazságtalanabb adózás. Hosszadalmasan bizonyítgatta ez a beszéd azt, .amit átéltünk és mindnyájan tudunk, hogy minő pusztításokat végzett az inflációAnélkül, hogy az inflációt bármennyire is .helyeselnőls, mégis fel keli állítanunk a kérdést, hogy hot kezdődik az infláció? Mert ezt a beszédbői még mindig nem tudtuk ir»eg. Bármennyire is kutatunk a beszéü sok mondata között, erre felvilágosítást nem nyerünk. Pedig ez az az Achilles sarok, amelyen a kérdés megfordul- De jó is lenne ezt általán ismerni., hogy az emberek keliő'eg tájékozottak legyenek. Manapság sokat haUunk az inflációról- . Senki sem kívánja, de minduntalan olvashatni felőle. Terveket is kovácsolnak. FöidtaOér, kincstári-jegy, államjegy, stb. hang zatos címeken haliunk uj pénzkibocsátó terveket, földfedezettel tervezgetve. Valószínűleg ezeket nevezi a nagy beszéd: »Csábitó jelszavak«-nak. Mégsem tehetünk róla, az újságok érdekeseknek, megszívlelendőknek, a gazdasági élet megjavitóinak nevezi ezeket a terveket. »Nemzeti valutaalapi cégér alatt is inciutt ilyesfajta mozgalom, amely 200 millió pengőbői 600 milliót akart csinálni, amúgy automatice. Ezt a volt pénzügyminiszter is megszívlelendőnek találta és megfontolásra alkalmasnak. Mi ugyan azt áfli'tottud, hogy abszurdum, még ha .»nehéz« valutáka' is halmoznak össze. Node, hála Istennek, ez a Friedmlann-féle terv a balfenéken eltűnt már. Egyszóval a laikus emberek ki vannak téve ilyen csábító jelszavak áradatának, amelyeket nagyon kotaolyan vesznek és elkezdenek (menekülni a pénztől es kezdened »értékálló« birtokokat, házakat vásárolni, vevő vevőnek adja a kilincset és mind azzat dicsekszik, hogy a »pengő«, az »pengő«, de ő azért inkább házat, meg telket, meg birtokot szeretne, de nem azért, mintha, az jövedelmezne és jobb kamatot hozna, mint a pénz, csak azért, mert most ingatlanba szeretné fektetni a pénzét. < Hát ilyesmiknek van kitéve e* a »]aikus« világ és azért nem lenne megoko'atian megmagyarázni, hogy hol kezdődik hát az a fene infláció, amelyik olyan nagyon veszedelmes, hogy a legigazságtafanabb a világon, és amitől vesztünkbe rohannánk. Van ugyan egy elég komplikált számítás, amolyan »takarékkorona«-fé!e, amely szerint a pengő értéke meg van állapítva és amely a londoni deviza meg aa arany és a budapesti kifizetés stb. alapján áll. De éz komplikált, meg a font is vesztett értékéből. Talán jobb le,n-° a pengőfedezetbői kiindulva valaminő számítást a laikusok elé tárni és igya jegymennyiség maximuma és minimuma felől tájékoztatni őket, hogy mindenki maga állapithassa meg, hogy vah-é oka aggodalomra, vagy sem. A laikus ugy számit, hogv 120 milliós fedezet mellett, 24 százalékos aránynál 500 millió pengő lehet 1

:1 arányban iorgafocnban, és igy a 350 millió kevés. Itt tehát megállapítható, hogy a gazdasági élet több pénzforgalmi eszközt kíván meg. Még '150 milliót. De volt már 540 millió is forgalomban és mégsem volt infláció. Vesztünkbe nem rohantunk. Dehogy van: »Hannibai ante portás.« Nagyon messzi vagyunk még etői, kár is annyit a falra" festegetni. Csak >:normális pénzforgalcffn« keli. Nem infláció és nem a mai pusztító defláció. Mert hogy a defláció vesztünkbe sodor, az is: kétszerkettő! Á transzferálásra kérünk haladékot - mondották az ömke nyíregyházi nagygyűlésén Az Omke nyíregyházi kerülete impozáns gyűlés keretében tárta fel a kereskedő-támsadaiom su'vos terheit, az egzisztenciákat sorra pusztító nehézségeket. A nagygyűlés a Kereskedők és Gazdák Körének nagytermében vasárnap este fél tiz órakor kezdődött és "élénk érdeklődés mellett zajlott leA gyűlésen a szorosabban vett keteskedő-tái-sada

rom képviselőm kh vül ott láttuk gazdáink, iparosaink reprezentánsait is. A kereskedők panaszát és a bajok orvoslását megjelelölő hatalmas erejű demonstrációban a ksreskedővilágot jóleső érzéssel, a bátorítás és vigasztalás ereajévei hatotta át, hogy megjelent körükben dr Erdőhegy! Lajos főispán, dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester, dr Fráte/ Ernő a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke és a pénzügyi központi tisztviselői kar számos illusztris tagja is. A központból a kereskedő-érdekeltség harcos vezérei jelentek meg, azok a talpig férfiak, akik a sérelmek okozta sebek fájásában is megtudják őrizni objefctivikásukat és átfogó programadással nemcsak 11 bántódásoknak adnak bátor hangot, hanem megjelölik a kibontakozás útját is. Ezek: Baikányí Kálmán, az Omke országos igazgatója, Nádor Jenő az Umke titkára é.s Vértes Emii a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke. Az Omke-oyülést a Magyar Hiszekegy áhítatos imájával Hottmann Mihály az Omke nyíregyházi csoportjának elnöke nyitotta meg, aki markánsan jellemző szavakka

1 méltatta a fővárosi küldöttele eljövetelének nagy jelentőségét és hálával áthatottan üdvözölte velök együtt a liatóságok megjelent képviselőit is élükön dr Erdőhegyi Lajos főtspánnaf és Bencs Kálmán dr polgármesterrel. A gyűlés sísö szónoka Balkányi Kálmán Omkfc igazgató, a kereskedő érűekvltség európai színvonalú küzdő vezére volt, akinek első szava a figyelme^ kedves emlékezéssé volt. Két mozza- Í natot ragadott ki'Szabolcs múltjából: Nyíregyháza ragyogó ünnepét, a centennári'um dicsőséges évét, amikor az ország kereskedőérdekeltségének részvételével eb-> ben a városban tartotta az Omke programmot adó gyűlését és az Omke-nak nyírbátori szervezkedését. Mindkét esemény felemelő érzésefcet gyújt ma £ a telkében és felidézésük erőt ad a mai küzdelmekben. A nyíregyházi ünnepen dr Bencs Kálmán polgármester a nyírbátori szervezkedés mozgalmaiban dr Erdőhegyi Lajos főispán, akkor a bátori kerület képviselője volt a kereskedő érdekek hathatós segítője, akiiére ma a reminiszcenciák erőt adó felsugárzásában mélységes háíávat gondol. Hol vannak ma a kereskedők az akkori "idők boldog, derűs nyugalma után? Ma számokkai könyelmüen dolgozó tudósok és politikusok egyaránt azt a könyeimü jelszót hangoztatták a kereskedők sorozatos összeomlása láttára: Hadd hulljon a férgese! — Nem baj, hullhat, a számok azt mutatják, hogy sok a kereskedő és megengedhetők azok a/ intézkedések, amelyek nyomán egyesek pusztulása következett be. Csakhogy az a baj, iiogy hova-továfrb nemcsak a férgese hullott ef, hanem kibukott a sorból a kereskedők egészségesemek hosszú sorozata is. Ezekben az időkben a kereskedőtársadalom parancsoló létérdeke, hogy foglalkozzék égető sors-problémáivaf. Ez nem elszigetelt osztályérdek, hanem egyetemes nagynemzeti érdek. Amikor a kereskedelem felemelte szavát a takarékosság mellett, nem arra gondolt, hogy lineárisan csökkentsék a tisztviselők fizetését, mert a kereskedők jól tudják. hogy a tisztviselők életstandardjának szűkítése közvetetten óriási "kárára, van a kereskedő és az iparostársadalomnak is. A kereskedő érdekeltség a takarékosság hangoztatásával a fölösleges intézmények megszüntetésére gondolt. A kereskedők nem térhetnek napirendre az ujjaöb és ujabb íiretés és nyugdíjcsökkentés es a kisgazdák érdekeit mellőző intézkedések teíett. mert jói látják az egyes társadalmi osztályok érdekeinek összefüggésén és orszá/os érdek vezérli őket, amikor ezek tudatában harcolnak a káros intézkedések ellen. A szorosabban vett kereskedői problémák közüi foglalkozik a fázisadó kérdésével és megnyugtatásai közli, hogy a rázts-kuies teszSIWtása ma már a 5-os bizottság döntése alatt van és pl. a moljnó-nái 16 százalékról 7—8 százalékon várható a le^eáiütás az Omke küzdelmének ered menyeként. A raktár 6 százalékos adóztatás sérelmének kiküszöbölése is óuton van — s a textil fázis-adója terén lényeges könnyebbedés következik be. Ha most — mondotta dr Balkinyi Kálmán nagy éljenzés között a Svájcban időző pénzügyminiszter urtói tiz szavas sürgönyben kérnők a kereskedők bajainak orvoslását, azt táviratoznánk neki: Kegyelmes Uram. a transzfermoratórium után — moratóriumot kérünk a transzferálásra. Ha a 200 milliós adóhátralék behajtása sürgős, ám hajtsák be ott ahol behajtható, de ne a fizetni képtelen kereskedőktői, akik a transzferálásra haladékot kémek. Balkánjf 1 Jenő nagyhatású beszéde után Nádor Jenő Omke titkár világított rá megragadó erővel, színes, érdekes előadásban a kereskedők vérzó sebeire. A bibliai szegény asszony péidázatávaí kezdte szellemes előadását. A vizhorcló asszony beleejtette korsóját a k

utba s a járókelőt sajnálták, de senkinek sem jutott eszébe segítem rajta.. Amikor a királyleány is beleejtette aranykorsóját ugyanabba a kutba, hizelgően lementek a korsóért és az aranykorsóval együtt nagy kegyesen felhozták a szegény aszszonv cserépkorsóját is. Magyarországot sem vették észre rettenetes helyzetében, csak amikor a hatalmas, gazdag nemzetek fs hasonló válságba jutottak, akkor kezdtek felfigyelni s most lehet remény arra, hogy bennünket is talpra állítanak. Sok jel int arra, hogy dereng az, égbolt s a kereskedő, aki foglalkozásánál fogva is optoiista ken, hogy legyen, ma már logikus alapon is bizhat a világgazdasági helyzet javulásában. Utal a Hoover moratóriumra, amelyet a sajtó részletesen ismertetett cs ezzel kapcsolatban meleg szavakkal méltatja az újságírás és — a nem régen 50 éves fennállását ünneplő Ny-rvtdéK Jelentőségét a Kereskedő érdekek szolgálata terén. v