Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-10 / 7. szám

I > J^YÍRYIDÉK. 1932. január 10. sze hivatása magaslatán állt volna, teljesítette volna kötelességét min­denkor és minden tekintetben ugy, amint azt a megbízók kétségtelenül joggal elvárhatták, sok minden máskép történt volna. Nem jutot­tunk volna oda, ahol vagyunk; és nem a mezőgazdaság megmentésé­ről kellene most elmélkedni, hanem egészen más dologról. Egyébként a történtek után csak olyan érdekképviseletnek a létjo­gosultságát vagyok hajlandó elis­merni, amelyik független, önzetlen, vállalja személy szerint is az er­kölcsi felelősséget mindazért, amit Ígér, javasol, mond, csinál. Ami végül az állam feladatát il­Jeti a mezőgazdaság megmentésévej. kapcsolatban, az a legegyszerűbben abbjan foglalható össze, hogy ha­tározott irányú, gyakor.'ati, cseleke­vő, korszerű agrár-politikára van szükség mindenek e'őtt. Hasson oda az állam, hogy a mezőgazdaság min den körülmények között egészséges élet- és versenyképes tegyen. "Ha­talmával és befolyásával ugy belső, mint külső viszonylatban tegye le­hetővé mindazt, ami a mezőgazda­zág érdekei szempontjából előnyös, akadályozza meg, ami a termelésre és értékesítésre iegkevésbbé is hát­rányos lehet. Teremtsen piacot a mezőgazda­ság valóban márkaáru számbjaime­nő termeivényeinek. Gondoskodjék kedvező kereskedelmi szerződések­ről, előnyös vámszövetségekről. A külföldi követségek keretében ne­csak kereskedelmi, hanem az agrár­érdekekre való tekintettel gazdasági attasékat is alkalmazzon, akiknek, hivatása azonban ne a fényes di­szelgés, hanem a mezőgazdasági ter mékekkei való ügynökölés, továb­bá a külföldi mezőgazdaságok ter­melési és értékesítési eljárásainak, újításainak megfigyelése, elsajátítá­sa. hazajuttatása legyen. Segítse elő a belső fogyasztás emelkedését, tegye igazságossá, mél­tányossá. arányossá az adózást, ol­csóvá a szállítást, lehetetlenné a kartelek káros tevékenységét. Léte­sítsen olyan iskolát, amikben arra tanítják meg a leendő gazdákat, hogyan kell 20—30 holdon ugy gazdálkodni, hogy abb<Sl meg le­hessen élni. Csak egyet ne tegyen. Tartóz­kodjék minden olyan, a termelés­be való tényleges beavatkozástól, ami a termelést mesterséges irány­ba akarja terelni, vagy a termelési ágak egyensúlyát akarja megza­varni. V Fentiekben igyekeztem körvona­lazni azokat az irányelveket, amiket alkalmasnak és szükségesnek tartok a mezőgazdaság megmentése érde­kében. Lehet, hogy a közeljövő­ben még nehezebb napok várnak kis- és nagygazdára egyaránt, ezért kétszeresen fontos, hogy ne késle­kedjünk tovább, hanem az elmon­dottak értelmében cselekedjünk. Ha igy lesz, ha minden tényező megteszi a magáét, akkor a mező­gazdaság nem volt, hanem — tesz! ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiüiiiiiniiiiiiiiiiiiiiüiniiiii.. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Grill Károly könyvkiadó vállalat javára 839 P 82 f. tőke s jár. ere­jéig végrehajtás utján felülfoglalt és 2754 P-re becsült ingóságok, u. m. : szobai bútorok, stb. Nyíregyházán, Luther-ház A épület I emelet 1932. • évi január hó 12 napján d. e. 10 őrskor nyilvános birci árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1931. december 19. Labay Antal, kir. jb végrehajtó. Nil!Ui|[tll!!!l!HI!ll!l!llill!lll!nilinillill!lliliilllllinir Burgraya ©int takarmány Irta: Bartha Ernő A közelmúltban tartottam egy ismeretterjesztő előadást, aminek a befejeztéve érdeklődő és lelkes hallgatóságom köréből többen azt a kérdést intézték hozzám, mi a véleményem a burgonyáról, mint takarmányról. Amennyire a rendelkezésre álló idő rövidsége ezt lehetővé tette, igyekeztem is a feltett kérdésre kimentő választ adni, majd azzal váltunk ei, hogy a burgonyára a legközelebbi afka'omihai mégvfsz­szatérek. Ezt az igéretemet szán­dékozom most az alábbiakban be­váltam. Amig hazai viszonyaink között a burgonyát legkiterjedtebben ét­kezésre, továbbá keményitő- és szeszgyártásra és csak alig szá­mottevő kis mennyiségben hasz­nálják takarmányozási célokra is, addig Németország a burgonya ta­karmányozása tekintetében világvi­szonylatban is az első hefyen.szere­pei Sehoi nem etetnek ugyanis annyi burgonyát állatokkal, külö­nösen 'sertésekkei, mint Német­országban, ahol etetésre és hizla­lásra egyaránt használják azt. Ennek a magyarázata abban ke­resendő, hogy míg a kukorica Né­metországban kb. 1925-ig egyálta­lán nem, azóta pedig legfeljebb korlátojt mértékben, egyelőre még nagy nehézségek árán termelhető, miétr is kukoricából állandó beho­zatalra szoru', ami viszont a terme­lést nagyon megdrágítja, áddig a burgonya ott igen jói megterem, sok és nagy tápártékü, egyben pe­dig jó és aránylag olcsó takar­mányt juttat az állattenyésztés szá­mára, végeredményben tehát a termelést olcsóbbá, versenyképe­sebbé, jövedelmezőbbé teszi. Sajnos, a burgonyának em'e, az olcsóbb termelést lehetővé tevő sa­játságai, értékei, vonatkozásai ná­lunk mindeddig gyakorlatilag sem eléggé tisztázva, sem pedig kel­lően kihasználva nincsenek, külö­nösen nagy kárára azon vidékek­nek, ahol a természeti viszonyok következtében a burgonya terme­lése jövedelmezőbb volna, mint a kukoricáé, vagy pedig ahol a» -fi-­tékesitési viszonyok kedvezőtlen volta következtében a burgonya értékesítése a fent idézett német példa alapján a mainál lényegesen kedvzeőbb helyzeteket és ered­ményeket biztositana ugy termelé­si, mint értékesítési szempontok­ból egyaránt. A burgonya takarmány értéke tápláló értékétől, utóbbi pedig szárazanyag és keményitőtartaimá­tói függ. Az érett, egészséges, normális összetételű burgonya át­| lagos szárazanyag-tartalma 25 szá­zalék, keményítőtartalma pedig át­lagban 20 százalék. Ugy a száraz­anyag, mint a kemenyitőtartaiom­ra legnagyobb befolyást gyakoro- a. fajta, a talaj, az időjárás, a ter­melési viszonyok. Takarmányozá­si célokra az olyan burgoinyft- a leg­értékesebb, amelyiknek holdankén­ti 'és mázsánkénti "keményitőhoza­ma a legmagasabb^ A keményitő­tartaiom bizonyos mértékig növel­hető megfelelő istálló- és műtrá­gyázással. A keményítőn kivüi tartalmaz még a burgonya jelentéktelen mennyiségben fehérjét, nyers-ros­tot, ásványi anyagokat és egy erő­sen mérgező hatású anyagot, a solanint, amiből legtöbb van a bur­gonya hosszú csiráiban, kevesebb az éretlen burgonyában, legkeve­sebb a főzött burgonya héjában. A burgonya etethető nyers, főtt és szárított állapotban. Nyersen való etetése nagy'óvatosságot igé­nyei, mert ha egymagában, vagy tulnagy mennyiségben etetjük, — igen könnyen hasmenés, felfúvó­dás, kóiika, bénulás, elveté-'és le­het a következménye. Fokozatos szoktatás után, elegendő abrak és szálastakarmány egyidejű etetése mellett fenti megbetegedések nem észlelhetők. Ha burgonyát ete­tünk, ugyanakkor nem ajánlatos meiaszt, cukorrépát, repcepogácsát is etetni, mert felsoroltak is erősen hashajtó hatásúak. Egyébként etetés előtt ki keli Válogatni közüle a kicsirázo'-t, rom­lott gumókat, azután' a földtői gon­dosan megtisztítani, esetleg meg­mosni. Hasonló eljárás követendő akkor is, ha a burgonyát főtt ál­lapotban akarjuk etetni. Fejős tehénnel nyersen, fel­aprózva legfeljebb 10-15 kg., igás ökörrel és hízó marhával 20-30 kg. etethető najsorrisént és darabon­ként Sertéssel csakis főzve, szét­morzsolva^ darával keverve ete­tendő éspedig maiaccaf 0.5 kg., süldővel 1-1.5 kg., hasas kocával 3 kg., hízóval 5-10 kg.ig napon ként és fejenként. Tenyészanyag­nak szánt sertéssel még keveseb­bet ajánlatos etetni, mert köny­nyen lógó hast eredményez. A főzővizet, miután solanint tartalmaz, nem szabad felétetni, hanem ki keli önteni. Csírázott bur gonya minden állattal csakis főtt állapotban etethető veszélytele­nül. Éretlen burgonya soíanin tar­talmára váló tekintettel 12 órai vizben áztatás és az áztató víz elöntése után feletethető. A szárított burgonya etetése ná­lunk még nem terjedt eí, bár ér­tékes, jó takarmány, 100 kg. szárí­tott burgonya 350-400 kg. friss, vagy főtt burgonya tápértékével tekinthető egyenlőnek. Mivel a •záritolt burgonya korlátlanul^­akár évekig eltartható, a burgonya szárítása, különösen nedves ősz Salgótarjáni bányából származó Raghiasaljai tojás brikett kátránymentes, házhoz szállítva métermázsánként 5'20 P kapható Bernáth Sámuel és Társa cégnél Széchenyi-út 18. Telefon: 268. Hasznot hajt a baromfitenyésztés •• *ÍÉ keltetőgéppel. Kírjsn díjtalan ismertetést: „KÜHNE" Budapest, VI, Vilmos császár-út 59 Képviselet: Moskoviis Mór cég. 127 esetén nagy, gyakorlati jelentőség­gel bír Nyers burgonya etetését március i-én, a főttét pedig ápri­lis i-én ajánlatos lesz beszüntetni. Elrettentő példa. — Miért vágtad le a kutvád farkát ? — Mert csóválta örömében a. bitang, amikor az anyósom megér­kezett FelemetéK egyes cikKeK vámté­teleit Budapestről jelentik; A hivata­los lap mai számában kormány­rendelet jelent meg a vámtarifa egyes tételeinek megváltoztatásá­ról- i Felemelték a kecske és bá­ránybőrök, valamint a bastard éa antilop utánzására alkalmas borju­bőrök vámját is. Az emeítyüszer­kezetek, a kalapfonadékok, szalvar­zan anyagok és pamutszőnvegík vámját is felemelték. Az emelés. 25—50 százalékos. Miss Nyíregyháza -választás 1 1932. jan. 10. Szavazatomat m 1.61.31> úrleányra adom. Vb. 1442 — 931. sz. Árverési hirdetmény Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. falap­ján közhírré teszem, hogy Dr. Mandel Jenő nyíregyházi ügyvéd által képviselt Szabolcsi Közponíi Takarékpénztár végrehajtató ké­relmére és javára 2070 P tőke es jár. erejéig a nyíregyházi kir„ járásbíróságnak 12442—931. sz. végzése alapján 1931. évi szep­tember hő 11. napján foganatosí­tott kielégítési végrehajtas alkal­mával le- és felülfoglalt és 1232 P 20f.-re becsült bútorok, fűszeráruk,, varrógép és egyéb ingóságok 1932. évi január hó 11-én d, e. 11 órakor Nyíregyházához tartozó Schváb-bokorban végrehajtást szenvedő lakásán biröi árverésen a legtöbbet ígérőnek eladom. Ezen árverést a T. e. 70. §. alapján Dr. Süvegb János ügyv. ált. képv. Dsutsch Samu javára 999 P 43 f. és jár., Dr. Molnár Sz. Dezső ügyv. ált. képv. Franck Henrik javára 43 P 19 f. és jár,, Schmoll és Kailós javára 50 P 72 f. és jár. erejéig mint le és felülfoglaltatók javára is elren­delem. Nyíregyháza, 1931. nov. 23. BERKY ISTVÁN 136 kir. jb. végrehajtó* Nyomatott Jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents