Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

JNlfíiraÉsc. 1932. ü'.nuár 1. Újévi gondolatok Irta : Beiohorszky Ferenc. ismét átlépünk egy küszöbön is­aaeretlen sors efé, évtizedek óta **ár hányadszor a várva-vártap ré­méit -u] esztendőbe, mely sorsun­kat jobb irányba fogja vimu.,Hány­szor mentünk be már ezen a kapun s bizonyosra vettük, hogy a nagy vüágzajlás és véres háború után immár egyszer mégis meglátjuk azt a csillagot, amely elhozza szá­munkra vagy utódainknak a boldog élet lehetőségét. Hányszor léptük át c fényes küszöböt s hányszor mentünk keresztül csalódottan, le­törve és kimerülve ujbó' be a kö­vetkezőn, renfényeink teljességével ás a biztos siker elérhetőségének tudatával. Hányszor, de hányszor...! Most, ebben az esztendőben át­lépjük újra ezt a küszöböt,(Szivünk­ben azonban más gondolatokkal, érzésekkel, mint eleddig! Ezek az érzések és gondolatok most jóva> sötétebbek, mint az eddigiek, sok­Éalta kimértebbek, egyszerűbben megfogalmazhatók, jóformán nincs is már bennük semmi vágy a jövő felé, hisz mindnyájan tudjuk, hogy soha tatán ennyire kétségesebb nem volt a Jövő, nem is lehetett, soha emberek számára annyi 'bizonyta­lansággal telt nem fehetett a kö­zeli időszák, mint amennyire épen most. — Nem t udjuk, hogy vájjon Kta mit lehetne okosan építenünk, mit lehetne kiterveznünk egyéni étetünk jövő biztosításáért, hogy az csak részlegesen is beváljék, mit le­ketne beleönteni gyermekeink lel­kébe, hogy a jövendő világrenddel összeütközésbe ne kerüljön s így éltük 'boldogságát ne veszélye t<?s­9e. í ' Sokszor halljuk, jóformán min­denki ázt susogja, de körvonalazni aetiki sem meri — néhány radiká­lis, jövőt látni gondolón kívül —, hogy világrendünk megváltozik és más, ha nem is a'legboldogabb, de mindenki számára az eddiginé* jobb világ fog kialakulni. "Mindenki erzi ezt, de a bizonytalansága, is­meretlensége, a nagy kérdőjel, mely ebből fakad, idegenné is teszi, el­rettenti kicsinyt-nagyot egyaránt, vagy bizalmatlanná teszi ép ez is­meretlenség, e ködösség, homályos­ság miatt Egyesek Nyugat feli fordítják 'szemüket, mások Kelet felé, egyesek az aranyborjúval, má­sok a bolsevízmussai kacérkodnak Amannak évezredes hatalmát any­myira erősnek tartják, hogy jövőt is t udnak talán rá építeni, emennek embert egyformán kezelő és muff kája után megélhetését biztosító rendszerében hisznek azok, akik ; szivükben amannak megalázó és születés, vagyon, előjogok biztosí­totta hatalmától szenvedve vég­kép elfordultak. Amazoknál a mult iránti érzeimek nagyobbak, erő­sebbek s igyekeznek mindjobban erősíteni "hatalmukat is a jövő ér­dekében, ép ezért sokszor érzelme­ket csak a saját maguk hatalmának biztosításáért kevernek bele a lövő kialakulásának képébe De ha­talmuk gyengítését igazolni fogja az W, hugy mind jobban és éle­sebben kibontakozni látják maguk előtt a szocializmust is és elisme­rik, hogy a jövő rendszerében ez •alkalmasint nagyszerű szerepet kell, hogy kapjon Esküsznek önmaguk «*őtt is e világrend megmaradásá­de lelkükben már erős annak a »uoata is, hogy bizonyos mértékig át keli alakulnia a müítnak és sok mindent más eredőbe kell át til­tatni A Kelet felé tekintő szemek csak j<jrőt ismernek és multat végkép vetnek Számukra a múlttól sttm­BTt igaz és jó nem adódett, egyedül jörőben épülhet fel az igazi vi­lág! A Kelet felé tekintők arcá­ban súlyos kérdések merülnek fel, meiyek közt a legbizonyosabb az, hogy minden jobb fesz, átfogóbb, egyetemesebb, emberibb, mint a múltban Épen ezért kezdik meg világuk felépítését az anyagi javak korlátlan igazságú egyöntetűségé­vel s -világuk tengelyére az anyagi erők éj javak egyedüliségét teszik Számukra mmden anyag és azon tul semmi sincsen, Életük egy abszo­lút materiális világnézetbe illesz­tett robot, melynek mély;eható, transcendentálfs ere je már nincs is De minek is — szerintük — midőn a halálban úgyis mmden teljesen megsemmisül Ninés Számukra sem könyv, sem irodalom, sem ttníult történetének tanulmányozása — a természeti erők tapasztalati kifür­készésén és propaganda céljaik számára szolgáló irodalmon kívül Magasabb igények nélküli robot élet, ahol tehetség és szellemi fensőbbség porbasüllyed De eb­ben az életben az emberek lehető egyenrangúságban élnek. E kát világnézet, az előbbi a maga kapitalista, emberi önzés mel'ett magasabb szellemi vágyak érvényesülését és lelki élet uralko­dását biztosító, múlton felépülő és múltba tekintő erő s az utóbbi, az emberek egyenjogúságát uj fun­damentumokon felépítő, egyenlősé- | get alkotó és rationá is gondo'atok­bói táplálkozó erő küzdefme a mai kor képe Mondhatjuk ideálokat se­gítségül hívó elkényeztetett, mate­rializmus felé tendáló aranyborjú­imádat ás absolut anyagiasságon felépült ideákon szunnyadó igazság keresés a mult teljes figyelnienki­vülhagyásávai A kettő élei ép ott .csapódnak j össze, ahol a. legérzékenyebb lelki területek vannak, a múltban szem­lélődő, reminiscenciákon alapuló erők Amit a " múltból az (egyik át akart menteni, süllyeszti 'le vég­kép a másik Igaz, hogy amaz is csak a saját maga életének biztosí­tásáért hivatkozik múltra, nem bel­ső, íelki meggyőződése mián, ha­nem a maga- élete megerősítés ert Mert hite s a hitnek erejét éietébe való értékesítése nem irá­nyítója gondolatainak, tetteinek Ellenkezőleg: álszemérem és á« megalázkodás és ál-őszinteség fon­ja be egész lelkületét De ezzel az akarással és erővel fegyelmezni ké­pes tömegeket és lefegyverezni hosszú ídőré | Viszont ezzei szemben tagadha­tatlan, hiogy a m ultat megvető ke­leti rendszer, ha eredményeiben és tervei 'keresztülvitelben nem is a legeredményesebb, legjobb, legmeg feielőbb világképet adja a keresz­tény kultúra emlőm táplálkozó nyu­gatnak, felépítésében löbb az őszin­teség, józan igazság, még akkor is, ha számunkra nem is .boldogító S épen ezért kel; "elsősorban önma­gunkba tekinteni 'és rendszerünk alapjához visszatérni, hogy magun­kat ^meretlen és hirtelen átala­kulást hozó uj rendszernek ne ,es­sünk áldozataivá Az emberek egyaránt vaió meg­becsülése, egyenjogúsítása a lehe­Diadal-Étteremben nagy Szii vasztar-Bs! Malacsült, diaznotoros vacsora, | rántott ponty, vagy harcsa, bécsi j szelet, fatányéros, borda választék \ szerint. Adagja 1 P 20 fillér. I Korhely- és bableves füstölt \ kolbásszal 40 fillér. Január 6-tól kezdve eresz női zenekar 1 hangversenyezik. 2 | v tő emberi mértékig, az igazi fbei­ső értékek érvényesülési lehetősé­ge s egyedüli "elbírálása, az (őszínte hitünknek a gondok adta könnyek­tői áztatott talajban való megmun­kálásával az igazságosság és mun­ka, telt utján a nyÚt, őszinte, S7a­baa szív, kézbe-kéz, szembe szem lejki tényezőivel minden érzelmi elem és értelmi erő felszabadítása, emfce i jogok löUéietes énényesülé­si 'lehetősége — az az jut, amely a célhoz vezet el Ez a ,céi nem ered­ményezi semmi esetre sem a leg­jobbat, a várható, elképzelhető legjobbat sem, — ebbe bele jkell nyugodni már az emberek termé­szetének ismerete folytán is, gyar­lóságunk mián is De eredményez­het oiyan éle'tet, amit mi ;magunk is meghittnek, őszintének, igazsá­gosnak fogunk mondani, amelyben a munka az élet, a , céi a gyermek lesz i £s vájjon mi Tegyen a vezetőnk ebben a célelérésben?! Egy régi, nagyon régi könyv, mely az idők \ égtelen árjában sem avult Mely a legtisztább és legszebb em­bert gondolatokat tartalmazza A­melynek minden sorába szeretet, megbecsülés, alázatosság, lemon­dás tettek bátorító, fejlesztő ereje van leírva Az vezessen vé­gig egy jobb és nemesebb .cél felé, ahoi kibékülés következhetik ei Kibékülés minden isteni és emberi szándékkal 'Ennek a könyvnek, a Szeretet könyvének gondolatai ne a miszticizmusukkai "tartsanak hi­tet bennünk, hanem, azoknak a gon­dolatoknak átültető, életben nevelő és vezető eivei Tegyenek irányadók és azokat ne csak áí-áhitatossá­gunkkai kövessük, hanem mmden lépésünkkel meg is valósítani igye­kezzünk N,e a vasárnapok csendjé J be vigyük bele egyedül ezeket a gondolatokat, hanem a köznapok zűrzavarába elsősorban, ott vezes­se lépteinket az Evangéüom szere­tet-szava Ne szavakkai, — tet­tekkel és mindenki s minden Isteri és emberadta jog megbecsülésével keressük meg a magunk felemelke­dő útját Mert nem a keresztény kultúra túlságosan kifinomult ízlése az okozója e halál vívódásnak, ha­nem a letérés az igazi,útról, mely abban volt és van körvonalazva Ehhez a megvalósításhoz ér­tünk ei 1932-vel Lesz-e erőnk a kezdethez, a megkereséshez, a sze­gények felemeléséhez, lesz-e erőnk a nagy s mégis egyszerű ,emberi gondolatok megvalósításához, — a jövő kérdése Isten adjon hozzá erőt nekünk! újéM 9e-?5\x\»V és \6Wti\amaV. s%\Smes\ev Bízásra fel Bízásra tel! Lesz még itten Élet. A borura jött mindig derü. Nem halhatnak itt meg a remények, Sorsunk sem lesz mindig keserű. Hosszú Télre tavaszzengést várva,. Magyar-mezőn lesz még kikelet. Valóra vál' egy nemzetnek álma, És űzni 'fog vészes felieget. Kik még sírunk köntösünket tépve, Kiknek nem Iát jövőbe szemünk; Nézzünk bátran a jövő elébe. Elcsüggedni nem szabad nekünk. Ha gyász is még régen tartó gyászunk: Őszük már a temetői szag. Soká' nem késhet feltámadásunk, Már kein- kész' felettünk a Nari. . Nemess Endraj á gazda újéve Irta; Klár Dezső. Az i93í-ik esztendő utolsó nap­ján keserű lélekkel fogyva bár, de törve nem, gondol vissza a még vegetáló magyar gazda az elrnuít esztendőre, melyhez hasonló szo­morú évet talán éktében még nem élt át, s, hisszük nem is fog többé kellem átélnie. Az esztendőnek úgyszólván mmden napja keserű­ség, bánat, csalódás, váratlan meg­lepetések közepette te't e.. s midőn számadásainkban elkészítjük ez év ménegét, láthatjuk, hogy mmden előirányzatunk, mmden kalkulációs számításunk halomra, romba dőlt s nagy átlagban sajnos mmden üzemágunk veszteséggel zárult. A földjét valóban szerető, hivatását mindennél többre becsülő, dol­gozni tudó s akaró gazda hite, a jobb jövőbe vetett bizalma kezd megrendülni 3 ha társadalmunk" eme produktív 'tagjait, a magyar gazdatársadalmat elveszni hagy­ják, nem nyúlnak, eredményesen hó­na alá ugy, hogy a rentábilis mező­gazdasági termelés újból megindul­hasson, az agrár Magyarország pusztulása elkerülhetetlen. Az állatállományunk rohamos csökkenése, a mezőgazdasági üzem­ben szereplő tőkék ál andó rosszab­bodása s a kellő karbantartás hiá­nya egész mezőgazdaságunkat évti­zedekre vetheti vissza s nemzetkö­zi viszonylatban is teljes megsem­misülésünket eredményezheti. Tiszta vizet keit önteni á po­hárba: ma mmden gazda, kinek még van valamije, a meglevőjét, a tartalék tőkéjét fogyasztja s már ott tartunk, hogy nincs miből ráfi­zetni. Szegénységünk, tőkehiányunk és pénztelenségünk < l.an méret e'-et öltött, hogy ha a gyors és ered­ményes segítség késlekedik, s az értékesítési íehetőség kedvezőbbre nem fordul, a még fizetési "kötele­zettségeinek pontosan eleget tenni tudó gazda, bérlő — ki amugyrs az utolsókat r Ugja, végkép befagy­ván hitele, képtelen bárhoi is kö­telezettségeinek eleget tenni. Pericu'um in mora! n—12 P-ős korpaár, 12—14 P-ős olajpogá­csa, 1S.50 P-ős árpa, 13—15 P-ős tengeriár mellett nem lehet szó rentá­bilis állattartásról, midőn a sertés kg-ja 60—90 f, príma marhát 25—30 f-ért, elsőrendű tyúkot 1 P-ért lehet venni. Mit termel jpn a szerencsétlen magyar gazda, ha a mindennapi legszükségesebb élelmi cikknek nincs meg még az előállí­tási ára sem? A mezőgazdaság ér­dekében hozott s hozandó áldozat, olyan szilárd piüér, melyre épít­hetünk s melyből csak jólét fakad­hat Magyar fogyasztó, kinek szi­vében még élnek nemes érzések, ne­kagyd a magyar gazdát elpusztul-

Next

/
Thumbnails
Contents