Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-10 / 7. szám

1932. január 10. JSfrfRYIDÍK. Lestrapált lábaknak jótétemény meleg lábfűrdő, melyben előzőleg fgj PTőkanálnvi Szent RóküsLabsőt felo d 8289 SÍ^DÍ vagy síelni? A Nyirvidék karácsonyi száma ilyen cim alatt népszerűsítette a »Turisták Lapjá«-t. Hangsúlyozom a napi hirek közé tett rövidke közlemény népszerűsítő mivoltát, mert nem hiszem, hogy egyszersmint azonosítaná is magát dr. Bodnárnak a fenti kérdésben elfoglalt álláspontjával. Már megszoktuk, hogy a nyelvészeti kérdéshez, akárcsak a paedagógiához, mindenki hozzászólhat, mert hiszen mindenki tud magyarul, va amint a neveléshez is köze van többé-kevésbbé mindenkinek. A sízni-síelni v. cik írója azonban olyan szakszerűnek látszó fejtegetéssel jut el a végső következtetésre, hogy aki a kérdést csupán ennek alapján ité'i meg, feltétlenül neki ad igazat. Megállapítja ugyanis, hogy egyedül a »sie<« felel meg a magyar nyelvalkotás szellemének, mert az »1« képző az alapszóban megnevezett dologgal való foglalkozást je'ent, ellenben a »z<; képző az illető dologgal va'ó ellátást. Valóban ennek a két nyelvtani tételnek az igazságát senki sem vonhatja kétségbe. De ilyen logikával szokták bebizonyítani azt a mókás tételt is, hogy »nincs többé kopasz fejMert ha kihűli egy, két, hárcxm... Uz. husz hajam szála, még nem vagyok kopasz, tehát akárhány hullik is ki, akkor sem. Meg kell jegyeznem, hogy a dr. Bodnár cikkét nem áll módomban olvasni, de feltételezem, hogy a legnyomósabb érvek benne v o'tak a Nyirvidék közleményében is. Igy hát fe mentve érzem magam az aTól a kötelezettség alól, hogy a cikkíró esetleges egyéb érveivel 'is foglalkozzam. Mint fentebb már je'eztem, tökéletesen igaz az »í;< és »z« képzőkről tett megállapítás. Csakhogy sem az egyiknek, sem a másiknak n ?m merül ki a szerepe a dr. Bodnárféle megállapításban. Hogy a »z« képző nemcsak az ellátottságot, hanem az ellenkezőjét, a megfontolást is kifej ezii, minden v itatkozáson felüt áli. Callyaz, kacsoz, konkolyoz'' annyi mint gallytól, kacstól, konkolytól megfoszt, megtisztít. S ezekhez' hasonlóan: bugáz, hámoz, fölöz, nyakaz, fejez, stb. mind ilyen értelemben haszná atosak. De a két meről»en ellenkező, jelentés mellett többek között, megvan a »z« képzőnek az a tulajdonsága is, melyet a cikkező a »síelés« nagyobb dicsőségére megvont tőle, t. i. az alapszóban megnevezett dologgal való foglalkozás jelölése. Ma rad'unk csak a téli sportnál. K> J váncsj vagyok, dr Bodnár korcsolyol-e, vagy korcsolyázik, szánkál-e. vagy szánkázik. Mi még ezenkívül hógolyóztunk, a jégen »sikárkóztunkx, a dombról szánkán herekőztünk. Vagy nézzük a sport többi ágát! Csónakálunk-e vagy csóna kázunk ? Vitorlálunk, vagy vitorlázunk ? De mert a sízés idegenből jött, lássuk a többi, idegenből átvett sportot. Jutott-e valaha valakinek az eszébe, hogy kétségbe vonja a footballozás, tenniszezés, pingpongozás. golfozás, ródüzás, stb. helyességét a »z« képző miatt. Tehát a felsorolt sportkifejezések épen azt igazolják, hogy semmi okunk nincs rá, épen csak a >iSíz«éssel kivételt tenni. Mert bár az »1« és »z . képző egyformán képes kifejezni az alapszóban megnevezett doi'oggai való foglalkozást, mint ahogy a kétféle alakban használatos »furulyál« és »furuiyázik.< fényesen igazolja, azonban az is kétségtelen, hogy még sem lehet akármelyik szó nál kényünk-kedvünk szerint válogatni, köztük miután már itt va9 gyünk a hangszerek birodalmában, itt is bebizonyíthatjuk a kétféle képzőnek az egyenrangúságát. A közlemény irója a nép ethymologiára hivatkozva akarja megdönfeni a »zongoráZik« létjogosultságát, mert hát falun »ongoráJ«-t mondanak helyette. A sípol, dobol, dudál, trombitál, hegedül szókkal itt is szembe lehet állítani a harangoz cimbalmoz, bőgőz, klarinétoz, cintányéroz alakokat. Hátra van (még annak a

z t tdöntése, hogy ha a »z« és »1« egyformán használható a szóbanforgó kifejezésre, lehet-e az utóbbit a »si« alapszóhoz kapcsolni. Még ha lehetne is, akkor sem ugy, mint a síelők teszik, mert a síelés helyt» volta mellett felvonultatott nagy ágyú. a magyar nyelvalkotás szellem; olyan csodabogarat nem ismer, hogy a képző elibe akkor is kötőhangzót tegyünk, ha az alaps«ó magánhangzón végződik. Helyes tehát akkor sem a síelni, hanem siíni-alak volna. Igy pedig még talán Bodnárnak sem tetszenék. Egyébként ugyanilyen erővel a ródlizní helyett is bátran mondhatnók, hogy ródlichni, ami pedig' semmivei sem hangzanék komikusabbjan, miint test vérbátyja, a síelni. Tartozom az igazságnak végül azzal a kijelentéssel, hogy ismerek még egy szót, mely a síe ni-hez ugy hasoniit, mint egyik tojás a másikhoz. Ez a pesti csirkefogó-nyelvben használatos fialni inni). ' Ez azonban kevés ok arra, hogy faképnél hagyjuk a helyes sízni alakot, az idétlen sn'Ini kedvéért. Egyébként nagyon szép havas idő van, gyerünk sízni, ha már lábszánkózni nem lehet. Tamáska Endre. Szebb jövőt igér Sirins Jóslatot adott az egész eszteidő időjárására és íontosabb eseményeire Az országos hírű és oly sokszor bevált jóslatairól közismert Sinus mester eljuttatta hozzánk is a jövő évre szóló jóslatát, amelyet az alábbiakban adunk: Januárban több napon borult.) ködös, gyengébb hideg időjárás ígérkezik.' Az ország nagy részében lesznek havazások Nemcsák hazánkban, Európa több részében esni fog i—6-ig, 20-22. 29 és 30-án. A megjelölt napokban feltűnően változik az idő. Februárban több derült napban lesz részünk. Száraz jellegűnek mondható, tartós nagy hideg nem ígérkezik, mert az időjárás többször változik. Eső, hó fog esni. Februárban is lesznek havazások 3, 4, 5, 11, 12, 13 21. 22' 25, 27 és 28-án. Európa több részében esni fog. Hó, eső és viharos szél Ígérkezik, sőt egyes helyeken hóviharok fesznek. Márciusban több szép enyhe nap ígérkezik, amely után hűvös, szeles' időjárás ígérkezik, sőt pár napon erősebb éjjeli fagy, úgyhogy még márciusban is lesz havazás. Márciusban 19, 20, 28 és 29-én zivataros esőt igér, utána újra hűvös, szeles idő jön. Március hónap csapadékos "jellegűnek mondható. Április első felében jön egypár szeszélyes, sőt kritikusnak mondható nap, 3, 6, 9, 12, 13 és íj,. A második felében már szép meleg napokat állapíthatok meg. Különösen 16-ról. Helyenként zivataros eső jön, utána egy pár napi lehűlés ígérkezik, újra szép meleg időjárást állapíthatok meg. Május első felében hűvös, Szeles időjárás ígérkezik. Több helyen esővel, sőt zivatarok is jönnek, 9, 10, 11, 12, 13, 18, 19, .20 25, 26 és 27-én. Májusban igen nagy viharokban lesz részünk, amely Európa több részére át fog terjedni. Éjjeli hőmérséklet fagypont körül ingadozik s jeges zivatarokat igér. Junius első felében nem sok eső Ígérkezik, második felében n

3gy hőség és utána igen zivataros egyes helyeken-jéggel "keverve fog esni. Ez a jeges zivatar a Balkán államokat fogja főleg érinteni. Európa többi részéljen erős zivatarok és viharok lesznek. 25, 30, 35 fok C hőséget állapitok meg. Juhusban nagy hőség lesz. Helyenként zivataros eső. Julius száraz jel egünek mondható. Nagy hőségek lesznek. A nyaralóknak szép idejük les* amikor is örülhetnek a nap melegének. Számításaim szerint 28, ' 30, 32 és 35 fok Q meleget állapítok meg, egyes részeken még melegebb is lesz. A nagyihőség Európa többi részére ís kiterjed. Amerikára is. Nagyobb változások, csapadékos napok következők: 3, 7, n, 16, 17, 18, 24. 25 és 26-án. Augusztus több szép meleg napot igér, ekkor nagy hőség; 13 jelentkezik. 30, 32, 33 fok C lesz. Ebben a hónapban sok esőt nem várhalunk, inkább száraz jellegűnek mondható, ^esznek viharos szelek, melyek Európa több részén fognak átvonulni, sőt lehűléssel fenyegetnek. Szeptemberben több szép meleg napban lesz részünk. Fél csapadékos jel'egünek állapítom meg. SUPERR1 gyári lerakat Katz Miksa gyiregybfca Takarékpalota. Telefon 3-93 54.95-? VÁROSI MOZGÓ Szombat és vasárnap Willy Forst világsikert ért alakításával, a Bécsi vigasszonyoh és Miki egér kalandja hangos rajzfilm. Hétfőtől Zilahy Lajos színműve hangosfilmen a Hétfőtől Főszerepben: Conrad Veidt és Olga Csehova Szeptember második fele csapadékosnak ígérkezik, több helyen eső, sőt zivatar lesz. Szeptember 2, 4, 8, 9, 11, 21, 2 i és J3-án. A második felében számithatu.'4 több napi lehűléssel, hűvös, Szelei napokkal. Októbert félcsapadékos jellegűnek állapítom meg. Több szép, enyhe napban lesz részünk, a nappalok szépek, az éjjelek igen hűvösek lesznek, sőt éjjeli fagyok jönnek. Pár napon keresztül ködben is lesz részünk, amely köd az éjjen és reggeli órákban ereszkedik a városra. Délelőtt 9—11 ,óra tájban a köd feloszlik, szép napos idő jön. Lesz ugyan olyan nap is, amikor a köd felszáll és másnap nagy esőt hoz. Novemberben az időjárás átlag véve csapadékos, eső, köd. majd 10-től havazások is jönnek, különösen a hegyesvidékeken. Az első felében még szép enyhe napok jönnek, amikor még sütkérezhetünk a nap melegében. ,Havazás ígérkezik 9, 10, 19, 20, 21, 27 és 28-án. Decemberben átlagban véve csapadékos időnk lesz. Eső, hó, köd változik, de azért tartós, zord hideg időjárás nem várható, csak yer.ge hideg időt állapitok meg. Számíthatunk ezen felül egy pár szép enyhe napra is, amely azenban kevésnek bizonyul. December 7, 9, 18, 19, 20, 25,,26 és 27-én csapadékos napok lesznek, jelzett napokon nagyobb változás ígérkezik. Az 1932. évben közepes termés ígérkezik. Lesz oyan vidék isi, melynek bő termésben lesz része. Az ország nyugati részén eső lesz, keleti részén kevesebb. Európa több részében árvíi lesz. Kisebb-nagyobb földrengés is észlelhető. Magyarország fordulóponton áll, amely nagy javu'ást igér minden irányban, szót ez a gazdasági, —•• mint pedig a kereskedelmi élet