Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-05 / 3. szám

Külföldi adósság és követelés Irta: Pisszer Jáiios. Van külföldi adósságunk bővej A népszövetségi jelentés szerint 4094 millió pengőnyi. Elég nagy­számú adósság. Azon törjük a ,te­jünket, hogy miképpen fizessük ezt vissza? Vagy csak a kamatot is honnan vegyük elő? Bizoffiy nagy gond ez ! Azt mondottuk erre, hogy ettől az adósságtól nekünk nem ke.leme a fejünknek fájnia, mert hiszen mi fizetnénk becsülettel, ha ezt a hite­lező megengedné. Adjon módot rá­ja, akkor fizetünk. Teleszky János ny. pénzügyminiszter szerint ugy, há a külföld átveszi termékeinket, éspedig abban az árban, amelyen a kölcsönfelvétel idején kelt a por­tékánk. Ez azt is jelenti, hogy mert a portékánk árát a harmad-, vagy ne­gyedrészére nyomták le a hitelezők, akkor most a kamatnak is le kell s/állania, az eredeti egynegyedére vagy harmadára. Okos beszéd Álljuk is, mind egy szálig ! Kifo­gást se teszünk e'lene. De emigyen nem igen állatnak _ szóba kedvelt hitelezőink. Valami más módját is kellene ejteni eivnek az adósságfizetésnek, amit ők is kedvelnének. Olyant, amilyenre ők maguk is ráeszmélnek és amit már eddig is tángáltak, csak az e'eve­nébe nem vágtak még egészen. Nekünk, legalábbis a magyar »honpolgároknak<'. vanmak valami­féle »kimeritett«, »biztonságba he­lyezett®, kü'önféle »nehéz valutára* átváltoztatott, de esetleg külföldi házakra, meg birtokokra is felvdl tott magyar pengőink külföldön. Ezeket a pénzeket »kisibo"t pen gőknek nevezik, amit a »siberek« to'.tak ki a külföldre. Világos, hogy a kigibolt pengő szaporította az államadósságot. De szaporított 1 ezt minden pénz, ame'y fürdőzésre, másfajta szórakozásra és egyébként is kiment az országból- • Ezt szaporitot a a kereskedelmi mér leg deficitje is. így halmozódott szépen össic a mai 4094 mil iócska pemgőcske. Kisibolódott. Szövet el. banánnal, kávéval, automobillal, m­ni-, innivalóval, ronggyal, tüzelő­anyaggal és a kereskedelmi mérl°g szerű importokkal. Az »import-inflá­cióíí utján. Ezt ellensúlyozta, ameny­nyire tudta, az expoit. Azt a részt azonban, amely »biz­tonságba helyezkedett:; a külföldön, ellensúlyozni nem lehetett. Itt van tehát előttünk 4094 milliónyi külföldi adósság és ezzel szöges ellentétben néhány százmil­liónyi követelés. Hogy ez mennyi ? Istenem, ki tudná ezt megmondatni ? A »siber« nem azért sibo't, hogy bevallja. Van esze ! Az itthon ki­rendelt köte'ező bevallás pedig kü­lönnemü követelésekről szól. Legá­lis kereskedelmi és »kisibolt«-ról. E kettőt szétválasztani nehéz. Legalább is itthon n ;héz. Egyet meg ke :; állapi tani. Az a pénz, amely külföldön akár bankok­ba, akár ingat'anokba menekü't #5­lünk, kü"földi adósságainkat szapo­rította. A legkevesebb tehát, mit ez a csonkaország megkövote'het, hogy az jöjjön vissza. Legcélravezetőbb lenne, ha effectiv külföldi, u. ,n.f »nehéz valutábam jönm • haza. Ezzel ugy, hogy a belföldi tulajdonos visszakapná xeffectiv peng<5ben«, könnyen lehetne a kü-földi tarto­zásokat »effectiv kü'fö'di valutá­ban fizetgetni. Igen ám ! De önként nem jő vissza, ami kisibo'ódott ! Tehát módját kellene ejteni an- f nak, hogy egyrészt minden kisi­bolt pénz feltárassék, másrészt a kívánt célra fordittassék valutában. Önkéntes bevallásra itt számítani naivság. Teljes értékben ez nem sikerül. Ha azonban az adós kül­földnek felajánlaná a magyar állam azt, hogy a magyar állampolgárok­nak külföldön elheverő követeléseit amelyek igy a külföldnek tartozá­sai, magára vállalná és kötelezné magát arra, hogy a magyar állam­polgárokkal szemben ezt tartozásá­nak tekinti, akkor nem itthon kel­lene kényszert alkalmazni, börtön és fegyházbüntetéseket kiszabni, hanem a külföld maga mondaná meg, ki, mennyit sibolt ki a pen­gőből. Úgy, mint ahogyan a ~Zü­richer Neueste Nachrichten ezt, 1931 szeptember 5-iki számában meg is emiitette és neveket is so­rolt — álliólag — fel, az összegek kimutatásával. < Vannak, alak 900 millióra becsü­lik a »kisiboH" pengőket. Ezt a summát igy, a mondott módon külföldi adósságból belföldivé le­hetne tenni. Az állam nem a kül­földnek, hanem a belföldnek válnék adósává. A hitelező külföld jól járna, a magyar államkincstár is. Ez utóbbi szintén megfizethetné azt az 1 százalékos kamatot, amit a siber odakünn »élvez«. Vagy pláné, őrzésdijat fizettetne a siberrel. mint ezt künn is teszik. Ha a 4094 millió evvel a 900 millióval lecsökkenne, akkor ­/az ál­lami kamatfizetés is leszállana, amit 54 milliós megtakarításnak lehetne venni. De megvizsgálható lenne ez a 900 milÜócska abból a szemszög­ből is, hogy miként menekült meg a különféle adóktól, amiket utólag be lehetne hajtani. Igy is beszivárog­hatna néhány millióeska az állam­kasszába. Most, amikor már lassan elalél a nemzetgazdaság, az embernek ilyen »képtelen« gondolatai kelet keznek. Azt hiszi az ember, hogy talán tud használni a gondolatok termelésével, a lerongyolt gazdasá gf életnek. Pedig: micsoda ;tiaivság« ez is? Nemdebár ? ! I VÁROSI MOZGÓ Hártón, kedden 5, 7 és 9 órakor KÉK BÁLVÁNY 100% OS Magyar hangosfilm. A „Hvppoüt" tesNerfilmjs Foxjiangos Hiradó Schubert: Stfindchen Jön ! Bécsi vígasszonyok Jön! Január 8-án reodkivflli közgyűlés lesz a vármegyeházán Erdőhegyi Lajos dr főispán Sza­bolcs és Ung közigazgatásilag ideig lenesen egyesitett vármegyék tör vényhatóságának rendkívüli köti gyűlését január hó 8-ára, péntek délelőtt io órára hívta össze s Virányi Sándor alispán a közgyű­lés meghívóját már meg is küldte a törvényhatósági bizottság tagjai­nak. A rendkívüli közgyűlés tárgyso­rozatán 84 tárgy szerepel. Első ezek között Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök köszönő irata és bá­ró Korányi Frigyes pénzügyminisz­ternek leirata pénzügyminiszterré törtónt kinevezése alkalmából. — Tárgyalni fogja a közgyűlés a ke­reskedelmi miniszter körrendele­tét a vármegyei közúti személyzet u] létszámának megállapítása tár­gyában, továbbá a miniszter ren­deletét az államköltségen készülő deme-ser-vári és orosz-nyirpazonyl utaknak a törvényhatósági utháló J zatba való felvétele ügyében, .^mi­niszteri leiratok között szerepei a belügyminiszter lejráta Penészlek község törvényhatósági átcsatolása tárgyában. A rendkívüli közgyű­lésen számos jelentős átirat sze­repei. Biharvármegye a felekezeti ta­nítók terményjárandóságának átér­tékelése. jász-Nagykun-Szolnok vármegye egyes községi bevételek­nek a községi jegyző részére le­endő átengedése, valamint a köz­ségi alkalmazottak fizetési alapjá­nak Ésnidezése. Hajduvármegye a Magyar Rádió műsorának meg­változtatása érdekében. Pest-Pilis­Soit-Kiskunvármegye a községi ál­latorvos képviselőtestületi tagsága tárgyában. Szatmár- és Abauj­Torna vármegyék a gazdasági ter­mékek szállítási költségeinek mér­séklése. Szatmár-Ugocsa-Bereg­\ ármegyc a rendbirságolási jog korlátozása, továbbá az egyfázisú forgalmi-adó rendszer behozatala. Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye a hadirokkantak, hadiözvegyek és ár­vák járadékának emelése, Fehér vármegye a mezőgazdasági kama­rák megszüntetése. Baranya vár­megye a pénz és hit el uszony ok te­rén fennálló visszásságok megszün­tetése. Sopron vármegye a köz­alkalmazottak fizetésének csökken­tése és az egyfázisú forgalmiadé behozatala. Győr-Moson-Pozsony­vármegye átirata a frontharcosok támogatása. Hajdú vármegye a név­magyarosítás ügyének hatósági tá­mogatása. Veszprém vármegye a gazdasági akadémiák fenntartása és a gazdasági szakoktatás egysé­gesítése. Békés vármegye a tiszt­viselők fizetésének leszállítása, ái­láshalmozások eltiltása és a nyug­díjtörvény revíziója. Vasvármegye az álláshalmozás eltiltása, Fejér vármegye a szegény lakosságnak tehénnel leendő megsegítése. Győr­Moson-Pozsony vármegyék a kivé­teles hatalom" alapján kiadott ren­deletek hatálytalanítása. Szeged vá­ros a pusztaszeri Árpád-emlékmű körül nemzeti park létesítése. Csongrád vármegye a magánköve­telések miatt elrendelt árverések korlátozása. Szeged város az op­tánsok részére megállapítandó kül­földi pénzköveteléseknek pengő ér­tékben teendő beváltása. Sopron város a vasárnapi munkaszünet be­tartása. Sopron város a szémellátó* biztosítása és az áruuzSora "letö­rése, Debrecen város a nyugdíjak külföldre való folyósításának meg­szüntetése, Sopron a külföldön élő nyugdíjasok hazaköltözése és a külföldi bejelentések követelése Debrecen város a kettős állami .el­látás megszüntetése, Pécs város a szénárak mérséklése, Szeged vá­ros az ideiglenes házadómentesseg kiterjesztése, továbbá a jóvátételi összegek csökkentése Kecskemét város vitézségi érempótdij folyó­sítása Miskolc város a Bata-f&» cipőgyár letelepedésének megaka­dályozása Szeged város' a közal­kalmazottak és nyugdijasok illet­ményei leszállításának mellőzése Debrecen város a hítblzományok a kötött birtokok megszüntetése és a jövedelemadó után lövetett w­ségadó mikénti felosztása tárgyá­ban Tcüldött átiratot a vármegyé­hez További fontos tárgyak u közigazgatási bizottságból kilépő Geduly Henrik, Énekes János, Porzsolt István, dr Korniss Feren' és dr Kovách Élek helyeinek vá­lasztás utján betöltése, az igazoló választmány újjáalakítása, adófeJ­szóiamlási bizottságok újjáalakítá­sa, a vármegye utkaparói nyugdíj­választmány kiegészítése, alispáni előterjesztés a vármegye háztar­tási alapjának B z 1931 évi szám­adásban mutatkozó hiteltullépés tárgyában, alispán előterjesztés a vencseílő-sárospataki útnak a Ti­szarévig terjedő kezdőszakaszábtV 2260 méter hosszú útnak a törvény hatósági úthálózatból kihagyása tárgyában, a vármegyei közúti alap egyes rovatainál szükségessé váltott hitalátruházás, a nyirbogdá­nyi é» a dadai felső járás rendőri büntető bírája mellé ügyészi meg­bízott kirendelése, a gyámpénztár és kölcsön visszafizetési határide­jének meghosszabbítása, Mikolay András járási irodatiszt nyugdíja­zása tárgyában, a vármegyei koz­és árvapénzek elhelyezésére szol­gáló pénzintézetek kijelölése, Az alispán előterjesztése a kémény­seprő ipar gyakorlásáról alkotott vm szabályrendelet módosítása tárgyában Az alispán bemutatja jóváhagyásra az nlispám hivatal é> a nyíregyházi Erzsébet kórház tü­zelőanyag szükségletének biztosí­tása tárgyában kötött szerződése fcet Az olasz RtráJy- pár fogadta * ma 3 gyar k6v*ts§g vezetőit Rómából jelentik: Vasárnap dél­előtt fogadta a/ o'asz királyi pár Wodianer András ügyvivő vezeté­sével a magyar követség tagjait, akik a magyar kormány újévi (üd­vözletét tolmácsolták a királyi párnak. áeUét JL/ m ajánlanak, de amíg a 2-lómpás 7016-os Ótiorí rádiót meg nem hallgatta, ne vásároljon, Gyártja: Orion ízaiálámiwss;*á>•

Next

/
Thumbnails
Contents