Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-31 / 25. szám

jáilNWélL 1932. jar.;iár 31. GAZDAMELLÉKLET Sürü, avag? ritka sorokba veteadő-e a magcsillagfört ? Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár A csillagfürt a szabolcsi hojmo- í távolságra, s a Sorközöket kétszer 'megkapálják. Ily termesztési módszer mellett a csillagfürt rendszerint a jó barna homokokon adja a legnagyobb magtermést. Mások viszont oly módon értek el legjobb eredményt, ha a csillagfürt magból ugyancsak 60—80 kg-ot vetnek el, de az előbbi esetnél sürübb Sorokban, vagyis 22 —24 cm-re, ami megfelel kétszer gabonasortávoiságnak. Azt lehet monaam, hogy a jobb összetételű laza homokokon ezzel a módszerrel érték el a legjobb eredményt a legtöbb gazdaságban. Végűi van egy csoportja a gazdáknak, akik a sürii vetés mellett kardoskodnak. Eme gazdák kat. holdankínt 120 kg. csíllagfürtmagot vetnek é| rendes gabonas

0rtávolságra, vagyis u_i

2 cm-re. Ily vetési módszer mellett rendszerint a gyenge futóhampkokon és az elgyomosodott földeken lehet a legjobb eredményt eiérní a csittagfürtmag termesztéssel. A nyíregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság a csillagfürtöt, sivár, gyenge futóhomokon termeszti, mely föld ezelőtti évtizedes kisbér 1 őiga z dá 1 k od á s folytán ei is van hanyagolva, tehát gyomostermészet.ü. A jelzett futóhomokon beál'itott a kiséqeti gazdaság ccsillagfürtimagtermesztési kísérletet ugy 1930, kok legfontosabb növénye, mert ez szolgáltatja a gyenge homokok legolcsóbb nitrogén" szükségletét ott, ahol elegendő istállótrágyával ntm rendelkeznek. Elegendő istállótrágyával pedig nem rendelkezik mindazon homoktalajt gazdaság, amely legalább három év-enkmt nem tudja ellátni szántóföldjét istállótrágyával. Nyilvánvaló, hogy a jelzettnél ritkább időközökben istállótrágyázott földek elegendő nitrogénerővei nem rendelkeznek, már pedig Szabolcsmegye legfontosabb kereskedelmi növéaiye, a burgonya, igen sok nitrogéntápanyagot igényel. Sovány homokon a burgonya igen sok nedvességet kénytelen felszívni a talajból, hogy fejlődését biztosítsa, Itrtert a sovány homok nedvessége nagyon kevés tápanyagot tartai|waz, s igy a burgonyának s

0k talajvizet keli felhasználnia. Ennek gyakorlati következménye abban nyilvánul, hogy száraz évben a burgonya sokat Szenved a Szárazságtól és kevés terméssel fizet. Ha ellenben elegendő, de nem heves természetű nitrogénerő áü a burgonya rendelkezésére, ugy a burgonya erőteljes kifejlődéséhez nejű keji sok nedvesség, ennélfogva a szárazság nem vizeli meg a burgonyát, s az jó terméssel fizet még rossz évben is. A csillagfürt pedig oly nitrogénerőt szolgáltat a talajnak, a<m>eiy nemi heves természetű és a legnagyobb szárazságban is előnyösen hat minden növény kifejlődésére. De különösen a burgonya az a növény, mely a zöldtrágya, s különösen a csillagfürt teiwíesztáse révén kifejlődött mtrogénerőt a legjobban kedvep és azt a legjövedelmezőbb módon meg is hálálja. Mindezekből következik, hogy a csillagfürt zöldtrágyázásnak a szabolcsi homokokon a legnagyobb jelentősége van. A sikeres zöldtrágyázáshoz azonban c

sUlagfürt magra is van szükség, mert hiszen e nélkül a zöldtrágyázás gyakorlati keresztülvitele el sem képzelhető. Ez okból igen fontos kérdés, mely termesztési módszer bzitositja a legjobb eredményt a csillagfürt magtermesztése terén? A csillagfürt vetése magtrágyázás szempontjából nem képez ma már vitás kérdést, mert minden gazda egyformán egyetért abban, hogy zöldtrágyának a csillagfürtöt sűrűn kell vetni, vagyis kat. hoidankint 120—150 kg-ot. A csillagfürt termesztése magnak, azonban még manapság i

s sok vitára ad okot. Egyik gazda a sürü, a má

sik a ritka vetés mellett kardoskodik. Ez érthető is, mivel a magnak termesztett csillagfürt átlagban 2 hónappai hoszszabb tenyészidőt igényei mint a zöldtrágyának alászántott, s ez okból a magcsillagfürt a szárazság és gyoimoSodás káros hatásainak jobban ki van téve. Mivel pedig az ear/;itett tényezők káros hatása a talajok összetétele szerint váltakozik, nyilvánvaló, hogy a gazdák véleménye különböző, a szerint, ki milyen talajon gazdálkodik. Vannak gazdák, kiknek talaján a csillagfürt akkor ad legnagyobb maghozamot, ha kat. holdankínt 60—80 kg-t vetnek el 30 cm sormin t 1931. évben. Az 1930. évben vetettünk az egyik kísérleti parcellába kat. holdankmt 120 kg. csillagfürtmagot 11 <m sortávolságra. A másik parcellába pedig 60 kg. csillagfíirtmagot 30 cm. sortávolságra, s ezt kétszer (rnteg is kapáltuk a s

0rközökben. Ezt a beállítást háromszor ismételtük meg. Az 1930. é\i eredmény a következő: A sürün vetett csillagfürt adott kat. holfiankmt 468 kg. magot. A ritka sorokba vetett ellenben 365 kg. maghozamot szolgáltatott. A sűrű vetés termése tehát 103 kg-al nagyobb volt, s aemliett nem volt annyira gyomos, mmt a ritka sorokba vetett, noha utóbbi kétszea kapálásban is részesült. Az 1931. évben vetettünk az egyik parcellába kat. holdankínt 120 kg. csillagfürtirvagot j [ cm. sortávolságra. A másik parcellába pedig vetettünk óo kg. csillagfürtmiagot kétszeres gabonasortávolság ra, vagyis 22 nnvre. Ezt a beállítást pedig négyszer ismételtük. A 22 cm-re vetett csillagfürtöt azonban 1931. évben nem kapáltuk meg. Az 1931. évi kísérlet eredménye az a]ant elősorolt Számok szerint alakult: A sürün vetett csillagfürt maghozama kat. holdankínt 417 kg. A ritkább sorokba vetett mag termése pedig 356 kg. A sürün vetett csillagfürt tehát jelen esetben is 6t kilogrammal nagyobb magterm>éssel fizetett, noha a különbség nem oly nagy, mint 1930. évben. A kísérgeti gazdaság gyenge futóhomokján tehát jobbnak bizonyult a sürü vetésű magcsilíagfürt. Vegyünk részt az állami bab vetőmag akcióban Az akció ismertetése babféleség ne leA M. kjr. Növénytermelési Hivatal (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 11., Földművelésügyi Minisztérium) az idei bab vetőmag akcióról a következők közlésére kért bennünket: Az ak< íó keretében 5 mm-ná' nagyabb tételekben adunk ki babve tőmagot és pedig nagytermelőknek természetbeni visszaadásra, kistermelődnek pedig készpénzfizetésre. Az igénylések, amelyeket február végével fogunk lezárni, beérkezésük sorrendjében kerülnek elintézésre. A különböző fajtákra körzetek vannak megállapítva, az egyes körzetekbe. kizárólag az oda kijelölt fajtát adjuk. Az Alföld és északi dombvidék a gyöngybab körzetébe soroltatott. A babok március hó elején fognak kölcsönzsákokban szállításra kerülni. A zsákköicsöndijat a hivatal viseli. A zsákok megérkezés után legkésőbb 10 napon belül visszaküldendők. Vissza nem' küldés esetén dbként 1.40 P térítési ár fizetendő. A kiosztásra kerülő babok bokor babok, mindamellett a kacsképződés, különösen a gyöngybaboknál és különösen nagyobb szárazság esetén elkerülhetetlenül előfordul. A vetés 40 cin. sortávolra, lehetőleg tengeri védnövénnyei történjék, ugy hogy minden két sor bab után egy s

0r tengeri jusson.. A tengeri a babot a nyári nap hevétől némikép védi. A kísérletekben pedig a bab csak tisztán vétfnövény nélkül vetendő. Katasztrá is holdanként vetőmag szükséglet az aprószemii babból 50 kgr. Élfajtázás elkerülése, végeit a babtáblák mellett 200 méteres. körzetben más gyen. Nagy- és középgazdaságoknak, amelyek az igényelt vetőmagot te' jes egészében maguk vetik el), az alanti »Babvctőmag igényíési« iven kell kérniök, még az esetben is, ha kérelmük már elő van jegyezve, mert az igénylési iv pontos adataira a kiutalásnál feltétlenül szüksége van a Növénytermelési Hivatalnak. Az igénylési ív megfelelő adatait vagy a községi elöljárósággal, vagy. az illetékes vm. Gazdasági Felügyelőséggel, vagy az illetékes Mezőgazdasági Kamarával keh igazoltatni. Nagy- és középgazdaságok a babvetőmagért a termésbői ugyanannyi mennyiséget 25 százalék többlettel a hivatal dispozitfójára az ősszel, vagy tavasszal leszállítani, illetve visszaadni kötelesek Ezenfelül tartoznak termésüket megvételre a Növénytermelséi Hivatalnak felajánlani. A felajánlás és szükséges mmta beérkezése után a hivatalnak 15 napig a termésre elővétel joga van és vásárlás eSetén a babért a fehér szokvány bab budapesti tőzsdei középárát hozzáadva, ehhez 15—20 százalék felárat, fizeti. E

z a

z ár nem lehet kevesebb ab feiadó állomás mm-ként a gyöngybabnál 24 P-né]. Amennyiben a far. Növénytermelési Hivatal 15 napon belül a vételt illetőleg nem nyilatkozik, a gazda a termésének visszaadandó mennyiségén felüli részét szabadon értékesitheti. A vasúti szállítási költséget a vetőmag odaszállitásánái a termelő gazda- ftzeti ki, azt azonban a lyjr. NövényterlllÍlllllílllllfíiiiíflllll!llt!IIHII!l!illlllllllllli^ melési Hivatal a babnak a termésből való visszaadása után -visszatérít j A termett bab elszállítása bérmentetlenül történik, tehát a gazdát vasúti fuvarköltség nem terheliA babvetőmag kiutalása előtt a gazoának megfelelő köt levelet es biztosítékul 'bianco (kitöltetlen) fedezeti A apót ke:i aláírni. A »Babvetómag igénylési n« beérkezte esetén a babvetőmag kúgérésekor a kir. Növénytermelési Hivatal mindkettőt (körevéi, váltó) kellő ádőbsn a gazdaságiak kiküldi. Kötjeve e et két példányban küld a kir. Növény termelési Hivatal, de csak az egyik küldendő vissza, a másik a gazdaságnál marad. A termelés alatt előálló károkért •aszálykár, jégkár, stb.) felelősséget természetesen nem vállai a kir. Növénytermelési Hivatal s ^'gy az ilyenekre a gazdaság által vállalt kötelezettségek teljesítésénél figyelemmel nem lehet a kir. Növény termelési Hivatal. Kísérjetek beállítására 5—6 fajta vetőbabot (egyenként 20 kg-nys mennyiségben) is ad a kir. Növénytermelési Hivatal. Az így kiadott mennyiséget a termésbői ugyanazon mennyiségben (többlet nélkül) aaandó vissza egy, esetleg két fajtából, vagy ha a gazdaságnál nagybani termesztés is folyt, a nagyban termelt fajtából. A vasúti költség mindkettő esetben a kir. Növényterm- Hi , a

ti

llt terhe.i, de azt. az odaszáKitáSnái a gazda előlegezi és azt csak a bab visszaadása után térítjük viss

za. Az ígénylési-iv adataira itt is szüksége van a'kír. Növénytermelési Hivatalnak. As Igénylési ivet beküidő gazdaságoknak" a megfelelő köt levelet és a kísérleti utmutatást kellő időben ki7 Kistermelők babvetőmag igénylésénél többeknek össze kell állmok, hogy az igényelt mennyiség több mm-át tegyen ki. Mmét nagyobb mennyiséget igényel egy-egyközség, annál inkább teljesíthetjük a kérését, mert ezáltai olt a termés egyöntetűbb és igy értékesebb is lesz. A kistermelők igénylési ív helyett községi "elöljáróság áltat láttamoztatott névjegyzéket tartoznak a kir. Növénytermelési hivatalhoz beküldeni. Kistermelőknek a vételár előzetes befizetése ellenében utai'ki vetőbabot a kir. Növénytermelési 111vata]. A pénz befizetésére a kir. Növénytermelési Hivatai "* kellő időben felszólítást és a pénz befizetésére befizetési lapot küld. A vetőbab vételára a gyöngybabnál 24 pengő. A szállítási költség az igénylőket terheli. A zsákok dbként 1.40 P árát utánvételezi a kir. Növénytermelést Hivatal, e^t az összeget azonban a zsákoknak a bab megérkezése utáni 10 napon belüi leendő visszaküldése esetén az igénylőknek visszatéríti. Egészen' kivételesen kistermelőknél a természetbeni c'Seréhez is hozzájárul a kir. Növénytermelési Hivatal, ha a községben van valamilyen szerv (pl. Hangya-szövetkezet < /mely a cserét lebonyolítja és a kistermelők által beadandó régi fajtájú babot étkezési célokra esetleg mm-ként 20 pengős árban átveszi. Ilyen esetben a termelőknek minden 100 kg-ért 125 kg-ot keli beszolgáltatniok, a vasúti "fuvart ezzel szemben a fuvarlevél ellen eben a kír. Növénytermelési Hivatal megtéríti. Elszámolás tárgyát min-