Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-30 / 24. szám

1932. január 30. J&ÍKVltiéVL mm Az összeomlás felé Rendkívüli érdeklődésre számot tartó hir terjedt el az utóbbi na­pokban a cseh gazdasági és politi­kai körökben a Skoda-gyár su'vos pénzügyi nehézségeiről. A Skoda­müvek már békében is ágyú és ha­diszer gyártással foglalkoztak s az újonnan megalakult Csehszlovák ál iam még jobban kifejlesztette, oly­annyira, hogy Európa leghatalma­sabb ilyenfajta gyárai közé emelke­dett. Magyar és külföldi lapokban számos alkalommai olvashattunk megdöbbentő kimutatásokat azokról a hatalmas szállításokról, amelye­ket a Skoda-müvek a világ legkü lönbözőbb országaiba, egészen a tá­vot Keletig-, eszközöltek. Agyuk, gépfegyverek, kézipuskák, tankok, sőt hadirepülőgépek ezreit állította elő Skoda s ezeknek egy részét a csehszlovák hadsereg felfegyverzé­sére fordították, a többi részét pe­dig külföldre szállították. Ugylát­szik azonban, hogy Csehszlovákia dacára a rendkívüli mértékű fegy verkezéséinek, nem tudta kellő'eg foglalkoztatni hadianyaggyárát, sőt a gyár fenntartásához nem volt elég a külföld hatalmas arányú rendelé­se sem. A Skoda-müvek működésé­ről szóló napvilágra került kimu­tatások ékes cáfolatát jelentették azoknak a hazug szólamoknak, a­inelyekkel a hivata os csehszlovák külpolitika időnként a világ köz­véleményét akarta elvakítani Cseh­ország békés szándékairól. Az a Csehország, amely ilyen mértékben fegyverkezett, nem átallotta időn­ként Magyarországot ímperialiszti­kus szándékokkal s ennekliadekében folytatott titkos fegyverkezéssel megvádolni. Nevetnünk kelleme •zen a helyzeten, ha nem volna annyira szomorú. A ga2dasági válság most elérte a Skoda-müveket, de természetes, hogy a cseh állam nem hagyja vesz ni. kedvenc gyermekét és az elter­jedt hirek szerint vállalta a szaná­lást. Csehszlovákia egymilliárd ko­ronás kölcsönért fordult most Franciaországhoz s ebből a/ összeg­ből nem kevesebb, mint too mil­lió koronát szándékozik a Skoda­müveknek juttatni. Hogy ez az eljá­rás magában Csehszfovákiában Sem találkozik mindenütt rokonszenv­vel, bizonyítja, hogy a költségvetési bizottságban megkérdezték, vájjon a törvényjavaslatnak az az indoko­lása, hogy a kölcsön a rendkívüli gazdasági viszonyok folytán előál­lott nehézségek áthidalására keli, nem azt jelenti-e, hogy a Skoda­müvek állami szanálásáról van szó. A pénzügyminiszter tagadó válaszát senki sem vette komolyan annál is inkább^ mert az állam ügyészség utasitást kapott, hogy kobozza e az ülésről kiadott jeíentést, mert félő, 'hogy az elhangzott kijelentések nyugtalanságot keltenek a közvéle­ményben. A Skoda -müv ek megingásából igen komoly következtetéseket von­hatunk le az előbb utóbb elikövetke zendő csehszlovák gazdasági krí­zisre vonatkozólag. E sorok írója a közeli napokban beszélgetést foly­tatott az egyik • legnagyobb francia lap munkatársával, aki több ország­ban tett tanulmányutat s így Cseh­szlovákiát is meglátogatta. Abban foglalta össze véleményét, hogy C&ehszlovákiára előbb-utóbb o yan mérvű gazdasági krizis fog rásza­kadni, amely sökkal súlyosabb J«SZ annál, mint ami alatí Magyarország most szenved, mert Csehszlovákia nem agrár, hanem elsősorban ipa­ri állam. N'em hisszük, hogy a fran­cia újságíró, ha tehette volna, ne inkább a rokonszenv, mint az ellen; izenv szemüvegén át vizsgálta . oi­na a csehszlovák viszonyokai, de ugylátszik tapasztalatai folytán egyéb elfogulatlan, tárgyilagos íté­letet nem tudott megalkotni magá­nak, mint amelyet közölt. Tény az, hogy a cseh ipar a legutóbbi időkig csak azzal íudta magát ugy-ahogy tartam, hogy. mindjárt a csehszlo­vák állam megalkotása kezdetén a legnagyobb,, durva kímélet len seg­gel tette tönkre a Felvidék iparát csak azért, hogy a cseh területen fekvő ipart mentesítse ettől a bel­ső konkurrenciától. A Felvidék pusz tujása árán tehát a c^eh ipar egész mostanig prosperált. Minden jel arra mutat, hogy rövidesen eléri azonban a végzet, amit teljesen, százszázalék erejéig megérdemel. Velünk folytatott gazdasági tár­gyalásokon eddig mindig nagyon magas lóról beszéltek a csehek, mintegy azt akarva elhitetni, hogy őnekik Magyarországra nincs szük­ségük, liogy az ő számukra jelen­téktelen az' a kivitel, amit a ma­Mű ¥ÁROSl fflOZGd Csütörtöktől Budapesttel egyidőben Bolváry Géza mesteri rendezésében: a Kfi DETT KISASSZONY Németül beszélő, zenés hangos operettsláger Főszereplők: Dolly Haas, Gusztáv Fröhlich, Halmay Tibor Jegyelővétel Jakobovits Fanny dohány tőzsdéjében. „Csak aztán ne családisa a tirpák főváros" írja a somogyi lap Nyíregyházáról, ahol hűt­lenek Gulyás társulatához az illetékes körök Immár országos híre van annak a lappangó ellenállásnak, amelyet Nyíregyháza városa fejt ki Gulyás Menyhért visszajövetele ellen. A váro-> a miskolci igazgatóval, Se­bestyén Mihállyal kezdett bizalmas, majd nyílt tárgyalást, amelynek az a célja, hogy ne Gulyás, hanem Sebestyén kapja meg a nyíregy­házi színház koncesszióját A kérdés ma s'inc.s végleg eldöntve, m er t a mnuszetriumban nem szívesen tel­jesitik Nyíregyháza város kívánsá­gát, miután Gulyás Menyhért a vi­dék egyik legkomolyabban számot tevő régi direktora, akinek kérését tiszteletben tartják a magyar já­tékszin beavatottjai. De itt, Nyír­egyházán sem tartják m egf e le'ó elintézésnek azt, hogy Gulyást, aki egy évre joggal kérjieti a színhá­zat, bucsu nélküf eresszék szél­nek. Ad acta még sem lehet tenni egy társulatot, amellyel a váro s vezetősége is meg volt elégedve Hogy a kérdés ilyen rövid uton váló elintézése nem használ vá­rosunk presztízsének, mutatja az U'jsomogy c. kaposvári lap »Nyir­egyháza ki akar lépni a színike­rületbők. <:. < ikke is, amely Gulyás Békéscsabára índu'ása küszöbén a nyíregyháziak színházi direktort konremmáló eljárásáról a követ­kozó sorokban emlékezik meg: >:Vasárnap este távozott ei 3 és fél hónapi szereplés után Kapos­várról a Gulyás-társulat Békéscsa­bára Amint megérkezett a békést metropolisba a társulat, exiszt.en­riá.ís életét veszélyeztető kel.emet­íen hír fogadta; ott kapta azt az értesítést, hogy Nyíregyháza város ki akar válni a Kaposvár. .Békés­csaba, Sátoraljaújhely, Cegléd al­kotta sziníkerületből­Nyíregyháza íenti szándékának előzménye la következők. A tavasz folyamán, amikor a kultuszminisz­ter rendezte a színigazgatók kon­cessziójának ügyét, Nyíregyházát* Sebestyén Mihály miskolci szín­igazgatónak adta. Ezt a határoza­tot Gulyás Menyhért színigazgató megváltoztatni kérte. A kultuszminiszter teljesítette is Gulyás Menyhért kérelmét és Nyíregyházát visszacsatolta a Ka­posvár, Békéscsaba, Sátoraljaúj­hely Cegléd alkotta szinikerüietbe. Nem tudjuk, közben mi történt a nyírségi főváro sbai^, de tény az, hogy Nyíregyháza városa most fog­lalkozott a kultuszminiszter ujabb leiratával s kimondta, hogy lávái abból á sziníkerületből, amely­nek direktora Gulyás Menyhért s inkább Miskolccal akar egy s zini­kerületet alkotni, amelynek direk­tora Sebestyén "Mihály. A határo­zat folytán a város felterjesztéssel fordult a kultuszminiszterhez, hogy csatolja a miskolci színikerülethez. Nem értjük a nyíregyháziak ku-. ruckodását. Hat évig meg voltaki elégedve Gulyás Menyhérttel és társulatával s most frontot változ­tatnak ellen*-. A hivatalos \áros, a sajtó és a közönség elismerésé­nek legszebb bizonyítékait szolgál­tatta a direktor iránt és az idén váratlanul szerelemre gvult a mis­kolci direktor nánt. Csak aztán ne családjón szeneimében a tirpák fő­város.* r * Gulyásék egyébként jelenleg Bé­késcsabán vannak, ahol kedden mu­tatkozott be a társulat a Balie­rina c. Martos-Szirmai operettel. A bemutatóról a csabai lapok me­leg elismeréssel írnak. A »Békés­megyei Közlöny» a többek között igy ir: »Tejt ház, szép közönség, jó előadás. Sándor Stefinek tánca, megjelenése külön-külön »egyes« (hogy ezt a rossz, de majdnem pó­tolhatatlan szót használjuk), ő lesz a közönség kedvence. Daaiss Győ­ző jóhangu, értékes szülész, isme­rőseink közül Pattantyús reme­kelt. Polgár Gyula sikerét megér­demelte. Zelenay Gyula minden mozdulata tavalyi véleményünket erősiti: vidéken nincs még Hyen táncos. Jenei 'a bonvivánok javá­bój va]ó. Ha Máry iskolázott hang­ja, Vűiczc; Emil temperamentuma nyijt elismerést érdemel.« Hosszú és elismerő cikk számol be a bemutatóról a »Maroividék« c. lapban is. »Nagyban hozzájárul a darab si­keréhez — üja a lap — a [kifo­gástalan előadás. Minden szereplő tuoása legjavát adta, ugy, hogy a társulat teljes egészében meg­nyerte a közönség tetszését.« A lap a szereplők értékeinek ki­emelése után így fejezi be. kritiká­ját; »Az első nagyszerű előadás után műiden reményünk meg vau ai-ra, hogy a közönség a legmele­gebb pártfogásba veszi a kitűnő társulatot.« ; Csabán is ig.y fogadják Gulyáit, a vidék legkjváióbb igazgatóját. — Nyíregyháza is jól teszi, ha .múlt­jához híven hálás iesz azokhoz, akik itt a kultura szolgálatában áldozatot hoznak. Az Ev Nőegylet teaestje Nagy bálák rendezésére a mai idők a nehéz viszonyok miatt nem alkalmasak. Estélyi •-töltettek - készí­tése ma oly luxus, amelyet kevés ember, ejjgedhet meg. magának. — Időszerűtlenné tették a bájakat a gazdasági viszonyok. De a fiatal­ság minden korban megkövetelte a maga jogait, szereti a táncot és muzsikát és élvezi fiatalságát ad­dig, amig lehet. Ezért szükségeseik az »egyszerüség« jelszavával meg­rendezett teaesték, ahol a ruhakér­dés nem okozhat senkinek gondot s megvan az az előnyük is, hogy- — miután senkit sem feszélyez az öl­tözködés versenye — jókedv és vi­dámság -a kísérőjük. Ezért mutat­kozik oly nagy érdeklődés váro­sunk társadalma részéről az ev. Nőegylet február i-én tartandó tea estje iránt, amely az iparos; Szék­ház nagytermében lesz megtartva, pontosan b órai kezdettel. A rende­zőség vig műsorral teszi élvezeteseb­be ' az estet, amelyre városunk leg­erősebb műkedvelőit sikerült meg­nyerni. A műsoron a következők szerepelnek : Zombory Ella, Fe­hér G.: A muzsikáló óra c. költe­ményét szavalja, Uzoni Évi zongora kíséretével. Csipkés leu stilizált magyar táncot tánco Brahms II. és VII. táncdarabjára, Győry Z. zon­gorakisérete mellett. Babits Ju­cika magyar nótákat énekel, zene­kisérettel. Raksánvi Sándor saját Orion dinamikus hangszóróhoz, mert eddigi hangszórója beszolgáltatásánál 30 P, ha Orion gyártmányú, 40 P engedményt nyujtunk a rádiókereskedők utján. 172 Orron izzóiámpagyár. gyar piac eddig felvett Csehsziová- g kiától. Attól tartunk, hogy ez a fennhéjázás csak olyan mint a nyo­morba került emberé, aki azért jár zsakettben és lakkcipőben, mert a többi ruhái már használhatatlanok. Ha Csehországot eléri a gazdasági végzet, nem kap mást, mint ami' megérdemelt. Eml>erségesebb poli­tika legalább is gazdasági "téren, a Magyarország részéről" megnyil­vánuló jószándék nem fumigálása, szóval racionális s mindkét ország érdekeit védő és tiszteletben tartó kereskedelmi szerződés talán eny­híthették volna Csehszlovákia gaz­dasági válságát s talált a mienkét is kisebbé tehették volna. Magyar­ország a legutóbbi hónapok esemé­nyei közepette megmutatta, hogy van belső ereje és kitartása meg­várni az idők jobbrafordultát. Kí­váncsiak vagyunk, ha majd arra kerül, a sor, vájjon a cseh állam is mutat-e olyan belső erőt, mint amilyenről Magyarország minden nyomorúsága közepette is tanúságot ' tett. J j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents