Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-26 / 20. szám

jrtímo&s. 1*32. ja»uar 1* A Kisvárdai sikkasztási böaper tárgyalásának folyatása A kir- törvényszék főtárgyalási tanácsa január hó 26. napján dél­előtt kilenc órakor folytatja a fő­tárgyalást, amikor is a könyvszak­értők meghallgatására k^rül a sor. A négy év óta folyamatban levő nagy bünperben dr Kosinszky Károly kir. törvényszéki tanácsel­nök vezeti a főtárgyalást. Itéfet­szerkeSztő előadó biró: dr Foltin Endre kir. törvényszéki '^író, a szavazóbíró pedig dr tolcSvai Bó­nis Ferenc kir. törvényszéki bíró. Kisvárdán a főtárgyalást a köz­ségháza nagytermében tartotta a bíróság. Az érdeklődő hallgató­ság zsúfolásig megtöltötte a ré­szére fenntartott teremrészt. Az ügyben Kch]er Gyula és Hoimtojay Gé/a kir. törvényszéki hi­tes szakértők évekre terjedő mun­.kálattai állították össze a több száz oldalt kitevő szakértői véle­ményüket, melyet kedden fognak megvilágítani 'és az ügy tisztázá­sának píegfelelően kiegészíteni. A bünperben úgyszólván az összes kisvárdai pénzintézetek, ^gabona­üzletek és nagyobb földbirtokosok sértettként vannak érdekelve, és . ezért nagv érdeklődés kíséri a per befejezésének eredményét­Fehér Artnr szavaló estje A nyíregyházi statusquo hitköz­ség kiüturegyletének vasárnapi iro­dalmi estélyén, az egész műsort be­töltőén Fehér Artúr, a budapesti Nemzeti Színház volt művésze sze­szepeit, mint vendég. Fehér Artúr nem először szerepelt itt Nyíregy­házán vasárnap este és az izraelita iskola díszterme mégis zsúfolásig megtelt lelkes és inte-uigens hallga­tósággal. ami fényes bizonyítéka annak, hogy a mi cinikus korunk is meg tudja becsülni a valódi kui­turértékeket, Fehér Artúr teljesít­ménye pedig százszázalékos, Szín­arany művészet. Nem akarjuk azi elókelő szavalót megsérteni azzal, hogy 'áz ilyenkor szokásos banális elismerő szavakból rakjunk ide egymás mellé egy garmadát, mert Fehér Artúr szavalÓmüvészetéhez nem lenne méltó eljárás. Műsorá­nak nagyobb részében a zsidó félek érzelmi világa viharzott, vergődött és szárnyalt fölényes biztonsággá* és nemcsak magával ragadó dina­mikával, hanem egészen közvetlen hatással. Érzelmi skálája szinte ab­normális terjedelmű, amelyen han­got talál a mély tragikumtól az eget verő komikumig minden finom árnyalat. Megszólaltatta Ady End­rét, Kiss Józsefet, Mécs Lászlót, Nádas Sándort, Harmath ' Imrét, Szabolcsi Lajost, Karinthy Fri­gyest, Patai Józsefet és Kiss Ar­noldot kötött és kötetlen beszédben Ez a néhány sor legyen egészen igénytelen köszönet a nyújtott ma­gas műélvezetért. (—). Lazításért három évre ítélték egy londoni kommunista újság igaz­gatóit l Londonból jelentik: Az esküdt­szék három tesztendei fegyházra ítélte lázitásért Priesleyt, a kom­munista Daily Worker című lap igazgatóját. Az igazgató a mlult év szeptemberében lázitó cikkek­ben foglalkozott az atlanti-óceáni flotta körében kitört ivergordoni mtat'rózlázadássai. Egyéb cikkek mtiatt ' Priesleyt nemrégiben egy évi 'börtönre ítélték. Az igazgató kijelentette, hogy továbbra ís fog­lalkozni fog a matrózok ügyeivel. üztal katonák Sanghajban megöltek sg? osztrák állampolgárt á japáa teagerészosztag 48 órán belül megszállja a várost Londonból jelentik: Sanghaii hír .adás szerint a japánok bejelentet­ték, hogy a város egyes részeit, igy a kinai "arzenált és a kínai ,ne­gyea középületeit megszállják, hogyha követeléseiket nem teljesí­tik. Arra számítanak, hogy a megszállás 48 órán belül megtör­ténik. Sanghaiba indult ujabb hat ja­pán cirkáló és többszáz főnyi japán tengerészkatona ságot is odaszállí­tanak. A tengerészek egv része partra szállt és elfoglalta a part­menti "kínai épületeket. Porges Albertet az American Ex­press Co. sanghaii fiókjának veze­tőjét, arakor tegnap autóján el­hagyta a francia, koncessziós ne­gyeaet, kinai katonák megtámad­ták és több lövéssel" megölték. A társaságában lévő hölgynek és kí­nai sofőrjének sikerült élmenekül­njök. ?orges osztrák állampolgár volt­á szatmár megyei fehérgyarmati járás területén lelkesedéssel fogadták Bell Miklós országgyűlési képviselő „Gazdasági reform­tervét" Aranyvaluta helyett földvalnta Fehérgyarmat, 1932 január hó. A szatmárvármegyei fehérgyar­mati járás egész területén lelkese­déssel fogadta a gazda és iparos társadalom Bei, Mik]ó s országgyű­lési képviselő ^Gazdasági reform­tervét^ Ezren és ezren lettek má­ról-holnapra hívei ennek a nem­zetmentő tervnek az egész ország területén s igy a fehérgyarmati já­rás területén is, ama bizonyíték* Bellék számára, hogy tervük be­vezetését mindenki óhajtja ebben az országban. Bellék csakis törvé­nyes uton kívánják a gazdasági ter­vüket bevezetni, éppen ezért távol­tart ják magukat még a pártszerve­zés gondolatától is. Nyilatkozatuk szerint csakis, mint propaganda bi­zottság végzi munkáját irodájuk Salgótarjánban és az ismaeretterjesz tő munkát Angyal János Endre vezeti. Szerintük ezen felvilágosító munka eredménye most már köve­teli, hogy egy komolyabb lépést ké­szítsenek elő, vagyis a Kormányzó Ur öfőméltóságától kérni akarják a »Gazdasági Reformtervei beve­zetését s igy körlevél utján alá­írásokat gyűjtenek. Nemzetmentő munkájukról körlevelek utján nyugtatják meg a terv hiveit és ki­jelentik, hogy nem akarják egyéni célokra, vagy pártpolitikai célra táborukat felhasználni. Nekik nem politika kell, hanem gazdasági fel­szabadulás, amit politikával elin­tézni nem lehet. Propaganda mun­kájukat a fehérgyarmati járás terü­letén Vizer Jenő és Dr. Kormány Sándor ügyvéd (Fehérgyarmat) végzik és hogy alapos munkát vé­geztek, bizonyítja az, hogy máról­hónapra ezrek és ezrek lettek hí­vei a »gazdasági reformtervnek« s igy szükségesnek láttuk a Fehér­gyarmati járás Gazdakörének igaz­gatóját, Mózes Istvánt Bellék »Gazdasági reformtervéről meg- $ kérdezni, aki munkatársunknak a " következőket mondotta : »Hazánkban Bell Miklós uré az érdem, hogy a válság kórokozóját az állam forgótőkévei való gazdál­kodásnak hiányaiban határozta meg és orvosszerként aranyvaluta he­lyett a földfedezetü bankjegy hasz­náltát, vagyis a földfedezetü for­gótőke gazdálkodás rendszerét ajánlja és sürgeti. Lehetetlen ta­gadni felismerésének indokolt he­lyességét és javaslatának a kivitel­ben való veszélytelenségét. Kezd ki­forrni és meggyőződéssé érlelődni a közvéleményben az a helytálló felismerés, hogy világszerte duló válság elhatalmasodása a forgó tőke korlátnélküli önmagátó/"függő hatalmában gyökeredzik, mellyei a forgótőke akkor vonja el magát a hitel rendszer erezetén át a stabil vagyon termelő munkájából, ami­kor valamely álam kapcsolatáért, politikai tényért megtorlással akar élni. Kibontakozás a helyzet hü­velykszoritójából ma már csak a Beíl Miklós elgondolása szerint megteremtett földfedezetü és tulaj­don forgótőkével és ennek rend­szerével lehet. Központi gondola­ta a sforg'ótőke a nemzet egyedei­nek a tulajdona* osztatlan helyes­léssel találkozik és mSItán legfőbb érdeme, hogy a nemzeti vagyon tulajdonosát, ki a termelésben is tulajdonos, forgótőketulajdonossá teszi. A forgótőke a termelésben birtokossá lévén nem hagyhatja többé cserben a termelést. Nem nő­heti magát többé kizárólagos poli­tikai hatalommá, szabadsága kor­látozott, amennyiben feltétlenül a termeléshez kötött állapota és ter­mészete miatt szorosan termelési érdekből léphetne majd politikai térre, akkor a mainál sokkal na­gyobb korlátozottsággal. Egy csa­pásra letörli a forgótőke és a ter­melés mai rendszerében rendkívül sérelmes helyzetbeli különbözetet. A forgótőkét fegymáshoz köti szoro­san. mintahogy a láncszemek egy­másba illeszkednek. Szilárd alapot teremt a közgazdaságnak s föHen­ditvén a termelést képessé teszi ön­magát arra a nemzetközi kereskede­lemben szükséges fizetési eszközöket birtokbja vegye. A fentiekben rövi­den lefektetett igazságok már ma­gukban véve indokoltan hívják fel a figyelmet a reform tervekkel túl­fűtött közéletben Bell Miklós terve iránt, mert ennek a teTvmek hig­gadt mértékhez szabott gondos ke­resztülvitele a kétszerkettő bizony­ságával jelenti a nyugodt magyar mát, a győzedelmes magyar jövőt«. Nézetünk szerint is félre tehát a kishitüséggel, lehetetlenség csak a tudatlanok számára létezik. Nem­zetünk élni akar és mert akarni tud, — élni is fog 1 Kovács Gyula. UJ RENDSZER - . > I Egy pesti kereskedő az ő igen tisztelt vevőinek a következő kör­levelet kütat e szét: »T. C. Szíveskedjék tudomásul venni, hogy postatakarékpénztári számlánkat megszüntettük és köz­vetlenül kasszírozunk, A pénz­beszedéssel a m. kir. állami végre­hajtót bíztuk meg.s Lartí Gray volt angol ktilügyatf­níszfer a leszerelésről Lonaonbóí jelentik: Lord Grey volt külügyminiszter beszédében a leszerelési értekezlettel foglalkoz­va hangoztatta, hogy a leszerelést feltétlenül végre kel* haltam, amint azt a békeszerződésekbe lefektet­ték. Ellenkező esetben Németor­szág mépán érezheti ügy, hogy a békeszerződések igazságtalanok. A sürgős leszerelést már csak azért is meg "keli valósítani, inert a modem haditechnikától egyaránt szenved győztes és legyő­zött és az emberek annyira egy­másra utaltak, hogy inkább az együttműködésen, mint az ellen­ségeskedésen keli munkáklodmok. Lábak nélkül jött a világra Ro­mániában egy kislány Bukarestből jelentik: Bosiori de Vedében egy asszony szörnyszü­lött leánynak adott életet. Áz új­szülött mindkét lába tőből hiány­zik, egyik kezén csak négy ujj vaio, a7. is összenőtt. A kislány egyéb­ként egészséges és rendesen táp­lálkozik. Sikeres Kísérlet a vérszegénység gyógyítására Londonból jelentik: A michigan* egyetemen sikeres kísérleteket végeztek a vészes vérszegénység gyógyítására koncentrált májkivo­natnak az ütőérbe való fecsken­dezésévei: A kísérletek 4—6 injek­cióból állanak. A kúrát hat-nyolc hét elteltével "toeo keli ismételni. Atheista múzeum lesz a leningrádi székesegynázbői Londonból jelentik: A szovjet konmány elrendelte, hogy az 1801-ban épült leningrádi székes­egyházat, amely a kazáni Szent Szűz tiszteletére állíttatott, a vi­lág legnagyobb atheista múzeumá­vá keli berenaezni. A kormány a szovjet akadémia antropológusait bizta meg a berendezéssel. Kommunista zavargások Guatame­15 ban Washingtonból jelentik: A kül­ügyi 'hivatal közzétette, hogy Ei Salvadorban kommunista zavargá­sok törtek ki. Panamától egy amerikai és egy angol" cirkáló, va­lamint két torpedózuzó indult Guatemalaba. Kanada is útnak in­dított egy cirkáló 1. — , I losef Schmidt a berlini Opera­ház tenoristája játssza a Vá­rosi Mozgó Iegnjabb filmjének főszerepét A leugjabb németü! beszélő hangos filmoperettet mutatja ma be a Városi Mozgó, cime : „Nyolc boldog nap". A történetet két berlini magyar ember Vajda László és Zsoldos Andor irták és dr. Róbert Wiene rendezte. Főszerepeit a bájos Dina Oralla, a kitűnő Oeorg Alexander és — lasi not least — Josef Schmidt a berlini Operaház kiváló teno­ristája játsszák. Kedves a történet, amely a gépirónőről, az álruhás millio­mosról és a csábitóhangu éne­kesről szól, hogy mulatságos bonyodalmak után minden rendbe jöjjön. A »Nyolc boldog nap«-ot hét­főn. kedden és szerdán játssza a Városi Mozgó kitűnő kisérő műsorral.

Next

/
Thumbnails
Contents