Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-23 / 18. szám
1932. január 23. jrtÍRYIDáK. 3 law Az új kamatmaximálás Irta: Fisszer MDOS A hitelkamat maximumának meg liliapitása a közelmúltban ugy történt, hogy a hivatalos bank rátát' másfélszeresen haladhatta tui a kamat legfelső mértéke. Ez annyit jelentett, hogy ötven százalékos ka matmarge túllépése, jogvédelemben nem részesült. Ötven százalék! Igen szép kis szám. A kereskedelmi élet ilyen magas kalkulációt nem ismer. Sok kai kisebb százalékkal is megelégszik. A pénzkereskedelem terén, ahol kisebb a rizikó, mert hisz in >biztos«, eisőhelyü ingatfanfede zetre történtek rendszerint a kihelyezések, »dubiózákkal« számítani nem sok ok van, valóban azt lehet mondani, hogy ez a »regie, plusz haszoné, nyugodt, megelégedett szép és eléggé hasznothajtó üzletkö tés alapja volt. Ötven százalékos regie és haszon, még a romlandó portékák kereskedelme terén is igen tekintélyes, de akkor is, ha ebben némi kis könnyeimüségi, vagy más dubióza is fedezetre talál. A Hitelügyi Tanács ezt az ötven százalékos kamatmargeot arra az esetre, ha a bankráta a 8 százalék alá szállana, nem mondja kötelezőnek. Ha tehát vaüamely nagylelkűség diktálta módon a kamatráta a Nemzeti Banknál leszállana méta Ián mégis, mondjuk 6 százalékra, akkor is megmaradhat a hitelkamatláb 12 százalékon és ekkor a pénzkereskedelmi rezsi és liaszon együtt, már ioo százalékos is tehet. Minthogy pedig a betétkamatláb rendszerint egyező a hivatalos bankrátával, a folyószámlabetétek kamatlába pedig ennél is alacsonyabb, bekövetkezhetik az az eset, hogy a most közel 4000 millióra csült kihitelezett tőke 6 százalék bruttó hasznot, tehát 240 millió milüó bruttó nyereséget juttathat a pénzintézeteknek. Ez közei négyszer annyi lenne, mint amennyi az egész magyar mezőgazdaság szemterménye exportértékének az öszszege. Ez, könyörgöm, elég tekintélyes summa. Ezen a magyar pénzkereskedők nyugodtan megélhetnek, alkalmazottakkal, fűtéssel, világítással és bélyegköltséggeí, meg adóval egyetemben, sőt a hídpénzzel is »együttemesen«. Ha azt számítjuk, hogy az addig, ajr.jg a másfélszeres marge volt divatban, csak 160 milliót tett, akkor itt 50 százalékos bruttó haszon emelkedésről lehet szó akkor, amikor az ugyancsak divatos »íeépités« és takarékosság nemes jelszava alatt végzett tisztviselői lizetési leszállítást, a pénzkereskedeiem is elintézte, tehát a regiét csökkentette. Egy évtizedre visszaemlékezve, kissé furcsának tűnik fel a Hitelügyi Tanácsnak a határozata. Még emlékezetben van, hogy az utánpótlási ár, micsoda bajokat idézett fel. Az Árvizsgáló Bizottságok működésekor megállapították azt a maximális regie és haszonszázalékot, amelyet iparosnak és kereskeQŐnek alkalmaznia v o[t szalmád. Volt rá eset, hogy két iparost, csak azért, mert az »utánpótlási ár« alapján árusítottak, minimális ku'cson számított ha szonna!, letartóztatták, níignem győzött a helyes szempont és szabadlábra bocsáttattak. Pedig akkor hol volt az 50, vagy a 100 százalékos bruttó plusz kalkulációja? Csak 15 és 20 százalék körűi mozgott az. Az ipar és kereskedelem terén ma is igy van. Hivatalos bankráta-csökkentés, hitelkamatláb csökkentéstői menten, fabatkát sem ér a nemzetgazdaságra nézve. Ötven percentes bruttó marge, túlontúl feleslegesen elég kell, hogy legyen. Be kell látni, hogy az ipar és a kereskedelem egyfelől, a pénzkereskedeiem másfelől, mégis csak egy megítélés szerint intézendők. £s itt nem a mammuth-ipar és kereskedelem fontos, amely pénzhatalmasságok tőketuitengésével és kartellekkei tud existálni, a fontos az a réteg, amely hitelből ' él, amelynek Szé chenyi gróf tanításai az elevenébe vágnak és fontos az a széles mezőgazdasági termelő réteg is, amelynek ma már a magas kamat melletti termelés ráncigálja ki Iába alói a megélhetést nyújtó földet. Ezekre kelJ figyelemmel* lenni 1 Ezért kell az uj kamatmaximálást revideálni és korrigálni 1 A színház sorsa bizonytalan — mondja a polgármester évi jelentésében Dr. Bencs Kálmán polgármesternek az elmúlt évről szóló jelentése a kulturális ügyosztályról szóló részben foglalkozik a nyíregyházi színház bizonytalan sor sával is. E részben a jelentés a következőket mondja : Gulyás Menyhért színigazgató társulata előadásait április hó végén kezdte meg és a szini évad junius közepéig tartott. Áz Alapi Nándor igazgatásaaiatt lévő Országos Kamara szinház együttese november hónap 5-től számított 3 héten át tartotta előadásait. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur a szinikerületek ujabb beosztására tervezetet készített és azt elfogadásra ajánlva a városnak megküldötte. Ezen uj beosztás szerint Nyíregyháza, Miskolc, Sátoraljaújhely és Diósgyőr alkotnak egy szinikerületet. A szinügyi bizottság foglalkozott a tervezettel és miután ugy találta, hogy a Miskolc várossal való társulás Nyíregyházának csak előnyt jelent, miután az Ottani társulat művészi munkája kifogástalan, az uj beosztási tervezet mellett foglalt állást. Gulyás Menyhért színigazgató szerzett jogaira hivatkozva Nyír egyházát kerületéhez kérte csatolni, amit a vallás és közoktatásügyi miniszter úr meg is tett. A város az ujabb miniszteri döntés ellen észrevétellel élt és mi után e tárgyban még a vallás és közoktatásügyi miniszter ur vég leges döntést nem hozott, a szinház sorsa bizonytalan. Sasi Szabó László nagyhatású előadásában hadat üzent a kisipart lehengerlő gépeknek Sasi Szabó László dr tegnap (délután 6 órakor tartotta meg nagy érdeklődést keltő előadását a világválság főokauót és a kibontakozás lehetőségeiről az ipartestület székházának.nagytermében, arr.e lyet megtöltött az illusztris előadó hallgatósága. Ott láttuk Énekes János prelátu st, H és Andor dr kir. törvényszéki elnököt, Csipkés ödön dr. kir. törvényszéki bírót, Ungár Bélát, a Kereskedők és Gazdák Körének alelnökét, dr Poinszky Pál kutturtanácsnokot, Tóth Pái ipartestületi elnököt, Lakner Beia alelnököt, dr Bálint Istvánt, az ipartestület, Füredi Sánaor cír-t a Kereskedők és Gazdák Körének ügyészét, dr Garay Gyu fát, az Iparosifjak önképző Egyesületének diszelnökét és íparoJ, gazda és kereskedőtársadalnvunk számos reprezentánsát. — Sau Szabó László dr mindvégig lel lincselő előadásban ismertette a terme'és és fogyasztás világválságát, a munkarélku iség katasztrofális méreteit. Rámutatott, hogy két 5 év v ei 'ezelőtt március 15-1 beszédében egy sutyos és nagy horderejű kérdést vetett lei, amikor hangoztatta, hogy az íparostársanaiom súlyos küzdelem előtt áll, amelyet a gépek fenyegető hatalma ellen keli megvívnia .és egy hírlapi cikkében ^Szabadságharc a gépek ellen« címén ismertette azt a veszedelnjet, ameiy a munkanélküliség egyre hatalmasodó problémájában rejlik. Amit akkor szinte jóslatszerűen publikált, az 1931hen döbbenetes erővei következett be. A veszedelem nőttön-nő é» alapjában ingatja meg a kapitalista termelési rendbe vetett hitünket, A nagy olasz író Ferrero és felesége propaganda körútra indult a gépek ellen és harcos utjának a? az alapgondolata, hogy ha az összeomlást el akarjuk kerülni, harcolnunk keli a mfcident elnyelő gép ellen és az egész vonalon vissza kell térnünk a kézmülpai hoz. Ghandinak kis kézi szövőszéke, amelyet fogságába is havit t ugyancsak a gép ellen való Csütörtöktől, vasárnapig Louis Tronker kolosszális filmalkotása a CSASZÁRVADÁSZ Beszélő filmszenzáció a 'ilágkáborubó! 10 felvonásban Színhely: a Dolomit—Alpok Kisérókép: A Dunakeringd Jegyelővétel Jakobovits Fsnny dohánytózsdéjében, harc szimbóluma és állásfogtatás a háziipar mellett. A mindjobban fenyegető események a gép ellen harcot hirdetők álláspontját igazolták. Sasi Szabó László dr ezután leszögezte, hogy nem fog jx>litikai vonatkozású kérdésekkei foglalkozni s nem fog szónoki beszédet mondani. Előadásában olyan témát fejteget és oiyan adatokat tár fel, amelyek magukért maguk szónokolnak. A világválság okát más és más területen keresik. Egyesek a háború ember, anyag és tőkepuSztitásában, mások a gyűlöletben fogant békeszerződésekben, a nemzetek gyanakvó elzárkózásában, a merev vámpolitikai elzárkózottságban, a pénz válságában, az arany egyenetlen eiosztódásában látják a vájság főokát. Kevesen hangsúlyozzák az igazi eredőt, a rettenetes munkanélküliséget, a "túltermelést, a gepek elhatalmasodását, az ipán termelj racionalizálásának túlságba vitelét. Ezután az előadó megrázó képet test a munkanélküliségről, amelynek következtében milliók nyomorognak. Nem akar a munkanélküliség politikai vagy erkölcsi következményeivei < foglalkozni, ez ma veszedeimes lenne. A munkanélküliség közgazdasági hálásává! foglalkozik. Ez mindenek előtt a fogyasztóképesség csökkenésében jelentkezik. De hogy » munkanélküli családok fogyasztása a száraz kenyérig csökkent, a többi millió is s uiyosan érzi, mert nekik keli fenntartani az ínségesek segélyébői, az inségadóbói az éhezőket. Így ezek a im'iilók is lemondanak eddigi kiadásaik egy részérői. Csökken tehát a tenaelés is, ami a munkanélküli tömegek ujabb szaporodását vonja maga után. A munkanélküliség tehát otyan tarsaüaimi Betegség, amely saját magát laplálja. Olyan lavinát indított meg, amelyet nehéz feltartóztatni, hacsak össze neím fog a polgári társadalom a mindent elsöprő veszedelem ellen. A munkanélküiség másik közgaz dasági "következménye, hogy a íoi gyasztás csökkenése kritikus helyzetbe sodorta a termelést, meiy nearr szívesen épit le s csak akkor restringál, ha már veszteségek mutatkoznak. Az egész termelésbe!* zűrzavart látunk. Minden állán® védi a maga munkanélküliéit magas védővámokkal é s bent rendkívüli intézkedésekkel. Au sztria fensikjam búzát akarnak termelni, • Hortobágyon rizsét. Ezek a rendellenes kísérletek a világgazdasági krízis jelei. Amikor azt látjuk, hogy múyen káros következményei vannak a munkanélkü iségnek, kérdezzük, mi idézte elő? Semmi egyéb, mint a gép elhatalmasodása. Kezdetben a gép eszköz, szerszám volt, ma a gépek ipari tankokká lettek, arcretv ek lehengerelik a kisipart, kiszorítják a műhelyéből a kisiparost, az embert, akinek keze munkáját feleslegessé teszik. A Népszövetség munkaügyi statisztikai bizottsága kimutatta, hogy ma joo millió ember munkáját végzik et mesterséges energiával, gépekkei 1918-ban egy munkás egy nap alatt 8 órai munkaidővei 40 villamos lámpát készített, ma a villamos energiájú gép 24 óra alatt 73.000 drb lámpát gyárt. Az előadó rendkívül érdekes pétdákkai illusztrálja a gép fantasztikus térfoglalását. Még a szellemi munkát is gép pótolja Chicagóban, £hoi nem tudják a tanítókat fizetni tf?