Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-19 / 287. szám

4 •am JsfVíKYIDÉK. 1931. eacember 19. M Idősebb, 3 hónapos hasas, számfeletti mangalica kocák jutányos áron 1—4 darabonként eladók. Dobos Lászlónál, Vasmegyeren. 8050-2 ennek az oka. Mu't esztendőben a Csehszlovákiából hozott fáknak kö­tését 4 pengő 50 fillérért kaptuk a nagykereskedőktői, ma 6 pengő 50 fivérért adják nekünk. Egy kö­tésben van egy három méteres fa, 2—3 darab egy méteres, 5—6 da­rab apró fa. De van olyan kötés is, amelyikben csak egyetlen egy nagy fa van. Nagyon nehéz elérni azt, hogy egy kis nyereség is ma­radjon. —- Melyik fát veszik a legjob­ban? — kérdeztük. — Természetesen a kicsit. Tud­niillik Sokkai kevesebb disz keli rá. £s máma csak ez a fontos, minél kevesebb pénzt kiadni. Azok a ve­vőim, akik tavaly nagy fát vettek, ma beérik kicsivél. Viszont akik ki­csjt vettek^ azoknak elég ma égy gally is. Hiába nagyon nehéz a helyzet, kérem. Ezután az árakról beszélgetünk. 40-tól 69,80 f-ig inkább gallyat, mint fát adnak, i-tői 2 pengő 50 f-ig kis fát adnak, 2 pengő 80 f-tői 4 pengőig középszerűt, azon tul 12 pengőig nagy intézeti fákat adnak. Szétnézünk másutt is. Az árak majdnem mindenütt egyformák. < A benzinkút mellett árulgató ke­reskedőtől. akinek szép, formás fái vannak, megtudjuk, hogy van ' a piacon Csonka-Magyarországon termelt karácsonyfa is. Ezek |s szé pek. de korántsem olyan tartá­niak, mint a kárpátalji fák. — Csak még egyszer a miénk lehetne ez az áldott vidék^ lenne itt annyj karácsonyfa —•. mondja lelke­sedve a kereskedő —, de annyi és olyan olcsó, hogy még a legszegé­nyebb is mennyezetig érőt vihetne haza. De vájjon a miénk lesz-e még egyszer a Kárpátok koszoru­ja?... f 1 Körülnéztünk... Mintha mi is fe­leletet várnánk valahonnan. Tekin­tetünk a kato'iku s templom égbe­nyúló két tornyára tévedt. S ugy tetszett, hogy ez a két, Isten felé emelt ujj azt mondja: Esküszünk! áz Ipartestület műkedvelő előadásait azért rendezi, hog? az iparos családok legalább néhány órára megszabaduljanak a gondok nyomasztó súlyától — mondatta az ipartestület Megemlékeztünk már arról, hogy S, az ipartestület műkedvelői a Szil- % veszter-estét nagyszabású kabaré- | előadás keretében ünnepelik meg. Aki figyelemmel kisérte eddig a2 ipartestület műkedvelőinek értékes tevékenységét, az megáüapithatta, hogy az előaüá sok mindenkor 3. léiekszépitő kultura jegyében zaj­lottak ie. Vannak azonban egyesek, akik kifogásolják az ipartestület ilyen­irányú kuiturá'is ténykedését és azt hangoztatják, hogy a mai s ulyos gazdasági viszonyok nem engedifa meg a mulatságok rendezését. Kér­dést intéztünk ebben az irányban ifj. "Tóth Pál, az ipartestület el­nökéhez, aki a következőkben fej­tette ki álláspontját: — Az ipartestület nem mulatsá­gokat rendez, hanem meg akarja menteni a lelkek nemes érzéseit a jobb időknek, amelyre legalkalma­sabbak a műkedvelő előadások. Mi belépődij nétküi rendezzük az elő­adásokat, hogy a mai desperált légkörben néhány órára megsza­baduljanak a gondok nyomasztó su lyátói az iparo s családok. Elvégre a fiatalságnak joga van az élethez és különösen a leány­gyermekeknek fontos, hogy ismer­kedési lehetőség nyi;jon számukra, ameiyre pedig legalkalmasabbak az ipartestület tánccá' egybekötött műkedvelő e őadásai­Mi tökéletesen igazat adunk ifjú Tóth Pál mélyenszántó érve­lésének és" további lelkes, kitartó munkára buzdit suk a műkedvelő­ket. mert nem szabad a tétlenség kényelmes vackából szemlélni áz elvonuló vihar pusztító tombolá­sát, hanem megújuló munkává' keli dolgozni a szebb magyar jövő érdekében. < ni 11 ü—BumMiiimwinn Egy behavazott apró magyar falában a trianoni határon Lég* katonavonatokat aitar készít­tetni Anglia Londonból jelentik: Az angoi légügyi minisztérium pá'yázatot hír detett un. »Iégi 1 csapatszállító vo­natok«, azaz 40—50 felfegyverzett katona szállítására alkalmas óriási repülőgépek készítésére. A repü­lőgépeknek a légi támadás elhárí­tására 5 gépfegyvert és bombát keü mé£ a katonákon kívül szátíi­tanía és óránként 150 mérföldes sebességgel "kell haladnia. A leg­jobb pályázat készítője megbízást nyer a légiflotta megépítésére. Ez­zel Anglia eléri, hogy percek alatt hatalmas hadsereget dobhat a bi­rodalom veszélyeztetett pontjaira. Franciaország nem kötött Japán­nal katona: megegyezést Párisból je !entik: Hivatalos hely­i'ői megcáfolták azt a hírt, hogy Franciaország és Japán titkos ka­tonai szerződést kötöttek volna egymással. Az áflitólagos szerző­dés szerint Japán biztosította volna Franciaország Számára az egyik kí­nai tartományt. Trianont határ (Nagyhodos; december hó. ...Dermesztő hideg itt az idő. Az apró magyar falucskát meg­fekszi a csend. A falu szük kis te­rén, a ködös hajnali levegőben csak a fa'u templomának elmosó­dott körvonalai látszanak. A szük kis utcák sarkain itt is ott is egy­egy hallgatag öreg nénike álmo­dozik. A kapuk eiőtt, melyeknek hatalmas oszlopait a hosszú idő feketített meg, a korhadt kerítések mellett, a keSKeny kockakőbői ra­kott járdán némán, szomorúan ösz­szegömyedt testű emberek sur­rannak el. Mint Róma a-att a ka­takombák keresztényei. Északi széi rázza a havas fákat, amelyeken ott ragyog a té' oda­fagyott lehe.ete. Az udvarokon a kútágas verekszik a széílei. Kí­nozza őket a hideg északi széi. A faiu csendjébe hirtelen bele­kondui egy érces, mély hang: a falu református tempomána^ aia­csony tornyában megkondul a ha­rang. Lassanként éiet, mozgás tá­tnad a templom körű';, lassan bené­pesül a temp'om előtti kis tér is. Ünneplőruhás emberek közeled­nek, fényesre subicko't csizmás le­gények, cifrakendős, fehérruhás lá­nyok, leketeruhás öregasszonyok imádságos könyvvei & kezükben. A templomajtó eiőtt állanak,, meg, csoportokba verődnek: sokan van­nak és még mindig jönnek, lassan-­ként egészen megteiik vernk a templom e'őtt elfutó beregszászi kövesut. Valami finom hajnaíi han­gulat vehetett rajtuk erőt, mert minden szemmellátható ok nélkül csak féiha'kan szólnak egymáshoz, míg a kongó harang érces, mély hangja szabá-yos időközökben höm­pölyög ei a tejük felett. A falu templomának harangja még egy utolsót, mélyet kondul, aztán elhallgat. Az emberek megmozdulnak körüóttem, csende­sen indulnak a templomajtó felé. A szószéknél már ott áU a lel­kész. a karzaton a kántor vezetésé­vel már énekei az iskolás gyerekek egyik csoportja. A templom jófor­mán megtelik az ünnepiőruhás fa­lysjakkai; áhítatosan á^anak fei a padsorokban, az éneklő gyerekek­kei 'összekeveredve száz és száz ima száll fölfelé, a magasságod egek Ura felé. Idekint pedig a százados tölgy­lak elszáradt levelei sirnak. Szo­morú nótát ver rajta ki a széi. A falu keleti kijáratánál jobbra is. balra is egy-egy behavazott te­mető- Az akácok között korhadt fakereszt á'\ rajta a megfeszített Krisztus lűdeg pléhteste. Szembe néz a keresztfa a felkelő nappal sa nap meleg sugarává'" csókolgatja kórüi a hideg pléhtestet. A kövesut két oidaiát hó lepte szántóföldek szegélyezik. Lejjebb egy motormalom húzódik meg. A malom mögö;tt a nádas barna bóbi­tája olyan, mint a hermeiin palás­ton a fekete esik. Apró emberek tipegnek a ha\ on. Fáznak. Az opá­los eg alján, a kanyargó Tur-patak partján, a 123. Sz. határkőtői jobb­ra egy alacsony, sötét kis erdő húzódik meg ; Értő' mintegy 100 méterre a Magyar—Román—Cseh hármas határ fut északnak. Hatal­mas koporsóaiaku szürke kő áll itt; a kő északi oldalán: Magyar­ország (középen a magyar szent korona) 1920. VI. 4. 1920. VIII. 10. A kő déli oldalán pedig: »Hár­mas határ Magyarország, Romá­nja, Csehszlovákia között» felírás olvasható. , Itt vége a magyar világnak. Pe­dig valamikor még 500 km-re volt ide. amit az Isten ís magyar ha­tárnak teremtett­Most nincs tovább. Itt vége Szent István országának. Tőlem 20 lépésre egy rozoga vízimalom. Most oláh granicsárok (határőrök) laktanyája ez. Előtte egy 20 méter magas oszlop- Az osz­lop tetején a kék-sárga, piros oláh lobogó. A föld olyan egyenes itt, mint egy tükörlap. Csak a fe­hérre meszelt »határkövek« cikkáz­nak rajta, amúgy szeszélyesen, ugy, ahogy Trianonban kirajzolták a térképen. A határ itt üres és néma- Meg-» áüt itt az élet. ' , Odaát a düHedező vízimalom. Még ott van a magyar felírás. Sz.ürkeruhás oláh katonák laknak most benne. — Látja uram— figyelmezteti kísérőm —, amióta ezek a kövek itt vannak, egyre Szegényedünk. # APOL LO # Péatek, szombat 5,7 9, vasárnap 3, 5,7, 9 Szenzációs énekes, táncos katonai víg­játék újdonság Budapesttel egyldőben Hapták, hatra arci (Kedélyes garnizon) Főszerepekben: Hans Albe.-a, Ossy Os­walda, Hans Brauswetter, Hans Jun­kermann és Frltz Kampers Mi bandánk: Megy a gőzös.. Stan és Pan; Ejfeli kalandja cimü burleszk újdonságok Hétfőn jönnek a frakkos banditák Piacunkat is élvették, mert Szat­már, a város nekik jutott. Napról­napra tengődünk s lassan elszegé­nyedünk. Sokan kimennek Kanadá­ba. Azt hiszik v hogy ott talán job­ban megy. De csakhamar vissza­jönnek. mert idehúzza ehhez a föld­höz a Szívük. j Kísérőm elköszön és megindu 1 a szürkületben a behavazoti tria­noni mesgye meliett a hólepte kis magyar fa'üba. Nagyhódosra. A íehér, tiszta hóban fekete fák állanak. Egy kis erdő mellett ál­lok. Mintegy 20 méterrel arrébb oláh granicsárjáiőr portyázik. — Arrébb az erdőből szegény embe­rek cipelik a tüzelő fát. Valahon­nan a messzeségből egy ablakon a lámpa s zeme vi'ágit ki a ; havas éjszakába- A távolból lövöldözés hallatszik; valahol a nagyréti mo­hos fakeresztnéi egy bujdosó ma­gyar hálaadó imát mormog —• szerencsés megszabadulásáért. * Visszajövök a hólepte magyar kis faiuba, Nagyliodosra és az is­kola e.őtt állok meg. Beköszönök, amjkor belépek. A község ifjúsági egyesületének tagjai, akik együt« ülnek, £ö állanak. Egy sárgára má­zolt asztalnál a lelkész ur iii. Hall­gatják az előadását, amely az ön­tudatos nagy nemzeti munkáról szól. —. Bizony kérem — jegyzi meg a lelkész ur —, mi minden este egy-egy előadássá' igyekezünk ki­póto.ni az if]u ságt egyesületünk tagjainak hiányos t udását. A falu népe eddig olyan vott, mint az ol­dott kéve. Nem tartott össze ben­nünket semmi, azért s'zétestünk. De most már az ifjúsági egyesület összefogja a fiatalokat és az öre­geknek meg kedve telik fia'ik tu­dásában. Egy kicsit mosolyognak, hogy aztán ismét újra komolyra fordul­jon a szó,., mert itt, a trianoni ha­tár mentén csak a nehéz beszéd járja. Búcsúzom. , A templom előtt visz el az utam­Az öreg templomkert százados fái recsegnek, ropognak a csípős szé 1 érintésétől. Csendbe ba.íagok a szállásom felé. Hallgatom a néma­ságot... A ragyogó holdfényben az utmenti fákat csodálatosan mere­veknek és ferdéknek látom, mert a hold fénye mindent megvá'toz­* tat: fákat is és az embereket is». Kovács Gyufa. New Yersfiy álkam eredményes pro­h.bictós küzdelme Londonból jelentik:: A Nevc­Yersey állambeli New-Ark rend­őrsége kihirdette, hogy a titkos szeszpárolók feljelentői jutalmul megkapják a lefülelt pároló búto­rait é s a lefoglalt tüzelő mennyisé­get- A hirdetés hatása alatt a m unkanélkü iek tömegesen önkén­tes prohibíciós detektíveknek csap­tak fet.

Next

/
Thumbnails
Contents