Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-16 / 284. szám

Í931. december 16. ••••M BHWBa! HMI Iflfllfi T ~ Türelem urak! A gazdasági válságnak, amelybe sodródtunk, mindnyájan szenvedő részesei vagyunk és a bajok és gon­dok tengerében mindnyájan türel­mesek is vagyunk^ csak egyes képviselő urak tanusitanak szerte­len türelmetlenséget. A z országban több megértés van a helyzet nehézségei iránt, mmt a hivatásos ellenzéki politikusokban. A polgárság a maga s uiy 0s hajai meíiett tátja és számbaveszi az or­szág bajait is, amelyek közé hibá­ján kivüi jutott. Az egész világ gazdasági rendje kifordult sarkai­ból, mindenütt a legnagyobb za­vj*r uralkodik s valóban nemi lefiet csodálkozni azon^ hogy a ímeg­csonkitott Magyarország is súlyo­san érzi a gazdasági válság vészes kihatásait — Magyarország, ahol a bajoknak legfőbb kútforrása ép­pen az ország rut megcsonkításá­ban rejlik. üt a magyar politikusok egy ré­sze befogta a szemét és bedugja a fülét, süket és vak minden iránt, ami világszerte végbemegy. A tisz­teit képviselő u rak csodálatos ma­kacssággal elzárkóznak minden jó­zan érvelés^.minden tárgyilagos ok­fejtés elő'- Csak lármáznak és za­jonganak. csak szitkozódnak és vá­daSKodnaic, ,csak izgulnak és iz­gatnak. mintha a fölkeltett zajjal és zenebonával akarnák bizonyítani azt^ hogy mennyire szivükön vise­lik az ország sorsát- Aki a leg­hangosabban. kurjongat, nyitván ezzei akarja demonstrálni^ hogy a haíkszavu, érzékeny lefkiisjneretü­eknéi jobban é s erősebben küzde­nek a vátasztóközönség érdekeiért. Ugy ágainak 'és ugy viselkednek, mintha már teljesen eifelejtettéK yoin& az októberi lorrada<mai- meg­előző időket, amikor a féktelen iz­gatás oiy gyászos következmények­kel járt v a melyeknek szomorú kö­vetkezményei a mai gazdasági vál­ságban i> rettentő súllyal nehe­zednek az ország vállára. A miniszterelnöknek a képviselo­liázDan mondott beszédéből világo­san kitűnik, hogy' a konmány tei­je^> mértékben átérzi a polgárság szenvedéseit- De az ország a tria­noni békeszerződés, a mezőgazda­sági termények áriianyatiása és a világgazdasági váiság lolytán lehe­tetlen heiyzetbe jutott, a melyen valamiképp segitem keií, hogy to­vább élhessünk és tovább küzdhes­sünk a nemzet jövőjéért. A terhe­ket a kényszerhelyzetben vállalni ken, vállain: musza 3 ) ha élni aka­runk. és a költségvetés kereteit még jobban össze keli szorítani. De nem addíg } mint Gaá' Gaszton vé­li, hogy a Költségvetést íe kell szó­lítani '500—600 millióra. -p-z ellen a miniszterelnök jogo­san tiitakozpt 1^ mert ez a követe­lés lehetetlenséget fogiai magá­ban. Hogyan? Szüntessünk meg mindent^ aUits unk Xe mindent, dob­junk ki még több embert az utcá­,ra s idézzük föl ezzel' azt, hogy <a magánvállalatok ismét több em­bert tegyenek kenyértelenné- Ne segítsen az állam senkin^ hogy még több exisztencia elpusztuljon? Az oly s Dkat és oly méltatlanul ócsárolt előző kormány egy mU­még jobban az életet Magyarorszá­gon. szedjük le az emberekről a bőrt és ne juttassunk senkinek sem­mit? Nem, ez nem országos politika és nem országfenntartó politika. Ez agyrém', amelyet józan ember ko­molyan nem követhet. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a szociális gon­doskodás útjáról nem tér fe, hanem munka- és kereseti /ehetőségekről tovább is gondoskodni kiván. Ezt bizonyítja a borárostéri hid épité­1 se, amely s 0k ezer munkásnak fog keresetet biztosítani. A miniszter­elnök kijelentette továbbá, hogyi a kormány az állami alkalmazottak) számát nem szándékozik tovább csökkenteni mert nem akarja, hogy még több diplomás ember marad- 1 jon állás nélkül. Kijelentette ami- | niszterelnökazt is. hogy a többszö­rös fizetések és az'álláshalmozások megrendszabályozására törvényja­vaslat készül, a mely bejelentést a közvélemény csak telj'e s megnyug­vással fogadhat. Brüning német kancellár mon­dotta nemrég, hogy a német nép szájmára az adott körülmények kö­zött nincs más politika, mírit a türelmes bevárás politikája. Ami a nagy német birodalomra nézve áll, az hatványozott tnénékben áh a megcsonkított, kicsiny Magyar­országra nézve. Sem a nagy Né­metország, sem a kicsiny Magyar­ország nem tudja megoldani a Szörnyii válságot. Az orvoslást csak egész Európa és az egész vi­lág összefogó akarata hozhatja meg. Tehát türelmet kérünk, tisztelt politikus urak! Tartsunk mértéket az izgatásban. Tartsanak mértéket az elégedetlenség politikai kihasz­nálásában. Nyíregyházán 77 százalékos pótadókivetésére lesz szükség a következő évben Elkészült a város uj költségvetése. — á legaprólékosabb részletekre kiterjedő takarékosság elve érvényesült a költ­ségvetés összeállításánál Az utóbbi években mind na­gyobb gondot okozott a közüle­teknek az évi költségvetés összeál­lítása. A bevételek állandóan csök­kentek és igy reális büdzséről alig lehetett szó. De t a lán nem volt (miég soha olyan nagy probléma a költségvetés elkészítése^ imlnt eb­ben az évben, amikor a gazdasági válság mélypontjára jutva az állam is csak elevenbevágó redukciók kényszerű eszközlésével állithatja össze költségvetését. Nyiregyháza város uj költségvetése most készült ei. A költségvetést a város ki­nyomattatta és megküldötte az ér­dekelt képviselőtestületi tagoknak. A z 1932. évi költségvetésben a szükségletek végösszege 2.414.220 pengő, amely összegre fedezetként rendelkezésre áh 1.870.019 P és igy a költségvetés: hiány 541.201 pengő, amelynek fedezésére 707.142 P pótadóalap után 77 százaleKos pótadó kivetése szükséges. Ennek végösszege 544-499 pengő és igy 298 pengő felesleg mutatko­zik. A kereseti adó kulcsa 5 szá­zalékban volna ezek szerint meg­állapítandó­Az alapok közül a nyugdíjalap szükséglete és fedezete 2oco, a test­nevelési alap szükséglete 12.000, fe­dezete 300^ az állattenyésztési alap szükséglete és fedezete 4261, a köz­munkaalap szükséglete és fedezete 7789, a kövezetváim szükséglete 231-187. fedezete 228.410, a községi munkás segélyalap szükséglete és fedezete 500^ a Burger Mihály és neje alapítvány bevétele 16.394, ki­adása 3.086 pengővel szerepei a költségvetésben. A testnevelés: aiapnái 12.010 pengó hiány vau, amely a háztartási alap költség­vetésében hozzájárulásként van háld pengőt költött közmunkákra, | beállítva. Itt van kiadásként elő +'Xlca L'i'i IXn KX -r A ^>-0 -/ /-To Co rrl ' • .0 1 o o -7-7-7 wAnrrn 1?5 D fölsegítette a különböző gazdasági ágazatokat^ munkát és keresetet teremtett, sok ezer exisztencia szá­mára életlehetőséget biztosított. A kiélesedett gazdasági válság most arra kényszerit beniiünket^hogy eb­ben a tekintetben redukciókat fo­ganatosítsunk. Ezt megértjük. De olyat követelni, hogy térjünk át a túlsó szélsőségbe? Szoruljunk a ég jobban össze, fojtsuk meg irányozva az a 2.7.77 pengő mely a kövezetvám alapnál ként mutatkozik. is, a­luány­A Burger-alapítvány 12.708 P feleslegéből 6354 pengőt Nyír­egyháza város szegényei«ek­íegéiyezésere és ugyanannyi cssze'get az izr. hUkö.ség és az •"zr. szentegyiet segéfyezésere fordítanak. A költségvetést kísérő előter­jesztésben a város po!gát|miestere és főszámvevője a következőket ál­lapítják meg; 1932. évi költségvetésünket a legaprólékosabb részletekre ki­terjedő takarékosság elve alap­ján al ítottuk össze. Minden egyes kiadási tételt egyen­ként átvizsgáltunk s minden ei­hagyhatót mellőztünk, a szüksé­geseket pedig megkíséreltük a legalacsonyabb mértékre csökken­teni. Azon munkákat, amelyeknél a kellő ellenőrzés nem lehetséges vagy költséges, megpróbáltuk vál­lalatba adni, s ilyenformán sikerült megtakarítást eí'cmi az Erzsébet­liget, a Sóstó takarításánál és az utcai szemét kitakarításánál­Hogy a pótadót a legnagyobb takarékosság ellenére csak egy szá­zalékkal tudtuk csökkenteni, an­nak oka az, hogy bevételi irányza­tunkat több .mint 300.000 pengőve 1 alacsonyabbra kellett venni.« A költségvetés, amelyre még visszatérünk, a tmlai nehéz időkben ugyancsak próbára tette a számve­vőség munkabírását és alkotóerejét amelynek impozáns eredménye a legsúlyosabb év büdzséje. megjelent a rendelet a magánalkalmazottak fize­tésének nyugtailletékéről A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazot­tainak 1931. évi illetményei után járó nyugtaítletékekró'I. A rende­let érteimében a nyilvános szá­madásra kötelezett vállalatok, tár­saságok és intézetek a szolgá­latukban álló hivatalnokoknak, altiszteknek, szolgáknak, valamint az igazgatóság, felügyelőbizott­ság, választmányi és hasonló tár­sasági szervezet tagjainak bár­mely elnevezés alatt azok járan dóságai után a nyugtatványi il­letéket készpénzben köteles be­fizetni. A vállalatok ezt az illeté­ket, amelyet évenként a pénz­ügyminiszter által a rendelettel szabályozandó módon készített kimutatások alapján felhívás nél­kül tartoznak a következő év január havának végéig befizetni, joguk van a járandóságokból le­vonni. Tekintettel arra, hogy a nyugtailletékeknek az egyes ki­fizetések szerint részletezett ki­mutatása a vállalatokra igen nagy terhet r®, a rendeiet ugy intéz­kedik, hogy a nyilvános száma­dásra kötelezett vállalatok nyug­tailleték cimén az 1931. évfolya­mán kifizetett összes járandóság összegének 0 5 százalékát tartoz­nak 1932$január végéig befizetni. Egyformán nyomorog­nak a nős és nőtlen tisztviselők A magyar fájdalmak orcbeszteré­ből egy disszonáns hang csapott ki: a »Nyfrvídék» vasárnapi számában megjelent egy cikk, amely nem egészen alapos tárgyilagossággal foglalkozott a nős, illetőleg a nőt­len tisztviselők fizetési redukciójá­val. sivár életviszonyaival. Nem vonom kétségbe a cikkíró jószándéku intencióit, mert hiszen cikkében a kistisztviselők kálváriás életének keserveit panaszolta el, de nem hallgathatom el azt a gyanú­mat sem, hogy a panasz szerzője a nősök minden részvétet megérdemlő táborához tartozik s igy nem volt egészen elfogulatlan, amikor a nős tisztviselők helyzetét Sokkal komo­rabb színekkel ecsetelte, mint a nőtlenekét. Az bizonyos, hogy mind a két félnek vannak e'-őmyei és hátrányai is s az is kétségtelen, hogy mind a kettőt súlyosan érintette a fizetés­csökkentés^azonban a nős és nőtlen tisztviselők é'-etstandardja között koránt sincs meg az a különbség, amint azt a cikkíró beállította. Elsősorban is vegyük revízió a'á a X. fizetési osztályban lévő nős tisztviselő fizetési és kiadási táblá­zatát. A cikkíró a feleség és 2 gyer­mek után csak 2 családi pótlékot számolt, amikor tudtunkkal 3 jár. Kérdjük, miért hallgatott el egyet, mikor az 13.60 P tesz ki ? Azután meg a cikkíró nemes gesztussal egy cselédet is engedé­lyezett havi 20 pengővet a nős tisztviselőnek. Szó sincs róla, meg­érdemelné, két doktorátusa mellett járna is neki, de hát — sajnos — ma valahogyan más világot élünk és ... »magad uram, ha szolgád nin­csen«. Ma megfelel egy 8 pengős bejárónő is. aki segít az otthon ülő asszonykának a durvább házi mun­kában. Amint látjuk e két .jelentéktelen tételnél már 26 pengőt takarítot­tunk meg havonta, szomorusorsu nős kollégáink javára s ha alapoSab ban búvárkodnánk, akadna még né­hány pengő megtakarítani va'ó. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a nős tisztviselők é'ete ró­zsás, jobb, mint egy kis bank négy polgárit végzett igazgatójáé azt sem állíthatjuk, hogy a fizetésre­A í%£a>i> 1/e^.m Acuáot'? Érdeklődjék, mit nyújt a speciális kapcsolású 2 lámpás 1029 ss Orion hangszóros rádió $yár£ja\€rion izzálámjiajycfa

Next

/
Thumbnails
Contents