Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-15 / 283. szám

1931. aacemwer 15. JirtfÍKYlDÉK. Otthont a leventeifjuságnak! Mély elgondolással hallgattam I de 1 ember 8-án a rádióból Virágh | püspök ur ónagyméltóságának szentbeszédét. Megrenditő igazság volt beszédének az a része, melyben a magyar ifjúság lelkiségének ie­rom'lá 3áró' mondott- Tapasztalhat­jukj hogy inig az iskolában sze­retetteljes, szakszerű, okos fegye­lem alatt éi^ hajlandó minden szép­re, jóra ,nemesre és örömmel? kedvvel". nagy ambícióval megteszi, gyakorolja azokat, de mikor onnét kikerül, a család, a környezet, az éiet. a rossz társaság, az utca las­sankint letörh lelkének hímporát s nem érezvén többi maga fölött a Szeretetteljes, irányító fegyelmet, s mert korának^ fejlettség ének meg­felelő kellemes és hasznos idő­töltési lehetősége nincs, felkiíeg, testileg szerteienségbe téved. Az iskolában beiévetett nemes mag s az abból kikelt, kívánatos termést igérő, sudárba szökő nemes fács­ka a kellő gondozás hiányában a gyökerénél felburjánzott gaz áltai elsorvasztva terméketlenné lesz s legtöbbször el is haí- Igy lesz a nemzet, ^z egyház sokat igérő ér­tékeibői szülőinek átka^ embertár­sainak terhe s a nemzetfenntartás­ra alkatmlatian ballaszt. Németor­szágot a clerék iskolamestereknek nemi csupán az iskolákban kifejtett lelkiismeretes munkássága lette naggyá,, hanean az iskolák mellé és fölé emelt ifjúsági szervezetek, melyeket ugy a társadálom, mint az állam kellőképen támogatva a legkisebb tanyahelytől kezdve Berijnig mindenütt feltalálhattunk és feltalálhatunk ma is. Ugyanezt a célt kívánta szol­gálni nálunk a szépen elgondolt és létesített »Levente» intézmény, de valahogyan nem érte ei azt a kívánatos célt N nem tudta meg­nyerni a nip szeretetteljes bizal­mát, a társadalomnak azt a szükséges erkölcsi és anyagi támo­gatását. mint a németországi Bur­chok. Ennek oka kézenfekvő : mert nálunk főképen a testi erők fejlesztése folyik intenziven, mig a szellem, a lélek, az öntudat helyes ápolása szinte csak parancsszóra történjhkj s nem nyújt az ifjúságnak állandóan kellemes időtöltési lehe­tőséget. nemes szórakozási és ön­képzési alkalmat; nem érzmaga fölött az állandóan meleg szívű, ügyeiben vele érző, hivatott veze­tő fegyelmező óvó, irányító, ne­mes elhatározásokra^ tettekre buz­dító egyéniségét. Csak az a nép lehet az egyház, a haza szem­pontjából értékes, kiket 6 éves ko­ruktót éltük alkonyáig erre hiva­tott vezetői nevelhetnek s az élet ezerágú országútján a helyes céi irányában megtarthatnak. Évszáza­dok mulasztásait nem pótolhatjuk, de rnieg kell kezdeni a nagy mun­kát minden előítélet és indolencia dacára is^ mert az erkölcsi alap­ját vesztett^ jobb jövőben bízni nem tudó. mindenki iránt bizalmat­lan ,szeretetlen s tudatlan nép el­vesztvén ál.'ajmfenntartói képes régét és jogát., elvész. Könnyebb az ifjúság -lelki elér­téktelenedésének elejét venni, jmjnt a már megszokott^begyökere­sedet rosszat kiirtani. Erre csak egy mód lehet: ha nem volna más megfelelőbb heíypég. nyiss ukmeg számukra az iskolák ajtajait s gon­doskodjunk arrólj hogy Szabad ide­jüket állandó felügyelet alatt kef­lemesen nemes szórakozással ei­tölühessék. Mesemondás. regék, nótázás. sakk t dominó, malomjáték stb. mind alkalmasak szellemük, figyelmük keOtemes lekötésére, őket érdeklő jó lapok^ könyvek tudásu­kat fejlesztik. Biztos fellépésüket, önbizalmukat jói kijelölt szavala­tok., modorukat, helyes társadalmi érintkezésüket okosan megválasz-> tott színdarabokban va'ó szerepel­tetésük fejlesztik. Általában min­den jő. amit a lelkiismeretes veze­tőség jónak tart arra, hggy aa ifjú az egyesületi életet megszokja s kívánja azt. A tekúitéiytíszte­letre való nevelést legjobban szol­gálhatja. ha a falu vezetői és uri o sztálya gyakran meglátogatják őket összejöveteleik alatt s ott el­beszélgetve velük kellő érdeklő­dést mutatnak ügyeik iránt. Több melegséget s bizalmat íop ez a szivekbe, mint ezerannyi elvont s nemi érzékeltethető magyarázat. A szórakozások alatt nagyon sok ai­kaiom nyidk o'íy ismeretek nyúj­tására, (melyekre a gyakorlati életben szükségük lehet. Igy ^csakis igy vonhatjuk"fel az ifjúságot a rossz társaságtól, korcsmától, duhajkodá stól v a léiekftalételyező nyiiváno s vagy titko s összejövete­lektől^ mert jól érzi' az egyesület­ben magát, hoi fogékony lelke fel­talál mindent v íjmi nemesen lekötni tudja. A szülők fs szívesen enge­di^ hogy fiaik szabadidejüket az egyesületben töltsék mert házi munkáikat pontosabban, gyorsab­ban elvégzik^ hogy mielőbb mehes­senek társaik közé. A bajtársi és testvéri érzés ott fejlődik ki igazán. Az egymás megsegítésének, az egymás iránti együttérzésnek, a nemes vetélkedésnek gyönyörű pél­dái indulhatnak ki eblxV s a Szép példa vonz. Ha csak iehet v különítsük ei a különböző korosztályokat, mert úgyszólván minden évjáratnak más a lelkisége s korosodásukkar válto­zik az az ach'üespont, hol retkük­höz hozzáférkőzve a nevelésre al­kalmas egyedekké válhatnak. A szó rakoztatás anyaga is más egy 12 — 14 éves gyereknél^ mint egy 19— 21 éves legényééi. Mig az apróbbak mohón hallgatják, magukba szív­ják a Icieknemesitő, jó példát mu­tató szép regéket^ magyar mon­dákat^ addig a nagyobbak szívesen veszik, ha a napi eseményeket ve­lük közvetlenül megtárgyaljuk s a szomszédtól, tudákos komától hal­lott ferde világnézeteket továbbá az esetleg fel-felbukkano nemze­tietlen izgatók demagóg frázisait velük megbeszélve, helyes elve­ket .világnézetet nevelhetünk belé­jük. Ha bizalmukat igy megnyer­tük, még is szeretnek bennünket s jobban elhiszik nekünk a jót s tafán keserű igazat vmint bárki más »okosító« x »felvilágositó mézes­nslázos szavait. Az igy neveit és vezetett nép minden tekintetben ér­tékes lesz^ kikre ugy a haza, mint az egyház minden körülmények között biztosan számithat. Ideális, szükséges és könnyen ke­resztülvihető munkakört mutattam, csak munkások kelfenének, kik ki­egyensúlyozott lélekkel, anyagi gondoktól nem küzdve, feletteseik­tői fnegbecsüive s értékeivé^ ígé­reteikben bizva, semmi mellékkö­rülménytől nem zavarva végezhet­nék azt a munkát, mely egyetlen legfontosabb, legszükségesebb sze­gény meggyötört hazánk talpraáUi­tására % mely munkásság minden idegünket erőnket megfeszítő 100 Százalékos eredménye nélkül, bizony a jobb jövőben alig remé.he­tünk. Tudni illene mindenkinek, hogy éppen a nemzetnek alapvető munkásainak; a lelkószkedő pap­ságnak tanítói és jegyzői karnak g több mint a fele még redukált fize­tését sem kapja meg. jpert a köz­sége vagy hitközsége fizetésképte­len. Nem jgen vették észre, hogy sok család emiatt a legnagyobb nyomorba^adósságokba sülyedt; be tegségében magát gyógykezeltetm képtelen s akkor minden más ai­kalmazott v kik kevésbé fontos munkakört töltenek be v mind élve­zik 's beoszthatják rendesen ki­utalt illetményüket. Mit szólnának azok. kik a keserves panaszokra s kérelmekre azzal felelnek, hogy köszönjék meg v hogy kenyerük, ál­lásuk van. mer t hányan vannak kiknek ez sincs, ha oly 21 pengőre felértékelt termiényjárandóságból kellene megéíniök^ mely egyáltalá­Meghűlésből származó betegségeknél, csúzos, köszvényes és idegfájdalmak esetén a Togal tabletták segítenek. Kérdezze meg orvosit I Minden gyógyszertárban kapható. Ara: P 1.80. ban nem folyik be? Ezeket csak azért említem^ hogy igazán, őszin­tén értékeljék a falu vezetőinek azt a munkáját, melyet mindezek da­cára is hűségesen^ őszinte magyas lélekkel teljesítenek bízva a ma­gyar feltámadásban. Kelt Ujfehértó, 1931. december hó 11-én. Kádár Béla, ig. kántortanító. Tiz év alatt Szabolcsvármegyében 370-ről 853-ra emelkedett a tanítók száma Szabolcs vármegye közigazgat ási bizottságának pénteki ü'é fén Benkő András kir .tanfelügyelő megraj­zolta vármegyénk népoktatásügyé­nek mai képét. Az ő- tiz éves, im­pozáns kulturmunkájának eredmé­nye az előállt hatalmas eredmény, népoktatásunk erős lendületű fejlő­dése, iskoláink számának gyarápo­dása^ az analfabéták aggodalmat keltő számának lecsökkentése. Ez az eredmény tanfelügyelőnk magyar lelkének, erdélyi magyar szivének alkotómunkásságát hirdeti. Még kedvezőbb lenne népoktatásunk ál­lapota, ha mindazok az érd kétsé­gek, azok az uradalmak, amelyek nek kö'e'ősségük lett volna népünk iskolázásának, kultúrájának érdeké­ben a szükséges iskolák megépítése de akik — sajnos, vonakodtak eb­beli köte'ezettségüknek eleget ten­ni. Benkő András kir. tanfelügye­lőt méltán bánthatta az érdekelt­ségeknek ez a magatartása, de ez a passzivitás sem vette el munka­kedvét. Benkő András kir. tanfelügyelő rendkívül tanulságos jelentése a következő : A iotyó évi november havi nép­oktatás ügyében jelentem, hogy számavétettek a Szabolcsvármegye területén é rő mindennapi tanköte­lesek és iskolák minden irányú adatai. Ezek szerint a vármegye területén van 63.230 törzskönyve­zett mindennapi tanköteles. Ezekből állami iskolából jár 5092, nem á!la­nti iskolába jár 55286, összesen: 60378 tanuló. Fel van mentve fej­letlenség miatt többnyire a kezdő, a hatéves korban, '312, kizáratott 29. Ezek részben sátoros cigányok és egy pár kellemetfen betegségben szenvedő tanköteles. Magasabb iskolába jár, de még a tan kp teles koron van 2010- Idő­közben a nyiregyházi körzetben be­íratott 188. Tehát nem iratkozott' be a folyó tanévben és igy anal­fabéta lesz 313. Ez a 313 tanköteles azért marad iskola nélkül, mert az iskola-á :litásra köte e~ zetiek addig huzták-haldsztot'<­iák az iskola állítást, amíg a gazdasági válság is nehézzé tet­te az iskolák megszervezését. Az ilyen területeken vannak olyan helyek, amelyekről, ha nagy | is a távolság, mégis valahová jár- | hatnak iskolába a tankötelesek. — Ezeknél az a baj, hogy rossz idő­ben néni járhatnak a távol fekvő is­kolákig, csak jó időben. Vannak aztán olyan helyek, ahol rründen feltétel hiínyzik 'ahhoz, hogy a tankötelesek is­kólába járhassanak. Pld. Vaja községhez tartozik az úgynevezett Rákóczy-tanya, a­melynek tankötelesei egyálta Ján nem járhatnak iskolába, részben a nagy távolság, részben azért, mert a belterületi iskolák anélkül is tuloji tul zsúfoltak. Kormány-intézkedést kértem a tarthatatlan helyzet megoldására, a­mi még nem érkezett meg. Törzskönyvezett továbbképző (is­métlő) tanköteles van 11.725, ezek­be vo't iratkozva 9599 tanköteles. bőL az adatok összegyűjtése idején Sajnálattal meg kell itt jegyez­nem azt, hogy a törzskönyvvezetés megbízhatóságához elég gyakran sok szó fér. A törzskönyvvezetés ügye sürgős reformra szorul. Ez a folyó évben azért is erősen éreztette ha­tását, mert a népszámlálás ide vo­natkozó ellenőrzést, is szolgá'ó ada­tai még nem ismeretesek. Az iskolák száma: 404. Állami 27 községi 70, érdekeltségi 3, róm. kath. 82, gör. kath. 51, egyesült rk. és gör. kath. 2, református 110, ág. h. ev. 25, izraelita 14, uradal­mi 11, uradalmi róm. kath. 8, ma­gán 1. A tanítók száma összesen: 853. Ezek közül rendes 831, helyettes 17, férfi tanitó 577, nő tanitó 271. A tényleg elemi isko'áb^ járó ta­nulók száma 60378. I. osztályba jár 13161, II. osztályba jár 11628, III. osztályig jár 11714, IV- osz­tályba jár 10695, V. osztályba jár 81 54, VI. osztálya jár 5026. Az osztályokbjan lévő létszám megközelíti már a teljesen egészsé­ges helyzetet és szem efőtt tartja azt a célt, hogy minden elemi is­kolás gyermek, aki magasabb fo­kozatú iskolában n«m folytatja ta­nulmányait, a hat osztályt elvé­gezze. Válás feíekezetenkint va'ó meg­oszlás igy a akut ki : Róm. k^th- 19-156, gör. kath. 13.458, református 21.625, ág- h. ev. 2955, izraelita 3141, egyéb 43. A tantermek száma 797, igy 52 A tfeaiiteűt; '2 most vehet ; de eíőöb hallgassa meg az 5 lámpás 7050-es Orion rádiót mte

Next

/
Thumbnails
Contents