Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-06 / 277. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1931. *«c®»íSir f». Drakulát látni és hallani kell az Apolloban az Apollo ezt a filmcsodát kizárólagos joggal csak vasárnapig tartja műsoron Hohenlohe herceg u an?aszí?től várja a család megmentését A nyiregyházi evangélikus nőegylet feuiturdélutánja rsüttörtckön délután hat óra­kor volt a nyíregyházi ág. h.ev­ma; iskolázás rendje, amelyben a kor v on a nyircgynazi ag. 11. cv- j gyermek hossz u időn át távo 1* van nőegylet ku turdélutánja a Kossuth i szülői'háztól, édesanyjától ; az erő­reálgimnázium dísztermében. A kui " södő sportszenvedély, a gyertme­turdélután iránt impozáns érdek- I kek 'feltűnően jelentkező uj en»n­A Á I-i-Óti 111 1" rYVfrr rYY/» 11 -.» n rír>T Í/m-ÍosI ro nirl X -, rro lődés nyilvánult meg, de méltán tarthatott volna a nőegylet műso­ra d legszélesebb körök megje­lenésére számot, mert a ku'turdéi­u'.án központjában egy apostoli erejű és küldetésü embernek, nagy igazságok látójának és hirdetőjé­nék, Hohenlohe Egon Károly her­< égnek előadása állott. A főúri név . ;seiője a meguju-ó világ zajló hul­lámai felett a sziv zsoltárát énekíiia keresztes hajón és szelíd ige­hirdetése átfogóbb, hódítóbb muri­dé:! hangos és merész agitációnál­Hohenlohe herceget Nyíregyhá­zira érkezésekor a nőegylet küldőt tei fogadták és élükön Kiss Sándomé virágcsokrot adott át a missziós utat járó Hohenlohe Egon nak ,aki Geduly Henrik püspök vendége volt. A kű'turdé.utánt Weiszer Gyula, az evangélikus nőégyiet titkára nyi­totta meg. Az anyagi "és erkölcsi átértékelések idején az abszolút becsii igazságokra, a krisztusi sze­retet megváltó igazságára utalt, a­ím-eÍvhez a válságok viharában vísz­szatér az emberiség. Ennek az igazságnak igehirdetőjeként üdvö­zölte Hohen.ohe hereegtt­A nagyhatású megnyitó után ne­me 5 szépségű énekszám volt Hajdú Erzsébet és Krecsák László Hán­dei-duettje, majcl Hohenlohe Egon herceg előadása következett. A herceg rámutatott a kémiá­ban előretörő atotmizáiásra és ehhez ha sonló jelenséget lát a családi élet patriarkális közösségé­nek bomlásában is. Ennek a lel­ki kqzössé/nek bomlása számos okra vezethető \ issza. Ilyen ókok: a gazdasági helyzet kényszere, a — A Nánit! A Nánit atajom, anyuka 1 Anyuka szaladt a játékos sa­rokhoz, kikereste Nánit, oda mu­tatta nagyapónak. Nagyon piszkos oda adjam neki, apa? • , Nagyapó szomorúan intett. Add oda, tudod mennyire szerette! A kis beteg tágra nyitott lázas szemmei követelte Nánit. Anyuka oda adta, Pist uka boldogan ölel­te magához és elment a bábuval iázországba. Este megint jött a mérges han­gú bácsi, belenézett pistuka tor­kába, fejét csóválta, hümmö­gött és sokáig Suttogott nagy­apóvat'kint az udvaron. Nagyapó szemébe könnyek csil­logtak, mikor bejött. Anyukát ki­küldte, apának súgott vaiamit. mi­re az keservesen feljajdult. Majd anyukát is behívták. Egy negyed óra múlva Pisiu­kát görcsös fuldokiás lepte meg, kis teste vonaglott, rángatózott, szemeibő 1 hu'lt a könny Náni ko­pott, piszkos fejére. Apa komor, lehajtott fejjel ült az ágy iábánái- Nagyapóból néha felcsuklott a sirás. Anyuka kezét tördelve könyörgött nekik, hogy segítsenek Pistukán. Lassan elcsöndesedett, kis teste elernyedt, a fiúcska nem mozdult többé. Csak Nánit szorította ma­gához görcsösen, útitársnak, az angyalkák csillagszórós menny­országába. ' cipáíódási vSgya és törekvése, az uj korszellem, amely az orosz szov­jetben csúcsosodik ki intézménye­sen. A mai rádió és a 1 távol­ba is láttató készü 'ék korában nagy veszély a vallás és a család kettős pillérét leromboló szovjet és kiöli a családi szellemet. Ezek ellen a veszélyek e len meddő vállalkozás lenne a propaganda harca. Szeré­nyebb eszközzef és móds'zerrerkeli küzdenünk. Ez a módszer a csalá­di élet kimélyitése. Mi "a családot szentségnek tartjuk, amelynek őrző angyala az édesanya. Az ő óriási szeretet-energiát tartalmazó szí ve­olyan kincs, amelyet kár volna par­lagon hagyni. Mit tehet az anya? Azt, hogy tiszta, sterilizált lélek­kel "kielégíti a család íeíki igé­nyeit. Ez nem jelent munkatöbb­letet, ehhez csak lelki 'beállított­ság keli. Ezután Hohenlohe herceg kifej­tette, hogy mik a gyermekek lel­ki igényei és mik a családban a férjnek lelki igényei. "A gyermek kész mikrokozmosz,- a felnőtteknek igy keli íátniók s az anya a legal­kalmasabb arra, hogy a gyermek lelki 'életének egész világát is­mierve, megértő legyen, hogy meg­bocsátani tudjon. A férj lelki igé­nye, hogy a hitves feltétlenül bíz­zék benne, csalódásaiban erősítő vigasztalója, gigászi "é-'etharcában bátorító társa, aki a férfi "hibái­val szemben elnéző, a veszélyek­tői, "kísértésektől ösztönös ügyes­séggel visszatartó, a szórakozáso­kat férjétől nem sajnáló, aki de­rűt áraszt, csendet, békét, mosolyt varázsol 'a megpihentető, kedvelt, venzó otthonba. Az asszony sziv­jóságának, leikének legszebb meg­nyilatkozása a mosolya. Ez az a kincs ,amelynél' nagyobbat nem adhat egy anya otthonának. Hohenlohe Egon herceg rend­kívül 'hatásos előadása után a Rőcrör Ede (hegedű), Gratz Vil­mos (zongora), Kalmár János (cselló) trió gyönyörködtette a hallgatóságot művészi szépségű in­terpretációkkal Mendelsohn, Mo­zart, Brahms müveiből, majd Mol­nár Rózsa tanárnő finomult ízlés­sel ,mély átérzéssef áthatott elő­adásban Reiményik és Rilke-verse­ket mutatott be nagy sikerrel. —­A magas .színvonalú ku'turdél­utánt a vegyes énekkar hatás® s száma fejezte be. Egy haldokló íalnban a trianoni határ mentén... Fehérgyarmat, 1931. dec. hó. Fehérgyarmat a trianoni határ mentén fekvő község, 5222 lakos­sal. Ebbői 2616 férfi, 2Ó00 nő. Van 189 önálló iparosa, 75 ön­álló kereskedőbe. Három bankja, ebbői azonban kettő felszámolás alatt áh- A harmadik még műkö­dik. Járási székhely. Főszolgabil­róság- Járásbíróság. Adóhivatala van. Tekintettel arra, hogy a tri­anoni határ mentén fekszik és va­lamikor igen jómódú gazdák lak­ták. Utrakerekedteim tehát, hogy megnézzem milyen hires élet folyik Fehérgyarmat nagyközségben. # A kis vicinális vonat mozdonya — amely Mátészalkától Zajtáig a trianoni határig közlekedik, — zi­Aálva okádja a füstöt és lassan megy tovább Zajta végállomás fe­lé. Lassan érjük ei a kövezett Fő­utcát. És csak jó darab ut után bújik elő egy templomtorony pár kopasz akác, fekete házfödél. Ke­j-eszt a templom tornyán. Bádog a teteje, sárga a fala- A templom­udvaron őrtálló fenyőfák, szálas öreg gárdi' ák. A nedves Fő-utca földje gőzöl s a szakadozott fel-/ hők mögül íeemosolvog az ég ikékje. Vasárnap dé'iután van. A templom előtt állunk meg. Éppen nyihk a templom ajtaja és kilép rajta a tanító ur. Apró le­génykék, leánykák párosan sorjá­ban utána. Vége a délutáni is­tentiszteletnek. Messziről még mindig hallik a kis cipők kopogása, mert minde­nütt a cserép, zsindelyes, fehér és sárga házsorok mentén méteres járda visz. H01 'jobbra, hol balra kanyargó 'járda, de mégis 'csak járda. Áldás a nagy sarakban. A falu közepén áll a »Kaszínó< kopárfalu, hatalmas épülete. Ha­talmas ablakaival, lap 0s tetejével ugy terpeszkedik el itt a falu kellős közepén, mint egy óriási mértani ábra. Kétségbeejtően si­vár és szabályos rajta minden. aráosonyra legszebb ékszerek, arany és ezüstneműek, pontos órák legnagyobb válasz­tékban, legolcsóbban ándor Rezső ékszerésznél. ?Í Oi-io Telefon : 229. Zrinyi Iiona-u. 3. Künn tmár alkonyodóba haj*: a délután. Sárga világosság Szü­remlik la a »Kaszinó« hatalmas, ablakain. Bemegyünk. Az épület hatalmas termei pazar ul vannak ki­világítva. Vendég sehol. Pedig a fehérteritős asztalok egymás mel­lett c'sábitóan sorakoznak a fa^ak mentén. Annak a kevés ember­nek. aki még jár a kaszinóba, ez a szórakozó helye. Itt mondják ei 'egymásnak azt, amit már száz­szor iS elmondottak és unják Szörnyen egymást. * Künn már nagyon este az este. Az este fekete köpenyegén a há­zak ablakainak világossága egy­egy sárga folt. Itt-ott a nyitott e.'ő»szobák ajtajain széles világos­ság hul'ik ki "az udvarra és hall­szik a hangos szó. Az utcasoron végig- Szinte dermedt a csend. — Ember sehol, csak a kutyák felel­getnek egymásnak az udvarokon­Estére invitálnak: K. Ferencék­hez, de előbb még befordulunk B­Lásziő gazdáékhoz, az öreg S­Zsigmondhoz. Fehérre meszelt, földei pad'óju, nehéz szagú, szobák. Asztal, pár szék és körül-körüi az ágyak. A 75 éves B. Zsigmond már a dunyha alatt. Az öregnsz­szony szintén, pedig még 8 óra sincs. És vasárnap van, aimikor hosszabb a nap. Az öreg ágya mel­lett a kjs iskolás unoka ákmodha­tik szépet, mert igen mosolygós a képe. A nyolcvan holdas öreg B- Zsigmond kitörli szeméből az ákn.osságot, megsodorintja elfe­küdt fehér baju szát és csupa őszin­te öröm, hogy házának vendége van az estében. Tekintélyes tagja az öreg a községi képviselőtestü­letnek. * HARMINCEZER PENGŐ, MEG HATVAN FILLÉR Hát csak ugy számítom, a­hogyan vagyok, — mondja az öreg, — vagyonomat harmincezer pengőre becsülöm- Ebbe benne van már a bankba elhelyezett tízezer pengőim is. Sajnos azonban a bank megbukott és nem számít­hatok az ott elhelyezett pénzeimre. — Aztán édes lelkem — fordul a feleségéhez, — áru'jukcsak el, hogy mennyi most a pénzünk ? — Hát nekem kerek harminc fillérem van, a kendőm sarkába kötve —, feleli a gazdasszony. — Az én öreg bukszáimat meg harminc fillér nyomja. Mondja az öreg gazda. Hát ez ugy-e minden­nél többet mond... Tisztességben öregedtünk meg és most resteliek az utcára kimenni, mert mindenki tudja rólam, hogy még az egyházi adóval is tartozom. — Ami baromfim van, azt ado­gatom el,, már akinek kell — mondja a gazdasszony. Szatmártó 1 e 1 vagyunk vágva. Oda nem me­hetünk, pedig ott tudtuk csak el­adni, ami kicsink volt. itt ugy keli adni, ahogy veszik. — Hát a kedvenc borjúját ki adta ei, lelkem — néz párjára az öreg -— hogy teljék az ynokának könyvre, plajbászra, irkára, rajz­füzetre, nekünk pedig valami kis

Next

/
Thumbnails
Contents