Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-29 / 271. szám

JhÍYÍRYlDEK. 1931. november 29. ii iiiaiwiwfiiwiiiiiiwiw'iiwwi'iiwiiiiwi az ipar állítja elő. Hosszú a sora továbbá annak is, mig a mai elkeseredett világverseny írje'lett a feljavított és minőségében talán már elsőrendű cikkeinket megismertetjük és. kereskedelmi "nyelven szólva:'bevezetjük, azaz áiandóethelyezési piacot biztosítunk részére. A minőségi termelésre való átmenet — már az anyag természeténél fogva is - talán legnehezebb és leghosszabb a tejtermékeknél. Ezek "minőségi feljavítása olyan miértékben és olyan Szintre, hogy, azok'

a külföldi versenyben is megállják helyüket, sőt emelkedett pozícióra tegyenek szert, de hogy itt* hon is az" általános szegénység és • alacsony fogyasztóképesség e lenére nagyobb vonzóerővei 'bírjanak; kitartó és rendszeres munka eredménye lehet csak. ! Nehéz s hosszú az utja a minőségi tej es tejtermékek előállitásá-* nak pedig azért, mert hosszú és veszélyekkel tele az az ut is, mely a tehénistállótól a tejtermékek fogyasztásí piacaihoz vezet. És ha ezen ut bármely állomásán hanyagságból, vagy tudatlanságból hiba iiti fei a fejét, akkor ez mára készáru minőségének rovására megy. Az alábbiakban azonban az érdekei bennünket, hogy mit tegyen a tejtermelő gazda, hogy a maga részéről lehetőleg biztosítsa a jóminőségü és így jói értékesíthető tejtermelést. Az kétségtelen, hogy a jó tej és jó tejtermékek nyerésének előfeltételé jórészt a tejtermelő gazda kezében van. Igy tehát ismernie ken annak, hogy melyek azok a leltételek, amelyek mellett kifogástalan jó tejet termelhet és a tej nyerése közben mely mozzana-, tokra keh különösebb figyelmet és gondot fordítania. Ezek Szem előtt tartásával röviden, minden indokolás nélkül csupán felsorolni kívánjuk a tej fejése és kezelése körü'i óvó rendszabályokat, fenntartva magunknak ^zt, hogy más alkalommai ismertessük azokat az okszerű magyarázatokat, melyek röviden idevetett rendszabályainkat indokolják. Számotvetve -rendkívül nyomasztó gazdasági helyzetünkkei, mellőzünk továbbá minden olyan követelményt, amelyek teljesítése a tejtermelőre nézve bárminő anyagi kiadással járhatna. Aminők pl. az istálló elhelyezése, berendezése, az állatállomány feljavítása, okszerűbb takarmányozás stb. Holott ezek is olyan tényezők, amelyek normá is gazdasági körülmények között Szinte élénk gondosságra tarthatnának számot a minőségi tej termelése szempontjából. Mire ügyeljen tehát a tejtermelő a tej'termelése közben? Az istálló, állat tisztogatását, valamint a takarmány előkészítését a fejés előtt olyan időben keíi végezni, hogy e

zen müveletek közben felkavart por és pis

zok a fejésíg leülepedhessek. A fejesre kerülő állat legyen tiszta, ne tapadjon annak testéhez, tőgyéhez, farkához istállószenny és piszok. Közvetlenül a fejés megkezdése előtt a fejő kezét és karját 'köHyökig szappannal és kefével alaposan mossa meg; rendes felső munkakabátját felié' köpennyel, vagy fehér melles köténnyel cserétje fel é£ a fejést könyökig, feltűrt ujakkat végezze. Fejés közben a* átlát testét — mint ahogyan szokásos — fejévei ne érintse. 1 Egylábn felcsatolható fejőszéket használjon, hogy azt ne kelíjen esetenként kézzel érintenie és e f€-t ven keze be ne piszkolódjék. Általában fejés közben sem a

z állatot, más tárgyat a fejöedéayen ki- ! vüi kéz

zei érinteni nem szabad. A fejés megkezdése előtt a tőgyet tiszta, száraz ruhával le kelt dörzsölni, s a szennyanyagokban leggazdagabb első tejsugarakat külön edénybe és nem — amint szokásos — az alomra keli fejni. Jó fejőnek fejés közben figyelemmel kelf. kisérnie a tőgy állapotát (nem fájós, vagy csomós-e), valamint a kifejt tejet is (nem véres, gennyes-e, stb.) Nem ujjai, hanem marokkal keli fejni. "Marokkáf fejt tehén a tejet könnyebben, simábban adja ie és a nvarokfejés ritkábban okoz tőgymegbetegedést. Fejés közben a kéznek száraznak keh maradni; a kezet tejjei megnedvesíteni (amint ez á'talában szokásos) nem; szabad. A tejet az utolsó cseppig ki keíi fejni; a tőgyben visszamaradt tejrészletek a tejelőképesség hanyatlására és tqgybetegségek keletkezésére ve^etfietnk*'. De az utol""Só tejrészletek'egyszersmind a íegzsirosabbak is. A fejőedény legyen ragyogóan tiszta, rozsdamentes, ép zománcu. Célszerű a iéjőedényre szükebbszáju fedőt használni, mert igy a fejés közben jobban megóvható a kiiiső szennyeződéstől. A tej fejése mellett annak későbbi kezelése is döntő fontosságú lehet a tej minőségére, azért — nehogy a tej idegen "(istálló) szagot kapjon és szennyeződjék — a kifejt tejet azonnal et'keli távolítani "az istállóból. A tejet az istállón kívül, öe haladéktalanul meg keli Szűrni. Szűrésre lazább vászonszövet a legalkalmasabb; tág nyílású szíta" szövet kevésbé. Bármilyen s

zürőanyagot hasznát a termelő, azt hasz nálat után előbb hideg, majd forró szódás vízben, vagy szappannal jól és igen alaposan ki keli mosni, és végűt hideg vízben kiö&litenu Ahol s

0k tehenet fejnek, ott a szűrőszövetet többször változtatni célszerű. A trjssen fejt tejet —a megfülledéstői megóvandó — egy ideig nyitott edényben keit tartanj. A megszűrt tejet azonnal le kell hűteni. Ha egyéb hűtőberendezés nincs, hideg kutvizbe állítva a

zt. ,A hűtővizet addig keh cserélni, Önig a tej hűtővíz hőmérsékletét et nem éri. Hütet'en tejet hűtött tejjei összekeverni nem Szabad, mert egymást megrontják. Minden eszközt, amellyel * tej fejés, vagy kezdés közben érintkezik, előbb hideg, majd forró szódás vízzei és gyökérkefével meg kell mosni, végűt hideg vízzel kiöblíteni, kic.sorgatni és tiszta, szagtalan, pormentes helyiségben megőrjzni. Elszállításig, vagy átadásig a tej 'tiszta, hűvös, szagtalan és pormentes helyen tartandó. A közellátásra, feldolgozásra szánt tejkészletet a legrövidebb időn belü' rendeltetési helyére keU Szállítani. Ha a termelő a fenti fejési és kezelési Szabályokat követei, akkor a gyűjtött kistermelői tejnek nem lesz olyan ross

2 hírneve, 'mint maftapság és megváltozik az a ma általános és részben jogos felfogás, hogy a kistermelő gyűjtött teje nemesebb, finomabb export tejtermék előállítására alkalmatlan. Hiszen pl. "Dánia, amelynek gazdatársadalmát főleg kisgazdák alkotják, kís tételekben gyűjtött tejekbői készíti világszerte elismert éa keresett kiváló vaját. De Svájc és Hohandia világmárkás sajtjai is kisebb tételekben gyűjtött tejekbői kiszűrnek. Kétségtelen ugyan, hogy ezen államok természeti viszonyai kedvezőbbek, mint a mieink. de azért ott is dantő szerep jut az amben ténykedésnek — az istálló és az állatok tisztasága, a tfej 'fejése és a kezelés szakszerűsége körül. Láthatjuk, hogy azok a rendszabályok, amelyek mellett a kistermelő tejébői ís produkálható külföldi piacképes minőségű áru, — nem járnak különösebb befektetéssel, csak némi munkatöbbletet, figyelmet és gondosságot igényelnek* A fontos az, hogy e rendszabályok okszerűségére tanítsuk meg és neveljük a jövő nemzedéket. Amit fentebb leirtunk, nem előli «zör mondjuk ei 'és a mai hehéa gazda-gondok mellett talán kicsinyességeknek tűnnek is fel azok. Hiszen ma a gazdasági élet gyors segítséget és nagy koncepciójú b;avatkozást kíván. 'De viszont ma a t

eJ egy rendkívül fontos és ha nem ís jó áron, de aránylag mégis könnyen értékesíthető terméke a gazdának, amelynek minős égi termelese,vet érdemes behatóan foglalkozni. Falfcn Adolf, kísérletügyi főigazgató. A gazdasági egyesület közleményei A Szabolcsvávmegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya dr. Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, egyesületi alelnök elnöklete alatt novetmber hó j i-én iilést tartott, amelyen az alábbi ügyek tárgyaltattak: választmány egyhangú határozatot hozott a nyi egyház

1- országos dohánytermelői nagygyűlés elé terjesztendő javaslatokra, amelyek oda irányulnak, hogy a

z egységes gazdafront mindenképen sértetlenül megmaradjon. A ga

zdasági egyesület a szaboksvármegyei összes dohánytermelők "és dohánykertészek nevében a leghatározottabban tiltakozott a dohánytermelési területek csökkentése, a dohánybeváltási árák les

záilitása, illetve a dohánybeváltási határozatok tervezett szigorítása ellen. Kívánja az egyesület, hogy a 6

zerzett jogok épségben tartá

s

a mellett és a dohánybeváltási szabályzat módosításával megnyittassék az ut a könnyebb talajon termett, világosabb dohányoknak magasabb beváltási'osztályokba való juthatására. Kívánta az egyesület, hogy az adófizetéseknél november hó közepéig' engedélyezett kamat kedvezmények, a dohánytermelők rés

zére, a dohánybeváltás lebonyolításáig meghoszszabbittassék. Igazgatóválasztmány tárgyalta a Dohánytermelők Ors

zágos Egyesületének a nagygyűlés elé terjesztett határozati javaslatát is, amelyet teljes egészében magáévá tett és ezen határozatainak a nagygyűlés elé való terjesztésére Rhédey Lajos m. kir. gazdasági tanácsos, uradalmi jószágigazgató, ig- választmányi tagot kérte fel. Választmány tudomásul vette az Országos Magyar Gazd. Egyesület értesítését, hogy a vármegyei gazdasági "egyesületek anyagi "helyzetének megjavítása érdekében a kor (nánynái közbenjárt és kérte, hogy "a gazdasági egyesületeket, az állattenyésztés fejlesztése érdekében mindenkor kifejtett munkásságáért a vármegyei ebadó alapból rendszeres támogatásban részesüljenek. A Gazdasági "Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó bizottságába, a

z időközben elhunyt, illetve lemondott bizottsági tagok helyébe, gróf Dessewffy Aurél alelnököt és Kausay Tibor rn. kir. gazdasági felügyelőt delegálja. Igazgatóválasztmány megtette ja vaslatát a

z adófelszólamlási bizottságokba beválasztandó tagokra vonatkozólag. Határozott az egyesületi kiadások javaslatba hozott redukcióba kérdésében. Tudomásul vette földmivelésügyi miniszter leiratát, a folyó évben állami megjutalmazásra, illetve katüntetésre javaslatba hozandó mezőgazdasági cselédek és munkások kérdésében és hogy az eziránti kérvények a vármegye főispánjához illetve a ga

zdasági egyesület elnökségéhez november hó végé ig adandók be. Elhatározta a válaszSynány Kausay Tibor indítványára, hogy a vármegye alispánját arra kén fel, miszerint a növényi'kártevők eIle«H védeke

zés etenu'asztása miatt a megtorló eljárást, tekintettel a jelenlegi igen s

uIyes gazdasági helyzetre, csak azokban a községekben hajtsák végre, ahol Szövetkezeti, vagy más utón bes

zerzett védekező berendezések és anyagok mellett a védekezés lehetősége megvan. Elnök javaslatára magáévá tette még választmány Ortutay . Gyulának, a s

zatmárvármegyei gazdasági oank vezérigazgatójának föfdtaiIér tervezetét a magyar gazdasági elet szanálására és elhatározta, hogy e

zen tervezet lehető életbeléptetését a kormánytól, illetve a 33-as Országos Szanáló Bizottságtól kérelmezni fogja. A gazdakö.(ínséget érdeklő rendeletei*, üietve hírek: v A Lenipari Szállító Társaság (Budakalászi Textilművek Khnger Henrik R. T- Budapest, V., Wej kerle Sándor-utca 11.) a közSzáHí! tások biztosítására vonatkozó szer_ ződésükben kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a folyó'évben legalább 400 kat. holdra lenterímelési s

2erződéseket kötnek. Az állatvásárokon gyakran olyan állatok kerülnek forgalomba, amelyek combjukon sütővassai vannak megbélyegezve. Az ilyen 'áriatok tói Származó nyersbőrök, a bélyegzés helyén visszamaradt forradások miatt, jóval kevesebbet érnek és nemzetgazdasági szempontból érzékeny kárt okoznak, azért az latok megbélyegzését végezzék a gazdák az állatok fülén elhelyezett krotálíávai, vagy tetoválással. A vasúti aruoVjszabás átlagosan 10 Százalékkai emelkedett, á fontosabb mezőgazdasági termékek és szükségleti cikkek azonban 1—2 osztállyal leminősítettek, ugy hogy azok, dacára az általános emelésnek, jeiemeg alacsonyabb díj mellett Szállíttatnak. A csökkenés a buza, árpa

f kétszeres, rozs, konkoly, ocsu, tönköly és tengerinél ca 20 Százalék, a bornál 11, a gyümölcsnél g.2, tojásnál 15 és 15 Százalék a mezőgazdasági gépeknél is. Nagyobb távolságokbn az élőállatok szállításánál is díjmérséklések vannak. A tarifa reform legnagyobb előnye az, hogy az államvasutak hálózata és a Máv- által ke

zeLt helyiérdekű vasutak között eddig fennállott törtdij szabást kiküszöbölte, miáltal lényegesen . olcsóbb szállítási díjszabáshoz jut a gazdaközönség. Cukorprémmm az 1930. évi cukorrépa után, a cukorrépatermelés végleges elszámolása szerint cukorrépa mázsánként 7 fillér, amely prémiumot (felárat) a cukorgyárak, az 1930. évben átvett és'kifizetett cukorrépa után, a répatermelő gazdáknak utólag megtéríteni tartoznak. A sertés pestis szérum árát a földoiíivelésügyi miniszter ujabba* 105 pengőre Szállíttatta ie. KörmyStés az olaszországi burgonya §2áTí:*sniSnyoKnáí» Aa ©tana államvasutak igazgatósága mtózl»-