Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-28 / 270. szám

4 JíVfBYIDéK. 1931. november 28. fíelpefkép 1931-beo A tönkremenések napjait éljük és talán ezt seholsem lehet annyi­ra észrevenni, mint a kereskede­lemben. Az újságok lassan állan­dó rovatot nyithatnak 500/0 cím­mel. Nem lesz talán érdektelen rá­mutatni az okokra, melyek régi, ne­ves nagy. és kiskereskedők tönkre­tételét okozzák. Legelső és legnagyobb hibának tartom a túlméretezett hiteladást. A kiskereskedő, csak hogy vevőt tudjon szerezni, fünek-fának hitelt nyújtott, (ma már ezen a téren óva tosabbak vagyunk), sőt volt nem egy eset, hogy máshol levő hitelét a velőnek kifizették, csakhogy ujabb hitelt nála vásároljon a vevő. A gazdasági válság azután megteremtette a hitelbe vásárló, de sohase fizető vevő típusát, mely vevő a város összes üzleteiben vásá­rol liitelbe és olyan agresszíven,, íép fel, hogy a kereskedő nem is meri megtagadni a hiteladást. Et­től a tipustói a kereskedő ha kéri, a pénzét, előbb hónapokig igér get, majd erősebb fellépésre, perrel való fenyegetésre azt a tanácsot adják »Na hiszen perelhet, rajtam ugyan egy vasat sem 1 hajt be«. Már ma a törvény védi az adósokat kár Ínségből, akár indolenciából nem tud iizetni. A vége azután az, hogy a kiskereskedőnek összegyűl egy csomó hitele ilyen jófizetőkbői éS megakad a fizetéssel és kiegye­zik 500/0-ra a gyárosokkal. Majd a gyárosoknak gyűlik össze sok ilyen kis- és nagykereskedő és kiegyezik a termelőkkel és nyersanyagkeres­kedőkkel 500/0-ra. Egészen szabá­lyos körforgalmi játék, csak van egy szépséghibája, hogy valakinek' mégis meg kell fizetni ezeket az 50 százalékokat és mégis fizeti a becsületesen fizető kisve vők tömege. A másik hiba a késhegyre menő konkurencia, amely különösem Nyíregyházán dívik és a fővárosi nagy áruházak árpolitikájának át­vétele és alkalmi áron való árusí­tása. Például bizonyos egyösszegű egységáron való árusítások, a cu­kor, só, petróleum és rizs minden haszon nélküli árusítása, mely nem egyéb, mint a vevőközönség félre­vezetése, nagy előkészület az 50 százalékos kiegyezkedésre. Mindjárt meg is magyarázom szavaimat. Na­gyon jól tudjuk, hogy a kereske­dőnek a beszerzési és eladási ár közt legalább 1 5—20 százalék dif ferenciának kell mutatkoznia, mely differenciákkal fizet és tart fenn forgalmi, fogyasztási, italmérési, egyenes, pót-, ut- és még Isten tudja hányféle adókat, betegse­gélyzőt, alkalmazottat, telefont, boltbért, lakbért, megélhetést és ruházkodást és ezeknek mind a ha­szonból kell kitelnie. Aki ezt'a mi­nimális haszon-kalkulációt nem tartja be, lassan feléli tőkéjét, majd később előkészül az 50 száza­lékra és feléli a nagykereskedő és gyáros pénzét. Ez a harc a máso­dik legnagyobb oka a tönkremené­seknek. Ez a haszonnélküli árusítás eleinte látszólag előnyös a vevokö zönségre, de később annyira a mi­nőség rovására megy, hogy csupa selejtes áru kerül forgalomba. Hi­szen már ma is a hirdetett teák, kávék, főzelék, és csokoládé félék a minőség tekintetében a legutolsó helyen állanak. Szolid gyárosok egyenesen megtiltják, hogy már­kás árujukat ilyen akciókon áru­sítsák, mert nagyon jól tudják, hogy ezzel márkájuk értékét szállít­ják le. Fővárosi áruházak árpolitikája nem lehet mérvadó Nyíregyházá­nak, mert hiszen minden, egyes kiló áruhoz 25—30 fillér portót és cso­magolást számítanak fel és a ve­vők már nagyon jól tudják, hogy végeredményben a legutolsó kis fűszeresnél is megkapják ezeket az agyonreklamirozott egységáru cik­keket hasonló árban. Ha ma az egyik kereskedő elad egy tábla cso­koládét 60 fillérért, houiap a má­sik 50 fillérért tartja, a harmadik 40 fillérért vesztegeti, de természe­tesen közben a csokoládé mindig véknyul és mindig rosszabb lesz. A vevők éppen ezért jegyezzék jól meg maguknak, hogy nem mindig az olcsó — olcsó, de lehet sokszor fordítva is. Az okos kereskedő a ceruzát mindig kézbe tartja, jobbra-balra figyel, hegyezi füleit és jegyez, kalkulál, lelkiismeretesen keresi az olcsó bevásárlási forrásokat; nézi a vevő érdekeit, mindent elkövet vevőiért, de nem felejtkezik el ar­ról sem, hogy haszon nélkül nincs megélhetés és aki ellenkezően dol­gozik, az rohan saját vesztébe és estében magával rántja a régi, pa­tinás nevű és hírű cégeket is. Ez a kereskedelmi állapot 1931­ben Nyíregyházán. A Népszövetség nagy beszédet Londonból jelentik: Sir Arthur Carter a Népszövetség pénzügyi osztályának vezetője az ango' Nép­szövetségi Liga ülésén mondott be­szédében kijelentette h,ogy a le­szerelés egyik legfontosabb esz­köze a hadiköltségvetések korláto­zása. A haderők létszámának és a hadianyagok mennyiségének kor­látozása teljesen értéktelen, mert a tudomány, ha anyagilag támo­gatják,, mind gyilkosabb fegyve­reket állit elő- Ma négy tényező támogatja a leszerelést. Ezek: vezetője a leszerelésről 1. A vi'ág minden pénzügyminisz terének takarékossági igyekezete. 2. Olaszország magatartása, a­melynéí fogva őszintén óhajtja az igazi íes zereiést. 3. Az a tény, hogy Németország nem fog ál­landóan védtelen állapotban ma­radni, ha a többi állam nem sze­rel le. 4. Amerika hajlandósága, hogy leszerelés ellenében csök­kenti a háborús adósságok össze­gét. Hatszáz delegálás tanulmányozza Párásban a leszerelés kérdését 'Párisbói jelentik: Több, mint 600 kiküldött jelenlétében nyilt meg ma a leszerelést tanulmányozó nemzetközi nagygyűlés, mélyen a a nemzeti és politikai életnek szá­mos kitűnősége jelent meg. A de­legátusokat lord Róbert Cecil, a nagygyűlés tb. elnöke üdvözölte. A leszerelési kongresszus ülésé­nek bevezető gondolata ez a kér­dés volt: Mikor történjék meg a leszere­lés ? Báró Rhejnbaden, aki az ülést megnyitotta, hangoztatta, hogy el­érkezett a cselekvés órája és most már hozzá kell fogni a leszerelés­hez. A holland delegátus a holland népszövetségi egyesületek nevében követelte, hogy azonnal kézdjék meg a leszerelést. Cantacuzene asszony, román ki­küldött és Borjeílo olasz képviselő után Schréder dr. beszélt s azt'fej­tegette. hogy az általános leszerelés (nélkül a nemzetek szövetsége soha­sem fog szert tenni arra a hatalom­ra, hatékonyságra, amelyre szüksé­ge van. Arra a kérdésre, hogy mi­kor kezdjék meg a leszerelést, a fe­lelet csak az lehet, hogy a jövő év folyamán meg kell történnie a Franciaországban kezdődő általá­nos leszerelési értekezlet határoza­tai révén. Rollin egyetemi tanár, belga de­legátus szerint lényegbe vágó az, hogy a leszerelés kérdésében vala­mennyi állam teljesen egyenjogú. Utána Cot francia delegátus szó­lalt fel. á japán császár felhatalmazást adott Mandzsúria elfoglalására Londonból jelentik : A washing­toni kinai követség ugy értesült, hogy a japán császár engedélyt adott Honjo tábornoknak egész Mandzsúria elfoglalására. Párisbói jelentik: A népszövet­ségi tanács körében tegnap este bizakodóbb volt a hangulat. A kí­nai és a japán kormány válasza tegnap délután már megérkezett, de a titkos irás kihüvelyezése és a szöveg lefordítása még nem "ké­szült el, ugy hogy még nem nyújt­hatták át Briandnak. A japán kor­mány hir szerint hozzájárul a ta­nács megoldási tervezetéhez, csu­pán bizonyos kiegészítést kér — katonai, technikai megfontolások­ból, — amely kimondaná, hogy nem tekintik ellenséges cselekmény Meghalt Kenézy Gyula egyetemi: tanár Kenézy Gyula dr. egyetemi nyilvános r. tanár, a debreceni szülészeti és nőgyógyászati klinika volt igazgatója hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése holnap dél­előtt fél 11 órakor lesz a kollégium díszterméből. nek a jogos védelem és rendészet biztosításához elengedhetetlenül szükséges müveleteket. A tanács tagjainak megbízásából Drummond főtitkár tegnap este megkérte Sze kinai delegátust, hogy igyekezzék kormányát meggyőzni, hogy merev makacsságával kockáztatja az ed­digi eredményt, amely a tanulmá­nyi bizottság és semleges meg­vizsgálók kiküldésével kellő elég­tételt szolgáltat számára. Londonból jelenti a Reuter-iroda hogy Japán a legutóbbi Briand­jegyzékre adandó válaszában han­goztatta, hogy nem szándékszik Kincsaut megszállni, de csak ab­ban az esetben, ha a kínaiak iis, tartózkodnak mindennemű hadmü­velettől. Kinai-japán harcok TienXsinbeit Londonból jelentik: Tien-Csín­ben elbocsátott kínai katonák za­vargásokat idéztek elő. A Central News szerint több lövést adtak le a zavarókra. A harcok köz­ben néhány kinai golyó az olasz negyedet is érintette, mire az olas z | őrség viszonozta a tüzelést. Holczberger Andor. Egy test fcét lélek bemutatója a Diadalban Tegnap volt a bemutatója Paul I.indau világhírű drámájának, a •»Der Anders'- cimü pompás drámá­nak, nem kisebb főszereplőkkel, mint Fritz Kortner és Nagy Kató. Különleges és szokatlaíi esetet tárgyal itt az iró. Egy államügyész két élete, a rendes, puritán tiszt­viselő és az apacs kerül megrázó drámai összeütközésbe egy testben két lélekkel. Eltekintve a cselekmény idegiz­gató voltától, a főszereplők oly tökéletes produkciót nyújtanak, hogy méltán nevezhetjük fenti fil­met a német filmgyártás királyá­nak. Magyar embert lőttek agyon a szerb határőrök? Szentgyörgyvölgyről jefentik : Egy embert a magyarszombati vámőrháztól északnyugatra a 289. számú határkőnél lelőttek. A nul­la jugoszláv területen a magyar határtól kb. 25 méternyire fekszik. Személyazonosságát még nem álla­pították meg. Ál'itólag magyar ál­lampolgárról van szó. A LÉGTORNÁSZ TANÁRRAL NEM TÖRTÉNT SZERENCSÉTLENSÉG Nyíregyházán Széitében-hosszá­ban elterjedt az a hír, hogy Stroh­schneider osztrák testnevelési ta­nár ,aki egy héttel ezelőtt Nyír­egyházán is bemutatta vakmerő mutatványait a többemelet magas­ságban kiteszitett drótkötélen —, Miskolcon mutatványai közben halálos baleset áldozata lett. Egye­sek azt is tudják, hogy a vakmerő légtornász lezuhant a kötélről és ugy lette halálát. Telefonon érdeklődtünk Mis"kolc rói ahonnan azonban határozottan megcáfolták ezt a hirt. A tanár nemi is járt Miskolcon s még ke­vésbé 'érte baleset. Ugyanilyen alaptalan az a plety­ka is, hogy a Nyíregyházán is sze­repelt haiálkatlan artistákat bal­eset érte volna­Az Aríane-t ma matatja be az Apolló Már évek óta hemí nyilvánult meg olyan nagymértékben az ér­deklődés filmbemutató iránt, mint az Apolló legújabb »Bergner«-fiipil­jéhez, az Ariane-hoz. Ma délelőtt tömegesen keresték fel az elővé­teli pénztárt, hogy jó jegyhez jus­sanak azok, akik tis ztában vannak ennek a szenzációs hangos film­nek nagy értékével. Az ' Ananet egyébként csak vasárnapig bezáró­lag mutatja be az Apo'íó. — Biztosíték! okirat — az 1931. évi 5100. M. E. számú rendeletnek megfelelően — kapható a Jóba­nyomdában Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents