Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-25 / 267. szám

1931. november 25. JsftfRYlDBKL Legnagyobb feladat most a hitelélet biztosítása Irta: RUBINEK ISTVÁN DR. országgyűlési képviselő, az egységes-párt ügyvezető elnöke. A nemzet a kormánytól most nem várt hosszú/időre szóló programmot, amely ífluzorius is akk-V aimikor a programmok és elgondolások tulajdonképpen hónaprólhónapra, sőt napról-napra változna^ és ujabb elgondolásokat tesznek szükségesekké. Az, aimit a nemzet ettől a kormánytói vár: a reánk nehezedő, a társadalom

1 mmden rétegét egyformán sújtó súlyos gazdasági válság enyhítése. Ha azt a programmot, amelyet Károlyi Gyu'a gróf miniszterelnök hivatalba lépésekor a képviselőház és az ország elé terjesztett, részleteiben tagialjuk, akkor, mmt objektív embereknek, még 'keh állapítanunk, hogy azok az elgondolások, amelyek abban a programban foglaltatnak, végrehajtásuk esetében alkalmasak is a válság enyhítésére. Megnyugvással vehettük tudomásul, hogy a kormány a takarékosságot állította be programmjának tengelyébe. Nagyon helyes és bölcs elgondolás ez, mert egy nemzetnek, amelyet erőforrásaitól megfosztottak, amelynek több, imttnt kétharmadrészét elvették a békeszerződésben, első kötelessége az, hogy államháztartásának b»' rendezése során a takarékosság elvét a legmesszebbmenő mértékben érvényesítse. Természetes, hogy a takarékosság elve végrehajtásának is meg vannak a maga határai. Hiszen a túlzásba menő takarékosság épp oiyan káro's volna, mint amilyen káros magának a takarékosság elvének a mellőzése. Arra gondolni, hogy intézményeket szüntessünk meg, amelyeket évtizedes hossz'u, íei'kes munkával" sikerült megteremtem és fejleszteni, amelyekre eddig büszke volt a magyar nemzet, éppen olyan káros volna, amint amilyen káros volna a takarékosság elvének a mellőzése. Ezzei'kapcsolatban azonban — az államháztartás egyensúlyának biztositása érdekében — nem'térhettünk ki á jövedelmek fokozása elői sem. A takarékosság önmagában véve tiszteletreméltó elv ugyan, de nem elegendő arra, hogy a mai s

u(yos gazdasági viszonyok között biztosítsa az államháztartás egyensúlyát. A jövedelem

1 fokozására kellett tehát törekednünk. Azonban itt is áh az az elv, hogy megvannak a jövedelem fokozásának is a rnaga természetes forrásai, amelyek az ország egyes polgárainak teherviselő képességebői adódnak. Igénybe • lehet ' keli js venni "az ország lakosainak teljesítőképességét, amikor az ország jövőjének biztosításával, gazdasági helyzetének egészséges alapokra fektetésérői van szó, de csak olyan keretek és korlátok között, hogy ez az állam lakosai megélhetésének biztosítása mellett — azok teherviselő képességét tui ne haladja. Mert amilyen baj az, ha az államháztartás egyensúlya megbiTen, éppen olyanba] a nemzet gazdasági életére az, ha az állam egyes polgáraira rakott terhek tulmennek azok teherbíró képességén. Ezek tehát azok a korlátok, amelyeket egyrészt a takarékosság, másrészt a jövedelmek fokozása terén alkalmazni lehet, de alkalmazni' is keh. Egészen természetesnek találjuk tehát, hogy a kormány minden rendelkezésére álló erővel az államháztartás egyensúlyának biztosítására törekszik, mert hiszen egészséges gazdasági életet ebben az országban ei sem lehet képzelni az' államháztartás egyensúlyának biztosítása nélkül/ Ha ebből a célból ujabb terheket is raktak az adózók vállaira, az egész nemzet egységesen és zúgolódás nélkül vállalja azokat, annak tudatában, hogy az államháztartásnak az egyensúlya nélkül a magánháztartások egyensúlya, a .magánháztartások zavartalan élete eí 'sem> képzelhető. Ennek elérésére azonban .most már egyik legfontosabb feladata a kormánynak a hitelélet rendezése. Mert mindaddig, amíg á hitelélet egészsége? alapokra fektetve nem fesz, gazdasági életet és különösen mezőgazdasági életet egészséges alapokon elképzelni sem lehet. Ezt célozza a képviselőház elé 'legutóbb, a Ház osztatlan tetszése mellett beterjesztett törvényjavaslat is, az uzsoratörvény módosításáról. A mai súlyos gazdasági viszonyok közepette nincs foglalkozási "ág, amefy a 14—16 százalékos kamatterhet elbírná; a mezőgazdaságnak pedig egyenesen csődjét jelenti a — sajnos, ma már az uzsora határain is túlmenő kamatteher. Ennek a törvénynek m«g alkotása erőteljes lépést jelent majd a hitelélet egészséges alapokra rendezése felé, amelynek során Isten segedelmével mégis kilábalunk majd a mai nehéz viszonyokból. á Tesz üdvözlő levele Amerika két nagy áilamíéríiához, Hoover elnökhöz és Borah szenátorhoz sürgősen követelni s ugyanerre iráA Tesz nyíregyházi kerületének vasárnapi nagygyűlése a trianoni békediktátum sürgős revíziójának követelése mellett, hálával'és hódolattal üdvözölte Amerika két nagy állalmiférfiát Hoover elnököt és Borah szenátort, akik élére állottak a .mozgalomnak 6 gondolataik erejével érveléseik megdönthetetlen igazságával mutatták ki, hogy Európa gazdasági helyzete a Páris környéki béke reviziója nélkül nem javulhat meg soha. A gyűlésen Tóth Bálint'miniszteri tanácsos in. kir. pénzügyigazgató ismertette e két államférfiunak küldendő levelek tartalmát, amely a következő: LEVÉL HERBERT HOOVERHEZ, AZ EGYESÜLT ÁLLA MOK ELNÖKÉHEZ Engedje meg elnök u

v, hogy Magyarország egyik vármegyei központjának, Nyíregyháza városának 10000 önálló polgárt magában foglaló 30 társadalmi egyesülete nevében hálás elismerésünket fejezzem ki azért a fennkölt gondolkodásért és önzetleji tevékenységért, ameiylyei'Elnök ur a világbéke gondolatát kitartással szolgáfja. Ez a cél méltó a világ leghatalmasabb államához^ ez a szellem méltó annak legérdemesebb Elnökéhez. Elnök ur a legjobban tudja, hogy béke nem lehet megnyugvás nélkül s lelki megnyugvás nem lehet igazság nélkül. Az a felfogás, amely csak győzteseket és legyőzötteket ismer s a népek és nemzetek boldogságát a fegyveres erőre alapítja, semmikép nem

1 alkalmas a lelkek megnyugtatására. Az a bánásmód pedig, amellyel a trianoni úgynevezett békeszerződés szerencsétlen nemzetünket gazdaságilag teljes romlásba dönti, semmikép nem tekinthető igazságosnak. . Az igazságtalanság okozta nyugtalanság állandó veszedelmet jelent nemcsak nálunk, hanem egész Középeurópában. Az állandó veszedelem nemcsak okot, hanem' jogot is ad Elnök Urnák a kulturamentés megkísérlésére. j Válságos helyzetünkben, amely fizikái cs morális erőnk teljes kifejtését megbénítja, sőt lehetetlenné teszi, arra kérjük Elnök Urat, hogy, nemzetünk kétségbeeső sorsát figyelemre . méltatni, az igazságszolgáltató béke revíziót jveteini nyúló törekvésünkben és küzdelmünkben minket támogatni kegyeskedjék. Nyíregyházán, 1931. évi november hó 22-ik napján. i A TESz nyíregyházi kerülete nevében: V etőrisz Józset s. k., elnök. Tóth BáLnt s előadó. .k., LEVÉL VILLIAM E. BORAHHOZ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZENÁTORÁHOZ A méltatlanul megalázott magyar nemzet szenvedő gyermekei hitet, erőt és kitartást Istentől kérnek, szabadulást az ügyük igazságat elhomályosulni nem engedő józan befátástói és tarthatatlan helyzetük helyes megítélésétől remélnek. Az a "biztosság, amellyel Szenátor ur e ránk nézve életbevágóan fontos ügy lényegét fehsmtfertc s (az a bátorság, amellye^a felismert igazságot a legilletékesebb helyen kifejezésre juttatta, az őszinte tisztelet és mélységes hála érzelmét ébresztette fel minden ma; gyar ember szivében. Tény, hogy a végzetes háború felidézésében a mi hazánkat semmiféle felelősség jogosan nem terhelheti. Tény, hogy a trianoni úgynevezett békeszerződést az elvakult bosszú sugallta s a hatataM féltékenység tartja érvényben. Tény, hogy ez az égbekiáltó igazságtalanság hazánk területének és népességének kétharmad részét az anyatesttől elszakította. Tény, hogy ennek következtében olyan s

ulyos gazdasági és erkölcsi válság állott elő, amely e jobb sorsra érdemes nemzetet a lét és nemlét nagy kérdése elé állította. Ténv, hogy az általános lefegyverezés késedelme s egész Közép-Európának máris érezhető gaz dasági katasztrófája állandóan íi.egujuló veszedelmek csiráit hordja méhében. Tény, hagy e 6

Uíyos bajok orvoslásának az igazságtalanuf fojtogató békeszerződések sürgős rev iziójából lehet és kell kiindulnia. Xyiregyháza megyei városnak 10000 független polgárt Számláló 30 társadalmi egyesülete nevében arra kérjük Szenátor urat, hogy megkezdett nemes munkáját folytatni, az eltaposott igaz'ságot érvényre juttatni s ezzel egy boldogtalan nemzetben a feltámadás hitét megerősítem kegyeskedjék. Nyíregyházán, 1931. évi november hó 22-ik napján. A TESz nyíregyházi kerülete nevében : Dr Vmetórisz Józset s. k , elnök. Tóth Bálint s. előadó. K. áz evang. Sossnth-reálgimnázium Bessenyei önképzőkörének Kazinczy emlék ünnepe Vasárnap délelőtt ÍJ órakor szép számú hallgatóság jelenlétében ünnepelte az ev. reálgimnázium Bessenyei-önképzőköre Kazinczy Ferenc halálának százados fordulóját. Az ünnepélyt Szohor Pál. ifj. elnök a Hiszekeggyel nyitotta meg, majd emlekbeszédében a halhatatlan irodalmi vezér egyéniségét méltatta, rámutatva korszakalkotó munkásságára, halhatatlan tevékenységére. Petőfi Sándor Széphalmon c. költeményét, annak robusztus, rapszódikus erejét Nyerges Pál VIII. 0. t. tolmácsolta hevesvérű, fiatalos lendülettel. Krecsák Kálmán VIII, 0. t. magyar dalokat énekelt; zongorán Győri Jenő VIII. o. t. kisérte. Görömbey Béla VIII. o. t. Kazinczy Ferenc irói és nyelvújítói munkásságát méltatta, kiemelve a nagy irodalmi reformátor hatalmas enciklopédikus műveltségét, önfeláldozó, ideális irodalmi tevékenységét. Ábrányi Emil Magyar nyelv c. költeményét Juhász Benjámin VII. 0. t. szavalta el választékos készséggel. Az ünnepély a Himnusz éneklésével fejeződött be. h mait szombati heti állatvásár eredménye^ A mult szombati heti állatvásár Nyíregyházán a városi állatorvos jelentése szerint a következő eredménnyel zárult: Felhajtottak 295 szarvasmarhát, amelyből 98 darab került eladásra, 175 lovat, amelyből 58 darab cserélt gazdát és 1380 sertést, amelyből 479 adatott el. Az árak a következőképen alakultak: Szarvasmarha darabonkint 80—250 P, sulyszerint 0.30-0.45 P Ló 100—300 P

4 Sulyszerint 0.18 P. Sertés 50-180 P, Sulyszerint 0'70—1 P. hogy fejlődésben tud slsí lannl 749

7 a magyar ipar; IgazoPJa est a 2 lámpás 7029-as és az 5 lámpás 7050-es0rlon rádiók világ •ikartt