Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-24 / 266. szám

6 JNÍYÍRYIDÉK. 1931. november 21. Imponáló lelkesedéssel ünnepelte a Tesz nagygyűlése a magyar igaz­ság nagy fáklyahordozóit Hoovert és Borah szenátort Vasárnap délelőtt a városháza dísztermét díszes, előkelő közön* ség töltötte meg, hogy a Te=z nyiregyházi kerülete vá­lasztmányi "gyűlés keretében lm ponáló lelkesedéssel ünnepelje a magyar igazság uj, nagy fáklya­hordozóját, Amerika egyik legna­gyobb éllamférfiát Borah szená­tort. Az elnöki'emelvényen dr Bencs Kálmán m. kir. konnányfőtaná­csos, polgármester, dr Vietórisz J Józsel ny. főigazgató a Tesz nyír­egyházi kerületének elnöke és Tóth Báíint miniszteri 'tanácsod m. kir. pénzügyigazgató foglalt helyet, mig a széksorokon a fesz nyír­egyházi kerületéhez tartozó 30 tár. Sadaimi Egyesület választmányi tag jai helyezkedtek el. Dr. Vietórisz József a »Hiszekegy« imával nyitja meg a választmányi "nagygyűlést, majd klasszikus beszédben rámutat a magyarság tragikus helyzetére: Minden erőnkkei az elsorvadásra itéit nemzeti eszmét szolgáljuk Ezen a ragyogó őszi vasárnapon, — úgymond — a nyifvános isten­tisztelet, pihenés, megnyugvás és erőgyűjtés napján, üdvös jminkára gyűlt egybe a magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségének nyír­egyházi kerülete, városunk lelkes polgársága. Meggyőződéssel valljuk, hogy Istennek tetsző doigot végzünk, mikor pihenésünkről" lemondva és megnyugodni nem akarva minden erőnkkel az elsorvadásra ítélt nen.'zeti eszmét szolgáljuk s fel­használunk minden módot és al­kalmat arra, hogy e nagy gondo­lattól hevített érzelmeinket és tö­rekvéseinket kifejezésre juttassuk. Egyesületünk programmja sze­rint »a Szövetség megalakulásán az a történelmi elgondolás tette szükségessé, hogy a magyarnem­zet az ezereves haza megszentelt területébőt .:« önként soha egyetlen taip aiatny;. he yet sem 1 adhat oda a világ egyet-en nációjának " sem.í; • Hatalmi erővei megingathattak, alattomos fegyverekkei elnyomhat­tak, válogatott kegyetlenséggel megkínozhattak, gyalázatos kény­szereszközökkel megalázhattak ben­nünket, de ki nem olthatták lel­künkből a hazaszeretet lángoló ér­zelmét s meg nem semmisíthették a restitutio in íntegrum-ra való lankadatlan törekvést. Szövetségünk előbb említett cél­kitűzéséből természetesen követke­zik, hogy programmjáriak hangsú­lyozott pontja a trianoni feékeparancs kardi inálss revíziójának mielőbbi ke­resztülvitele s e feladat megoldása érdekében a belföldi propaganda munkája.« Ennái "alapvetőbb és fontosabb tevékenység alig képzelhető el; hiszen Trianonnal kezdődött min­den nyomorúságunk, amelynek su. lyos következményeit az egész vi-> fág érzi s Trianon megdöntésé­vet juthatunk'ismét lélegzethez és számíthatunk emberibb életre. E megdönthetetlen igazság meí­íett akarunk ma is bizonyságot tenni, amire alkalmat az a föl­emelő és biztató tényt ad, hogy az Amerikai Egyesült 'Államok elnö­ke és legtekintélyesebb szenátora a kibontakozás kezdőlépéséül a Páris-melletti békeszerződések re­vízióját jelölte meg. Herbert Hoover és V'lliam Borah kétségtelenül méltók arra ,hogy nevüket tisztelet tei 'említse a müvek világ. Szövetségünk pedig a magyarnem­zet hálás elismerésének kifejezé­seüi minkettőjüket igaz nagyrabe­csüléssel 'üdvözölje. Erre vonatkozó határozati ja­javasiataimat előadónk fogja is­mertetni, akinek a szót átadva s a megjelenteket szi'vbői 'üdvözölve, Szövetségünknek a Revíziós Li- ­ga és a helybeli Kiosz kozdetmő­| nyezésére egybehívott választmá­nyi ülését megnyitom. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Tóth Bálint ismer, tette az elnökség határozati javasla­tait és felolvasta a Herbert Hoover hez és ViHiam E. Borahhoz intézen-. dő üdvözlő levelek szövegét, majd a magyar lélek keserűségétől átha­tott, izzó temperamentumu ünnepi beszédben ismertette az eddigi re­víziós törekvéseket és eredménye­ket. Mélységes gyász vonult a nemzetre a trianoni szerződés miatt 1920 november 13-án cikkelyez- a te be az első magyar nemzetgyűlés '-— úgymond — a trianoni béke­szerződést kényszerűségből, mert más választása nem volt. Mélységes gyász honolt a nemzetgyűlés házá­ban, és az ország minden lakosá­nak szivében. De ez a gyász nem a vigasztalanság, nem a kétségbe­esés gyásza volt, hanem az a gyász volt, amelyet elhunyt szeretteink felett érzünk, amikor megvagyunk győződve róla, hogy biztosan el fog következni a feltámadás. Mit ís gondoltak a világ hatalma­sai, amikor rákényszeritettek min­ket a trianoni szerződés aláírására. Hát azt hitték, hogy akad Magyar­országon egy ember, aki valaha ís belenyugodhatik abbja, hogy orszá­gát feldarabolják, hogy testvéreitől Valódi Aipifin tabletták a Bayer-keressHeS fe!ü!m«Ihaíat!anok fejfájás, fogfájás, rheuma és mindennemű meghűléses megbetegedéseknél. A revizió gondolata minden magyar lelkében él elszakítsák ? Hogy akadhat magyar ember, aki belenyugodjék abba, hogy gyermekei., ennek a földnek legszebb virágai, elsorvadja­nak. hogy halálra legyenek ítélve 1 ? — Hogy tételezhették fel a magya­rokról, hogy bele fognak nyugod­ni egy olyan sorsba, ahol az ember nek nincs más választása, mint ván dorbotot venni a kezébe, vagy ön­gyilkosságot elkövetni, mert megél­ni nem tud 1 ? (Ugy van I Ugy van 1) — Amint eddig is hirdettem, hir­detem most is, hogy minden nyo­morúságunknak a Trianon az oka. Még a legbarbárabb ókorban, vagy középkorban sem történt meg, hogy ilyen gyalázatos békeszerződéssel nemzeteket rabszolgasorsra juttat­tak volna. Ismerteti a trianoni béke gazda­sági és erkölcsi következményeit és ismerteti a revizió történetét. A trianoni béke megváltoztatására irá­nyuló revíziós törekvés egyidős a békeszerződés megkötésével- Mikor -ik békét ránkparancsolták, már ak­kor minden magyar lelkében meg­fogamzott az elhatározás, hogy ezzei megbékélni sohasem fog és csak addig fojgja tűrni, ameddig' okvetlen muszáj. A revizió gondolata benne élt már minden magyar ember lelké­ben abban a pillanatban, mikor a békeszerződés köztudomássá vált. Ennek a közhangulatnak méltó kifejezésére bizonyos alakulatokra volt szükség. Igy alakult meg a Revíziós Liga, a TESZ és a Ma gyar Nemzeti Szövetség. Mind a háromnak közös célja: a trianoni béke megváltoztatása. Öriási mun­kásságot fejtettek ki mint bent az országban a revíziós gondolat ál­landó ébrentartásában főleg a ma­gyar sajtó utján, mint különösen a külföldön. Ezeknek az alakula­toknak köszönhetjük, hogy a külföld figyelme mindjobban az igazságtalan békeszerződé­sek felé irányult. Legkiválóbb embereket küldték ki a világ minden tájára és megkezd­ték felvilágosító munkájukat. Kez­deményezésükre hatalmas Sajtó­vállalatok óriási költséggel revíziós albumokat adtak ki és juttatták a külföld minden számottevő embe­réhez. Munkásságuknak meg is van az eredménye. Amikor revíziós moz galmunk első nagy barátja Rother­mere lord (lelkes éljenzés) előké­szítette egy ilyen kiküldött ameri­kai útját, annak hatásakép maga Amerika is sorompóba lépett igazunkért. Amerikában olyan erős szövetsé­gest nyertünk igaz ügyünknek, hogy annak az értékét ma még fel­becsülni sem tudjuk. Egy amerikai magyar, Szalay Emil áldozatkész­sége megvalósította a magyar oceánrepülést és az egész müveit világ előtt hirdette az a gép, hogy »/gazságot Magyarországnak /« 1927. julius 21-én jelent meg Rothermere lord c^kke: »Magyaror­szágnak helye van a nap alatt !« Egy világtekintély részéről jött ez első megnyilatkozás gyors tempót adott revíziós törekvéseinknek. — Európa egyik hatalmas nemzete nagy vezérének kezdeményezésére mellénk szegődik. Az olasz nem­zetnek (éljenzés) és nagy állam­férfiának nyílt, határozott állás­foglalása nagy hatással volt a töb­bi európai államokra, Ma már tisz­tában vannak azzal, hogy igazság­talanság történt Magyarországgal, hogy a világháború felidézésében nekünk szerepünk nem volt, mi nem akartunk nyerni a háború­ban, mert nekünk csak veszteni va­lónk volt. És ezzel, hogy ma már ez tisztán áll a világ _népeinek sze­me elolt: 'félig nyert ügyünk van. Már tudják, hogy velünk igazságta­lanság történt és ezt az igazságta­lanságot reparálni kell! Az angol félhivatalos lapok Középeurópa gazdasági bajaival foglalkozva, ismételten rámutatnak arra, hogy az általános bajok legfőbb oka a trianoni békeszerződés. Ki kell tartani, ne csüggedjünk és ne engedjünk! Nem lehet itt addig megértés szomszéd és szomszéd között, nem lesz itt addig kenyere annak, aki akar és szeret dofgozni, nemi les?, itt addig jövője a gyermeknek, amiig nincs revízió. Első a béke- , szerződések megváltoztatása, az­után jöhetnek a többi dolgok. —• Pár nappá.! ezelőtt olvas­tam Rothermere lord legutóbbi nyilatkozatát, azt üzeni: Arin:: Kelt a sa sat, ki ktll tar­tan;, ne csüggedjünk és ne engedjünk! Közeledik az idő, amikor nekünk igazságot fognak szofgált^tni és bármilyen nehéz viszonyok között élünk m'a, nem szabad csügged­nünk. Nem tudok elképzelni olyan, magyar embert, aki képes volna ma, amikor közei vágyunk ahhoz, hogy helyzetünk megváltozzék, hogy képes volna a nyomorúság miatt elárulni hazáját. Aki nem volna képes a legvégső fokig tűrni, ha egyszer a hazája jövőjéről, boldogulásáról van szó. Méltóztassék elfogadni a hatá­rozati javaslatot. Az ünnepi beszéd illusztris szó­nokát a közönség tomboló lelke­sedéssel köszöntötte, amely az egyetakarásnak, az összetartásnak nagyszerű megnyilvánulása volt. A lelkesedés csillapultával dr Bencs Kálmán Tesz elnökhelyettes érde­kes eszmét vetett fel. A város levéltárában régebbi időkbői visszamaradt egy csomó művészi kivitelű, a 63 vármegye cí­merével díszített emléküriap. — Határozza ei a választmány — úgymond — hogy ezekre az em­léklapokra üdvözlő aláírásokat gyűjt és albumba kötve elküldi Borah szenátornak. Az indítványt egyhangú lelkese­déssel fogadták él, maja az im­pozáns gyűlés a Himnusz elének­lésévei véget ért. Itt említjük meg, hogy a Hooverhez és Borah sze­nátorhoz küldendő üdvözlő leve­I lek szövegét hoínajn számunk­ban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents