Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-18 / 261. szám

1931. november 18. JtfWRYIöéK. Magyar heteket! B Irta: Písszer János. A* elmúlt évben is még és azt | idegen árut vásároltunk, azért van megelőzőleg több éven át, ílyeu-j i nálunk a munkanélküliség,^ a nyokor ősszel, hangos volt az ország- 1 ' csonk a Magyar Hét propagandájától. Heteken át erről tárgyaltak fenn és lenn, mig végre az országcsonk kereskedelme egy »teljes« hetet szánt arra, hogy »áldozzon« a magyar árunak, mezőgazdasági és ipari produktumnak egyaránt. Ma csend van, nem hangzik a imagyar áru, a magyar kéz munkájának dicsérete, nem

1 gondolkodnak nem fáradnak az • emberek azon, hogy miként tegyék ismét szóvá a hazai termelés előbbrevitelének, fogyasztásának nagy, bennünket magyarokat túlságosan is érdeklő kérdését. Mert, ha a honi termékek fogyasztásának és felhasználásának dolga valahol a föld kerekségén fontos és nagy suüyai biró, akkor az éppen minálunk, megcsonkított, tönkrejuttatott és a térképről" kitörölni kivánt magyaroknál az. Hiszen látjuk, az indusok Ghandi-ja, mily elkeseredetten küzd az indus termelés felhasználása és fogyasztása, de egyben a nekik idegen angol áru behozatala ellen. Pedig ők egy nagy világbirodalom részét teszik, hatalmas területtel rendelkeznek, földjük kiaknázhatatlan kin csekket rendelkezik, mégis látják, hogy saját termelésüknek puszta exportálásával, nyomor és nélkülözés kél országukban. Az indus is látja, hogy amellett az országút mellett, amelyen az indiai termést hatalmas traktoroktól vontatott végeláthatatlan társzekereken viszik ki az országból, emellett az országút mellett elhúzódó árkokban indusok kiéhezett, kiaszott teste pihen, utolsó vonaglásban, hogy a

Z

után a dögkeselyük lakmározásának legyen tápláléka. E

zt a biztos pusztulást akarja Ghandi és a vele gondolkodók és látók rnla már nagy tábora meg. szüntetni. E küzdelmében börtönt is ül, imlert reméli, hogy az egész ország felfigyel, feleszmél, önmagára talái és ellentáh az idegen portéka beözönlésének, fogyasztásának, használatának, vásárlásának és az idegenek gazdagításának akkor, amikor önmaga pusztulásnak néz elébe. Az indus látja ezt, az indus tudja ezt, az indus "ellenáll és ínég tulajdon leigázója, az angol "Világbirodalom hatalmas uraival' szemben is megmutatja, hogy inkább drágábban vásárolja az indus honi terméket, semhogy pénzét urának, az angolnak adja oda rongyért, különféle angol és nem indus ipari termékek és mezőgazdasági termeivényekért 1 Az indus öntudat ébredt itt fel, azé a népé, amelynek kasztrenrdszere van még, amelj nyomába sem léphet műveltség, fejlettség tekintetében a "magyarnak! Mi 'pedig: »Vád alá!« »Biróság elé!« csatakiáltással igyekszünk önmagunkat vádolni, kormányzatunkat felelőssé tenni azért, amiért mindnyájan felelősek vagyunk, akik idegen árut vásároltunk, akik külföldet jártunk, akik bármiárt idegenbe küldtük a pénzt, ajmít pedig itthon is megszerezhettünk volna, vagy le is mondhattunk volna arról, ami itthon beszerezhető áru nem volt. Aki nem hiszi azt, amit régen megállapítottunk, az olvassa el a székesfehérvári Caritas kiadásában megjelent röpiratot. Ez kimutatja, hogy azért, mert külföldre küldöttük pénzünket, azért adósodtunk el. Mert nemi magyar, hanem írnor egy íjésze! Számokkai mutatja ki, hogy mily könnyelmű módon pazaroltuk nemzeti erőnket, kárhoztattuk nélkülözésre, ahelyett, hogy hazai termelésünk céljaira fordítottuk volna azt. Ez a kész vádirat! »Vád alá!« Igen, vád alá mindnyájunkkal, akik önmagunk megrontására törekedtünk tudattal", vagy még tudattatalanui is! Vád érhet mindnyájunkat, akik nem gondolkodtunk, akik bűnös módon dicsértünk mindent, ami idegen, a legalávalóbb rongytól kezdve fel a külföldi fürdőzések és szórakozásokig, a nyalánkságok és bárminő élelmi cikkig. Minden fillér, amit kiküldtünk, a saját megrontásunkat munkálta. Bűnösök itt az iparosok mind, akik idegen árut dolgoztak fel, ha abból hazai is volt kapható. Bűnösök azok, akik építkezések tervezésénéi ott is fát használtak, ahoi a hazai vas, a kavics, a cement, a imész, a tégla és más honi'>áruis felhasználható, és tervezhető lett volna. Ma a fát ki keli" küszöbölni a fedeleknél, a padlóknál, idesto va az ablakóknál is. Hát még másutt, más idegen anyagot! Ne tápláljuk ellenségeinket! »Vádalá!«aki idegen árut kínál! »Vád alá« aki idegen árut vesz! Nem voltam uszályhordozója a kormányzatnak. De el keli ismernie (mindenkinek, hogy külföldi adósságainknak dandárja kimúlásában nem hibás! Ebben hibás a nemzet vaksága! Idegen imádata! A 4094 millió pengő külföldi adósságból közei 1000 imiílió háború előtti, 2600 millió pedig idegen imádatból eredt adósság. Kik a vád alá valók? Igen! »Magyar heteket!« nem egyet egy évben, hanem s

0kat, mind az 52-őt, ha nem is tetszik eladónak, vevőnek egyaránt! »Magyar heteket«, hogy azok eredményeként a könnyelmű gavallér fizetni is tudja adósságait, attieiyekért nem önmagát, hanem mindig másokat óhajt »Vád alá!« cSatakíáltásaivai vonni, és bűnösöknek kíkjáltani. »Magyar heteket«, hogy megélhessünk! Négyszáz jegyző panasza Az ország községi jegyzői Buda- földművelésügyi miniszter urakhoz, pesten nemrégiben nagygyűlést tartottak, melyen Szaboicsvámiegye jegyzői kara is szép számmai volt képviselve. A közgyűlés érdemleges vitájának tárgya két csoportra oszlott. Foglalkoztak először a falu háztartásának és közigazgatásának anomáliájával, majd a jegyzők egyéni gondjaival. Különösen sok panasz hangzott ei amiatt, hogy az adóbehajtást a jegyzőkre bízzák és ezzel lehetetlenné, népszerűtlenné teszik a falun és működésűkben sokszor összeütközésre kényszerülnek, melyből a jegyzői kart sokszor óriási sérelem is én. Felpanaszolták a jegyzők ázt is, hogy egyes vármegyékben a jegyzők hónapok óta nem kaptak fizetést. Végűi memorandumot fogadtak el, meiyet megküldenek a korimánynak, kűön a belügyminiszternek és a képviselőház összes tagjainak. A memorandumba foglalt határozatuk "a következő volt: »Irjon fel a közgyűlés az elnökség utján az országgyűlés mindkét házához, a belügy, pénzügy és hogy 1. A községi alkalmazottaknál a tizedik fizetési osztályú és ennél alacsonyabb fizetésekbői ugyancsak az összes községi szegődményesek javada'maiibói levonások ne eszközöltessenek; 2. a földjavadalom fizetésbe való beszámításánál az aranykoronás kataszteri tisztajövedelem vétei* sék ugyanannyi pengő összeggel számításba, továbbá olyan javadaimi tételek, amelyeket a községek amúgy is készpénzben szereznek be, töröltessenek; 3. a vármegyei fizetési alapok állandó fizetőképessége biztosittassék, vagy egyáltalában töröltessenek ; 4. a jegyzőgyermekek részére mternátus-alapra a községi anyakönyvi díjbevétele egészen engedtessék át; 5. a Pénzintézeti Központ tisztviselői kölcsöneiben a jegyzők is részesittessenek, továbbá az önkormányzati tisztviselők égyesüiete ut^ ján a községi tisztviselők betegellátási ügye intézményesen biztosíttassák. Holnapután lép életbe a legmagasabb kamat megállapításáról szóló rendelet A kormány a. Budapesti Közlöny november 15-iki számában megjelenő rendeletével közhírré teszi az Országos Hitelügyi Tanács határozatát. Ebben a határozatban az Országos Hiteliigyi Tanács a következőket állapította meg : 1. A Pénzügyi Központ 1. kúriájába tartozó, vagyis 10 ezer pengőt megha

Tadó saját tőkével bíró pénzintézetek kölcsönköveteléseik után következő 2. pontban meghatározott vál'tóleszámitolási kamatláb kivételével birói uton évi 11.50/o-ot meghaladó kamatot nem érvényesíthetnek. 2. A pénzintézetek egymásközti váltóleszámitolási ügyleteire vonatkozólag a felszámitható és birói uton érvényes kamat felső határa a Pénzintézeti Központ 1. kúriájába tartozó pénzintézetek részéről történő leszámítolás esetén évi 9.5 °/o,_ ü Pénzintézeti Központ 2—3. kúriájába tartozó pénzintézetek, vagy a Pénzintézeti Központ kötelékébe nem tartozó pénzintézetek, vagy- és pénzváltóügylettel foglalkozó más bejegyzett cégek fészéről történő leszámítolás esetén évi ioo/

0-ban, az Országos Központi Hitelszövetkezet által tagjai sorába tartozó Szövetkezet részére történő leszámítolás esetében évi 10.50/0-ban nyert megállapítást. 3. Takarékpénztárak betétkönyvére, folyószámlára, vagy pénztárjegy e'lenétaen elhelyezett betétek kamatának felső határát, amennyiben az esetleges betéti kamat illetéket és folyószámlailletéket á pénzintézet sajátjából fizeti, ennek beszámitásávaf az országos hitelügyi tanács a következőképen állapította meg : A Pénzintézeti Központ 1. kúriájába tartozó pénzintézetek budapesti főtelepeinél és budapesti fiókpénztárainál elhelyezett betétek után a legalább három hónapra lekötött betéteknél legfeljebb évi 6.50/0-ot, egyéb betéteknél legfeljebb évi 5 és háromnegyed százalékot, a Pénzintézeti Központ 1. kúriájába tartozó pénzintézetek vidé ki fiókjainál, vagy a Pénzintézeti Központ kötelékébe nem tartozó pénzintézeteknél, valamint az O. K. H.-nál a tagjai sorába tartozó szövetkezetek részéről elhelyezett betétek után lekötött betéteknél legfeljebb 7 és háromnegyed százalékot, egyéb betéteknél legfeljebb évi 7 százalékot szabad ezentúl fizetni. A minisztériumnak az Országos Hitelügyi Tanács e határozatát magában foglaló rendélete kimondja, hogy a pénzintézeteknél betétkönyvön nyomtatásban feltüntetett feltételek külön kötött megállapodásnak nem számítanak. E megállapítások november 19-én lépnek életbe. AFRIKA BESZÉL MAGYARUL á télen a népjóléti miniszter ntalja ki az államsegélyt a sziikségmnnkákra A népjóléti miniszter körrendeletet adott ki a városok hatóságához, a községi elöljáróságokhoz és az Államépitészei Hivatalokhoz, amelyben pontos kimutatást kér a téli útépítés munkaprogramjáról, amelyet a miniszter szükségmunka keretében akar elvégeztetni. Felszólította a népjóléti miniszter a város hatóságát, készítsen kimutatást arról, hogy a tervbevett utak kijavítása mennyibe kerül. A kimutatás beérkezése után dönt a népjóléti miniszter, hogy ezt a munkaprogrammot mennyiben tudja megvalósítani. Ugyanis az egész országból beérkezett igénylések szerint fogja szétosztani azt a pénzt, amelyet szükségmunkákra a pénzügyminiszter rendelkezésére bocsát. Az Országos Gazdasági fflnnkáspénztárba való bejelentések Felhívja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az érdekelt munkaadó kat arra, hogy felveendő idénymunkásaikat (u. n. sommás munkások, gazdasági nyári cselédek stb.) az Országos Gazdasági Munkáspénztámát baieset ellen feltétlenül biztosítsák és azok után, tenyieges szolgálatuknak megkezdése napjától számított 15 napon belül, a bérmunkaszerződés bemutatása mellett a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál), a hozzájárulási dijakat fizessék be. A vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében, a biztosításra kötelezett alkalmazottak után, az Országos Gazdasági Munkáspénztárba a hozzájárulási dijak pontos befizetése azért ,is fontos, mert a dijaknak az eőirt időben vaiő he nem fizetése esetén balesetbőt kifolyó'ag a pénztár segélye nem követelhető és a munkaadó a teljes kárát a sérültnek, illetve jogutódjainak teljes felelősséggel tartozik* amibőt a munkaadóra igen könynyen súlyos anyagi teher szármáz, hátik. Meghívók estélyekre, .táncmulatságokra, testületi ünnepségekre ízléses kivitelben készülnek a Jóba-nyomdában) Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9; — Telefon 139.