Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-11-17 / 260. szám
1931. november 17 J^tímüÉíL 3 A rizskartel mint hatalmi tényező Irta: Deutscn Samu. Napok óta arról suttognak a kereskedelem sz akköréeiben, hogy a nzskartei minden követ megmozgat arravonatkozó'ag, hogy a kormányt rábírja a hántott rizs behozatalának megtiltására, hogy ezáltal monopohsztikus hatalmát íxiinden korkurrenciátói mentesen biztosíthassa. Nem tudom, hogy ez a suttogó hír mennyiben fedi a valóságot és Mennyiben lesz kap* ható a jelenlegi uj kormány ennek a hatalma alakulatnak megdönthetetlen kiváltságát előtmiozditani, de hangok'hallatszanak arról, bogy állítólag azzal szeretne a kormány kegyeibe férkőzni, hogy na ezen kívánságát teljesitik, ugy a lisztexportbói befolyó devizákat az általuk importált rizs fedezésére fogják felhasználni és nem! fogják a kormányt zaklatni deviza kiutalások irányában, almiely a kormánynak épen elég gondot okoz. A hang valóban a Jákóbé, de a kéz az' Ézsaué; egy tányér lencsét vélnek adni azért, hogy Magyarország nyolamillió lakosának rizsszükségletét monopo'isztikusan maguknak biztosithassák és az abból eredő dármsi kincset zsebrevághassák. Jelen cikkem megírásában az az intenció vezérel, hogy felhívjam a kormány 'figyelmét a rizskartel garázda, és a közgazdasági életit* romboló hatású „működésére, aimteliyei már eddig is kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi kárt okozott, ugy a kereskedelemnek, mimt a fogyasztóknak. Köztudomásu tény és a szakkörök 'előtt nem ismeretlen, hogy kb. egy éve a három vezető nzsImlalom: Schmidt és Császár, Hungária ima lom rt. és a Királymalomi »Budapesti Rizshántolóimalmok Elszámolási Trodája« elmen kartelbe tömörültek és központi irodájuk utján bonyolítják le a rizseladásokat, amely iroda kizárólagossággal diktálja az árakat és kondíciókat. Ezen csekély működési idejük alatt szenzációt keltő cselekedetet vittek véghez. Működésükkel a hazánkban lévő füszernagykereskedőknek több mint 50 százalékát insolvenciába kergették olyképen, hogy ragaszkodtak 'ahhoz a megdönthetetlen akaratukhoz, hogy minden fűszerkereskedőt csak akkor szolgálnak ki rizzsel, ba a régi tartozását teljesen kiegyenlíti és a vásárolt rizs ellenértékét efőre lefizeti. Mig'ez a kartelaiakulat nemi létezett, minden malom igyekezett a Saját hatáskörében iébonyoütani üzleteit és majdnem minden füszernagykéreskedőnek ugy a fővárosban, mint a vidéken bizományi raktárt adtak. Ezekbői a bizományi raktárakból szolgálta la a nagykereskedő vevőit. Ezen helyzet folytán meglehetős engagement felett rendelkeztek a nagykereskedők a malmokkal szemben, ugy, hogy amidón ez a kartei "megalakult, nem voltak abban a helyzetben, hogy egyes malmokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségüknek eleget tehessenek,' rizsét pedig, imant fentebb vázoltam, csak akkor kaphattak, ha összes kötelezettségüket és a vásárolt rizsét is kiegyenlítették. A helyzet a bankzárlat, vala% mint a devizakorlátozások folytán imlég s ulyosbbodott és a rizskartel arra használta fel ezt a s ulyos helyzetet, hogy az általa dik-, tatorikusan életbeléptetett árakat! métermázsánként 10 pengővel felemelte. Nem tartom lényegtelennek, hogy a gazdasági körök figyelmét felhívjam arra a káros hatásra, aJmiit a Magyarországon lévő karte.'ek árpolitikájukkal előidéznek. Néhány szemelvényben kívánom ismertetni a rizskartel hallatlan hasznát, hogy a kormánynak fogalma legyen arról, milyen haszonra dolgoznak Magyarországon a karterek. A bufma nzs, amely a legszegényebb néposztály főtápláléka, franco minden m agyar határállomáson 25 pengő, a legfinomabb táb'a rizs ára pedig 40 pengő, amely árak jelenleg ai im'portparítást képezik. Ezzel szemben a rizskartel a buiima rizsért ab Budapest 45 pengőt, a tábla rizsért pedig 61 pengőt kér. A kettő közötti árkülönbözet 8cp, illetve 50 százalék haszonnak felei meg. A mai leromlott gazdasági viszonyok mellett, amidőn az emberek a napi megélhetésüket képtelenek előteremteni, az ilyen cselekedet a hazaárulással egyet jelent. Jelentőséggel bír az a körülmény is, hogy a rizskart ei eddig is nemzeti ajándékot élvezett a kormánytól, mert a magánkereskedő, vagy importeur, ha rizsét importál, 6 aranykorona vámot fizet szemben a rizskartelfeí, amely a rizsét polírozott állapotban, illetve félig kikészítve hozza be, amelyért egy fillér vámot sem fizet. Ez a 6 aranykorona váanvédelem nemzeti ajándéknak tekinthető, mert hiszen az ; ha félig hántoltán, vámmentesen hozható be a rizs, már magábanvéve is busás hasznot és jövedelmet jelent a rizskartel részére, nem beszélve arról, hogy a rizskartel, amely a nzset angol fontokban vásárolta és amelynek árával talán még m a is tartozik, a font zuhanása folytán külön 30 százalékos haszonra tett Fejfájásnál, ideges, csúzos é& köszvényes fájdalmak esetén kíváiőán beváltak a Togai tabletták. Kérdezze meg orvosát! Ára: P i.go; szert, amely hasznot a fentebb' jelzett napi árnál számításba sem vettem'. Való igaz, hogy a gazdasági válság nem elszigetel jelenség, de a kartelek, amefy«c működése az ország gazdasági fejlődésének szempontjából beláthatatlan károkat okoznak, nyomasztólag hatna'k a magyar gazdasági válságra és atinák kimélyitését nagymértékben fokozzák. A jelenlegi kormány, amely sok jóakarattal és jóindulattal igyekszik az országot súlyos gazdasági válságából erejéhez képest kivezetni, legfontosabb teendői közé keli, hogy sorozza azt, hogy ezeket a rendbontó karteiéket örökre elnémítsa. Ezekután bizonyára kötelességének fogja tartani a kormány, hogy ennek a JanuS arcú kartelnek ne legyen segítségére monopo'isztjkus tervének megvalósításában. A Dohánytermelők Egyesületének nagygyűlése tiltakozott a kontingens leszállítása és a dohánytermelő területek csökkentése ellen Az együttérzés, az együttműködés szükségességének jegyében folyt le vasárnap délelőtt a megyeháza nagytermében a Dohánytermelők Egyesü'etériek impozáns nagygyűlése. Az ország minden részébői egybeseréglettek a dohánytermelő nagy- és kisbirtokosok, hogy sérelmeiket megbeszéljék és egységes frontot foglaljanak ei az érdekeiket veszélyeztető intézkedésekkel szemben. A monstregyü'és résztvevőinek zöme természetesen szabolcsiakból állott, hiszen Szabolcs Szolgáltatja hazánk dohánytermelésének legnagyobb részét. Az emelvényen az elnöki székben Hadik János grófot látjuk, Körii'ötte foglalnak helyet Barcza Ernő földmivelési minisztériumi államtitkár, báró Vay László főisGróf Hadik János beszéde pán, a Tiszántúli Mezőgiazdasáigi Kamara elnöke, Hoffer Ferenc, a Dohányjövedék h. igazgatója, Sesztina Jenő fe'sőházi tag, Koós Mihály, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Traitz Péte r főgeoíogus, Papp-Szász Tamás, a Dohányterme'ők Országos Egyesületének igazgatója, dr. Erdőhegyi Lajos főispán, gróf Andráspy Sándor, gróf DeSgewffy Aurél, Virányi Sándor aüspán. dr. Benes Kálmán m. k.r. kormányfőtanácsos, polgármester, H ank Olivér kamarai titkár, Bét. teky Lajos földbirtokos, Eszenyi Jenő kormányfőtanácsos, Reviczky László ny. tábornok, Jármy Menyhért, a Szaboícsvármegyei Gazdasági Egyesü'et elnöke, dr. Bikich Lóránt, az IOKSZ igazgatója stb. A gyűlést Hadik János gróf nyitja meg általános tetszés közepette ; üdvözli a minisztérium kiküldöttjét, az előkelőségeket és a naggyülést. Hangoztatja, hogy a naggyülés egybehivását a dohányterme'ők katasztrófáüs helyzete tette szükségessé. Hogy a gazdatársadalom a helyzetről tiszta képet nyerjen, részletesen ismerteti az utolsó két év eseményeit. 1929 májusban a jövedék nemzetközi pályázatot hirdetett a ma- • gyar nyersdohány értékesítésére. A határidőig egy cég je'entkezett, amelynek ajánlatát azonban nem fogadták e|. Figyelemre méltóbb a később érkezett ajánlat, amelyet a Bataafschhe Tabacscompa'gnie amszterdami cég nyújtott be. A szerződéstervezetet megfelelőnek találtam a gazdatársadalom érdekében és ezért befotyá sómat érvényésitettem a sürgős megkötés érdekében. A pénzügyminiszter a szaktanács megkeresésére 8 hónapig nem vá; Iaszolt és ezért lemondtam elnöki tisztemről A tényeg igazoltak, mert Wekeríe pénzügyminiszter magatar tása miatt a cég visszalépett. Ezzel a kincstár a kedvező eladás 'ehetőségét elmulasztotta és többé ilyen alkalom nem adódott. Ezután további tárgyalások következtek, melynek folyamányaképen az uj pénzügyi kormány kénytelen volt egy rosszabb szerződést a Táirni. Ezután összehasonlításokat tesz a régi és uj szerződés között és kimutatja, hogy mig a régi szerződés 7.5 millió dolláros bevételt jelentett volna, addig az uj csak 2 és fél millió dollárt biztosit három év a'att. A régi szerződés szerint a Jövedék összes dohány fe'estegei kellő időben és megfelelő áron nyertek voCna értékesitéSst, — Igy tehát emelni lehetett volna a termelési területeket, mig most arról kell tanácskozni, hogyan lehetne megakadályozni csökkentésüket. A régi szerződés két mi'Hós kamatmentes kölcsönt biztosított volna a Jövedéknek, amelyet 10 év múlva dohányban is fizethetett volna vissza. Ezt az összeget a gazdák pajtaépitésre fordíthatták volna. Megemlékezett még a kisgazdák nehéz helyzetéről és rámutatott arra, hogy két- külföldön élő megfigyelő jövedéki tisztviselőnek évente 72 ezer pengő a fizetése, amiért a világpiac árait figyelik. Szűnni nem akaró taps és viharos éljenzés követte szavait. A határozati javaslat Ezután Papp-Szász Tamás a következő egyhangúlag elfogadott határozati javaslatot terjesztette elő:, A Dohánytermelők Országos Egyesületének nyiregyházi nagy gyűlése gróf Hadik János előadásá ból megdöbbenéssel értesült arról, illetve állapította meg, hogy dr Wekerle Sándor volt pénzügyminisz ter elhibázott intézkedései és su lyos mulasztásai következtében a [magyar dohánytermelők katasztrófa lis helyzetbe jutottak. Az előző pénzügyi kortnány efsza lasztotta azt a tehetőséget hogy a raktáron levő készlet és a jövő dohányimennyiség 10 éven át eladható legyen. Ennek a végzetes politika nak következménye pedig az, hogy a dohánytermelő területek csökkentésével s a beváltási ár leszállitásá val foglalkoznak. A .Dohánytermelők Országos Egyesülete egyhangúlag tiltakozik az existenciáját sújtó terv ellen, felkéri az elnökséget, hogy tiltakozását a kormány eiőtt nyomatékosan juttassa kifejezésre. A határozati javaslatot a nagy gyü'és egyhangú lelkesedéssel elfogadta . A FELSZÖLALÁSOK Vay László báró a Tiszántúli Mezőgazdasági Kaimara nevében efisroeréssel és köszönettel fogadta Hadik János gróf el»adái sát s a há"