Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-17 / 260. szám

JfifwriüiK. 1931. oovonber 17. A forgalmi adóhátralékoknál az év végéig tolták ki a kamatamnesztia kedvezményét Súlyos feltételekhez kötötte a miniszter a kedvezmény igénybevételét A Budapesti Közlöny november 14-ikj számában jelent meg a pénz­ügyminiszter rendelete a forgalmi' adó (adóváltság) befizetésével kap­csolatos kedvezményekről. Az uj rendelet első része a régi adókulcs ^váltság) mellett teljesített befize­tések határidejét 1931. december 31-lg kitolja ugyan, azonban a ka­matamnesztia kedvezmény igénybe­vehetését két feltételihez köti. Az egyik feltétel az, hogy az adófi- j zető az 1931. szeptember 14-e | előtt szálütott árukért még be ,nem folyt összes követelései után köte­les az adót (váltságot) befizetni. A másik feftétef szerint pedig az adófizető a követelés be nem folyá­sa esetére biztosított visszakövete lési jogról írásban lemondani tar­tozik. A rendelet második része a késedeiemi jellegű adóhátralékok azonnali mérséklésére nyújt lehető­séget olyan adózóknek, akik adó­hátralékukat 1932. junius végéig teljesen kiegyenlítik. Egy házigazda segítséget kér nyomorgó lakója egy volt talmndtanitó reszére A központosított inségakció me ­Iett is vannak eddig felfedezetlen szegény családok, akik számára nincs segítség, mert nyomoruknak nem tudnak hangot adni. Ezeket at elrejtőző hallgatag-szegényeket is fel kell kutatnunk, hogy megment­sük a pusztulástói őket. Ilyen ín­séges család hívja fef az illetékesek figyelmét a Liliom-utca egyik há­zigazdája a következő levélben: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérjük, — mint a Nyírvidék olvasói, hogy szíves­kedjék b. lapjukban az alábbi le­velet közzétenni, mert nem engedi embertársi szeretetünk, hogy ezen szerencsétlen izraelita családot most már, amikor sajnos, nem segíthet­jük tovább, mert azt mondják, hogy inkább végeznek életükkel, mintsem az ingyenes lakáson kívül még 6 hónap után is a tm 'segítségünket és 1 2 izra«li t a szomszédjük se­gítségét" kellesen igénybe veniniök. Azért szólunk most már a nemes­lelkü izraelita embertársaihoz ezen szerencsétlen házaspárnak, hogy ne engedjék őket elpusztulni, ha­nem szánják meg és segítsenek raj­tuk, A LUioím-utca 4- Szám alatt l ,l láz egyik lakosztályának bérlője Leichtmann Jakab és felesége, A férj aki maga nyomorék és olyan öreg, hogy évei számát ?hg tudja kibogozni az elmúlt idők végtelen­nek látszó ködéből — valaha tai­mudtamtó volt. Ma teljesen mun­kaképtelen, megrokkant, nyomorék aggastyán. Hetekig, hónapokig egy fillért sem látnak. £s amióta a ma­gunk és két izraelita szomszédja segítségét sem a"karják igénybe venni, napok telnek éi, mig tűz kerül a velük együtt megvénült tűzhelybe, kenyér vagy éppen hus kerül az asztalra. Ne feledkezzenek meg tehát ró­luk nemeslelkü hits 0rs 0saik és^ igyekezzenek az éhhaláüai kuzdo szerencsétlen házaspár segítségére. A Szerkesztő ur szívességét hálá­san megköszönve maradtam teljes tisztelettel: a házigazda. AFRIKA BESZÉL MAGYARUL A katonák szive! Szeged városának társadalma mozgalmat indított, hogy a legne­hezebb téli hónapok alatt a szegé­nyeket, szűkölködőket és nyomor­gókat segélyezzék. Vitéz dr Shvoy Kálmán altábornagy, vegyesdandár parancsnok és állomásparancsnok átiratban értesítette a város polgár­mesterét, hogy Szeged helyőrsége 5 hónapon át naponta 100 egyént fog élelmezésben részesítem á vá­ros hadviseltjei, rokkantjai, özve­gyei és árvái közül. Egyedül az Uy például szolgáló nemes csele­kédetek vezethetik el az elégedet­lenség mérges gázait és tölthetik ei jóleső érzéssel" "ügy a, megaján­dékozottak, mint az ajándékozók szivét. így dobbant össze Szegea polgán "és katonai társadalmának szive és forrt össze lelke a jóté­könség kötelességének teljesítése közepette. Meg keli itt említenünk, hogy Nyíregyháza város helyőrsége vi­"téz Déschán' Benő tábornok és ál­lomásparancsnok, valamint az egyes ezredparancsnokok megértő jó­ságából, iélkes magyar szeretetük­bői a fiehéz gazdasági viszonyok és a nagyon szűkre szabót: élel­mezési keretek dacára 20 hadirok­kant egyént részesítenek napi élel­mezésben és ezenkívül havi fize­tésükbői állandó piénzbeli "támoga­tást nyújtanak a világháború áldo­zatai 'számára. AFRIKA BESZÉL MAGYARUL Színház NEM LEHESSEN TUDNI. A szatíra nagymestere, Bernard Shaw ebben a darabjában is meg­ragad minden alkalmat arra, hogy a mai társadalom visszásságait, ki­csinyességeit kegyetlenül kigúnyol­ja. A nagy alchimista rettenetes fölénye a színpad esetlegességein túlemelkedő géniusza ismeretlen magaslatokba emeli az embert. Mintha idegen csillagzatról milüó­szorosan nagyító teleszkóppal , fi­gyelné az embert, az anyagi viszo­nyok, a társadalom produktumát, olyan élesen látja, olyan élesen raj ­zolja meg körvonalait. Shaw az élet igazi mestere, a látszólagos el­lentmondások ős sámánja, aki a sárból aranyat, csinál, de rögtön bemutatja, hogy az arany mégis csak sár és az élet színes sokféle­sége csak káprázat. Az Országos Kamaraszínháznak legszebb előadása volt a szombati és vasárnap esti. Valamennyi sze­replő a helyén volt és minden te­hetségével, igyekezetével szolgálta a szerző intencióit. Nagy Erzsi a modern leány fölényeskedését, majd a szerelmes nő vívódásait ki­tűnően érzékeltette. Hajnal Betty szeleburdi bakfis figurája nagysze­rűen sikerült. Polgár Margit a mult század »emancipáit« asszonyának alakitója szép és érthető beszédé­vel érdemelte ki az elismerést. — Mis key József morózus öreg angol­ja jól átgondolt, értékes alakítás volt. Nóvák István teljes illúziót nyújtott a szerelmes hozományva­dász szerepében. Füredi József ra­koncátlan ifjúja osztatlan tetszést keltett. Poór Mihály a Shaw-i mo­rál megszemélyesítője nagyon jó volt, úgyszintén Ihász és Gál a két ügyvéd szerepében. A közönség mindkét estén meg­töltötte a színházat, megmutatta ezzel, hogy Bemard Shaw mindig vonz. A színházi iroda hirei — Tihamér. Lengyel Menyhért mulatságos vígjátékát mutatja be kedden az "Országos Kamaraszín­ház. Ez a pompás darab az And­rássy-uti Szinház legnagyobb sláge­re volt a mult színházi évben. Az előadásnak a sorozatszáma elérte a 300-at. Egy néző statisztikát csi­nált az egy este felhangzott kaca­gásból. Egy előadásán 225 kaca­gást idézett elő ez a nagyszerű darab. — A játékos. Ifj. Hegedűs Sán­dort jól ismeri Nyíregyháza szín­házba járó közönsége. Legutolsó müvével, a Rab-bai nagy sikere volt. Ezt a sikert csak fokozni fog­ja A játékos c. komédiája, ame­lyet szerdán mutat be az Országos Kamaraszínház. A bemutatón je­len lesz e szerző is több pesti nagy újság kritikusával és a darab előtt bevezetőt mond. HETI MŰSOR : Hétfő : Arc és álarc. Kedd : Tihamér. Szerda: A játékos. — irodák, ögyvftíefc figyelmébe! Az uj illetéktáblázat megjelent és zsebaiaku kiadása a z Üjságbolt-Í ban kapható. Ara 1 pengő. 3* Világjáró magyar kerékpárosok vonultak át Nyíregyházán Rózsa László szobrász és Rózsa István tanító az eltiport magyar nemzet ügyét szolgálják az egész világ szine előtt Szombaton délben Nyíregyházán f a nyüzsgő élet tablóján színes kép vonta magára a közönség figyel­mét. Két kerékpár futott be a vá­rosba Miskolc felől. Két bicikli, szines szárnyon szálló csoda : pi­ros-fehér-zöld a kerék külső gu­mija, lobogók virágos pompája leng a szélben, amint rohannak. A kerékpáron két ifjú ül szines ruhá­ban: kék ruha fölött fehér zeke, amelyen a magyar cimer pompásan hímzett képe van. A címert Nagy­magyarország zöld kontúrja, kö­rötte aranyos betűk : »Mindent a hazáért. — Kerékpáron a világ körük. A kerékpárosok : Rózsa László szobrász és Rózsa István tanitó 1928 november i-én indul­tak el Budapestről világköruti ut­jokra, amelynek során most Nyír­egyházára érkeztek. Nem afféle vi­lágkörüli utazók, akik levelezőlap árusításából élve, mint sporttelje­sítményt tűzik magúik elé a célt. A Rózsa-fivérek is a közönség tá­mogatásával utazzák be a világot, de nemzetük ügyének, az eltiport Magyarországnak szent ügyét szol­gálják. Mindenütt a magyar gondo­lat szószólói, mindenütt a megcson­kított magyar föld jajkiáltását szó­laltatják meg. Nyíregyházán min­dieniekelőtt a főispánnál, az alispán­nál és a város polgármesterénél je­lentkeztek, majd a közönség ujjon­gó köszöntésétől fogadva járták be a várost. Itt időztek vasárnap és hétfőn js, majd Debrecen felé foly­tatták ut jókat, hogy innen Nagyvá­radon, Erdélyen át Bulgáriába, Tö­rökországba, Kisázsiába, Tibettbe, majd tovább Amerikába, Ausztrá­liába, Afrikába menjenek. Utjok­bam eddig 87 .000 km-t tettek meg s még 110.000 km. vár reájuk. A térképet, amelynek utjain át szágul­danak, könyv nélkül tudják. Eddig Európát járták be. Voltak az úgy­nevezett utódállamokban, ahol az impérium reszkető urai nem éppen nyájasan fogadták a magyar címe­res fiukat és jártak Lengyel- Eszt-, Litván-, Finn-, Svéd-, Norvég-, Dán-, Belga-, Holland-, Francia-, Angol-, Ir-, Spanyol-, Portugál", Olasz-, Svájc-, Németország föld­jén, Ausztriában, Görögországban, Bolgár és Törökországban. Ide Miskolcról érkeztek, ahol Rózsa László szobrász egy eséstől Származó kézcsont-repedéssel két hétig volt ápolás alatt. Egyébként egészségesen, friss erőben tették meg az óriási utat. A dressz, ame­lyet viselnek, a zalaegerszegi Ke­rékpáros és Torna-EgyHet Színe. — Ennek a sportegyesületnek, továb­bá a Kerékpárosok Nemzetközi Szö vétségének égisze alatt járja a két csíki székely, a két Rózsa-testvér a magyar dicsőség útját. A nagy uton eddig 14 pár kü'ső és 3 pár belső gummit nyüttek el. Számítá­suk szerint 1935-ben, vagy 1936­ban fejezik be világkörüli utjokat. Szabolcsban mindenütt igaz magyar vendégszeretettel fogadták a két hátor magyar kerékpárost, de külö­nösen Báj község vendégszeretete hatotta meg őket, ahoi' a nagy eső miatt két napon át vesztegelniük kellett. Nyíregyházán a róm. kath. iskolában kaptak szívesen felaján­lott szállást és itt időzésük idejére a város vendégei voltak. A magyar testvérek szivének dobbanása és ál­dása kiséri címerünk modem baj­nokait világkörüli utjokon. Ujabb drágasági hnllám a textilszakmában A teztilgyárak ismét 10-15 százalékkal drágítottak Többizben yolt alkalmünk rámu­tatni arra, hogy a nehéz gazdasági viszonyok következtében az egyes gyárak és nagykereskedők milyen kevés megértést tanúsítanak ugy a detaílkereskedelam, mint & kö­zönség érdekeivel szemben. A fizetési viszonyok megnehezülése folytán természetszerűen a hitel­viszonyok is sokkai nehezebben rendezhetők, mint azelőtt, azonban a túlzott hiteímegvonás és korláto­zás nemcsak a közönségnek, de tH kereskedővilágnak 'érdekeivel is merev és áthidalhatatlan BUentét­ben áll. A báhkzárlat Idején tör­tént, hogy különösen a textifseak­icnában a gyárosok és nagykeres­kedők valósággal rohamot intéz telj e detaükéneskedelcm íllm. Most a gyárosok és nagykeres­kedők ujabb nehézségeket akarnak támasztani a 'detailkereskedeíem­ímel szemben. Mint értésülünk, a különböző textilgyárosok és azok­nak érdekeltségei 'az utóbbi hetek­ben isimét redukálták azokat a hitelkereteket, különösen a vidéki kereskedeleta tekintetében, ame­lyeket eddig nyújtottak. Egyide­jűleg arról is értesítették a keres­kedőket, hogy tekintettel a nyers­anyag beszerzési nehézségeire", a különböző textiláruk árait io—15 százalékkai emelik fel. Mindkét in­tézkedés erősen sérti a vidéki ke­reskedelem és a. közönség érdekéit és azt a hozzáértők teljesen undo­kolütiannek minősttik.

Next

/
Thumbnails
Contents