Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-08 / 253. szám

19 1931. november 8. GAZDAMELLÉKLET '

q^imMttttHHiMUfftHinMlfttlllHttWfl-HHHfllllintlftHt7f1 IltllIIttlUIISilIIHIItltHfltlfUlflIHIIIiltilfllllMtlIlflUflI SffiUlJnUfIXtIIIlIllljWnHtfllftfIfillIIIIHIlfHIintItIflEIHlllIISIlUilf liEI!4IfHllIttt)IIIIIIIIlIIHinill^ A búzaexport és a Duna-Tiszacsatorna nyug. Irta SCHANDL KÁROLY dr. földmivelésügyi államtitkár, országgyűlési képviselő. A mezőgazdaság fellendítése szor»s kapcsolatban van a Duna—'T> *za-csátorna megépítésével. A tiízavidéki búzának győzelmes verse»ye attói függ, hogy olcsó viziuton, szállíthat ju'k-e a ' tiszavidéki búzát a magyar exportbuzát, a legjobb búzát a bécsi piacra. Ha a Duna—Tisza-csatornán viziuton vihetjük az a

usztriai piacra, sőt tovább is a tiszavidéki búzát, akkor a Manftoba-buza frontját a magyar tiszavidéki buza„ — aimely minőségben bátran kelhet versenyre «ínazzal

v — jelentékenyai nyugatra tolja ki. Méteömázsánkint köze. 3 pengővei 'szállíthatnánk olcsóbban a tiszai búzát Bécsbe viziuton, iránt vasúton. A vasúti szállítás költsége Csongrád—Budapest között tüimátikint„ átlag 16 aranykorona, » csatornán keresztül 16 aranykorona helyett 4 aranykorona volna a szállítási költség. HoSzpoczly Alajos számításai szerint a tarifáhs megtakarítás a gabonánál és egyéb tömegáruknál évenkint kb. 7 millió aranykorona volna, a Duna—Tisza-csatomán, a felfelé va/ó szállításnál; lefelé" pedig a fa, kő, szén és tnás tömegáruk olcsóbb szállítása révén. Jsmét milliókat takarítana mleg a magyar közgazdaság. Figyelőmbe kell venni, hogy most is Titelen át k-erü" Sok szállítmány a Dunán fölfelé, hogy az olcsó viziutat keresse. Csongrád—» Titel—Budapest 738 kilométer. Ha a csatorna megépülne, a cSongrád —budapesti csatornatávolság 150 fciloimléter lenne^ tehát 558 kilométer viziutat takarítanánk mleg. Vasúton Szentes és Bécs között egy métermázsa gabonának szállítási költsége 3 P 80 fillér, viziuton, Szentesről Titel felé kerülve Újvidéken és Budapesten át Bécsig 1 P 40 fillér. A különbözet 2 P 40 fillér. Ha a csatorna kiépül, Szentes—Csongrád—Budapest és Bécs Jközött, a szállítási költsége* i pengőre kalkulálják a mostani' 3.80 pengős vas

uti költséggel szetmibea. tehát 2.80 pengő, közei 3 P különbözet lesz egy métermázsa búzánál. Ebbői láthatni, hogy példáui a legkiválóbb imiagyar e

xport buza', Woiely feltétlenül győztesen veheti fel a versenyt odakint, a legkiválóbb kanadai' búzával, egyszerre 3 pengő ballaszttól* szabadulna mleg. Mit jelent ez? Egyrészt^ a tjszavidéki buza ára helyben emelkedik, másrészt^ kint a külföldön, olcsóbban tudván eladni, a miagyaf tiszavidéki buza a Manitoba-búzával szemben birja a versenyt. A Manitoba-búzának odakint, a német piacon is, bizonyos prémiuma van

v a fuvarmegtaícarítássaf, a M

anitoba-buza versenyét sok tekintetben korlátoznék. A csatornán természetesen^ megrövidítjük más mezőgazdasági termény szállítását is. Ma 10—12 napig tart viziuton Csongrádtói Titelen keresztül Bécsig az ut. A csatornán lehetne szállítani Félegyház ár ói, Kecskemétről, Csongrádról mezőgazdasági kerti terményt,, gyümíöcsöt, zöldséget, mindent, amit ma kénytelenek vagyunk a drága vasúton Szállítani Budapestre és Bécsbe is. Ha a Duna-r-Tisza-csatorna mlegépiil, akkor az öntözés terjesztése révén növelni lehetne a termelést is. Ezáltal a magyar termelésnek, a imiagyar gyümölcsnek "és a zöldségnek a piacképessége, versenyképessége

% Ausztriában is fokozódnék. Nefcní kis dolog az, hogy errői a vidékről még több kerti terményt, még több gyümölcsöt szállítsunk külföldre! "Kecskemét, | .mostanság, háromezer vágón gyümölcsöt és konyhakerti terményt szállít Bécsbe. Felhozták a csatorna ellen azt az érvet, hogy a va

sutnak nagy konkurrenciát csinálna és a MÁV-nak, amely különben ís nehéz helyzetben van. jelentékeny károkat okozna. — Holott a gabona és egyéb mezőgazdasági termények szállitási költségeinél a magyar közgazdasági élet megtakarítana 4.300.000 aranykoronát^ a vasút vesztesége ezeken csak 300.000 aranykorona lenne, tehát a megtakarítás a közgazdasági élet számára csak 'a gabonánál és a mezőgazdasági tömegcikkeknél 4.000.000 aranykorona volna. Ha vesszük^ hogy a lefelé szállításnál^ a szénnél, kőnél, fánál, és egyéb tömegcikkeknél még nagyobb a megtakarítás, viszont a vaSut vesztesége csak párezer aranykorona^ akkor azt hiszem, minden tárgyilagos ember elismeri, hogy ez a veszteség nem jöhet oly súlyos számításba^ mert hiszen, a közgazdasági élet erősödése révén a vasút más oldalon, mindenesetre rekoímpenzálhatja magát. I Dohánytermelői nagygyűlés Nyíregyházán A Dohánytermelők OrSz. Egyesülete a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarával és a Szabofcsyármegyej Gazdasági Egyesülettel karöltve t. évi november hó 15-ére Nyíregyházára országos dohánytermelői nagy gyűlést hívott össze. A nagygyűlés egyetlen tárgya az 1932—33. évre tervbe vett dohánybeváltási árak megállapításával és termelési területek engedélyezésé1 vei kapcsolatos állásfoglalás. A nagygyűlésen gróf Hadik János^ a Dohánytermelők Orsz. Egye sületének elnöke személyesen fog elnökölni. A dohánytermelő gazdák és dohánykertészek előrelátható'ag nagy számban fognak megjelenni ez alkalommal, hogy akkor, amidőn az állam jövő sorsukról határozni kíván, szavukat, mint közvetlenül érdékeltek hallassák. Az országos nagygyűlésre az azt összehívó intézmények ezúton ü meghívják az érdekelteket. A szőlőtermelést egy nagy horderejű találmány óriási előnyhöz juttatja a szőlő konzerválásával Évekig eltartható a szőlő ezzel az eljárással s olyan marad, mintha frissen szüretelték volna Az évek óta válsággal "küzdő szőlősgazdák bizonyára örömlmel hallják azt a hírt, hogy egy magyar etaber a szőlő hosszabb időre való eltartásának uj eljárását találta fel, amellyel a szőlő nemcsak rövidebb időre, hanem akár á következő szüretig is teljesen írc'ss állapotban eltehető. A találmánynak óriási jelentőségén a magyar szőigazdaságra fölösleges jmagyarázni akkor amikor a borpiac válságos helyzete mnatt egyre többen térnek át a jövedelmezőbb csemegeszőlőtermelésre. Az uj eljárással eltett szőlő hónapok múlva is teljes épségben marad nt*m' vészit semmit sem izébő', Sém illatából. A feltaláló, aki maga is szőlőtenmielő. próbaképen az idén júliusban nagyobb kor

ai szőlőmiennyiséget konzervált és bár ismjeretes, hogy a korai szőlő a leggyorsabb romlásnak indul s még napokra sem tehető el rothadás nélkül, a felbontáskor^ legcsekélyebb (mértékben sem' különbözött a most szedett friss szőlőtől. Mit jelenthetne ez a 'szőlősgazdáknak? A tavalyi bor még a pincékben áll eladatlanul és ' hordóra ilyen körülmények között kmék van pénze? Nagyon keveseknek. A szőlő az idén kitűnő cukortartalmánál fogva, az esős idő beálltáig vitamindús^ hibátlan volt, kiválóan alkalmas eltevés re ^illetve csomagolásra és szállításra. Eddig • v

olt a baj. hogy a gazdák idegenkedtek az eitevéstől, mert tartottak tőle;, hogy a szőlő romlásával" károsodás éri őket. Az uj' konzerváló eljárás szélesebb körben valő elterjedésével mindezek az aggodalmak egy csapásra megszűnnek A szőlőtermelő gazdák az idén is* nagyobb mennyiségű csemegeszőlőt exportáltak a budapesti piacra és külföldi fogyasztásra. Ha külföl; dön a szőlő kilójának nagybani "ára mondjuk két Svájci frank, ugy az elsőrendű míagyar áru egy frankos árban könnyen talál piacot. Tekintélyesre lenne növelhető igy a magyar gazdák zsebébe vándorló öszszeg. i^dra beszélve arról, hogy a termék jelentékeny részének ily módon való értékesítésével az évenként szüretele bor erősen megcsappanna, ami azután -a bor arán a* emelkedésében jutna kifejezésre A szőlő konzerválásával azonkívül egy csomó munkáskéz ís foglalkozást kapna, ami a munkanélküi nyomorgó szőlőmunkásoknak volna hathatós segítség. Hernhardt Nándor a feltalálófelkereste az illetékes kormányférfiakat, akikkel arra a megállapodásra jutott ,hogy az uj talá'mány révén most már semmi akadálya sincs annak, Ijpgy áüami kezdeményezésre a csemegeszőlő termelést nagyobb arányokban megindítsák, illetve arra áttérjenek és az elsőrendű magyar csemegeszőlőnek —esetleg egy részvénytársaság felállításával — teremtsék meg a nagyobb kiviteli lehetőségeit. •1 A gyümölcs téli eltartása A fogyasztás csökkenése a gyümölcsnél is fontossá tenné a termelés értékesítésének elosztását. Ma ez a kérdés Magyarországon még nincs eléggé megoldvia s ezért van potom ára a romlandó gyümölcsnek, mikor a piacra tódul. A raktározás megoldásával s a., hosszú eltartás ' módszereivel már rég "kísérleteznek. Az almánál elég jó ered(ményt értek ef, a szőlőnek eredeti minőségben való konzerválását is nemsokára mego-dják. A téli szőlő eltartására nézve én is értem' már el eredményt. Hogy az ilyen természetes téli eltartás Mellett^ ha eredményt lehet: elemi, érdemes-e a mesterséges téli eltartásokat követni" és a köLtsége

s eljárásokat forszírozni? Ez a kérdés feleletet vár. A gyümölcsnek természetes állapotában való eltartása tavaszig vagy nyárig nem ördögi mesterség. A gyümölcs eltartásának "eljárási módjai és beraktározó helyiségek építései és berendezései ismeretesek. Azonban nem ezeken fordul mieg az eltarthatóság lehetősége, hanem' legelsősorban a gyümölcsfajtának az elénk tűzött célnak* megfelelőleg történt megválasztásában. Vagyis: isjmíenii keli a célt, hogy gyümölcsünket karácsonyig, farsangig vagy húsvétig akarjuk-e eltartani? És a gyüimölcsnemekből: alma. körte és szőlő közül, mert csak ezek eltartásáról 'lehet Szó, azokat a fajtákat kell •választani, amelyekkel célunk elérhető lesz. Kályhák, tűzhelyek Wirtschafter Ármin beszerzi forrása vaskereskedés Nyíregyházán. MP Perpetuum, Kalcr, Zephir stb. kályhák nagy választékban. Mindennemű háztartási cikkek, konyhaberendezések, szerszámok, épület- és butorvasalások, műszaki Telefon 90. cikkek és vasáruk nagy raktára. Telefon 90.