Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-06 / 251. szám

1931. november 6. JtftfKYIDáK. Pénteken és szombaton az Országos Kamaraszínház A ^^ A I a eredeti bemutatója Pirandello mesterének Chiarellinek J

8* | ÍJ Sfl PH groteszk komédiája Alapi rendezésében a

z w # 11MI w Reális kultúrélete! Nyíregyháza társadalmának! Irta: Beiohorszky Ferenc. IV. Nézzük inkább a részletkérdéseket. Az anyagi kérdéseket nézzük elsősorban: A terem kérdése, illetőleg az ezzei járó fütés-világitás költsége nem kerül nagyobb áldozatokba. Ha városunk kulturális életét is valamire vesszük és nem akarjuk elsenyveszteni, akkor ez a kérdés megoldásában nehézségekbe nem ütközik. Reális számítással egy usque i és fél órai időtartamról van szó, a világitás és a befütés költsége 6—8 pengőnél többre nem megy. A megkönnyítés e téren még inkább meg volna, ha az iskolák közt a költségeket felosztanák. Mivel' minden iskola — hihetjük remé'hetjük — a maga reprezentatív, a kérdéshez hozzászóló, azt kifejtő tanárt adna, s minden iskolára egy évad folyamán i—2 előadás esnék, ezt a költséget^ ezt a minimumot már a saját érdekében is bizonyára viselni fogja, mert ezzel a város kulturális életében igen fontos szere1 pet játsziig reprezentálja iskoláját oly munkában, mely nemcsak hogy nem megvetendő, de kulturszempontbói nagyon is fontos. Nem tudom elhinni, hogy ezen a téren, e minimumnál akadályok merüljenek fel. Viszont az iskolák mindegyikének van tanterme, mely terem a célra, tekintve a nemes é

s jelentős céit — igazán megfelelő és rendelkezésre bocsájtható vofna. Egy tanteremben még liomolyabban folyhatik á vita, a miliő sok minden tekintetben annak megfplelőbb is, "mint égy diszterem, mely tu'ünnepélyes és az emberek kevésbbé mernének szót emelni, álást foglalni bizonyos kérdésekben. Tehát nem túlméretezni, nem keli gondolni mindjárt ünnepi külsőre, «z amugysem emeli "a kulturát, csak süllyeszti, — a mai időkben kivált. Ennyi az anyagi oldaf; ami a feB olvasó; előadó urakat illeti, — nünden kérdésnek lehet találni vámosunkban igazi szakfe olvasót, nemi is beszélve arról, hogy a szabadegyetemekhez ha

sonló népművelési előadásoknak épenséggef bőven akad élőadó és gyakorlati útmutató tanára is. í Az intelligencia egyéb osztályai mint az orvósok, mérnökök ,közgaz dászok, jogászok, stb. nem haragudnak meg talán, ha az első étappbói "most kihagyom őket. —Nem akarom tuldimmenzionálni egyelőre a -mi működési 'körünket. A tanárságra gondoltam elsősorban, mert a tanár hivatása ezzel elsősorban összefügg, mert a tanárság szerepe e téren talán itt, városunkban ís a legkönnyebben hozható kö'ös nevező-e. Indu'junk meg s a megindulás után hihetőleg emelkedni fogunk csak, kibővíthetjük körünket is. Talán még ez évadban, talán később csak, de egy fix ponton áifva, kis körbői könnyebb elérni a célt, mint nagy perspektívákkal haíadva óriás körből kiindulni, mit csakhamar osztani 'kellene. A jövő erre is feleletet ad! , De induljunk meg! A megindulás nem nehéz, ugy érzem, csak •SMtiogás és a karát kell ehhez is! S az akarat meg lesz, meg keli lennie, városunk tradíciói, jelen életünk és jövőnk küzdelmei követeik! Hadd lássuk, hogy társadalmunk nem dőlt még a portja,, hogy van összefogó ereje, van demokratikus hajlandóság és vannak célok, eszmék, amikért nem kefi mást áldozni, csak egy kis akaratot^ hogy megvalósításra kerüljenek. | Szeretettel és a legnagyobb bi- | zaiommai kérem feí mindazokat, akik "e nemes cél érdekében mai nyomorúságunkban is küzdeni akar nak „ami anyagi megterhelést nem, c=ak szívbeli, értelelem és lélekbeli 'felemelést jefent, hívó szavunkat fogadják ef, jöjjenek a táborba, melybea a magyarságunk és városunk hegemóniájáért, ezek tudatossá tételéért és hazánk felépítéséért szándékozunk dolgozni, jöjjenek fel* fognak emelkedni, meg fogják értem "a nagy cél t és lelkesedéssel fognak érte dofgozni önmaguk és hazánk érdekében. Emeljük fei a saját erőnkből, mert csak a magunk erejével és munkájával érhetjük ei a kibontakozást is. Az első megbeszélésünket az előadások létesítéséről a közeli napokban szándékoznak megtartani. Ennek helyét, idejét és tárgysorozatát is e íap hasábjain előzőleg közölni' fogjuk^ az érdekelteket pedig meghívjuk részben Személyesen is, részben meghívok utján. Jöjjenek el, ne sajnálják az időt és fáradságot, elsősorban az önmagunk életét lelkileg igyekszünk megkönnyíteni. > (Vége.) Klein Sándor a gyilkos könyvelő kedd este szökést kísérelt meg a nyiregyházi fogházból Kálin József a hírhedt betörő volt a társa A fogház tetejéről akartak a szabadba jnini Klem Sándor Izgalmas szökési kísérlet történt tegnap est' a nyiregyházi kir. ügyészség fogházában. Kiéin Sándor, az életfogytiglani fegyházra itélt gyilkos könyvelő, rabtársával, Kulin József hírhedt betörővel együtt vakmerő szökést kíséreltek meg, amely azonban nem járt eredménnyel, az éberen figyelő őröknek a többi foglyok segítségével a tervet még idejében sikerült meghiusitaniok. A vizsgálat eredményét egye'őre szigorúan titokban tartják, de a kiszivárgott hirek alapján mégis síkerült rekonstruálnunk az izgalmas szökési kísérlet' történetét. Klein Sándor rabtársaíval együtt a munkateremben dolgozott. , • Egy ideig nem volt vele semmi baj, nyugodtan viselkedett s betartotta a fogház szigorú szabályait, ©lyan példás magatartást tanúsított, hogy a fogházfelügye őség az intelligens rabnak a fogházirodába való beosztását vette tervbe. Senki sem sejtette, hogy az életfogytiglani fegyházra itélt gyilkos könyvelő titokban a szökés gondolatáva' foglalkozik és csak a kedvező atka örrtra vár, hogy tervét végrehajtsa. Azonban a nyiregyházi fogházban példás rend és fegyelem uralkodik, amely minden szökési kísérletet már e'eve lehetetlenné tesz i igy Klein bármennyire is töprengett, nem tudóit megfele'ő tervet kieszelni, ami a siker halvány reménységével kecsegtette volna. Néhány hónappal eze'őtt azonban egy uj rab került a fogházba, aki már ismerős volt a viszonyokkal. Ez a rab, az elszántságáról és ügyességéről ismert Ku in József hirhedt betörő, aki a nyár folyamán a rakamazi róm. kath. plébániát rabolta ki s a törvényszék egyik bünjelkamráját feszitette fel, majd az ott szerzett revolverekkel felfegyverkezve, néhány társa segítségével Ungváron egy nagytőzsdést rabolt ki éfttek idején. A vizsgálati fogságban lévő Kulin a munkateremben talált alkalmat, hogy megismerkedjen Klein Sándorral. Nehéz megállapítani, liogy kettőjük közül ki vetette fel a szökés gondolatát: a desparát gyilkos-e, aki sötét hüne miatt életének felét a fegyház celájának kopár falai között kénytelen eltölteni, vagy a megrögzött betörő, akire esetleg 10 éves kényszermunka vár. Annyi azonban bizonyos, hogy a két gonosztevő megál apodoti a szökésben és tervüket a leg. apróbb részletekig gondosan előkészítették. Kulin a szökés kísérlete előtt még más, a fogházak életében jóLismert módszerekkel is foglalkozott hogy valahogyan e kerülje a kényszermunka fenyegető veszedelmét. A súlyos büntetés e

Tőtt álló foglyok között egy sincs talán, aki he próbálkozott volna félrevezetni mindenféle átlátszó trükkeL a bíróságot, hogy helyzetén segitrjdn, természetesen eredménytelenül. Kulin először, akár csak Klein őrültnek tetette magát. Azonban nem sokeredménnj e'. Hiába makogott artikulátlan hangon, hiába bámult a fa'ra órák hosszat merev, üres tekintettel, hiába énekelt ájtatos litániákat, mint egy vezeklő szerzetes, az őrök csak mosolyogtak rajta és hagyták, hadd tombolja ki magát, öreg tapasztalatból tudták, hogy hamarosan meg unja a szimulálást és észre tér. Ugy is történt. Kulin okosabbnak látta, ha más módszerhez folyamodik, hátha azzal több sikert ér el. Ettől a naptól kezdve viszr szautásitotta mflgától az ételt. Éhségsztrájkot rendezett és egyet len falatot sem evett. Az örök minden nap felhozták a csajkában az ételét és a cellájában hagyták. Kulin nem nyúlt hozzá. A csajká^ szaporodtak és illatos ételszaggal árasztották el a szük cellát Három napig tartott a harc. Kulin nem tudott ellenállni az ételek illatos varázsának. A harmadik napon megtört akaratereje és neki esett az ételnek mintegy kiéhezett farkas_ Evett fékevesztett étvággyal és a három nap alatt felgyülemlett) csajkák üresen kerüllek vissza a fogház konyhájába. E súlyos kudarc a ravasz betörőt végleg megtörte. Felhagyott a szimulálással és egyetlen vágya az volt, hogy az unalmas ceüaélet helyett a hoszszu napok egyhangúságát a munkateremben tölthesse el. Példás magaiartásáva' ei is érte hogy a munkaterembe került, ahol megismerkedett Klein Sándorral. Ebből az ismeretségből született twg a szökés gondolata s a két rab csak az alkalmas pillanatra várt, hogy keresztülvigye tervét Tagnap este aztán végső elkeseredésükben cselekvésre szánták magukat. Egész délután csendben deígoz tak a munkateremben. Senki sem sejtette, hogy mit forral magában a két gonosztevő. Este a-tín, amikor a munkaidő lejárt és a rabok az őrök felügye'ete mellett kettesével a ce'lák felé indultak a két elszánt fegyenc megkísérelte a tervvégrehajtását. A sötét folyosón egy a'kalmas pillana'bau hirtelen kiváltak a menetből és a melléki pösön a padlás fe'é surrantak. Az Őrök nem vették észre a ravasz rabok szökését, akik óvatosa*