Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-10-31 / 247. szám
1931. október 3L JNfItiBniÉEi december i-ig írásbeli vagy szóbeli. kérelemme- a nyiiegyházi erdőhivatalnál beje-éntette, vagy pedig a debreceni igazgatóságnál adta be kérelmét. A helybeli gazdák maguk viszik e! a csemetéket, a vidékiek nek vasúton szállítják, de ilyenkor a csomagolás és a larifa az igénylőt terheli. Az állami csemetekertek látogatásáról azzal impresszióval jöttünk el, hogy Nyíregyháza egyik legfontosabb intézményét ismertük meg és csak elismeréssel adózhatunk a városnak azért az előzékenységéért, amellyé- ennek az áldásos intézménynek, gazdáink javára, nemzetünk megerősítésére — olvan szives készséggel" ad:>tt ottbont. állategészségügyi teendői Irta: Klár Dezső. Szomorú, de való tény, hogy a mezőgazdasági termelés Hazánkban oly súlyos állapotba került, amilyenre alig volt példa « sok szenvedésen átment magyarság történetében. A helyzet napról-napra súlyosabbá, mondhatni 'fenyegetőbbe válhat, ha nem történik azonnali hathatós s legalább a legfájóbb sebeket orvosló, enyhítő intézkedés. A baj, a fájó, üszkösödő seb tengernyi, de az enyhítő, fájdalomcsillapító bafzsam igen ke vés. Rakjuk tehát az envhitó gyógyirt a legfájóbb, a iegvesas cfeiimesebb sebekre s reméljük, — hogy a legveszedelmesebb sebek enyhítése az egész szervezet javulását vonja maga után. Mindenki vegye ki részét az újjáépítő munkában tehetsége szerint s ne engedjük, hogy a telkeken a letargia, a minden-min degy«, »lesz, ami 'eSZu }élszavak vegyenek erőt. Küzdeni a fegyvertelen harcban, reménykedni "s leszállított életígényekkei a megváltozott rendszerhez alkalmazkodva tovább túrni a föklet, ez lehet ma c»ak a jelszó. Hazánk mezőgazdasága az állattenyésztéssel áll vagy bukik. —Állattenyésztésünk felvirágoztatása legalább felszínen tartása olyan kérdés, melynek kétségéhez mai viszonyok figyelembevételév ei is, — szó nem' férhet. Devalválódó kenyérteimény-ink kedvezőbb értékesítése, a minőségi termelés ered. ményes keresztülvitele, csak az állattartás közvetlen, vagy közvetett utján képzelhető el. Se szeri, se száma azon döntő érveknek, melyek áz állattenyésztés foko zottabb felkarolását, s az eredményes álattartást gát.ó körülmények azonnali, hathatós eliminálását teszik indokolttá. A sors áltai ránk •mért csapásokat, betegségeket a fej'ődő allátorvostudomány többé kevésbé eredményes gyógyszereivei, ojtásaival küzdené le a gazda, ha nem gördítene ténykedése elé akadályt á gyógyszereknek a jmiezőgazdaság mai teherbirőképességé hez viszonyított magas ára. Vidékünkön hihetetlen számban szedi kérlelhetetlenül áldozatait a ke•gyeiien »orS; sertéspestis, orbánc, járványos ^vetélés, fertőző tüdőlob (pneumonia(, büdös sántaság minden preventív és szakszerű gyógyító eljárás dacára évről :évre tizedeli, 'századolja a falkákat, — megadva a kegyelemdöfést az amúgy is tönkrement gazdának. — Mi a teendő? A lerongyolódott; gazdasági cseléd egyetlen reménysége, a család kiruházója, a sertés, a té'i zsírozó, ez ís elpusztult;, mi 'lesz ebből ? A betegségek, véle-; ményem szerint csak egyesült erővei, az illetékesek támogatásává} győzhetők le eredményesen; az egyen vergődése hasztalan. Gazdaságunk, dacára ajrnak, hogy sertésistállóját áttelepíttette, elsőrendű tenyészállatait kicserélte, orbánc ellen sorozatos ojtással és esetenkint szérunsozássai, pestis ellen simu^án ojtással, szérumozássai védekezik, már több év óta, nem' tudja leküzdeni e gyilkos járványokat, valamint a jó hírnévnek örvendő tehenészetünk a borjuk elpusztulását, a tehenek le'sántulását sárra. Azelőtti. 6 malac átlagunk i 2-re apadt; hasztalac csináltatunk bakteriológiai, vérvizsgálatot, nem tudunk semmi pozitív eredményre julni. Igy van ez megyénkben mindenütt: az idei aszályos időjárás kedvezett e járványoknak, melyhez más egyéb bajok, (mészhiány, vitaminhiány, csontporhanyósság stb.) társuftak. Miért nincsenek autovaccinák kido'gozva, mini Németországban, hol gazdaságonkint minden istállónak megvan a specifikus sstallspscifische Impfung« védőojtása (Bacter. Institut für die Provinc Brandenburg, Berlin Kronprincenufer 4 6.) Miért nincs a coü baktériumok kétes szerepe tisztázva ? örvendetes tény, hogy a szérumok ára 12.5°/o-ai' leszá.littatott, de miért csak most, miért nem előbb ? A szérumok ára ma még viszonylag Cnagas, s nem igazodik a mindenkori sertésárakhoz, ez is megoldásra váró feladat. A kérdést végtelenségig lehetne folytatni, de nem szaporítom a szót, hanem megjelölöm az orvoslás eredményes, enyhülést hozható módjait: 1. A szérumok, vaccinák ára a lehetőség szerint a mindenkori állatárral hozassék összhangba- A hazai kitermelt szérum ára ne mutathasson olyan kiugrásokat, mint pl. a jelenben (a gyógyszérumok ára a mödüngi intézetben 300/0 -al olcsóbb). A szérum termelő intézetek kedvező fizetési feltételek szabása mellért a sporadikusan typusos esetek gyógyítását saját érdekükben figyeljék és lehetőleg főleg kisgazdáknál díjtalanul 'foganatosítsák. 2. A járvánvtani intézet fennhatósága, ellenőrzése, irányítása alatt létesíttessék a debreceni m. kir gazd. akadémián vagy a kamara keretén belül olyan szerv, mely a speciális szabolcsi betegségeket tanulmányozza, bakteriológiai, serologiai s egyéb vizsgálatokat jutányos áron elvégez, a fertőzött területre kiszáll s szaktanáccsal szolgál(Ez a vélemény már elhangzott az OMGE 1930. évi nyíregyházai állattenyésztési vándorgyűlésen; Halász Miklós gazd. akad. tanár javaslata). Fertőzött területekre azonnali járványtani bizottság küldése. 3. Hatóságilag elrendelendő, hogy fertőzött területről tenyészállatot beszerezni, vagy oda járni bugatm, "folyatni, stb. szigorúan tilos. Kanok vérvizsgálata után -— pozitiven reagálók — a köz érdekében kiherékndők. Beltenyésztés hátrányaira felhívandó a figyelem. 4. Kisgazdák részére a hosszú téli estéken olyan tanfolyamok felállítása, hot szakértő állatorvos (hatósági állatorvos) nyújt dijtalanuí'felvilágositást, tart előadást az állatgyógyászat, a takarmányozás alapvető, de kellőképen nem honorált kérdéseiről. 5. Okleveles gazdák részére az állatorvosi főisko án tanfolyamok tartása, hol a járványos betegségek leküzdése a hazai akadémiákon előadottaknái intenzivebben adassék elő. 6. A szakkönyvek árának leszállítását ugy elősegíteni, hogy azok vatóban közkincsévé válhassanak a kisgazdatársadaiomnak. Ha a szerény fejtegetésem csak részben is meghallgatásra talái és nálamnál hivatottabbakar e nagyhorderejű kérdés harcosaivá tesz, vidékünk állattartása megmenthető í :ása zuhan tovább veszte felé. R«ellenkező esetben, vagy késlekedés | méiem s hiszem a várva\ árt segítéseién Keletmagyarország állattar- | ség nem késlekedik. Dohánytermelés! országos nagygyűlés Nyíregyházán A Dohánytermelők Orsz. Egye sülele, a Tiszántúli Mezőgazdasági "Kamara és a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület közreműködésével Nyíregyházán, t. évi november hó 15-én délelőtt fél 10 órai 'kezdettel, a vármegyeháza nagytermében országos dohánytermelői nagygyűlést tart, amely nek tárgya: állásfoglalás az 1932 '933- évi "dohánybeváltási árak megállapítása és a dohánytermelés területek engedélyezése tárgyában. Az országos nagygyűlést gróf 1 ladik János, a Dohánytermelők Országos Egyesülete elnöke hívja össze és személyesen fogja vezetni. Az országos nagygyűlésre az ország összes dohánytermelői és dohánykertészei meghívatnak. Jelenjen meg a nagygyűlésen minden termelő és kertész, ment állásfoglalásuk Súlya soha sem volt olyan fontos és szükséges, mint jelenleg. A nagygyűlésen való felszólalások és indítványok az egységes állásfoglalás biztosítása végett, legkésőbb november hó 12-ig írásban beje'entendők a SzabolcSvármegyei Gazdasági Egyesülethez, (vármegyeháza), ugyanoda intézendők'az esetleges elszállásolási kérelmek és a társasebéden való részvételre vonatkozó bejelentések. A társasebéden egy teríték 2 P 60 fillér, amely összeg befizetése mellett a j Gazdasági "Egyesület titkán hiva| ta'á ebédjegyet ad ki'és az ebéd | rői gondoskodik. A Sz. G. E. elnöksége. A gyöngytyúk haszna Irta : Bartha Ernő, orosházi felsőmezőgazd. isk. ta^i A iapok jelentése szerint ezidtl" újból megjelent a gyöngylyuk a nagyvárosok fogyasztó piacain. [f u árjegyzését nézzük és összehasonlítjuk a két legmegszokottabb baromfinak, nevezetesen a csirkének és a pulykának az áralakulásaival, kitűnik, hogy a gyöngytyúk ezidőszerint átlag 25 százalékkal magasabb áron értékesíthető még a mai leromlott és nehéz piaci viszonyok között is, mint akár a csirke, akát á pulyka. Bár ez az árkülönbség messze mögötte marad a néhány év előttinek, amikor tudvalevően közel 100 százalékkal volt drágább a gyöngytyúk, mint pl. a csirke, még sem szabad lekicsinyelni, észrevétlenül és kihaSznáátlanul hagyni, mert olyan időket élünk, amikor a mezőgazdaságnak minden legkisebb lehetőséget meg keh ragadnia, ami alkalmas arra, hogy a lecsökkent jövedelmet ha csak 1-2 százalékkal "is, de növelje és. javítsa. Miután ez a körülmény szerintem már egymagában is elég indt tó ok a gyöngytyúk tenyésztésének a mainál iokozottabb felkarolására, nem lehet eléggé ajánlani, hogy a gazdaközönség a jövőben lehetőleg nagyobb figyelemmel *és odaadással foglalkozzék ennek a hasznos és igénytelen madárnak a tenyésztésével. Helyes és indokolt ez annál is inkább, mert a gyöngytyúk nemcsak közvetlen hasznot hajt, hanem emellett oly számos és közvetett előnyökkel jár tenyésztése,— amik az anyagi hasznot sokszor messze fölüt múlják. Itt mindé nek előtt ki kell emelnem rendkívüli igénytelenségét, ugy az elhelyezéssel, mint a takarmányozással szemben, ennélfogva tartása az összes baromfiak közű' a legolcsóbbnak mondható. i Természetének legjobban meg felei a szabad kifutó, ahol reggeltő' estig kénye-kedve szerint ' barangolhat, mert ilyen helyeken határtalan élelmességénél'" fogva ele ségét — hernyó, giliszta, csiga, bogár, légy — teljés egészében megkeresi, csupán kisebb területü, bogár-eteségben szegény kifutó ese tén válhatik szükségessé legfeljebb naponta egyszeri etetése. Legalkalmasabb tenvésztésére a gyümölcsös, szőlő, kukorica, répa, lucernaföld, ahol különféle kártékony rovaroknak és azok földben élő álcáinak teljes és tökéletes irtásává'"szinte kiszámíthatatlan hasznot najt f í anélkül, hogy a növényzetben kürt tenne. Tenyésztésének egyik további nagy előnye, hogy óvatosságánál és éberségénét fogva szinte a tanya éjje-V őrének tekinthető, amennyiben a legkisebb neszre felriad, lármát üt, miáttafa baromfíólak körűt alkalmatlankodó látogatót munkájában megzavarja. Időjós hajlama és képessége sokszor megbízhatóbb mint a rádió, ameruiviben az időváltozást 24—48 órával előbb megérzi' és hangosan jefentt az érdekelteknek. Fejlődési esélye kedvező életfeltételek esetén aránylag gyors és semmiben sem marad mögötte a csirke fejlődési "idejének, amenynyiben bizonyos esetekben már 2-3 hónapos korban piacképes, értékesíthető, őszre pedig az 1.75—q kg-os s ulyt is eléri rendes kőriikimények között. ' Tenyésztésének célja lehet ritkábban tojás, gyakrabban hústermelés. Évi "tojásátlaga 80 darab. A legtöbb gyöngytyuktojás Olaszés Franciaországba, Belgiumba is meg)'. Utóbbi állam a gyöngytyuktojást vámmentesen engedi be. Husa ízletes, finom, a fácánéhoz hasonló, az olasz és francia vendéglők étlapjain álfandóan szere pet, mint különlegesség. Belföldi fogyasztása érdemtelenül" elhanyagolt. Tenyésztése semmivel" sem nehezebb, mint a csirkéé. A tenyésztörzsek — 5 tojó és 1 kakas — összeállítása épen most időszerű. Tenyészanyagui a 2 évet betö lőtt to ók és kakasok mernem alkalmasak. Szőlővesszők korai, közép és kétfií fajták: Csabagyöngye. — Saszla fehér és piros. — Muskát Ottonel. — Kecskecsecsü. — Ezerjó Rizling, valamint az összes bevált bor és cseraegefajták előnyős áron beszerezhetők Szabó Gyula szőlőtelep Gyöngyös 6903-5 Hirdetmény. Nyíregyházán a lovassági laktanyában igen jó, érett trágya korlátlan mennyiségben kapható. Érdeklődni lehet a huszárezred I. osztály gazdasági hivatalában. 690ö-á
