Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-31 / 247. szám

4 JSrtrfRYIDéK. 1931. október 31. rendelkezik, csak vagy nem akar­ják, vagy nem merik, ,vagy szé­gyellik bevallani, bár ez n»m az ő bűnük, hanem a társadalomé, amely önszántából sohasem fogja ezt belátni. Hogy a tanárság másik fajtájá­ra — ilyen is van ! —, az állás­talan, nyomorgó páriákra lehet-e majd nemhogy többletet, de csak többlet nélküli fculturát is rárakni, arról jobb volna nem is beszélni. De mivel ez a probléma mérhetet­lenül súlyos következményekkel fe­nyeget, szükségesnek tartom ezt is megemlítem. Az állástalan tanárok problémá­ja nemcsak a mai középiskolának, de "Sz egész müveit társadalomnak egyik legsúlyosabb problémája, a­melyruek megoldására a legnagyobb szükség, de talán legkevesebb re­mény van. Ezeknek a tanároknak a száma úgyszólván napról-napra nő s tömegük szapo'odásávai egyenes arányban 'válik tűrhetetlenebbé a helyzetük és pokollá az életük. — Mert sajnos, talán épen a tanár az,_ aki más, m inttanár, nem lehet, aki nem kell se hivatalokba, se mester­embernek, se napszámosnak s aki­ket még nyomorenyhiteni sem le­het. Ezeket, akik a pedagógiával jegyezték eTmagukat, könyörtelenül magához láncolja az iskola, anél­kül, "hogy kenyeret adna nekik. Ezek a páriák emberfeletti küzdel­mükben csak abból a reményből meritenek erőt, hogy egyszer, ta­lán majd <*sak rájuk kerül a sor. De íiddig ... Végig kell szenved­niük a pokol minden kínját, saját szemükkel látni, saját testükön ta­pasztalni, hogy évszázados igazsá­gok, hogyan lesznek lábbal tapos­va. Lépten-nyomon az élet kímé­letlen hajszájának, a létért való kétségbeesett küzdelemnek, az egyenlőtlen elbánás önérzetet rom­boló munkájának lesznek részesei. Mit gondol Kolléga ur, hogy ami­}c'oi J ezek a gondtól ösztövér, a meg­élhetésért vívott küzdelemben ki­szikkadt koponyájú, végsőkig elke­seredett, vagy esetleg teljes apathiá­ba. merült emberek a katedrára ke­rülnek, mit várhat tőlük a kültura, a nemzeti művelődés ? ! Vagy ta­lán ezek a tanárok, akik jelenleg ezt a sorsverte hadsereget képezik, sohasem fognak tanítani'? Ezt nem hihetem, hiszen ez az emberi egyen­lőségnek legszörnyűbb megcsúfolá­sa volna. Látható, hogy itt súlyos baj van, amihez már operáló késre van szük­ség, mégpedig haladéktalanul, amig az üszkösödés pusztulással nem fe­nyegeti az egész testet. Ezt tudomá­nyos vitákkal elintézni nem lehet, mert itt éhező, rongyos emberek­ről van szó, akik saját hibájukon kivül jutottak e kálváriára. Messze járunk még attól, hogy nemzeti kulturánk érdekében annyi biza­lommal lehetne többletet rakni a tanárság vállaira. Engedje meg a Kollega ur, hogy köszönetet mondjak azért, hogy cikkével alkalmat adott nekem K fentiek elmondását*. ! [ | fffl Reményi R. Lajos. iá KIOSZ helyi csoportja táviratban üdvözölte Borah szenátort Akciót indítanak revíziós gyűlések tartására Fárfiak gyengesége ellen szavato t azon­I Clllun nali segítség mindenkorra bizto. sitva. Nem orvosság! Illusztrált ismertetőt 80fill. bélyeg ellenében diszkréten bérmentve küld Gumi Export Budapest, Népszínház­utca 13. sz. N. 6909-? A Keresztény Iparosok Orszá­gos Szövetségének "csoportja e hó •28-án szerdán este 8 ótakor rend­kívüli választmányi gyűlést tartotv, amelyen a vezetőség és a választ­mánynak tagjai csaknem teljes számban megjelentek. , A gyűlés egyedüli tárgya az amerikai külügyi ^bizottság elnö­kének, Borah szenátornak azon ki­jelentése volt, hogy »a versaiílesi és trianoni igazságtalan békeszer­ződések megváltoztatása nélkül aa európai gazdasági helyzetet jmeg­javitam nem iehet«. A gyűlésen megjelentek igen meleg, lelkes ün­neplésben részesítették Borah sze­nátort és hozzá a következő táv­iratot küldték: »a Keresztény Iparosok 'Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja hálás tisz­telettel köszönti Szenátor urat, a magyar igazságért vállalt harcá­ban. Isten áldását kéri 'Önre.« El­határozták továbbá, hogy átiratot küldenek a »TárSaddakr,i Egyesü­letek Szövetsége« nyiregyházi el­nökségéhez, amelyben felkérik az itt működő egyesületek bevonásá­val "a »Revizió« érdekében sürgő­sen megtartandó nagygyűlés ösz­szehívására és az intézkedés meg­tételére, hogy az ehhez hasonló­gyűlések az ország valamennyi vá­rosában megtartassanak. Elhatározták továbbá, hogy a »Revizió» érdekében minden hó­napban rendkívüli választmányi gyűlést fognak tartani, hogy a­lelkeket ennek befogadására tüzei, jék, ébren tartsák. Szabolcsi írók Vertse—Fiák— Téger Szociális Misszió Nov. 7-8-iki előadásán Riport Nyíregyháza gyomráról, a vágóhidról Azt m-ondják, hogy az emberi,-* ség kulturális fejlődésének alap­feltétele elsősorban a higiénia. Az, ember a gyomrán keresztül él, s ha táplálékával ártalmas bakté­rium kerül az emberi Szervezet la-i boratóriumába, a gyomorba, meg­indul a bomlás könyörtelen pro­cesszusa. Ugyanez az elmélet áll fenn ak­kor is, ha az emberi közösségre értelmezzük. Itt nemcsak az egyéne nek keli ellenőrizni táplálékát, ha­nem 'a kollektivitás értelmében azoknak is ) akik vezető pozíciót töltenek be. Egy város 'gyomra a vágóhíd, tehát a vágóhídnak a le­hetőség szerint legalább is olyan tisztának keü lenni, iránt — mond-) juk s ezzel nem mondtunk sokat — a népkonyhának. , Ha egy idegen meglátogatja Debrecen r:'?o sát, a vágóhíd az,, amelyet legelőször megmutatnak . neki. A modernül berendezett vá­góhíd Debrecen büszkesége, fez a civilizáció legfőbb dokumentuma s csak azután kerül sor a virágos parkkal szegélyezett utcák, a vi­lághírű kórház s egyéb nevezetes ( középületeknek bemutatására. Sajnos Nyíregyházán ezen a té­ren szomorú, sőt döbbenetes álla­potok uralkodnak. Fanyar lemon­dással kell megállapítanunk^ hogy a kutyapecér vesztőhelye különbül néz ki, mint szeretett városunk gyomra, ama bizonyos »vágóhid«. Az utóbbi időben Sok panasz merült fel a vágóhíd ellen, s szinte fantasztikus hirek keringtek "ar-( ról, hogy már a hűtőházat is-el­lepték a patkányok, amelyek nagy­szerűen lakmároznak áz ott felag­gatott|fcüSokbói. Hát megnyugtat­juk e város szerencsétlen fogyasz­tó közönségét. Nem. Nem egészen igy van a dolog. A hűtőházban eleddig cSak egy-— mondd és írd —- csak egy patkány tartózkodott, de azt is szerencsésen kivégezte a hűtőházi gépész, j; Azonban ezzei a vérengzéssel tmég nem oldódott még a kérdés. Igaz, hogy a hűtőházba csak egy árva patkány vetődött be, de an­; VÁROSI MOZGÓ Csütörtöktől, vasárnapig A világ leghíresebb artistájának beszélöfiimje JES. €> C IC Németül beszélő artista attrakció 10 felvonásban. Főszereplők : Grock és Liane Haid Fox hangos Hiradó Hangos kisérő műsor ©ST* A színház fűtve van t nái több tanyázik a vágóhídnak nevezett többi szemétdombon. Meg néztük Nyiregyháza gyomrát és eí­szörnyülködve konstatáltuk hogy beteg, förtelmesen nyavalyás. , Elsősorban a vágókamrát vettük szemügyre. Nincs az a marha,­amelyik szívesen hajtaná koponyád ját a bakó alá. Ilyen szennyben és piszokban nem szívesen hafmeg az állat. Fenn mésszel bemázolt gerendák, lenn bűzös kanális. Az ajtófélfát félig lerágták-a patkót nyok. Jó kövérek lehelnek az ön dagadták, mert hiszen itt nem csak ajtót, de h ust is rághatna*, a pukkadásig. £s ezért az ólért egy sertés után 6.8o pengőt, egy marha után pedig 19.70 pengőt fizetnek a mészáro-j sok. Sajnáljuk őket. Már tudniillik a fogyasztóközönséget. De elte-, kintve mindentől, e sorok írója ezentúl lóhúst f 0g enni. Sőt csikó­hust. Megmagyarázzuk, hogy mi­ért. Megnéztük a hütőcellákat ijs 4 Azt a helyiséget, ahol nem a fel­zaklatott kedélyeket v hanem a le­vágott és feltranzsirozott húsokat hűtik. Hát azt hisszük szívesebben hü ine mindenki a bonctani intézet fiuHakaimrájában, mint a nyír­egyházi vágóhíd hűtőjében. A hűtőház ajtaja előtt egy ko­moly férfiú áll. Talán a gépész^ Megkérdezzük: , — Van-e uj vágás a hűtőben? Az öreg akkurátusan felel. Amajj időknek megfelelően: , — Nincs kéreími semmi. Csaíc egy keshedt csikót hoztak be az e'őbb. ; Az öreg igazat mondott. Becsük letes nyíltsággal beszélt. Mi belép­tünk a folyosószerü zárt épületbe, A temperatura egy árnyalattal, —• csak egy árnyalattal hűvösebb, — mint a szabadban. Azonban a bűz annái nagyobb. Akár csak a hulla­kamrában. Ellenben légáramlat az nincs. Minek az? « j Két oldalt a fogasok, mint disz­nóagyarak vicsorognak félénk. Bal­ról a hatósági mészárszékek vörhe­nyes hustömbjei fityegnek s mel­lette egy barna csikó kinyúlt holt­teteme lóg tátott szájjaf, mintha nyerítem akarna. Bai hátsó lábát, tehetetlenül, törötten billegteti az ajtó nyílásán beözönlő léghuzajm. Beljebb rácsos cellák sorakoznak, mint a szegedi csillagbörtönben. A szük járdán csilfog a pocsolya s halk melódiát csipog az ember léptei alatt. Ezeket a cellákat a nyíregyházi mészárosok bérlik. Itt hűtik a hust elméletileg. Itt ro­had meg a hus a gyakorlatban. A nyiregyházi hűtőház baktenuim tenyészet! Undorral rohanunk ki innen. Egy széles udvar barátságos hangulata fogad. Oldalt párafelhőkben szuny­jnyad a trágyadomb, tetején tyúkok kapirgálnak 'kétségbeesetten. — Amott az udvar közepén egy ki­végzett sertést pörkölnek s hűlt tetemét a'aposan meghengergetík a sárban. Idillikus látvány. A félre­eső hely, a nytott sertéséi mel­lett ózondus -hatot lehel. Egy festő ecsetjére való. Egy modern festőé. A kép címe az volna: Trá­gyadamb,- illat, köd,- .patkány é s vér. ' , ;•'/;: •.••'•• S De semmiesetre .sem:.való égy modernnek hangoztatott város­hoz, amelynek utjai, parkjai, és

Next

/
Thumbnails
Contents