Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-25 / 242. szám

10 .1 1931. október 25, ÜWS GAZDAMELLÉKLET FllItlIliniIlíl^HHttHHlltli^íllfíf I A magyar rizstermelés Treilz Péter kisérletügyi főigazgató nyilatkozata A gazdasági válsággal együttjáró termelési válságban mind gyakrabban felmerül a magyar rizstermelés kérdése. Külkereskedelmi mérlegünk, mezőgazdasági termelésünk javítása és a * szikes talajok gazdasági felhasználása szempontjából egyaránt fontos kérdés ez és egyik munkatársunk fölkereste Treitz Péter kisérietügyi főigazgatót, a magyar rizstermelés. problémájának legalaposabb kutatóját és tudósát, — hogy a dolog mibenlétét tudakolja. Treitz Péter főigazgató rámutatott arra, hogy a rizstermelés Magyarországon nem ujkeletü, mert a török világban, azután II. József és II. Lipót uralkodása alatt, különösen Esztergom vidékén, már egészen meghonosodott mezőgazdasági ág volt. Később az olasz Azzizi család, Torontá'ban termelt rizst, majd a 8o-as evekben Bodola Lajos bácsmegyei földbirtokos Puszta-Péklán 3 év alatt 92 holdra növelte rizsterületét. A világháború alatt különösen erős fej' lődésnek indult a jói 'kifizetődő rizstermelés és ekkor Bácskában mát másfélezer lcat. hold volt a rizstermelés. A világháború után azonban teljesen megf szürvt a hazai rizstermelés. A beszélgetés Során ezután Treitz Péter fő'gazgató még a következőket mondotta: Ázsiában több rizst termelnek, mint búzát, de a vi'ág rizsfogyasztása is nagyobb, mint buzafogyasztása. Nagyon sokféle rizsfajta van Magában Kmában kétezer fajtát ismernek. Ezek közül "három főfajtát különböztetünk me/: a hegyi, a mocsári és az édesvízi rizst. A hegyi iizshez^ amelyet Tutfkeszt'ánban, Kisázsíában, Bulgáriában stb. termeinek, csak annyi víz kell, hogy a rizs lába mindig vizbenálljon. Végül az édesvízi rizs, amely Kína, Japán, Amerika és Ázsia szigetvilágán kivül Európának nedves klímájú vidékem is konos, állandóan folyóvizet igényei ugy, hogy gyökereit legalább 15—20 cm. magas viz borítsa. — A magyarországi rizstenmcléi sikertelenségének oka abban rejlik, hogy a mi száraz klímánk alá olas

z vetőmagot hoztak be. Ez a fajta pedig nagyobb meleget kiván, mint a mi éghajlatunké, a hideggel JszQm ben ném ellenálló és későp érik. De a legfőbb hibája az

v hogy nagyon s

0k vizet kiván, ennélfogva a termelése drága és igy nem bírja ei az olc.só termelésű külföldtnzs .koiikurrenciáját. Ezt a rizsfajtát az éghajlat miatt, íegföUebb Bácskában, vagy Torontálban lehetne sikeres eredménnyel termelni. — Egy hazánkfia, Schmidt Rezső, aki hosszabb ideig gazdálkodott a Balkánon és bulgáriai és turkesztáni keresztezésből termelt la megfelelő vetőmagot, 1924-ben 4 holdon kezdte meg idehaza kísérleteit. 1929-ben már 60 holdon, 1930-ban 290 holdon és az idén már 400 holdon termelt rizst meglepő eredménnyel. Ezzel a balkáni rendszerrel a rizst nem folyó,-, hanem állóvízben termelik, » talajt nem pianirozzák, hanem

1 a körűi töltött táblák formáját ltozzá idomítják » talaj domborzatához. Ezáltal a termelés költsége egyharmaara csökkent. Ez a rizs a piláf rizshez hasonlít, melyet különösen a törökök jobban megfizetnek, mint a tengerentúli rizst, mert főzve nem megy szét, hanem megdagad és nagy a sikértartalma, szemben a s&érszegény olasz, vagy spanyol rizzsel, amely a főzés alkalmával szétmegy. — Különös előnyei még ennek a rizsfajtának, hogy a hideggel szemben nem érzékeny, — 4 fok hideget is elbír. Csak álló viz "keli a termeléséhez, tehát vízszükséglete csekély. A legnagyobb előnye az, hogy szikes taiajon is termelhető, amely nem ereszti át a vizet és igy ahhoz kevés vízmennyiség kell. — Termésidőszaka mindössze 120 nap. Az olasz rizs telepeknek berendezési "költsége kat. holdankint 600—900 P, a mocsári rizsnek ezzei szemben 60—150 P. A vízellátási költség kat, holdankint benzinmotorral évi' 24—26 P, a petróleum mot orral pedig évi 12-13 pengő. Fejér-, Szolnok-, Heves. Csongrád-, Békés-, Hajdú- és Bi-j har megyében ermett eddig, de a törökök, amint előbb mondottam, Esztergom, sőt Eger vidékén is sikerrel termelték. — 1929-ben 2800 vagon rizs jött be babánkba, még pedig Indiából 2000, Olaszországból óoo,; ercdetnélküli jelöléssel 200 vágón. Ennek a mennyiségnek a kitermeléséhez 28—30 ezer kat .hold terület szükséges. A munkások diját nem számítva, tehát 23 mülíó P értéket termelhetnénk idehaza. A rizsre nincs rossz esztendő, mert az előbb említett Schmidt-féle 400 holdon a nagy aszályban is jó termés volt. ' j — A rizstermelés a szikes talajoknak igen fontos kihasználási módja, mert az még a legrosszabb sziken is megterem és a rjzs termelésével igen sok munkásnak lehetne kenyeret adni a kefébe. AJ szikes ta'ajon t,érmeit buza magas sikértartalmú^ önként következik ebből, hogy a szikes talajon ter|-» míü nzs is nagy sikértartalmai lesz, amit a rizskisérleti állomások eddigi eredményei is igazolnak. A vegykisérleti állomások feladatai és mankássága Sok esetben előfordulhat, hog> va amely mezőgazdasági termény, termék, iparcikk, kereskedelmi áru. vagy élelmiszer tu'ajdonságairól vot 11a szükséges vaámít megtudni, Sokszor eiadás, vagy vétel alkalmával, máskor termelés előtt, némelykor ipari vállalkozás kezdetén, vagy folyamán kcl'ene anyagaink minőségérői, összetételéről megbízható adat, szaktanács, peres ügyekben is felmerülhet ^ szükségessége annak, hogy va'a-j me'y áru jóságáról, vagy ártalmas* s ág ár ói álljon rendelkezésünkre pontos vélemény, perdöntő tárgy* bizonyíték. A helyes és okszerű termelést irányítani, jövedelmező-! séget elérni és fokozni^ a táplálkozás és takarmányozás megfelelői módjait megtalálni, a kereskedői veszteségtői, a fogyasztót anyagi és egészségügyi kártól megóvni ' csak akkor lehetséges, ha a ter-j ine'és eszközeit, agyáripar anyav gaít, az emberi és állati .eieda-i lek tápértékét, emészthetőségét és jóságát, a keri^kedeimí áruk valódi értékét módunkban van megismerni. Elengedhetetlenül szükséges tehát az érzékszervi anyagmmősité-* sen felül részletes, valamint alapos anyag- és áruismeretre tenm szert. 5 De hát hová forduljunk? Hot szerezhetünk hasznos útmutatást anyagaink összetétele és felhasználására nézve? Mely intézmény támogat bennünket az anyaggal való küzdelmünkben ? Mindezekre a kérdésekre röviden azzai * felelhetünk, hogy azok az intézetek és szaklaboratóriumok nyújtanak kimerítő tájékoztatást és tanácsot,, amelyek mindennemű anyagvizsgálattal behatóan és részletesen, valamint különleges szempontokból foglalkoznak. Ezek az intézetek a mezőgazdasági vegykjsérieti állomások. í { A vegykísérleti állomások minden érdeklődőnek rendelkezésére' állanak. Bármely anyag vizsgálatát, használati értékmeghatározást. anyagminősitést, azonossági, ffzH kai és kémiai vizsgálatot a földjmá-' velésügyi minisztérium által hivatalosan megállapított díjért váH lalnak és végeznek. Elemezéseikről értesítést, vegyeieinezési bizonylatot adnak ki és szakvéleményeket aanak. A vegyvizsgálat, a kémiai elemzés eltávolítja az anyagokról a kendőző és csinosító szereket, elhalványítja a festékek Szmét, kioldja az illatot és zamat ot,, * a^z anyagokat a í^aguk természetességében, a maguk igazi valóságában mutatja be. Amint a vizsgáló*biró keresztkérdésemefe sorozata és a tanuk vallomása alapján a vádlott megtörve vallani kezd és kiderül az! igazság: ép ugy a kémiai vizsgálat is különböző módszerekkel, gyengébb, vagy erősebb vegyszerekkel igyekszik hatást gyakorolni az-anyai gokra. Savakkal, tuggai puhítja,' gőzzel főzi, ölajfürdben és tűzzel égeti, ha kell elhamvasztja a vegyész az anyagot, mig ellenállók épességéí megtöri. Egyik alkatrésza másik után különül ei és végre a vizsgálati anyag igazi mivoltában, Százalékos összetételében álf előttünk. Azután a grammi tized-' részét is pontosan mérő mérlegeken válik ei, "hogy súlyosnak, vagy könnyűnek, azaz értékesnek, vagy silánynak minősül-e a vizsgálati mmta. ' : Érzékszervi uton alig lehet véleményt moncfani egy anyag minőségérői, értékérői', ártalmáról, vagy hasznáról. Az anyagok belsejébe nem lehet belátni. Másrészt a tudomány és az ipar fejlődésével igen megváltozott az egyes árucikkek formája, k.ülseje. Azonkívül nagyon fejlődött az a mód, ame'I>ei az anyagok valódi értékét elpalástoLni, takarni lehet. Végűt a nagy világversenyben csak akkor tudunk helytállni és érvényesülni, ha a kereskedelmi, 'mezőgazdásági, ipari valamint a pénzügyi tudáson és tapasztalatokon kivül az anyagokról is pontos és kimerítő isme-" retekkei rendelkezünk, tífeórt nemcsak célszerű és hasznos, hanem igen sok esetben egyenesen nélkülözhetetlen a vegykisérleti állomások anyagvizsgá'ata. Bár minél töb ben és mméi többször vennék igény be a vegykisérleti állomások útmutató, felvilágosító, ellenőrző és anyagvizsgáló működését. Szanyi István, kir. iővegyész. NyTVE—NyKISE Lord Rothermere kupa döntőmárközés vasárnap a Bethlen-utcán. ' A jövedelmezőség fokozása Irta: Bsrtna Ernő, orosházi feisőmezőgazdaságT iskolai tanár; A mezőgazdaság célja minden időben, de különösen az újkorban, minéi nagyobb tiszta-jövedelem e őáüitása volt és lesz. Az egyes mező gazdasági üzemek jövedelme a háború előtti években általában véve meglehetősen állandó, egyenletes, a 'egtöbb esetben fokozatosan emelkedő volt. Csak ritkábban, akkor is többnyire egyéni, vagy "belső, de semmi esetre sem külső, vagy általános gazdasági 'okok következtében hanyatló jövedelmű üzeim is előfordult ugyan . í r Ezzei szemben manapság kivétel nélkül mmden gazda jövedcfrnie a, legnagyobb mértékben ingadozó^ egyenetlen, sőt évről-évre követ ke_, zetesen és biztosan csökken, amint azt mindenki, aki ma gazdálkodik, a saját maga esetében minden bizonnyal "a legérzékenyebben tapasztalja is. í , Miután nemcsak jogos egyéni, de a viszonyokra való tekintet teli elsőrendű fontosságú nemzeti érdek hogy a föld jövedelme tovább mán ne csökkenjen, hanem a imái —( mondhatjuk bátran - hogy ember emlékezet ótai 'legmélyebb szintjéről mihamarabb és legalább oly mértékig emelkedjék, hogy a/ gazda, hozzátartozói és munkásat munkájuk és fáradozásuk gyümölcsét újból élvezhessék. Hogy ez, nem is annyiira lehetetlen, immti egyesek gondolják, azt bármely, pillanatban gyakorlatilag is hajlandó vagyok bebizonyítani. A jövedelem fokozásához Szerintem mindenek felett két kellék szükséges^ az erre való feltétlen készség, továbbá a minden tekintetben kipróbált képesség. Ha ezek a mai idők áltai kívánt mértékben megvannak," az 'eredmény a nehézségek dacára sem lehet kétséges. Egyébként az alábbiakban néhány jótanács kíséretében rámutatok azokra az irányelvekre, amiknek a kellő figyelembevétele a jövedelmezőség legalább is egyelőre részleges, majd pedig lassan teljes visszaállítása tekintetében a legjobb szolgálatokat teheti az érdekelteknek. Ugyanekkor megjegyezni kívánom, hogy amiket alább mondani fogok, nem en találtam ki, de nem i5 valami 'szobatudós, hanem a legnagyobb tapitóimester^ maga: & gyakorlati gazdasági élet. A jövedelmezőség fokozásánál az első 'szobái? mindenkor az legyen,, hogy a bevételeknek például 10 százalékkal való fokozásával egyike "iiieg ugyanannyival csökkentsük a kiadásokat is. Más szóval nem e'-ég csak a bevételeket fokozni, a kiadásokat pedig váltózatiamu hagyni, vagy megfordít—