Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-12 / 155. szám

Mrvidék. 1931. julius 12. zéseirői, a következő kérdést vetx fel Engels; „ ( »Vagy szerencsétlenség az, hogy, a nép Kaliforniát a mexikóiaktól — akik ugy sem tudtak vele mit} csinálni — elragadták? Hogy az{ energikus yankek az ottani arany-) bányák gyors kiaknázásával a forgalmi eszközöket gyarapítják, néhány év alatt a Csendes-tenger leg távolabbi partjait süriin benépesítik, kiterjedt kereskedelmet központosítanak, nagy városokat alapítanak, gőzhajó összeköttetéseket; teremtenek, Newyorktót Sanfranciskóig vasutat építenek és a világ kereskedelemnek harmadik történelmi irányát megszabják? Néhány spanyol "kaliforniai és, texasi függetlensége szenvedhetett, emiatt, az igazság és más morális alapelvek is sérelmet szenvedhettek, azonban mit jelent ez ilyen világtörténeti tényekkel szemben ?'< i Mindezekből jjedig az is kitűnik, hogy az oktalan feldarabolt területek újraegyesítéséért foiyq küzdelem tulajdonképpen nem is nacionalista, hanem szocialista kötelesség. I Az összeomlás szélén álló Európának az utolsó pillanatban nyújtotta segítő kezét Amerika — mondotta Bencs polgármester a képviselőtestölet közgyűlésén Nyíregyháza város képviselőtestületének tegnap délutáni közgyűlésén dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármester a belügyminisztérium részéről megtartott vizsgálattal kapcsolatban tett elnöki bejelentése során a

z elmúlt eseményekre is visszaemlékezett, a város lakosságának hazafias megnyilatkozását mély hódolattal és büszke örömmel köszöntötte és a yilág politika legújabb biztató jelenségeit is vázolta a következő hatalmas beszéd keretében: Tekintetes Képvi/gslö testületi Közgyűlés! Mély tisztelettel van szerencsém bejelenteni, hogy folyó évi április havában a m. kir. belügyminisz ter ur önagyméltósága vagyonfelügyeleti jogánál fogva, elrendelte Nyíregyháza város házipénztárának, számvevőségének és egész közigazgatási ügykezelésének vizsgálatát. Ugyanakkor elrendelte a Nyíregyházi Városi Üzemi Rt. cimén működő Részvénytársaság teljes felülvizsgálatát. A belügyminiszter és pénzügyminiszter urak ezen egy*üt tes vizsgálatot szakközegeikkel meg tartották, amely vizsgálatokon megjelent Thulics György miniszteri tanácsos, dr. Janda Károly miniszteri tanácsos, dr. vitéz ínecs György miniszteri titkár, dr. Qörögh Béla miniszteri számvevői tanácsos, dr. Hódy Sándor miniszteri számvizsgáló és Wasz't Károly p én z üg ym ini szte riu m i kön yv Szakér tő —• kiküldött vizsgálóbizottsági tagok. Ezen vizsgálat több mint 4 héten keresztül tartott s felölelte a város egész közigazgatási ügymene• tét, valamint az Üzemi Részvénytársaság összes ügyeit. , A vizsgálat eredményéről a mélyen tisztelt közgyűlést az arra egyedül illetékes tényezők fogják felvilágosítani és a további intézkedések megtételére az utasításokat megadni. Amidőn tehát ezt bejelentem a mélyen tisztelt képviselőtestületnek, kérem, hogy a miniszteri leiratot, illetőleg rendeletet méltóztassék teljes türelemmel bevárni. Annyit azonban már itt bejelenthetek, hogy a vizsgá'at befejezése után dr. Erdőhegyi Lajos főispán 'ur őméltóságának elnökletével záróértekezlet tartatott, amely (értekezleten a kiküldött illetékes fényezők az Üzemi Részvénytársaságnak részbeni leépítését és a személyzeti kiadások csökkentésének szükségességét állapították meg. Mindezen kérdésekre a miniszteri rendelet fog végső utasúásokat adni. Kérem ezen bejelentésemnek tudomásul vételét azzal, hogy méltózNE KÍSÉRLETEZZEK! A jó varrógép gyártása preciziósmunka! Ezért nem tud minden gyáe varrógépet előállítani! 5inger varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapjárt, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! EZÉRT ISMÉTELJÜK: SINGER VARROGEPEK világhírűek! üing.ex'varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. tassék utasítani, miszerint a záróértekezlet eredményét szóbelileg közöljem az Üzemi Részvénytársaság Igaazgatóságávaf, hogy az ott' kialakult elvek alapján még a miniszteri leirat megérkezése előtt a Részvénytársaság Igazgatósága a megfelelő intézkedéseket tegye meg. áz Óceán másik partján egy derengő csillag tönt fe! örömmel kell bejelentenem a mélyért tisztelt közgyűlésnek, hogy abban a rettenetes nagy világégésfben, amely a világháború után közgazdaságilag Európa, de talán mondhatnám az egész világ népeire reászakadt, talán a legsúlyosabb időkben, sőt elfogulatlanul mondhatjuk és megállapíthatjuk, hogy az összeomlás előtt az utolsó 12-ik órában egy derengő csülag tünt fel a tőlünk távol fekvő Óceán másik partján. Azt a rettenetes világváltságot, amely ugy az egyes egyéneket, de minden köztestületet és minden közintézményt egyaránt sújtott, a tőlünk távol fekvő Amerika államai is megérezték. Nem lehet elbírálni, vájjon ezen időkben kik szenvedtek többet, a világháború győztesei, avagy legyőzöttei. Egy tény és való, hogy minden ember szeme előtt kétségtelen ott lebegett Európának és az egész világnak teljes katasztrófája. A történelemnek megismétlődése félelmetes, gigantikus nagysággal rajzolódott le lelki szemeink előtt. A római világbirodalomnak összeomlása s a történelem színpadáról való letűnése jutott eszünkbe s talán Európának és a világunknak hasonló eltűnését láttuk. Az utolsó pillanatban nyújtotta segitö kezét Amerika, amidőn aninak elnöke Hoover, éles szemeivel látta a rövid idő alatt feltartózhatatlanul bekövetkezendő világkatasztrófát s hatalmas szavával s az amerikai államok erejének támogatásával sietett Európának s vele együtt az egész civilizált világ megmentésére. Az első lépés megtörtént! A remény ismét a lelkekbe szállt! s most már türelemmel várjuk, hogy az első lépésből kifolyó eredmények lassan-lassan éreztessék hatásukat a világ közgazdasági piacin. elvonult, éjjel pedig vad portyázásokkai zavarták, csipkedték az eflent, mint egykor Rákóczi kurucai. A szerencsétlenül végződő, — 1809. évi julius 6-1 wagrami csata után történt, hogy Károly főherceg, az asperni győző, fényes vezérkarával odavágtatott az ezrede élén lovagoló Simonyihoz és németül ezt mondta neki: — Ezredes ur, adja be azonnat kérvényét a Mária Terczia-Iovagrend kancellárjához és kérje legmagasabb katonai kitüntetést a legfőbb hadúrtóí. L Simonyi kardjával megadja a szabályszerű tisztelgést és jelenti, hogy a rend nagykeresztjének már öt éve birtokosa. Mire a főherceg melegen gratulált fényes haditettéhez és kezet szorított vele. A hires wagrajiU csatát több évi béke követte és Simonyi' 1809 szeptember havában Pesten vonult át Debrecenbe a csaták tüzében meg tizedelt Gréven-huszárezreddei. A hős ezredes és ezredének bevonulása az egykorú krónikások szerint valóságos diadalmenet volt. Pest város határában a magyar nemesi fölkelők tábori zenekara fogadta őt, amefynek vezetője Bihari János (a »magyar Orpheus«) több harci nótát szerzett Simonyi óbester dicsőítésére, amelyek az 1848—49-1 szabadságharcban a magyar huszárság, lovas-, fuvószenekarainak közkedvelt nótái voltak égészen az 1866-1 szerencsét; len königgrátzi csatáig, amikor az-' tán Albrecht főherceg feloszlatta a lovasság katonai zenekarát. Híres szerzeménye voft Biharinak " »SiImonyi óbester huszárjai éIfogytak« c. nótája, célozva arra, hogy a vitéz huszárok közül a véres wagrami csatában bizony sokan a fűbe haraptak. Ez a nóta valóságos har ci" riadó volt. Bihari bandájának három kitűnő vadászkürtöse fújta a harsonát, közbe sarkantyupengetés hallatszott s a villámként fel szöktető hegedüfutamok hiven jellemezték a világ első lovasságául elismert magyar huszárok jeles kardforgatását. Bihari és zenekara oly hévvel játszotta ezt a (nótát, hogy a "Gréven-huszárok tisztelet ére rendezett táncon a, tisztek inkább Biharit hahgaták s Tetették táncközben a táncosnőjüket. A 4-es huszárezred 1815-ben Debrecenbe került állomásra; itt azzai töltötte eí a hosszú béke éveit Simonyi ezredes, hogy a wagrami csatát többször eljátszatta ezredével. Közben 1829-ben egy főhercegi szeimíe után feljelentés következtében Simonyi óbester vizsgálati fogságba került, az aradi vár akkori parancsnoka, Haugvitz vezérőrnagy eleinte mint tiszti foglyot külön zárkába csukatta. Si- | monyi feleségének és Károly főhercegnek a közbenjárására később különálló lakást kapott Simonyi a várparancsnok épülete mellett és megengedték neki, hogy saját uradalmából élelmezze magát, amikor is hetenként szekér $zámra hozatta be az elemózsiát. Simonyi ebben a helyzetében sem tagadta meg önérzetét és eredeti katonás természetét. Az asztalnál folytonosan ő, a várfogságra itélt rab, vezette a társalgást és midőn a francia háborúk nagy ese Iményeirői 'beszélt, az osztrák tábornokok ügyetlenkedéseit magyaros őszinteséggel, sőt gyakran erős kifakadással bírálgatta. A várparancsnokkal sokat évődött. Szikta a békét. Sokszor mondta, hogy ha csak egy kis háború törne ki, mindjárt vége lenne az ő rabságának. Ti itt maradnátok ebben á patkányfészekben, fogdosnátok a legyeket, én meg a huszárjaim élén verném az ellenséget. Mikor meg keserű hangulatban volt, arról panaszkodott, hogy ha ő nemi Simonyi volna, haneimi valami »ErgerBerger«, már rég a tábornokok között is az első sorban állana. Bár az ilyen évődések mindennaposak voltak, de azért nagy tiszteletet Hiusítottak iránta. A világhírű hősnek igen értékes erekfyetárgyait lehetett látni a világháború előtt a Nemzeti Muzeum régiségtárában, ahol ezen látogatásomkor méfyen meghatva vettem kezembe Simonyi óbester-" nek pompás damaszkuszi kardját, imelyet Lyonban Angereau francia tábornagytól zsákmányolt. Ott vannak még az óbester hatafmas inagy lovassági "pisztolyai, csákójának kócsagforgója és a hires ezredesi píros nagybugyelláris, amefy feltartotta a négy deka nehéz golyót, imelyet egy francia gránátos az 1813. évi lipcsei nagy csatában egész közelről rálőtt. Kár, hogy a Nemzeti Muzeurn igazgatósága a muzeum átépítése kniatt raktárba tétette ezeket az ereklyéket és ezidén nem találtuk ott az újra megnyitott régiségtár ereklyéi között. Nagykálíói szülőházáról a régi emléktáblát a Bach korszakban eltávolították; ez a díszes nagy emléktábla az egykori Simonyi-lakóház konyhapadozatába van befalazva, mint ezt a nagykállóiak érdemes református esperese, Görömbey Péter tiszteletes ur 1927-ben megállapította. Ez uton hívjuk fel" Szabolcs várImegye alispánjának figyelmét a legvitézebb huszár szüfetési házának szomorú sorsára, hogy az 1832 augusztus 22-i halálának századik évfordulóján visszakerüljön szülőházára az elásott emléktábla. IM I'; i - I