Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-21 / 238. szám

1931. október 21. jMlrfKYiDásc:. Az adósvédelmi rendelet A Hivatalos Lap október hó 17-1 száma közli a kormány 5610—19311 számú rendeletet egyes hitelügyi; kérdések szabályozása tárgyában. E szürke cim alatt messzemenő adósvéde em húzódik meg, vnely egyfelől az elviselhetetlen kamat­drágaságnak szab határt, másfelől pedig a végrehajtási eljárás során lényeges könnyítéseket biz'tosit az adósoknak. A rendelet főbb tartal­mai a következőkben ismertetjük: A KAMATMAXIMUM MEGÁLLAPÍTÁSA A rendeict megállapítja, hogy milyen nagyságú kamatot lehet bi­rói uton érvényesíteni. E tekintet­ben különbség teendő az októbert 17-c előtt már lejárt, de eddig a napig ínég fennádó kamiaíköveteíé­seft és azon kamatok között, nime­tyek október 17-ike után járnak íe. A már lejárt régi kamatok fejében október 17-ike után buói uton csak a tőkének évi nyolc százalé­kos kamatát lehet érvényesíteni, ellenben az október 17-ike után le­járó kamatkövetelésből, a bíróság: csak a tőkériek évi 12 százalékút ítélheti meg. (Amennyiben az adós késedelmi kaimat helyett az 1923. évi XXXIX. tc.rben foglalt ren­delkezések szerint kártérítéssel tar­tozik, ugy e kártérítés fejében is csak a tőkének 12 százaléka ér­vényesíthető bírói uton.) Az októ­ber 17-ike előtt kamat fejében nyolc százaléknál nagyobb kifize­tett összeget az adós sem vissza nem követelheti, sem a tőketör­lesztésbe be nem tudhatja. Ellen­ben a tőketörlesztésbe tudhatja be azt az összeget, amit kamat, vagy kártérítés címén 12 százalékon fe­lül teljesített^ Ha pedig tőket/irto­zás már nem á l fenn, ugy a 12 százaiékon felül fizetett kamatot az adós visszakövetelheti. Ha a közgazdasági és pénzügyi viszonyok a kainat-imaximum meg. változtatását teszik szükségessé, ugy a birói uton érvényesíthető legmagasabb kamiatmértéket a rendé'ei áltai megalkotott Orszá­gos Hite'ügy 1 Tanács határozza meg esetrői-esetre, és ettől fogva ez az uj kamat-imüximum iesz irány adó. Ugyancsak az Országos Hi­tel ügyi u"tan'í/s megállapíthatja a, pénzintézeteknél elhelyezett beté­tek kamatlábát is. A megállapított ka|mat-maxi­mumná' magasabb kamatkövetelés fizetésére a~biróság nem kötelez­het. Az ilyen magasabb kaimat be j hajtása, vagy biztosítása végett semmiféle biztosítást vagy végre­hajtást el nem rendelhet és nem foganatosíthat. A magasabb kamat követelés biztosítására jelzálog-be­kebelezést., vagy előjegyzését sem rendelheti ef. Ha pedig magasabb kamatra van ynár jelzálog bekebe­lezve, ugy ez a zálogjegy csak a megállapított kamat-maximum ha­láráig érvényes. Ha kölcsönszer­ződésben a kö'csönvevők a tény­leg felvett összegnél nagyobb ösz­szeg visszafizetésére kötelezte is magát, a bíróságnak csak a való­ban felvett tőkeösszeget állapít­ja meg és a maximális ka mh tolt ezen tőke után számítja. Igen fontos rendelkezés az, hogy a nyolc, illetve 12 százalékos ka­matmaximumban már mindenféle mellékjárulék is ^'kötbér, jutalék, folyószámlaköltség és bármely egyéb meiéktartozás) benne fog­laltatik. Amikor az adós fizet, ugy a hitelnyújtással üzletszerűen fog­lalkozó hitelezők (pénzintézet, ban­kár), az adósnak köteles írásbeli elszámolást adni. Hit a pénzintézet a maximáás ka mai tekintetében megállapított kor látozásokat ismételten megszegi, ugy az Országos Hitelügyi Ta­nács elrendelheti, hogy a pénz­intézeti Központ a pénzintézet ügy­vitelét és ügykezelését kiküldött utján vegye megfigyelés i alá. Ha a Pénzjntézeti Központ azt ^'lapít­ja meg, hogy a pénzintézet műkö­dése fenn nem tartható, ugy az Országos Hitelügyi Tanács elren­delheti a pénzintézet kényszerfet­számo'ását. ha csak az illető pénz­intézet más pénzintézettel való egyesülését nem határozza el. 'Ez­zei a rendelettel eléri azt,, hogy nem életképes pénzintézetek meg­szűnjenek és hogy a pénzintézetek nagy száma, amely egyik oka a maj . kamat drágaságnak, egyesülés utján csökkenjen. I Kihágást követ el és két hó­napig terjedhető elzárással bűn-, tettetik az az üzletszerű hitelező, aki a maximális kamatnál na­gyobb kamatot fogad el, vagy akt az adósnak fizetés esetén Írásbeli elszámolást nem ad. A kamata maximlumra vonatkozó szabályok bejegyzett kereskedőknek kölcsö­nös kereskedelmi üzleteikből ere­dő követeléseire nem terjed ki. Mint ezekbői látjuk, a nyolc, il­letve a ja százalékos legmaga­sabb kamat megdönt minden, ezt a kamatmértéket meghaladó szer­ződéses megállapodást, valajmmt magasabb kamatra bekebe'ezett zá­logjogot, bíróilag megítélt maga;­Sablj kamatot és ilyen magasabb kamat behajtására vezetett vég­rehajtási zá'ogjogot. ÁRVERÉSEK ÉS ZÁRLAT EL­HALASZTÁSA A rendelet szerint .az. önhibáján kivül fizetésképtelen helyzetbe ke­rült ga,zda kérelmére a biróság az árverés, valamint az ingatlan ha­szonvételére vezetett zárlat elren­üe'ését, vagy foganatosítását elha­lasztja. Az ilyen halasztást kérhe­tik: : 1. azok a gazdák, akik a föfd­tehe rendezési eljárás megindítását kére mezték, 2. áz olyan földbirto­kosok, akik fö'dbirtokának katasz­teri tiszta jövedelme ezer koronát meg nemi ha ad, és végül 3. azok, akiknek a földbirtok fő jövedelmi forrásuk. Azonban ezek is csak az esetben kaphatnak a biróságtló az árverésre vagy zárlatra halasz­tást, ha hitelt érdemlően kiimu­tatják, hogy valami elemi csapás folytán beállott rossz termés, vagy; az állatok elhullása, vagy egyéb önhibáján kiviil gazdaságát ért sujyos károsodás miatt jutott ab­Ip-i a helyzetbe, hogy kötelezettsé­gének egyelőre nem tud eleget tenni. Az ilyen halasztásnak tehát nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy valamely hasonló okbó' állott lé­gyen be a gazda fizetésképtelen­sége. Hogy a ha'asztás mennyi idő rj szói, azt a bíróság belátása Szerint állapítja meg, nem terjed­het azonban tovább, nunt legfel­jebb 1932. október 31-ig. Ha a, biróság helyt ad a halasztási kéj relemnek, ugy a kitűzött határidő lejárta előtt a végrehajtás az ingó­ságok lefoglalásán, ingatlanok te­kintetében a végrehajtási jelzálog­jog bekebelezésén t ui nem terjed­het. Általában véve az inga^lanvégre­ijajtásí árverésen eladni nem lehet ha az elért árverési vételár a vég­rehajtó követelését megelőző rang­sorban kielégítendő terheket telje­sen fedezi. (Ez az úgynevezett fe­dezeti eiv t amely a rendelettk! imiost már általánossá válik az ingatlana árverésekre nézve. A biróság megál­lapítja a legkisebb vétclárössze-­get és ezt beveszik az árverési hir­detménybe is. Ingóságokat 1932. évi októbei hó 3 í-ik napjáig a kikiáltási ár kétharmad részénéi alacsonyabb áron árverésen nem lehet eladni. Ez a mostanában szokásos elkó­tyavetyélést fogja megakadályoz­ni. Ezenkívül az olyan ingóság ár­verésében, amelynek kikiáltására ezer pengőt mégha ad, csak az vehet részt, aki az ingóság kikiál­tási árának egytized rés zét bánat­pénzül leteszi. Ez biztosítja azt, hogy áz árveréseken komoly vevők vegyenek részt. A rendelet gondoskodik mind­ezeken kivül arról is, hogy a vég­rehajtást Szenvedő adóst ne lehes­sen felesleges módon túlságosan nagy végrehajtási költségekkel ter­helni. E célból felülfoglalásnáC, avagy biztosítási végrehajtás után égitési végrehajtás után kielél gi é i végrehajtás foganatosításánál körü'irja, hogy mily esetben ter­he-'hető meg az adós az jlyen gyakran felesleges \><^grehajtások költségeivel. Mindezen ismételt vég rehajtások foganatosítása alkal­masai a helyszínére való kiszállá* mellőzendő, nehogy ezzei is az adósnak fe'esleges költséget okoz­zanak. Az adósvédeimi rendelet szeren­csésen megoldja azt a nehéz fel­adatot, hogy moratórium nélkül a* önhibáján kivüi bajbajutott adóst lélekzethez juttassa. Az adósvéde­lemnek ezzei a mértékévé, a hite­lezőt követelésének érvényesítés^ ben és behajtásában nem gátolja, .amennyiben csak a legszüksége­sebb és legméltányosabb esetekben ir elő nénit várakozást. A kajgjat.-\ maximum megállapítása pedig a mai súlyos gazdasági' helyzetben okvetlenül szükséges és indokolt, de gondoskodás történt arról-} hogy a kamathatárok rugaimiasan a mindenkoii pénzügyi és .gazdasá­gi helyzethez simuljanak. Dr. Bencs Kálmán polgármester kérelme a jótékony egyletekhez Dr. Bencs Kálmán kir. kormány­főtanácsos, polgármester az inség' akcióban való részvétel ügyében körlevelet intézett a jó ékmy nő­egyletek vezetőihez. A körlevélben a polgármester a következőket irja: ..- A gazdasági válság okozta nagy munka hiány a/ önhibájukon kivüh munkanélküliek s.'ámát annyira megnövelte. hogy a bekövetkező té­li hónapokban a mult évben se­gélyezetteknek sokszorosáról ke": a köznek gondoskodni. A váios pénzügyi helyzete — ép­pen a gazdasági válság miatt, —• olyan nehéz, hogy az ujabb terhek vál'.a'ásának elkerülésére mindent m g kell tenni, mégis mu."hatatlanul szükségesnek tartja azt, hogy a teljesítő képesség végső határáig is elmen ően, a legnagyobb á'dozntok árán segitségér • sics-en azoknak a/, embertársainak, kiknek a bekövet­kező tét idején sem élelmiszerük, sem fűtőanyaguk biztosítva nincs. Tudatában vagyunk annak, hogy a város egyetlen polgárát sem ki­mélte meg a gazdasági válság és a napi élet terheit már-már alig tudják elviselni és hogy a város társadalmának egyetlen rétege sincs oKan kiváltságosán jó hely­zetben, hogy a tőlük elvont javak­bó' a nincsteleneket segélyezni tud nánk és éppen ezért, midőn a kép­viselőtestület a z ínségesek és elag­gottak segélyezésének kérdésével fogalkozott, egyedül helyesnek azt VAROSI MOZGÓ Ma, kedden 5, 7 és 9 órakor Charles Rogers és Nancy Caroll legkitűnőbb hangos operettfllmje Ha a nő akar... Kacagtató bonyodalmak, tánc, zene, ének 10 felvonásban. Hangos kisórő műsor. A színház fűtve. tartotta, ha a segélyezésre szorulók tömegének ellátására szükséges ösz­fczeget a város minden polgára egy­másért, egyformán válla.va viseli. A képviselőtestület elhatározta — és a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége legutóbbi ülésén igaz meg­értéssel a kérdés nagy jelentősé­gét fefösmerte és azt mindenben magáévá t:tte — hogy az 1931­32. év telén a segélyezések ügyét központi irányítás mellett ha;tjuk végre. Ezen központi irányításra mind a <-áros képviselőtestülete, mind a TESZ választmánya a városi közigazgatást ta'áJta alkalmasnak. A képviselőtestület nevében kére­lemmel fordulok Nyíregyháza város jótékonysági egyesületeinek veze tőségéhez és kérem őket, hogy ezen nemes emberi aráti munkánkban — mivel tudjuk, hogy a nagy gyakor­lattal rende'kező és a kérdést teljes egészében ismerő lélkiistnerete* munkálkodásukat nélkü-özni nem tudjuk, — jöjjenek segítségünkre. Kérem a Jótékony Egyesületek vezetőségét, hogy a következő téien jótékonyeélu táncmulat­ság, színielőadás, bazár és Ha­sonló u város közönségének anyagi áldozatát igényi 6 ös§ze­jöve teleik rendezését mel'őzzék. Kérem a játékonysági egyesüle­tek vezetőit, hbgy vállalják el tag­jaik utján a város által kibocsátott jótékonysági jegyek árusítását, minthogy az ebben befolyó jöve­delem utján akarjuk előteremtem az akció fenntartásához szüksége® anyagiak nagy részét. Felkérem a Jótékonysági Egye­sületek vezetőit, hogy vegyenek /részt a jótékonysági munkánkba. Ezért kérem megbízottjukat és tagjaik sorából azokat, akik az ügy iránt érdeklődnek, minden hét keddjén d. u. 4 és 6 óra között a Városháza 7. sz. szobájában tartan­dó jótékonysági órákra küldjék él. Ezeken az órákon a szükséges in­tézkedéseket megbeszéljük és a z el' végzendő munkát az egyesületek kö­zött kiosztjuk.' Ismerem városunk jótékonyságit

Next

/
Thumbnails
Contents