Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-10-18 / 236. szám
1931. október 13. JSTVÍKYID£KL inert a vezetés, irányítás, tanitás lelki szava otthonról "többet ér minden iskolai tanításnál, minden különösebb magolásnál. Köméit sék legalább azzal m<jg a tanár munkáját, akinek vállaira a ima szomorú ideje még nehezebb, nagyobb súlyokat ís ró a társadalom ! ! érdekében. N£ gondolják azt, ' ha kifizették a tandijat, ha elküld- { ; ték a gyermeket az iskolába, szii- ; lői kötelességüknek eleget tettek, j ! Nem, csak akkor tesznek eleget, I ha foglalkoznak vele, irányújik, | ha lelkileg előkészítik a holnapra, a jövőre, ha kötelességüket belső indítékokkal'is vafróa váltják. Nehéz sor, de édes a gyümölcse, a boldog élet, a kötelesség 100 százalékos teljesítésének édes tudata. "" (Folyt, köv.)" November 15-ig mindenki megválthatja jótékonysági jegyét a volt Bartscb-féle üzlethelyiségben á jótékonysági jegy egy évre mentesít mindenféle jótékonysági adományozás aló! — áz inségügyl nagybizottság ülése Tegnap délután 3 óiykor a város inségügyi nagybizottsága a városháza tanácstermében ülést tartott, amelyen dr. Bencs Kálfcnián kir. kormányfőtanicsos, polgármester elnökölt. A bizottság ülésén dr. Polinszky Pál kultutftanácsnok beszámolt az mségakció előkészületeiről A Stefánia védőnői felkeresték az elmúlt évben segélyezettek otthonát és 1174 környezettanulmányról számoltak be, A mu't évben segélyezettek közül még 147 helyen kelt környezettanulmány.. készítem es még 400 újonnan jelentkezett Ínséges otthona is felkeresésre vár. Bemutatta a kuiturtanácsnok a kartotéklapokat, amelyek közül a vörös szinüek a tehetetlen aggokat és munkaképtelen betegeket, a sárga szipüek az ínséges munkanélkülieket tüntetik fel. A kartoték rendszer me'Iett kitűnően áttekinthetők a legrövidebb idő alatt az inségreszoru'ók adatai. A Vadászféle házban és a Misszió konyháján megtörténtek a szükséges átalakítások, ugy, hogy az ínségesek ellátására szükséges konyha rövidesen készen áll. \ NOVEMBER 15T-IG VALTSA Kí MINDENKI JÓTÉKONYSÁGI JEQYÉT I Bemutatta dr Polinszky Pál a" Jóba-nyomdában készült szines jóés tartózkodás, felfegyverkezetté ség állandóan érzett a szavai ^nögött. Egyszer csak igy szói hozpá a kjs Tőrösné: s — Mondja, Reszegey, mit csinál maga akkor, amikor nincs a muzeumban vagy a kaszinóban, mert csak erről a két helyről tudom,. hogy odajár. Még vízitelm sem volt. 1 Ilonka felfohászkodott: Uram segits, most, vagy soha! Csendesen beleszólt, mielőtt Reszegey válaszolhatott volna. — Bizonyára irogat. Tessék mondani, igazgató ur, az Emberi értékek mikor ér második kiadást?, Reszegey ugy nézett a kis lányra, mint egy látományra. Amit mondott s ahogyan mondta olyan kedvesnek tetszett neki. A hangja, mint a muzsikaszó, a fülén kereszftüi a szivéhez ért és kopogtatott..: Bebocsátották. — Iger), azaz, hogy most ren-« dezem épen sajtó alá. Talán méltóztatott, .. De Ilonka már nem figyelt reája, mert a járásbirónak magyarán aott. — Még nem olvastam ef az •gészet. Olyan éidekes, ahogy kezdi a bevezetésben. Kant, Schoppenhauer s a többi filozófus urak •lőtte teljesen ismeretlenek. Nem. otvasta őicet. Szerinte nem is filozófiai mü lesz belőle, csak egy a>nulmánytöredék ar örök emberi értékekről. S mégis olyan bölcse- | tékonysági jegyeket is, amelyekből 20.000 darab áll a bizottság rendelkezésére. Aki egy ilyen jótékonysági jegyet tehetségéhez képest felajánlott összeggel" megvált, az nem köte'es semmiféle más jótékonysági akcióban részt venni, ugy, hogy a jegy megváltásává! mintegy mentesiti magát egy esztendőre a további adakozás kötelezettsége alól. Papp Lajosné javaslatára a bizottság elhatározta, hogy noyember 15-ig módot ad a város lakosságának arra ,hogy személyesen kiválthassa a jótékonysági lapot. A voft Bartsch-féle üzletben állandóan két nőegylet! tag árusítja a jegyeket. Aki november 15-ig nem váltja ki jegyét, azt lakásán fogják a nőegyletek küldöttei felkeresni a jótékonysági jegy megváltása céljából. Mindenki tehetségéhez képest áldoz s aki csak filléreket ad, mert ez is megérezhetően nagy áldozat tőle, az filléreket ad, de bizonyos, hogy a jótékonysági' jegy fejében olyan adományok folynak az inségakció pénztárába, ^.meiy adományok megfelelnek a mindenkitől elvárható áidozathoza^af erkölcsi mértékének ebben a súlyos időben. AZ INSÉGADÓ NEM MEA'TEl SÍT A JÓTÉKONYSÁGI JEGY MEGVALTASA ALÓL Az állami jótékonysági akció során inségadót vetettek ki a polgárságra. Ez az adó nem áll imajd a városi insSgakció rendelkezésire. Az egész országban nagyszabású segélynyújtás indul meg és erre keh az az összeg, amely, az> inségadóbóí befolyik. Nyíregyházai város inségak( lójának is j ut valami az adóösszegből, de ez nagyon csekély azokhoz a nagy felada-) tokhoz képest, amelyek a városi inségafccióra várnak. Azért Senki-; sem hivatkozhat arra, hogy ímegaaóztatták már. A jótékonysági jegy kiváltására a helyi segélyezési; céljából minden polgártól áldozatot kiván. A jótékonysági jegy megváltása voltaképpen a poH gárság védelmét biztosítja a to-i vábbi adakozásra szó'itással szem-i ben, tehát előnyös, ha a jegyet megszerzi jmandenki. Sokan természetbeni adománnyal váltották imieg a jótékonysági jegyet. Igy pl. Dessewffy Emii gróf mintegy. 3.000 pengő értékű terménnyel járult hozzá a hefyi' akcióhoz, Liptay Jenő kir. gazdasági főtanácsos pedig 500 pengővel váltotta meg jótékonysági jegyét. A NYIRVIDÉK KÖZÖLNI FOGJA A JöTÉKONYSAGi JEGYET MEGVÁLTÓK NEVÉT A jótékonysági jegyet megváltókról nyilvános elszámolás készül és a nagybizottság kérésére a Standard 2+1 CSÖVES HÁLÓZATI RÁDIÓ Standard 2a gyári lerakat Katz Miksa iylregyltóza Takarékpalota. Telefon 3-95. 5495-? Nyírvidék vállalkozott arra, hogy esetenként közölni" fogja ki mennyi vei váltotta meg jótékonysági je" gyét. A jótékonysági' jegyet ming cienki meg kell, hogy őrizze, mert további adakozástól Vagy jegymegváltástól ennek a jegynek felmutatása mentesít. ÉJJELI! MENEDÉKHELY ÉS IPAROSSZALLÓ NYEREGYHAZAN A nagybizottság behatóan fogIetí aoigok vannak benne, amiket végkép nem értek. De ha mélységeit és magasságait netn is tudom követni, mindig érzem a szépségük ket és a nagyszerűségüket. ; ^ Ezt nem neki mondták, de a tü'e mohón itta a csende^, szerény beszédnek minden szavát. Aszomszédnői, különösen Lidi, megsejItettek va'Bmit mert békében hagy ták., ' ' , Átszólt az asztalon : — Boldog volnék, ha alkalmat adna, hogy 1 j megmagyarázzam azt, amit esetleg j nem ért benne. Ugy látom, nem volna nehéz munkám. — De én félék, hQgy igen.jÉSi hamar megunná, szólt Ilonka egyszerűen és felállt, hogy a feketeJ kávét körülhprdja. Az igazgató ur megbabonázva követte minden mozdulatát. — Itt a vőlegényed, Lidikém, eredj csak efébe, szólt Honka, mikor Reszegeynek adta át a csészét. Addig leülök a helyedre éá iparkodom pótolni'a te figyelmességedet. — Vőlegénye, hát Lidikének vőlegénye vin? — Hát ez miért volna olyan' nagy csoda ? Erre mifelénk férjhez szpktak menni a leányok, — mondta jókedvűen Iionka. A másik szpmszédja már féléves aszszony. Az ott az ura, aki Sándor bácsi balján üi és olyan sokat néz errefelé. Reszfgey könnyebbülten j sóhajtott feí és boldogan tfzvrta i magába a feketekávé fűszeres illatát. No, itt ugy látszik, nincs' olyan férjvadászat, mint Simonváron. Le hát a paiz'sokkai é-^ a vértekkel I : — Igazán nem tudnám megmon-< dani, miért csodálkoztam annyira. Talán, hogy olyan nagyon fiatalok és már... j — Izag. Lidike egy évvel fiata-, labb, mint én. Elhallgattak. / A hangulat igen emelkedett volt< Már szivaroztak az urak. A polgármester megint elmondta az ői siágerviccét, amit csak akkor szokott, amikor nagyon meg van a, helyzettel elégedve. Dehát a pesti ur meg Reszegey még nem 1 hallották. Atz a címe; Amikora hadi-t özvegy meg a muszka fogoly keresztrejtvényt fejtettek. Még Re-' szegey is nagyot kacagott rajta. / A telihold, meg a villanylám-i j>a érdekesen világították meg a köröskörül soiakozó estikék szép piros virágait. Reszegey valami öntudatlan boldogsággal nézett körű'. Annyi minden van a világon, ami szép és ami nincs a muzeumban. Ni, ott az a kis törpe a nagy szakállával, puttonnyal a hátán a kék petúniák között olyaürt érdekes a nyári éjek csodálatosan méiyitő perspektívájában. A társaság is, a szomszécínői "is olyan kedvesek. Nem is tudja máért, idegenkedett eleinte tőlük. S legrégiii ez a kedres ; intelligens kis-, lány, afcit « valósággal* f«Ifed«-i zett. Melegnézésü, bania szemei-; vei, csendes megnyugtató hangjával. £s mennyire érdeklődik a. könyve iránt^ még a bevezetést is elolvasta. Micsoda megértő barát, lehet az ilyen lélek egy életen átj, A játszi esti szél felkapta Ilonka vállán az egyik muszlin szála-, got és a férfi kezére terítettedet hunyta szemét a simogató érintésre és a szive nem ott vert,ahoi rendesen szokotc. Sajnálta mikor a szél visszavitte a rendes helyére:— De kedves volt, moitmogta magában. — Mi volt a kedves? kérdezte a leány. i — Hogy, ugy érdeklődik a könyi vem iránt. Ritkaság az, különösen a nőkné^ hogy tudományosabb munkát élvezettel olvassanak. — Én mindig egy lycsit öregj voltam, vallotta ba Ilonka és el-i pirult, mert felfogta Tílka nénti nek egy elismerő tekintetét. No tartson szerénytelennek, de elmondotmi, hogy engem otthon Daudet Nábobjának a nagymaimájához hasonlítottak mindig. — Igen, igen, kapott rajta ^ férfi. Ott ülnek az állólámpa fényévei megvilágítva az asatai körül az egész dolgozó család és közöttük a drága nagymama, ö a leg^ jobb, legbájosabb féány a világon. — No, képzelem: mennyire elitéi engem, hogy ilyen szép hasonlatba cseppentettem magamat bele. D« regafóbb en igaz, hogy mi ia