Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-08 / 227. szám

1931. október S. .KVírvidík. Mindenki közmunkát sürgetett Irta: Schandí Károly dr. nyűg. földmivelésügyi országgyűlési képviselő. államtitkár, Divattá fett felhánytorgatni azokat a nagy kiadásokat, főleg beruházásokat, amelyeket a magyar állami a szanálási idő után pár esztendőn keresztül 'tett. A magyar áílam minden oldalról' úgyszólván ellenállhatatlan követeléssel talál

J kozott, még pedig nemcsak a jobboldalon, banem a baloldalon és a szélsőbaloldalon is, hogy a közmunkákat meg keíi inditam, hogy a magángazdasági élet mozdulatlanságát meg 'keli törni, meg kell változtatni, az életet meg keli indítani. Erős állami, várpsi és községi "beruházásokat sürgettek. Azt mondották, hogy az állam járjon elől a beruházásokkai és közmunkákkal. És akkor úgyszólván senki sem volt a parlamentben, aki felállt volna és azt mondotta volna, hogy tiltakozik a küzmunkák és beruházások" ellen. Nem is lehetett," mert minket erős humánus és szociális érzés vezetett. Amikor azt látjuk, hogy a munkások ezrei munka nélkül állanak, amikor a forradalmak, az azutáni infláció és különböző zavarok következtében az ipar és a magángazdaság mozdulatlan volt és az emberek ezreinek munkanélkülisége hatott ránk, akkor természetesen senki sem volt, aki azt imlonciot'ta volna, hogy nem szabad állami beruházásokat kölcsönből, vagy bármibői eszközölni, a munkanélküliség enyhítésére. Megtehette ezt olyan hatalmas állafal, mint az Amerikai "Egyesült Áhá mok, aimielynek elnöke, Hoover azt mondotta, hogy a munkanélküliek ellátása nem az állaim' feladata, hanem a magángazdaságé. Megtehette ezt Snowden is, az angol pénzügyminiszter, aki azt mondotta, hogy: a munkanélküliség enyhítésére nem vagyok hajlandó kölcsönt felvenni. De egy ezeréves ország, amely annyi szenvedésen ment keresztül, és amelyet egy pár esztendővel ezélőtt forradalmak kínozták meg, a maga szociális és humánus érzésével kénytelen volt azt mondani, "hog^: igen, még áldozatok árán is olyan közmunkák végzéséhez, amelyek, talán, egyébként, nem lettek volna szükségesek, pártkülönbség nélkül azért járulunk hozzá, hogy a magyar munkások és iparosok ezreinek raunIcát adjunk. Könnyű ma kifogásolni egyes modern létesítmények vagy középületek emelését, de én azt mondom!, budapesti közmunkával m'inden munkanélkülit kielégíteni nem lehet, mert az országf; ban! is vo'takln unkánélkü'iek, nemicsak Budapesten, és amit pl. Miskolc környékén, vagy a Balaton körül végzett a földmivelésügyi kormány, az is segített a munkanélküliségen, mert igenis, ott is voltak kőmüvesmtinkások, építőiparosok, akik várták a munkát. És ha talán még várhattunk volna is ezekkei az építkezésekkel egy ideig, igenis, meg kellett azokat kezdeni azért, mert a munkások megélhetése kívánta, hogy ezek be belemenjünk. A közmunkák megindításának kö-< vetélése oly elementáris erővel és oly ellenállhatatlanul tört ki a Házból és a közvéleményből is,hogy akármilyen kormány iilt volna helyén, egyik sem tudott volna es' é>ől elzárkózni és jói" tette a kormány, hogy nem zárkózott pl "ez elől, mert egészen bizonyos, hogy ha a közmunkákat imeg nem indítja, ha a beruházások meg nejnj történnek, sokkal súlyosabb helyzetbe került volna az ország és kérdés, vájjon az ország a maga gazdasági függetlenségét meg tudta volna-e őrizni. I Meg keli azt is álfapitam, hogy éppen a szociáldemokrata párt követelte a lakásépítést, azután a közmunkák megindítását, most azután, amikor már ezek a beruházások megtörténtek, akkor az indító okokat a képviselő urak elfelejtik. Ellelejtik, hogy — nagyon helyesen — ők is kívánták ezeknek a, közmunkáknak megindítását és műiden felelősséget az eredményekért, a nehézségekért, a költségekért egyszerűen ráhárítanak a kormányra és a kormánypártra. —• Avagy, ki tiltakozott a mult esztendőben az ellen, hogy a kormány i2 millió pengőt fordított uisegmunkák céljából beruházásokra? Legyen elég erkölcsi bátorságunk vállalni a felelősséget ezekért a dolgokért, vállalni a felelősséget azért, hogy a magyar kisemberek ezreit segítettük talpraálfanil 1 Megfigyeltem a képviselőházban, a költségvetési vitákat az jdén is, a mu't esztendőben is. Úgyszólván minden képviselő hangoztatta á takarékosságot, a kiadások csökkentését, de mindenkinek volt valami különleges kívánsága is, és ha ezeket a különleges kívánságokat pénz értékben összeadjuk, — ez kiséríetkép meg is történt, — akkor éppen a duplájára kellett volna emelnünk a magyar állam költség" vetését, hogy mindeme kívánságokat a kormány teljesíthesse! á tisztviselők tömegesen lépnek ki az egyesületekből A kilépések oka: a tízszázalékos fizetéscsökkenés ! A köztisztviselőktőt és közalkalmazottaktól tiz hónapon keresztül tizenegy százalékot vonnak fe a fizetésbői. Nem is keli bővebben részletezni, hogy ez a fizetésre-t dukció, amely papíron io, de a gyakorlatban már ii százalék, miiven érzékenyen sújtja a tisztviselőtársadalmat. i Kétségtelen az is, hogy ez a fizetésredukció nagy érvágást fog jeien'teni a gazdasági életben is, mert minden közalkalmazott kénytelen lesz igényeit ismét Ijszálíitanij amit természetesen megérez az ipar és kereskedelem is. Elsősorban azokról az igényekről mondanak le, amelyek nem elsőrendű életszükségletek * ugyan, de hozzá tartoznak a mai élethez. Ilyen a kulturális egyesületek tagsága. Amikor a fizetéscsökkentés hire nyilvánosságra került, minden tisztviselő elsősorban f "togdijakn^i vilte Reresz üi a leépítést, aminek bizonysága az, hogy a kilépést bejelentő levelek nagyszámban érkeznek be a legkülönbözőbb egyesületekhez. Legsúlyosabb tünet az, hogy az olyan egyesületek is elveszítik tagjaikat, támogatóikat, amelyek abból a cclbói alakultak, hogy tagjaik jobb megélhetésért küzdjenek. Egy nyíregyházi örökös a Weiszberg féle 150 millió Iont hagyatékról A fővárosi lapok terjedelmes cikkekben számolnak be a 150 mil-ió font sterlingért folytatót. küzdelem minden mozzanatáról. Elsárgult iratokból egy é'et regényes részletei tárulnak fei előttünk. — 1835-ben a tizenhárom éves Weiszberg Lipót otthagyta szülővárosát: Balassagyarmatot s elindult az élet országútján. Sok hányódásban volt része mig kihajózott Ausztráliába, ahol már fiatat korában sikerült neki egy olyan vagyon a'apjait megteremteni, amellyel ma országokat lehetne szanálni. 43 éve annak, hogy Weiszberg Lipót szülőföldjétől távol ehunyt. A hagya ték gyárakból, petróleumforrás és ültetvényekből áll. — 1926-bianér kezett le Balassagyarmatra a mágyar konzulátus első értesítése az örökségről. Az örökösök száma meghaladja a 120-at. A nyiregyházi örökösök részéről kérdést intéztünk Lőwi Lipóthoz, aki "a hagyatékra vonatkozólag a következőket mondotta : — Tekintettel arra, hogy itten a dolgok egy évszázadra nyúlnak vissza, csak nehezen tudunk előrehaladni, mivel mindent iratokkai kell bizonyítanunk. Az akkori különböző okmányok időközben tűzvész áldozatául estek. De nem csüggedünk, hanem folytatjuk tovább a megkezdett munkánkat türelemmel. A napokban értekezletet tartottunk Debrecenb,en és itt kaptuk a lűrt, liogy két balassagyarmati rokon útnak indult Ausztrália VÁROSI MOZGÓ Szerdán, csütörtökön órás előadások, fél 5, 7 és fél 9 órakor A személyzet jutalomjátéka Maurice Chevalier és Janette Mac Donald beszélő, énekes, táncos, operettfilmja A királynő férje Kiíérőkép; A rohanó bosszú hangos cowboy szenzáció •V Színház ffitve van ! -ma felé, hogy a helyszínen diplomáciai hatóságaink segítségével gyorsütemben hajtsák végre a rájuk bízott feladatokat. Eddig tartott a nyilatkozat, ámelyből megállapíthatjuk hogy a hagyaték sorsa az utolsó felvonáshoz érkezett. A nyiregyházi örökösök a következők : Lőwi Lipót, Lőwi Adolf, Rosenberg József, Scher Hermann, Waldmann József. Schwarcz Miklós. Ezek egyszerű dolgozó polgárok, akik a napi munka szürke robotja után elmélázva szinezgetik a jövő képét, amikor már nem kell gigászi harcot folytatni a létért. W. /. Nyíregyházán lesz a kisvárdai kiállítással kapcsolatban rendezett távhajtás startja Megírta a Nyírvidék, hogy a Feísőszabolcsi Gazdakör október 9-én nyitja meg Kisvárdán nagy szabású mezőgazdasági kiállítását és versenyeit. Október 10-én távhajtás lesz, amelynek 400, 120 és 80 pengős dijai lesznek. A start Nyíregyházán a Morgó temetőnél lesz délelőtt 9 óra 30 perckor. Cél: Kisvárdán a' Szent László é

s 31 Deák Ferenc-utca sarka. A távhajtáson résztvevők nyiregyházi istái-< lója a Kossuth-utca végén, a Városmajorban íesz. Verseny után Kisvárdán Burger Samu állatol* vos istállója án díjmentesen a versenyzők rendelkezésére. A versenyen Tornaílyay Bertalan Orosz Sánoor, dr Jármy Miklós, Dadányi Sándor, " Szmrecsányi László és Czigányi László yesznek részt. • ') — A BELÜGYMINISZTER MEG* TILTOTTA A KÜLFÖLDI Vlfl LAGJARÖK LEVELEZŐLAP ÁRUSÍTÁSÁT Kihágási eljárást indítanak ellenült és kitoloncolják az országból. Évek óta valóságos vándorlás jfo-r lyik az országon át idegen világját rókbói ,akik utjuk költségeihez levelezőlap árusításával' könyöradományokat gyűjtenek. Ennek végét szakitó szigorú rendeletet adott most ki a belügyminiszter, amely szerint az állam érdekeire aggályos gyűjtési módszert beszünteti. —1 Megti.'tja ,hogy az idegen világjáróknak levelezőlap árusításra, vagy hasonló módon való gyűjtésre (engedélyt adhasson a hatóság. A rendelet ellen vétő idegeneket kp hágási eljárás alá vonják és büntetésük letöltése után kitoloncolják az országból. , < Elkészült az uj kőrházrendeiet A napokban elkészült a népjóléti minisztériumban az uj kórházrendelet, amely többek között azt az

: ujitást is bevezeti ,hogy a kórházak a szegények ápolása költsége fejében ezentúl átalányban kapják a< megtérítést. A kérdés pénzügyi vonatkozásaínak megbeszélésére hétfőn Jakab Oszkár pénzügyi 'államtitkár tanácskozott Emszt Sándor népjóléti miniszterrel és minthogy a rendelet Sok vármegyei kór názat is érint, Keresztes-Fischer' Ferenc belügyminiszter is résztvett a tanácskozáson. < Kórosy György Békésmegye főispánja Békéscsabáról jelentik: Békés Vármegye uj főispánjává a belügyminiszter Kórosy György nyugalmazott főispánt nevezte ki, akinek érkezését szombatra várják Gyulára .