Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-07 / 226. szám

1931. október 7. Szerdán Városi Mozgó I JjJfKYJDÍ& Janeüe Mac Donald és Maurice Chevalíer beszélő, énekes, táncos, hangos operettje JBl M^álynö ferje i Csütörtökön Városi Mozgó A legsúlyosabb tél előtt Irta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő A forradalmak óta lezajlott esz-" I tendők között, sohasem álltunk móg olyan súlyos időszak előtt< mint lesz az a postani téli idő"4 szak. A saját nyomorúságunkon feiüf még nvom.' bennünket az ál­talános nemzetközi pénzügyi vál­ság is. Ez a nagy krizis nemcsak kicsi hazánkat, hanem a legna gyobb európai nemzetek pénzügyi helyzetét is megingatta. Érzi min den ember, hogy ez az időszak) minden imagyar embertői a legna­gyobb energiát, a legnagyobb ön-l zetlenséget és a legtöbb áldozat-4 készséget pénzben, időben, erköl­csi erőkben követeli meg.' A ima-i gyar államférfiak minden nyilat­kozata azt árulja el, hogy ha nincs is aggodalomra ok és ha neim is kétségbeejtő a helyzet, mégis a nyilatkozatokból az fátszik, hogy i;íen komoly férfias munkára van szükségünk, hogy a nemzetet a lejtőn megállítsuk. Ennek a nem­zetnek a létéért és a forradalmak­tói való mentesítése, távoltartása f sak a polgári és nemzeti társada­lom vezetőinek együttes,, egysé­ges munkájának Tehet az eredmé­nye. Érezzük s látjuk a jelentésekből, hogy mindenfelé megmozdultak is­mét az 1918-as évnek a hiénái és mindenütt felüti a fejét az a foa'ng psvaz a megmozdulás, amely ezt a nemzetet tehetetlenségében akkor a lorradáimi vizek felé terelte. Va­lamennyiünknek tehát közös érde­ke, hogy a gazdasági és erkölcsi vi'ágnak a tengerén céltudatosan törekedjünk a viharnak a Jecsende­sitésre. Ne a régi ósdi szimptoma vezessen bennünket, hanem a gya­korlatias és elszánt segíteni aka­rásnak a gondolata. A falusi sze­génységnek kiizködése a minden­napi kenyérért kell, hogy mtnden­*ku meginditsoi és teljes íelké­szliitséggei^keli, hogy siessünk el­hagyatott népünk segítségére. Az adózásnak a kíméletes veze­tését, a nagy adózóknak, a tehetős adózóknak erősebb bevonását az állatni terhek viselésébe, a jövő­ben nemcsak követelnünk, de ke­resztül is keh vinnünk. A vagyon­vált ság földeknek azon embertelen és igazságta'an módszerét, ame­lyet ai 'állam követelt egész sze­gény emberektőt, évi 50—80 pengő törlesztést és kamatot,, meg keli Szűnnie, mert rníorá'i> szempontból nem lehet olyanokat követelni azok­tól a szegény, elhagyatott néptö­mcgektői, amely munkájával 10 I­tiszta hasznot sem tud kihozni a>, egy hold földből. Az icfeges hangulat, amely jmost a nemzeten uralkodik, javarészt ab­ból szármázik, hogy az emberek nagy többsége nem lát kimenek­vést ebből a válságos helyzetből. Ennek a nemzetnek minden életfep téte'e megvan ahhoz, hogy itt egy 1 bécsü ete>, szerény megélhetés min­denki'Számára biztosittassék. Ami­kor a magyar buza 5 pengőért kél ei, akkor nincs indokolva, hogy ezrek és százezrek ne kaphassák meg mindennapi kenyerüket. Igaz­ságok, amelyeket mindenki belát, de a megvalósítása tekintetében a végrehajtástól sem szabad senki­nek visszariadnia. A nemzet közvé­leménye azok mellett fog állni, akik ezen, igazságokat fconkrétizálni tud­ják és igazságos, de erélyes intéz­1 kedésekkei rendet tudnak teremte­ni ebben a gazdasági dsungelben, Hibák történtek a világ szanáü j sa közben is, amelyet jóvá keh| tennünk, szerintem helyes intéz­kedés volt, hogy inségadóvai súj­tották azokat, akiknek jövedelmük van és helyes volt" és helyes volt az a szónáiás érdekében, hogy az ádamat mentesítették a súlyos ter­hek alól, azonban amikor az inség­adót a legkisebb jövedelmű ember­re is kiterjesztették, mikor a fize­tés leszállítás 3IÓ1 a 100 P havv­fizetésü embereket sem vonták ki, akkor én szerintem gyakorlati és politikai szempontból kiiepa­ráiandó ténykedése keli, hogy le­gyen a kormányzatnak. Tízezrek érzik ezt ^ méltánytalanságot, a­qpielyet a köz érdekében minél előbíb meg keli szüntetni. Az arányos te­herviselés ne jelentse azt, hogy aki 100 pengőt keres, akinek te­hát még a létminimum sincs meg, attól is el kell vennünk, ha csak néhány pengőt is, ez azt jelenti az igazság szerint is, "hogy a nagy­jövedelműek nyújtsák mindazt, a­mit ebben a válságos órában a neim zet méltán követelhet tőlük. A közvélemény meg fog nyugodt ni, ha látja az elhagyatott igaz­ságoknak rigorozus és igazságos keresztülvitelét. Mindenkinek te­hát közre keli működni, hogy a közvélemény megnyugodjék, ame j lyet azonban csak ugy íehet elér­1 m, 'ha a fekélyeket, a sebeket jó­indulattal, de elszántsággal gyógy­kezeljük. deieküvre lövöldöző betörők egy ünnepi sátrat szedtek szét a Hunyadi-utcában A rendőrség lázasan nyomoz . azok után a betörők után, kiknek] egyike pénteken éjszaka az Agyag utcában rálőtt Eördögh Zoltán de-f tektivre. A menekülő betörők egy zsákot és egy széket dobtak el,, amelyeket a rendőrségre vittek b^ az üldöző detektívek. A zsák tele vo't összegyűrt zsákokkal. Hétfőre kitűnt, hogy a betörők Burger Fe­renc Hunyadi utcai pék udvarát lá-< togatták meg az éjszaka leple, alatt. Leemelték Burgerék utcau ajtaját, behatoltak az udvarra, ahol. j azonban a sátoros ünnepre előké­szített sátornál egyebet nem ta-J láltak. Hogy ne távozzanak üres kézzel, szétszedték az ünnepi sát­rat, amelynek faláról leszedték a zsákokat. A sátorban egy székiUt, tehát ezt is magukkal vitték. ' A betörés most már megdönti azt a feltevést, hogy a betörőJí Petrovics Márton bolgárkertész la­kását fosztották ki és ott jutottak ahhoz a revolverhez, amellyel a< könnyen végzetessé válható lövést adták le az üldöző detektivre. ) Nagy érdeklődés nyilvánul meg az amatőr­fényképkiállítás iránt A turista vándorgyűléssel kap- J csolatosan a városháza nagytermé­ben megnyílt amatőr-fényképkiáHi­tás iránt nagy érdeklődés nyivánu) meg. Belépődíj nincs. A látogatók­nak kitűnően szerkesztett kalauz áll rendelkezésre. Mindjárt a belépés­kor feltűnik a kiállítási anyag gaz­dagsága. A Magyar Turista Szövet­ség több mint száz művészi szépsé­gű, versenyen kivül ál jó képpel szerepel. Mindmegannyi val;omás a sok gyönyörű kép arról, mit sze­ret. mit Iát a magyar turista a ter­mészet világában. A versenyző kiál­lítók között sök ismerős névre talá­lunk. Mind lelkes természetbarátok Vikik a tájak és városok szépségének keresésében a gyönyörködés kime­ríthetetlen forrását talá ták. Sasi Szabó László, Mikecz Ödön, Berend László, Berend Lászlóné, Nagy Vilmos. Fekete József, Nagy János dr., Maurer Kató, Brenner Ferenc, Ambrózy Gyula, László Gyula, Kristóf Jenő, Szőke Lajos. Kletz Andor (Miskolc), Kletz Károly (Miskolc), Erdei Gyula (Diósgyőrt Etey András, Lengyel Andor (Sá­toraljaújhely), Eördögh András Rozenstein József, dr. Pollák Gy.. dr. Keresztessy T'Jdön (Sátoraljaúj­hely), »Vándor«, »Alpesi Rózsa/, »Pro Patria«, a Magyar Munkások Turista Egyesületének egyik tagja László Endre (Budapest), Gyopár Turista Egyesület felvételei dr. Dohnál Jenő tűnnek ki szépségek­ben való elmélyedést, sok esetben fotóművészeti értékeket reveláló ké­pekkel. Vannak szép diapozitivek Ilgy dr. Nagy János és dr. Spányi Géza állítottak ki színes diapoziti­veket. A Nyírségi Osztály is szép gyűj­teménnyel szerepel, amelyben meg­hatottan merengtünk eí Harsányi Istvánnak máramarosi felvételei mellett. Derekasan kivették részüket a si­kerből a középiskolai tanu'ók is. Mauritz Sándor VII. o. gimn. tan.. Barsy Dezső V. é. tanitónövendék, Horváth Dezső VIII. o. gimnáziumi tan., Váry Béla III. é. tan. növ., Szánok Ödön III. é. tan. növ., Berend Ágnes Ieánygimn. VII. o. tan., a nagykállói Szabolcs vezér gimn. cserkészcsapata, Marisán La­jos VIII. o. tan., Kerekes "György VI. o., Kacska Zoltán VIII. o., Sasi Szabó László VII. o., Wolf István VII. o., Miski László VII. o., Gara György VIII. o., Tofaiay Erzsébet Ieánygimn. IV. o., Dani Zoltán sátoraljaújhelyi kereskedel­mi isk. tűnnek ki változatos témájú amatő rké p eikkel. A Sátoraljaújhelyi Osztály képei között a hazafias témájú képeival dr Ábrahám tűnik ki, aki a trianoni határmenti tájak elénk varázsolásá­val penditi meg a szivek mély húr­jait. A kiállítás katalógusa, amelyhez sasi Szabó László dr. irt előszót a városháza nagytermében kapható. Tavaszt mámor — Tavasz ébren dése. Szerdán, csíitörtökön: Apo.Ió. Hat norvég író könyve jelenik meg Leffler Béla szerkeszté sében Leffler Bélának, a svédországi magyar Sajtóattasénak mély hatású kulturális működéséről több izb«n megemlékeztünk. Hogy Klebelsberg Kunó gróf szavát használjuk: »CSÜCB teljesitmény« az, amélyet Nyíregy­háza kiváló fia, a Kossuth gimná­zium egykori tanára, Leffler Béla dr. távol hazájában, az északi né­pek földjén magyar hazája érdeké­ben fejt ki. Magyar érzések, vá­gyak, magyar eszmék, igazságok férkőztek a messze országok fiai szivébe azokon a müvekein. azokon a svéd és norvég fordításokon át, amelyeket Leffler Béla dr. adott ki. A magyar művészek tárlatainak, hangversenyeinek skandináviai si­kerei. a svéd és norvég festők ma­gyarországi távlatának erős hul iámverése a magyar közönség lelké­ben. a svéd, norvég, dáu, finn új­ságírók magyarországi látogatása és sok más tervszerű, tudatos cselek­vés, amelynek sikerét Leffler dr. fáradozása, honfiúi lelkesedése biz­tosította, mind-mélyekben vitték a külföld lelkébe a megcsonkított, az igaztalanul szenvedésre kárhozta, tott magyar nemiét iránt ébredő szimpátiáját. Most újra érős mér­tékben szilárdítja az északi népek és a magyarság közötti szellemi kapcsolatot Leffler dr. azzal, hogy az ő gondos szerkesztésében hat norvég író könyve jelenik meg magyar fordításban. Gyomán Kner Izidor münyomdá­jának kiadásában ébrednek ma­gyar életre a norvég lelket repre­zentáló irók: Hans Aanrud, Johan Bojer, Olaf Duun, Peter .Egge, Hans E. Kinek, Sigfrid Undset el­beszélései és novellái. A hat köte­tet G. Beke Margit és Hetyey Jó­zsef ültették át magyar nyelvre. A norvég könyvek megjelenését Leff­ler Béla dr. művészi ízléssel készült prospektusban jelenti be, amelynek bevezető soraibjan rámutat, hogy a magyar közönség a norvég iroda­lom reprezentálói közül eleddig csu­pán Ibsent ismerte, ujabban pedig Ibsenen kívül Knut Hamsunt olvas u sa. Pedig a mai Norvégiát nem lehet csupán ezeknek a norvég irók­124 P-tői a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett különféle gyártmányok­ban kaphatók. Rádióalkatrészek és rádiólámpákból nagy raktár. — Világhírű b-^pAl. 155 P' íő1 20 0 márkás J—'ca.X UJA. nagy választékban. Rádió-Kerékpár Kereskedelmi Vállalat Nyíregyháza, Jókai-utca 4. (Bessenyei-tér sarok.) Telefon 5-61.

Next

/
Thumbnails
Contents