Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-04 / 224. szám

Ma : Gazdamellékle t Nyíregyháza, 1931. október 4. * Vasarnap JLra 16 fillér. Í,TJ évfolyam, 224. sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/e engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f-, vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon • 5—22. A kiadóhivatal telefonja : i 39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. A kiábrándult tótok, horvátok, románok Irta: dr. Erdélyi-Magyar PéteriP&K&SS A trianoni béke, a wilsoni 14. pont közreműködésével jött létre. A horvátok elkerültek a régi or­szágtói,, amelyhez közei ezer év történelme fűzte és a trianoni béke értelmében a hőn vágyott S. H. S. országhoz kerültek. Az első pil­lanatban ugy látszott, hogy a nagyj egyesülés a boldog reménység je­gyében öltött testet. De, most, sok volna elmondani mindazt, ami, 1918 óta Jugoszláviában történt. Kétségtelen, hogy most már a, horvátok szivbői gyűlölik a szer­beket és Zágráb menekülni szeret­ne a belgrádi testvér ölelő karjai­ból. És boldogtalanok a tótok is : Elmúlt a nagy láz, megkezdődött? a nagy kiábrándulás. A nagy egye­sülés, a boldog ölelkezés mézeshe­tei után, a Hlinka-per, a Tuka-peij és a Felvidék egyéb keserüségq felszínre hozta a két mostoha test­vér közötti ellentétet. A két, telje-* sen különböző néplélek, nem tur dott megegyezni 'és lelkileg egy­másra találni. Hiába. Más kultúra, más levegő,, más világfelfogás, mási temperamentum, — más nép. A nemzeti felbuzdulás nagy Katzen­jamimere után jött a kijózanodás.* A tótok is csalódtak a boldognak álmodott frigyben. A csehek vőle­gényfigyelmessége férfi mivoltában,', kiábránditólag hatott a tót házas­társra. Aki figyelemmel kíséri 'az ide­genben. tnás világrészekben élő hor vátokat, szlávokat, az meggyőződ­het arról, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia valóban mesterséges államalakulatok voltak, mert az uj államok felüiépitményének kon-: strukciójáből "hiányzott a lelkek megértése,, egyesülése, testvé­riesül é.se. Az uj államok t'églaépit­ményét nem a szeretet és megértés maitere kötötte össze. Mesterséges alakulás volt, amelyet csak mester­ségesen és mesterkedések árán; lehet összetartani. A külföldön, tengeren tui, Amerikában élő horvátok és szlávok mindannyiszor tanúságot tesznek amellett, hogy idegeneknek érzik magukat az uj hazához,, valahányszor lelki kény­szerbői, 'de hatalmi kényszer nélkül megnyilatkozhatnak. A horvátok, tótok lelkiállapotá­nak vizsgálása után, mit szóljunk a románok lelkiállapotához, ahol neon kisebb emberek mint Románia volt miniszterelnökei jelentik ki, hogy Erdély és Regát tüz és viz, ame­lyek békességben nem férhetnek egymás mellett, — soha. Vajda 5ándor„ Maniu Gyula még magyar emlőkön, magyar kultúrá­ban, de fajtájuknak szeretetében nőttek fel, mikor megtették azt; hogy egy álomért, Nagy-Rotaániá­ért elárulták régi hazájukat. Akkor mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy ugyanazon román faj­testvérek fogják kiszorítani "a ha­talomból, akiknek érdekében a legp nagyobb bün elkövetésére vállal­koztak, — a hazaárulásra. Vajda és Maniu azt hitték, hogy elég kimondani Románia és Erdély egyesülését s már is kész a rotüán testvérek egyesítése. Tizenkét év után saját vérük hullása árán ta­pasztalják, hogy az egyesítés nem sikerült,, sőt az egyesítés azt ered­ményezte, hogy az összes lappangó erők és ellentétek felszabadultak s ma nagyobb és intenzivebb az el­lentét a két országrész román la­kossága között, mint volt az egye­sítés előtt. Nem hiába emelkednek a Kárpátok a két ország között 9 nem hiába választja ef egy hegy— ílánc a két ország lakóit. A vízrend­szer sem azért ellentétes irányú a két országban, hogy azt békepa­ranccsai megváltoztatni Tehessen. Ezer év gazdasági és kulturfelüt­épitményét neim lehet tíz év alatt lerombolni. Még kevésbé lehet a lelkeket kiforgatni. Még kevésbé lehet a közös történelemben felnőtt emberek lelkét egymással szemben idegenné,, ellenségekké varázsolni. Ha nem tudta és látta a vüág ezeket Trianonban,, ha nem akarta meglátni a tizenkét év óta foíyó meddő konferenciákon, hát most maguk az elégedetlen népek imíu-< tatják megl a nagyvilágnak sebeiket és a helyzet tarthatatlanságát. A horvátok, tótok, románok élő bi­zonyítékokat szolgáltatnak amel­lett,, hogy a Dunamedencét, a Kár­pátok hegy rendszerét az ezeréves múltra visszatekintő Magyarorszá­got megbontani, feldarabolni netn lehetett. A kiábrándult horvátok,, tótok, románok hangos, beszédes és elnémíthatatlan bizonyítékát szot gáltatják annak, hogy Trianon fenn nem állhat. A horvátok, tótok, ro­mánok .Amerikában is kihirdetik, hogy kiábrándultak a trianoni egye sülésből. Schmiedt Béla dr.: Isten atlétái »Igaz papság tükörC» Az első címet a szerző adta, a másodikat a bíráló adja egy könyv­nek, amelynek megjelenéséről hirt adunk olvasóinknak. Szenzációs ez a könyv. A pa­pokról szól. Még pedig a katholikuS( papokról. 'Rávilágít azok életére, érzés- és gondolatvilágára a szemi­náriumtól Kezdve a gyémántmiséig. Leírja a papok pályafutását a Há­reb-hegyi starttói a Nébó-hegyi fi­nisig , Olyan értelemben persze neim tarta'maz szenzációkat ahogy a há­boruelőtti, majd a forradalmi Mők pamfleárodalma szokta volt kiter­getm a papság szennyesét. De ez talán nem is érdekelné a közönsé­get; az ityen pikantériákat már jobban ismeri, mint maguk a pa­pok. Nem annyira az életből, mint inkább a szerkesztőségek szíves és színes közléseiből. — Ez a könyv a papi hivatás célkitűzéseit, a pap belső életét s működésének lelki eredőit tárja fel,, ami annál érdeke­sebb, mert ezt a belső, titokzatos világot a közönség nem ismeri. Ugv» |van e tekintetben a papokkal, mint a szabadkőművesekkel: hiába köz­tül él, naponkint érintkezik é^ barátkozik'v-elük, még sincs tisztá­ban azzal, "hogy tulajdonképen mit is akarnak, mi tartja össze s tevé­kenységükben mi lelkesíti őket? Ezért mondom hogy újság ez a könyv. Az igazi szenzáció azonban nem a könyv tartalmában, hanem a hangjában van; nem annyira ab­ban, hogy mit mond, hanem, hogy hogyan mondja. A stílusban, amely egyszerű és mégis művészi, közvetlen s mégis ritmikusan zengő, játszi könnyed­séggel lendül ódai magaslatokra és tár fei lélektani mélységeket. A ké­pek, hason'atok, p&dák merész uj-« szerűségében, szemléltető erejében és lebilincselő érdekességében. Az ember ugy van ezzel "a könyvvef„ hogy alig kezd bele az olvasásába; néhány mondat után már ösztön­szerűleg kényelmesre igazítja maga alatt a széket, nekitámaszkodik a, két tenyerének, elfeledkezik a füs­tölgő cigarettáról és nagyon cso­dálkozik, mikor 2-3 óra múlva — már türelmetlenül hangsúlyozzák a kihűlt levest. Ennek a "könyvnek az olvasását nem lehet félbeszakí­tani, olvasása közben lehetetlen másra is figyelni. Ezt csak feszült: érdeklődéssel Végigolvasni és vé­gigélvezni lehet. Nem kelt prófétai tehetség an­nak megjóso'ásához, hogy e könyv­nek rendkívüli sikere lesz s hogy Írójának a nevét országosan is­mertté fogja tenni. Nemi okoz már gondot, hogy a Tóth Tihamér iro­dalmi "munkáját ki fogja méltókél­pen folytatni. A könyv kiválóan alkalmas papi hivatások ébresztésére, a papi pá­lya megkedveltetésére és megbe­csülésére. Tévedés lenne azonban annak érdekeltségi körét csak 'a papságra korlátozni. Az »Istenat­létái«-t minden müveit kathoükus­nak, sőt — akármilyen paradoxon nak tessék is — a nem katholiku­Soknak is el kellene olvasmok. Nem csak szépsége, hanem tartalma mi­att is. Meggyőződésem, hogy a ie~ íekezetek között most oíyan sajná­latosan hiányzó megértést és mél­tányos elbírálást semmi sem ké­pes annyira elősegíteni,, mint az egyik félnek ilyen nyílt és őszinte bemutatkozása. Tout comprehend­re c'est tout pardonner — mindent megérteni annyi, mint mindent meg, bocsátani. Annak felismerése, hogy a kath. papság önzetlen, nemes é^ végeredményben minden felekezet­tel közös szent célok szolgálatára esküszik fel, csak előmozdíthatja nyugodt, szenvedéiyességtől ment, tárgyilagos megítélést a más rneg­győződésüek részéről. , »Igen ám, — hallom az olvasó ellenvetését — de ez a könyv az igaz papság tükörit tartja elénk, nem pedig a papság igazi tükrét.« Tagadhatatlan, hogy ekét kife­jezés közé nem Tehet az egyenlő-; ség jelét tenni. De ez az én állítá­saim igazságán nem' változtat. A Glockner égbenyúló szerpentin ut­jának szépségét nem rontja fe az, hogy sok gyenge tiidejü jármű el­akad rajta, sőt a mélységbe zuhan. Egyébként épen az ilyen könyv, nagyon sokat fog tenni abban az irányban, hogy a papság igaz* tükre az igaz papság tükre legyen. Schmiedt Béla dr. fiatal papja a szatmári egyházmegyének. Ezzel a könyvévei nem beköszöntött, nenf is belépett, de valósággal berob­bant az egyházi írók közé. Semimw féle jósló tehetség nem keli annakí előremondásához, hogy nevével még sokat és örömmel fogunk ta­lálkozni. írásán meglátszik Tóth Tihamér hatása, hiszen szemmá­riurrfi éveiben tanitványa volt, ez a hatás azonban nem olyan nagy­mérvű, hogy az egész könyv föl­fogásában, elrendezésében, csodás tartalmasságában ne volna érez­hető tefjesen eredetinek. Az elismeréssel nem bántam pa­zarul. Tudom én nagyon jól, hogy az ajánlás felelőséget jelent a kö­zönséggel szemben. Nos, én nyu­godt vagyok, hogy nem járok ugy ezze>'az ajánlatommai, mint a Mik­száth költője a havasi kürttel: ne-i kem becsapott megrendelők nem fogják a fejemhez verni — a bei nem váltott ígéreteket. Egyébként a könyv, amelyet jó lélekkel ajánlhatok minden olva­sómnak, »Isten Atléták cimen, 3 »Szatmár és Bereg-nyomda« gon­dos és ízléses kiállításában, Petra­sovszky Manói művészi illusztrációi­val jelent meg . Szerzője Dr. Schmiedt Béla rkath. lelkész. Ara kötve 4.80 P, a szerzőnél (Nyírma­da Szabolcsvm.), 4 pengő. Dr. U. K.

Next

/
Thumbnails
Contents