Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-29 / 219. szám

1931. szeptember 29. JSrtrfRYIDálG. Magyarok! Támogassak egymást! Rokontalanságunk nagy Szaharájában aüg találunk oázist, ahol az 'élet utaiii való vándorlásaink közben szomj uságunkat csiílapithatnók. Ha ezer gondunk és millió küzdelmünk közben elfáradunk, senkisem telepszik mellénk, hogy megvigasztaljon s senkisem teszi kezét forro homlokunkra, hogy a fájdalmat eny hitse s a szenvedést elűzze tőlünk. Mióta kikerültünk az őshazából, azóta minden talpalattnyi földet vérrel és verejtékkel kollett öntöznünk s ha néha-napján letettük a harci bárdot, félretettük a munka szerszámot, hogy vizsgálódván önmagunknak éljünk, akkor arra a színigazságra kellett ráeszmélnünk, hogy senkire másra nem számíthatunk, mint önmagunkra. Ma inkább,, mint valaha, igazság lett az az igazság, hogy »aki birja — mar ja«, mert a gazdasági víágkuzdcfcmben ma nem az erkölcsi okok szabják meg az útirányokat, hanem az elsőrendű szükségleti cikkek megszerzésének mikéntje és módja; ahol nem — a társadalmi közösségben élő kulturembjer érvényesül, hanem az emberállat, amely mindenáron gondoskodni akar szükségleteiről. Ha tehát az élet kálváriás életútját járó magyar emberre rái lett az, hogy csak annyit érsz, amennyit saját erődből önmagad javára tenni tudsz, akkor most, ami kor egész Európa megtorpanva áh saját tehetetlensége küszöbén, ak(ior a magyar népnek most inkább, mint valaha, össze kell fognia öntudatára kell ébrednie annak, hogy minden támogatást és védelmív. csak önmagától várhat. Két kiáltvány jutott mostanában a magyar társadalom elé. Az egyiket Magyarország kormányzójának fenkölt hitvese intézte a magyar társadalomhoz; a másikat, a népjóléti miniszter küldötte a magyar közönséghez. Nehéz télnek, nehéz időknek néz elébe a magyar társadalom. Hirdetjük azt, hogy ebben az országban nem szabad éhező embernek lennie, de hogy ez a kívánság valóra váljon, ebből a célból szükség van arra, hogy a tehetősek, gazdagok, jószántukból siessenek magyar testvéreik segitségére. A magyar nemzet egyik jóakaró barátja, Borah amerikai szenátor, egy, — a napokban elhangzott hatalmas beszédében jelentette ki, hogy »a gazdagoknak, akár jószántukból teázik, akár nem, táplámiok kell a munkanélkülieket. Amerika idáig nemcsak a szabadság péídas|zerü hazája volt de arról is nevezetes volt, hogy aki dolgozni akart, az ott dolgozhatott s aki dolgozott, az bőségesen megkereste mindazt, ami emberséges megélhetéséhez szükséges volt. Most Amerika felett is megnehezült az idők járást s ma Amerika nem a dolgozók eldorádója, hanem a munkanélküliek pokla. Amiről senki még álmodnis em mert, az most szomorú valóság: Amerika költségvetése megmérhetetlen milliárdokra rugó hiánnyal küzd. Szomorú helyzetünk ecseteléséhez, nem is önhibájából, a gyűlölködésből és békeszerződések átkából 'bjaj bajutott Európát vonultatjuk fel, hanem a hatalmas Amerikát, a mesébe való világrész megtorpanását. Ha pedig igy á'l a világ helyzete; ha Európát vaksággal verte meg a végzet, Amerika pedig gigantikus szervezetének összeroppanásával van elfoglalva: akkor ezerszer inkább mint valaha, kelt éreznünk azt, hogy össze kell fognunk és támogatnunk kell egymást. Amerika Georgia államában az elvégzett munkáért nem pénzzel fizetnek, hanem a munkásnak és csaelőadókkal vonult fel, akiknek nevei szükségleti cikkeket adnak. Ezek a jelenségek mindazt bizonyítjuk, hogy a világ minden részében, minden ríép, saját bajával van elifoglalva s hogy mindenfelé, önmaguk erejéből igyekeznek a népek önmagukon segíteni. A magyar társadalom minden rétege hallgasfsa meg a segélykiáltás hangját, mindenki nyissa ki tárcáját és lelkét, mert a magyar nép testvéri összetartással, saját maga erejéből akar segíteni önmagán. Ravasz László és Harsányi Zsolt Nyíregyházán á Magyar Protestáns Irodalmi Társaság előadó estje & Bethlen Gábor Szövetség Szabolcsi Fiókjának megalakalása mai krizis a háború gondolatával van kapcsolatban. Ezt az egész kérdéskomplexumot Ravasz László dr. evangéliumi és nemzeti szempontból boncolgatta és világította meg f«ledhet«ten élményszámba menő előadásában. Valóban sajnálnunk lehet, hogy a kormányrendelettel megszükitett lapterjedelem miatt csak egy-két mé

Ty és megrázó gondolatot iktathatunk e beszámoló keretei közé, mert az egész előadás a legszélesebb körre kiterjedő publicitást követe' i épen most, mikor a beteg világ remegő szívvel várja a leszerelési konferencia öjszázeülését. A szociológia megállapítás^. szerint a háború szükséges és a világbéke nem más, mint hígvelejű ábrándozok utópiája és mégis ma azt kell látnunk, hogy a világbéke gondolata reális kezd lenni. A világtörténelem folyamán három béketipus alakult ki. Az -első volt a »pax romana«, ennek végső célja, egy vezető állam supremáciája alatt 'álló világbirodalom vo*t. A második békeelgondolás a reformáció korabeli Hugó Grotiusié, aki a hatalmi egyensúlyban látja a békét. A hatalmi egyensúly keresése teremti meg a különféle antantokat, barátsági szövetségeket, a sima diplomáciát és ez a rendfezer eltartott egész 1914-ik. A világtörténelem legújabb típusa békéje az emberi társadalom nagy szolidaritásán fog felépülni. A mi világunkat újszerű univenaJ.iT.mus jellemzi. A távolságok földrajzi és nemzeti viszonylatokban megszültek. Oceánrepülőink annyi idő alatt jöttek át a tengeren Amerikából Európába, amennyi idő kellett az első gőzösnek a szolnok—budapesti ut megtételére; 1920 óta több mint 2000 barátsági szerződést iktattak törvénybe, sport, tudomány, művészet mind nemzetközi érintkezési felületek. Most, szinte a szemünk láttára alakul ki a nemzetközi jog és nemzetközi szociológia. A gazdasági krizis is nemzetközi relációk szövevénye, amely egy nemzet kebelén b(elül épp oly kevéssé oldódik meg, mint ahogy a meteorológia sem korlátozódhatok egy ország határai közé. A nemzetek nagy szolidaritásának gondolatát bizonyítja Locarno, a Kellog-pajktum és a nyári cambridgei konferencia, sok előkelő helyről elhangzott o

xy érA Bethlen Gábor Szövetség szabolcsi fiókjának megalakulása országos jelentő(ségü ünnepé lett a magyar protestáns szellemi élet történetében. Országos je7entőtségüvé vált nemcsak sivár közéletünkben va'ódi nagy magyar értékeket biztositói eszményi célkitűzései miatt, hanem azért is, hogy a nemes propaganda lendítő erejének ellenállhatatlanná tételére olyan előadókkal vonult fel, akinek nevei magyar nyomorúságunk kifosztottságában is az igazi aranyfedezetet jelentik itthon és határainkon tiu egyaránt. Ennek megérzése késztette a Szövetség központját arra, hogy tekintélyes képviseletet küldött Nyíregyházára. Az irodalmi est szombaton félkilenc óra után vette kezdetétt a vármegyeháza nagytermében. Az elnöki emelvényen ott láthattuk városunk és megyénk köz- és kulturális! életének minden számottevő reprezentánsát az egyházi, katonai és polgári rendből, szinte kivétet nélkül.' Geduly Henrik dr. evangeükus püspök nyitotta meg az eátet mélyenjáró gondolatokban gazdag üdvözlő beszéddel. Diadaíuton jár a Magyar Protestáns Irodalmi Tánsaság — mondá, — de a szellemi éíet tiszta gyönyörűségéhez vezető ezen diadalutat nem gyász, nem veszteség, nem sira'om szegélyezi, hanem a Krisztus sze lemének boldogító derűje, amely óriási értékű a magyar nemzet mostani megnehezült borús napjaiban. A klasszikus veretű megnyitó után Bakó józsef poéta-tanító olvasta fel és adta elő néhány, tüzes érzésektől izzó költeményét. Általános figyelem között kezdette meg ezután Aavas"*László dr. dunamelléki református püspök történetfilozófiai e'őadását, korunk legnagyobb és legnehezebb problémájáról — a háború kiküszöböléséről. A világháború óta tulaj donképen csak most kezdünk eljutni abt\a a távlatba, ahol a borzalmas idők véres párázatának lassú eloszlása után, világosan látjuk a szörnyű okozatokat és eredményeket. Ma mindenkit a háború e'len hangol 'a jövő . áborujának rémsége. Gazdasági nyomorúságunk oka az elmúlt háború és a jövő háború lehetősége. ennélfogva az egész Csúzos- és Ideg-fájdalmaknál, fejfájásnál, valamint álmatlanság esetén a Togtl tabletták jíl hatnak. Kérdezze meg orvosát. Minden gyígyszei tárban kapható. Ara :P 1.80. 5815-4 telmü nyilatkozat, hogy »a leszerelés a britt-birodalom becsüfetbeli ügye«. A béke gondolatának Ame"- 1 kában van a legerősebb tá ,o- < ra, meri ott a nők, a gyeit- ,• mekek, a sajtó nagy része és az egyházak esküdtek tei a 1 zászlajára. A leszerelés nagy keresztyén gondolat, de kíváncsiak vagyunk a mozgalom őszinteségére, mert ahogy eddig foglalkoztak vele az nem más, mint ennek a gondolatnak a prostituáíása. Gondoskodni kell. hogy a mozgalom ne maradjon c'sak a felszínen. Nagy kérdés, hogy kiküszöböli-e a gazdaságfháborut, amely kegyetlenebb a fegyveres háborúnál. A világbéke gondolatáért csak ugy fehet lelkesedni, ha nem áll szemben a nemzeti gondolattal. A háború a bűnbe esett ember természetének következménye, tehát az emberi természetet kell megnemesiteni. Az erő fegyen igazságos és az igazság légyen erős. Ai békét csak a győztes adhatja. Krisztus « v

lfágkrizis megoldása. Egy nagy bünbánatnak keli a világ szivébe bele nyilaimá ás ezt a bűnbánatot egyénenként kell megkezdenünk. A példák tömkelegével alátámasztott meggyőző erejű prófécia haíására tollúnk gyenge. Ravasz László dr Beszéde után Vietórisz József dr olvasta fef közvetlenül ható elemi erővei »Luther Te Deum«-j

a cimü klasszikus műfordítását, a »Korá'l« cimü mély gondolati költeményét és végűi »Az én hitvaflásorm nagyszerű konfesszióját. — Harsányi Zsolt két elbeszélésének a Futóbalondnak és a Lakomának felolvasásával" ért véget a magas színvonalú irodaími *e»t. Az est szereplőinek Geduly Henrik mondott köszönetet. < Az islenttiszteiet Vasárnap délelőtt u órakor a zsúfolásig megtelt hatalmas méretű evangélikus templomban prédikált Ravasz László dr. A XC' zsoltár eléneklése után Paulik János kormányfőtanácsos főlelkész imádkozott buzgó áhítattal é* felolvasta a szent leckét, majd az evangélikus feányegylet vegyes énekkara adta elő Krecsák László karnagy »Az Úrban dicsekedik az én lélk«n» kezdetű kórusát precíz betanításban és finoman ponto-' zott színezéssel. Ravasz László dr egyházi beszédének alapigéit Máté evangéliumának n. részéből vette, a 28. és következő verseket. A' beteg világ egyedüli orvosára, Krisztusra mutatott rá a hatalmas egyházi beszéd, aki egyedül képes csak a megfáradott és megterhelt világ megnyugtatására. vArosi laozeó Hétfő, kedd, szerda 5, 7 és 9 órakor: Olaf Föns, Hollay Kamilla, June Marlowe főszereplőkkel A TITKOK ASSZONYA Kisérőkép Bűnügyi regény 9 felvonásban A Várkisasszony párizsi kaland 7 fejezetben. Az alakuló gyűlés Istentisztelet után volt a városháza nagytermében a Bethlen Gábor Szövetség Szabolcsi Fiókjának alakuló közgyűlése. Az elnöki széket ideiglenes Geduly Henrik püspök foglalta el. Költői szárnyalású megnyitójában a Bethlen Gábor Szövetség célját ismertette és meleg szavakkal üdvözölte a központ kiküldötteit. Az üdvözletet a Központ nevében Csicseri Nagy Imre tábornok köszönte meg, aki a politikai ügyekkel elfoglalt és a megjelenésben akadályozott Pesthy Pái üdvözletét is tolmácsolta. Tömör Szavakkai 'figyefmeztetett a Bethlen Gábor Szövetség céljára, a »protestáns egységre», de rámutatott ennek akadályára js