Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-09 / 152. szám

JNfttKYltiÉK. 1931. julius 9. HBH GAZDAMELLEKLET ^IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIHIIIIIIIIIIIIIIIIM Mit tegyünk a diófával? A diófa ifjitását junius-julius hónapban akkor keh végezni, amikor a fák legerőteljesebb vérkeringésben és hajtásban vannak. Ez a szo katlan időben való metszés a diófa természetéből következik. Ugyanis az ősszel' vagy télen, sőt ínég tavasszal végzett metszés, ifjitás, általában nagyobb ágak [eltávolítása alkalmával a metszlapokra jutócsapadék korhadást, a diófa veszedelmes betegségét,, a fenésedést idézi elő, amely a fa puhább bélszövetét puSztitja e*. iA fentjelzett időpontban végzett metszés nél azonban a metszlapokat a fából kiszivárgó tejszerű, celluíoze alkatú anyag vonja be, mely megszilárdulva, kizárja a korhadást és őszig a seb annyira beforrad, hogy a csapadék már nem ártalmas. E természetes gyógyuláson felül is szükséges az eltávolított ágak helyét éles késsel finomra kisimítani "és két órán keresztül forralt kőszén-kátránnyal bekenni. A diófát a következőképpen ifjitjuk: ^ Kiválasztunk a koronaágak számának megfelelően, lehetőleg egy magasságban a pusztuló ágak alatt egy-egy alkalmas áüásu gallyat, illetve erős vizhajtást. M> nél'közelebb vannak ezek a törzshöz, annál biztosabb az eredmény, mert annál több — t. i. az egész törzsnek szánt — nedvet fognak kapni. A leendő yezérág és oldalágak kiválasztása után az eltávolítandó hatalmas koronaágakat vas. tagabb kötéilei megkötjük, melynek 'végét egy alkalmas helyen a földön álló ember fogja, azután az ágakat lefűrészeljük. Hogy a nagy súlyánál fogva leváló ág a pótlásra szánt, illetve az azt tartó csonkot is ie he Bzakitsa, az ágat először alulról fűrészeljük be, körülbelül negyedrészig, majd felülről Jefelé folytatjuk a fűrészelést mindaddig, mig a két fűrészelést felület öszszeér és az ág fedői. Az egész

1 korona megifjitása után »csak az égnek meredő csonkok és gallyak maradnak meg. Ezután elvégezzük a már emiitett metszlap lesimitását és bekátrányozást, amivel a műtét nehezebb része js véget ér. Munkánk azonban csak gkkor iesz teljes, ha az ifjitással egyidejűleg meg is trágyázzuk a fát. Evégből 'a fa körül az ifjitás előt^ ti korona csurgójának megfelelő körben egy—két ásónyom mélységű árkot huzunk, pzt érett tiágyávai, -esetleg tápdus zagyva földdel színig megtöltjük, majd bőségesen beöntözzük, végűi az árok földjét a trágya fölé huzzuk és lesulykoljuk. Nagy szárazságban a csurgómenti árok helyét néhányszor bőségesen átöntözzük. Ilyen kezelés mellett a megifjitott fák buja fejlődésnek indulnak, ugy, hogy 'a meghagyott vékony hajtások már az első évben karvastagságú ágakká fejlődnek és a fa 2—3 év alatt hatalmas koronát alkot, ineíy 20-^25 éven keresztül 'ismét életképes. A korona fejlődésévei kapcsolatban fokozódik a fa termőképessége is, ugy R termény mennyisége, mint minősége ezempontjábói. Annak megállapításához, hogy valamely diófát megifjithatunk vagy sem, természetesen figyelembe keh venni a ía általános egészségi' állapotát. Nem ifjitandók meg, hanem kivágandók a korhadt törzsű, továbbá a Bok sebből folyó fák, mert ezek nem képesek egy uj korona kialakulására é

s fentartására. Más elbírálás alá esnek a kisebb korhadásos részek, mefyek leginkább valamelyik ág eltávolítása helyén rendes kezelés hiányában keletkeznek. Ezeken olyképpen segíthetünk, hogy az ilyen korhadásos íészt valamely éles szerszámmai kitisz-. titjuk, simára kikaparjuk, azután ugyancsak két órán keresztül "forralt kőszénkátránnyal bekenjük, mintegy átitatjuk, majd ennek 1 —2 órai száradása után, a kitisztítás folytán támadt nyílást agyag és vizből vagy cement és vízből készült habarccsat töltjük meg szorosan, mely anyagok, különösen az utóbbi, ott egy sziklakemény védőréteget alkot, és megakadályozza a fa további korhadását, pusztulását. Még az idén életbelép az nj állategészségügyi törvény Elkészült a végrehajtási utasítás Már több, mint két év óta kész az állategészségügyi törvény, mely nek életbeléptetése a magyar ál attenyésztők szempontjából mérhetetlen fontossággal bir. ,Két éve dol goznak már a törvény végrehajtási utásitásán ,de sehogy sem akarti elkészülni. Most végre befejezték a munkát és az utasítás tervezetét megküldötték a mezőgazdasági érdekképviseleteknek hozzászólás végett. Van fehát remény arra, hogy ez a nagyfontosságú rendelet és vele együtt a régóta és nehezen várt törvény az idén talán mégis csak valósággá válik. A barkóirtás problémájáról A répabogár, vagy barkó veszedelmén, pusztításain több-kevesebb szerencsével az idén is túlestünk. Azért mondom, hogy szerencsévei, mert időnként a védekezés módjai együttes alkalmazásban is eredménytelenek lehetnek. Néha a legköltségesebben sem védekezhe-| tünk bizonyosan és a cukorrépát inkább a termelési tényezők szerencsés közrejátszása folytán ment hetjük át a veszedelmen, jeléül annak, hogy a barkóirtás problémája időszerüen máig sem megoldott dolog. Annak idején a permetezés volna a barkóirtás leggyökeresebb módja; ámde maga a permetszer, a kiórbárium, illetve permete az éjszakai harmat áitai js könnyen oldódó, lemosható s úgyszólván csak pillanatnyilag sikeres és a per metezés szükségszerűen megi'sméteigetve, az eljárás tulon-tui, anynyira drágulhat, hogy evégből az irtás gyökeressége általában kétséges. A permetezés két naponkénti megismételgetése árán ugyan bármily arányú bajkó-invázióvai szemben bizonyosan és általában, renaszeresebben eljárva, a jövőt illetőleg is védekezhetünk, de mindinkább kérdésesebb az, jhogy feladatunk áldozatosabb teljesítésére vállvetve vállalkoioink-e, annál is inkább, mert a ^érmést éppen biztosítanunk esetenként olcsóbban is sikerülhet, ami már egymagában is telje

s siker. Látszólagos sikerek nyomán persze a termelés kocká-' zata évenként visszatérőleg, íoko

J zottan fennállhat és éithető, hogy

( általában csakis olcsóbb, nagyon gyakorlati értékű szerekkei véde-kezhetünk gyökeresebben, hisz megesik, hogy a gyengébb termést a védekezés költségén tulaj-' donképen megvásároljuk, nem pe1 dig termeljük. Nincs teljes értékű permetszerünk, hogy a rendszeres és gondos védekezés terhén könynyűhetnénk. A köztudatban olyan sincs, amely talán a klórbárium-' nál gazdaságosabb volna. ' A klórbáriumot vivőanyagok ré

J vén elfogadható költségtöbbletért' nem sikerült annyira eéiszerüsitenünk, hogy permete 8—10 napon át minden, körülmények között hatásos maradhasson. Itt szintén az olcsóság volna a probléma kulcsa,' mert megfelelő vivőanyagot a kol

J loidos anyagok közüi választhat1 nánk, készíthetnénk. Négyszeri per metezés szükségessége az első évjáratokban igyíen

foroghat, a

J mellett a permetlé elkészítése sem a fegegyszerübb. Minden célszerüsités nélkül kiváló barkóirtószer-' nek bizonyult a »SoIbár« elnevezésű gyiimölcsvédelmi permetszer egy százalékos oldatban. Ez a tényállás arra int, hogy a »Solbár«

i célzatosan feolcsóbbitva kitűnőéit használható permetszer lehetne. A »So(bár« permetleve ugyanis ,150— 190 százalékkai drágább a klór1 báriumnál, viszont permete tartós,

1 a követelményeknek megfelelő é9 valószínű, kéntartalma olcsóbb kollo'iddai kicserélhető. A cukorrépatermelők érdekképviselete áltaf nagyban beszerezve, lekötve: gazdaságos irtószerré válhatnék. Nincsen tisztázva az arzéntartalmu szerek gázdaságosabb volta sem. A forgalomban lévő arzénsóknái jobban érdekefnéka répater meiőket az arzén ama vegyületei; melyek hideg vizben nehezen oldódók, mivel á célszerűség a hatóanyag ebbéli viselkedésén fordul meg. Feltételezhető, h°gy az arzéntrioxid arra alkalmasabb módosulatából származható készítmények porozószerként közömbösítés nélkül is használhatók /ehetnének. Oldatát melegítés által keményítőfélék lisztjével összeduzzaszthatjuk majd kiszárítva finom, porozásra alkalmas porrá őrölhetjük, lavagy másként kevésbé célszerűen eljárva szervetlen anyagok porával felitathatjuk. Egyes répatermelők a pulykáki kai való járatást tartják teljes értékű és a legolcsóbb védekezési, eljárásnak. Egyesek körülményeihez ez a mód valóbati értékesen simulhat, de mindenképpen csakis átteleftetett, mag pulykák igénybevételéről lehet BZÓ, miket a cél érdekében már felne\ e-' lésükkel" egyidejűleg szoktattak. 1 Mindenesetre a pulyka meg a gyöngytyúk a rovarirtás Szolgálatába áüitva költséget nem jelent es kétségtelenül kettős célt szolgái. „ i A cukorrépa nagytermelők, va-, lamint több kistermelő körülményei közé könnyebben beillőbb, idő szerübb volna más, szintén kettős célt szolgáló eljárás, helyesebbe^ irtószer, aminőket például a mütrá gyák, vagy alkatrészei közül választhatnánk. Megfigyelésem szerint ugyanis a foszfátok rovarölő mérgek és mint ilyenek, fevélrágó kártevők ellem védőszerül felhasználhatók. Kísérletem tárgya caiciumdihydróphosphát volt, ami íőalkatrésze a szuperfoszfát műtrágyának. Ez a műtrágya tehát gprozószerüf szolgálhat, ha feltárt alakban megfelelő mennyiségű foszfátot tartalmaz. Az idén már nem győződhetünk meg a szuperfoszfát használhatóságáról, sem nem kutatjuk, hogy mily porfinomságban és hány százalék foszforsav tartalommai volna az leghatásosabb, de résen kell legyünk, mert a biztató jelek reményteljesek. Kísérleteinknél 100 négyszögöl répára 60—65 dajkát (csakis harmattal) porozhatunk, ' mely mennyiség a íevélzetre nem volt veszélyes, de az óvatossági helyénvaló lehet, különösen, ha más műtrágyákkal "is kisérletfe-' zünk. Nagy-Ujváros. Kiss János. A Vetomagtisztitó gépek adó- Sí kincstári részesedés mentes üzemanyagot használhatnak. I A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara évek óta szorgalmazta iiie-< tékes helyeken, hogy az adó- éa kincstári részesedés mentes üzemanyag haszná'atának kedvezményei a vetomagtisztitó gépekre is ki

j terjesztessék. Most végre a Kamara fáradó-' zását részbeni siker jutalmazta, mert a m. kir. pénzügyminiszter ezen kedvezményt bi o íyos korlátozások mellett a vetomagtisztitó gépekre is kiterjesztette. Ezen rendeletben a m. kir. pénz-i ügyminiszter ur utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy a vetőmagtisztitó gépékhez szükséges ásványolajtermékeknek adó- és kincstári részesedés mentes beszerzését és felhasználását a kizárólag mezőgazdákból alakult GZÖJ vetkezetek, vagy alkalmi "gyesületek részére is engedélyezzék, azzaf a feltétellel, hogy az ilyen gépek hajtására adómentes ásványolajat! csak akkor szabad felhasználni* ha azok kizárólag a szövetkezeti; íííetve egyesületi tagok , sajátl termésű gabonájának kiválasztását! vagy osztályozását végzik. A szó-, ban lévő szövetkezetek és egyesii1 letek azonban semmi esetre sem) tarthatnak i< ényt erre a kedvezményre akkor, ha a szövetkezeti, illetve egyesületi tagokon kívül/ más személy részére ás végeznek} fenti irányú tevékenységet. Ne mulassza el nyomtatvány rendelése előtt árajánlatok kérni a Jóba -nyomdától Nyíregyház?, Siéchenyiút 9. szám. Telefon 139.