Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-09 / 152. szám

J^VÍRYIDÉIC BMttiMagirwt'il'niiir i^m^k « • xrmM. * M HL ütmilsics fent függő kölcsönt szereztek a buda-' | pesti nagy pénzintézetek a imiagyari államkincstárnak ,ami pengő ér­tékben kőzet száznegyven millió pengőt jelent. Erre a külföldihi-[ telre nagy szükség volt, mert hi­szen a beruházási közmunkák folytatásához csak ugy kellett a pénz, valamint a mezőgazdaság­nak és a többi termelési ágazatnak megsegítéséhez. Már a választási kampány során hallottuk, hpgy a választások megtartására a kül­földi kölcsön szempontjából volt szükség, mert hiszen a nemzetkö­zi pénzpiacok súlyt helyeztek a. kormányzat szilárdságára és foly­tonosságára. Most, hogy a vá­lasztások ezt a bizonyítékot szol­gáltatták, nyomban sikerült a függő kölcsönt véglegesíteni. A' hosszúlejáratú állami nagy kötvény kölcsön a tőkepiacok mat helyzeté­ben, — amint ezt Bethlen István debreceni beszédében is jelezte, —• nem érhető el annál kevésbbé, ímert a HooVer-féle akció bizonyta­lan kimenetefe rendkívül tartóz­kodóvá tette a nemzetközi tőkét. Annál jobb bizonyítványt állít ki a magyar áüam hitelképességérői ós a budapesti nagy bankok megalapozott presztízséről a z az örvendetes tény, hogy a nyugta­lanság és bizonytalanság napjai­ban is meg tudtuk kapni a világ tőkepiacaitól ezt az átmeneti köl­csönt mégpedig teljesen normális formában, kincstári jegyek ellené­ben, anélkül, hogy bármiféle egyéb fedezetet vagy biztosítékot kellene lekötnünk. Itt nem. aféle segélykölcsönről vagy mentőak­cióról van szó, mint pí. a német jegybank, avagy Ausztria gi^ntésf kölcsönétről, amelyekkel a világ 1 nagy jegybankjai elhárították • Németország és •'Ausztria gazda­sági összeomlását. A magyar öt­mifhó fontos kincstári jegykölcsön bői négy millió fontot vesz át a külföldi tőke, ennek soriban aj basefi Nemzetközi Fizetések) Bankja, amely a jegybankok kooperációjára alakult meg és a Magyar Nemzeti Bankkai is ál­landó benső összeköttetést tart fenn. ( A budapesti nagy pénzintéze­tek kipróbált teherbíró képesség güket ujbói dokumentálják azzal,' hogy nemcsak, hogy megszerezték külföldi összeköttetéseik révén a négymillió fontot odakünn, hanem még komoly helyzetben is át tud­nak venni saját számlájukra egy J millió fontot. És emellett ez a 1 négy millió font összeg csak legaM sóbb határát jelzi a mostani 1 függő kölcsönnek, mert lehetsé-' ges, hogy még ezenfelül is sike J TÜI majd állami kincstárjegyet a külföldön kihelyezni. f Nem fehet kétséges, hogy ennek a közel 140 milliós devizának a magyar gazdasági életre megteH mékenyitő hatása fesz. Az állam­1 háztartásnak iqaódja nyílik a be J ruházási ipiunkákért járó összege J ket kiegyenlíteni, ami a mezőgaz­daság és a többi közgazdasági 1 ágazat megsegítésére fordítandó összegekkei együtt az egész ma-; gángazdaságba friss vérkeringést­fog hozni. Ezenkívül a devizák' importja folytán a Nemzeti Bank készlete is jelentékenyen emelked­ni fog, ami arra képesiti a Jegy-' intézetet, hogy a közgazdasági ( hitefellátást az eddiginél fokozot-' tabb mórtékben végezhesse és 1 amellett teljesen felvértezve telje­síthesse legfőbb hivatását a v a-> luta nemzetközi értékelek meg-f óvását. I Minden pártpolitikai szempont-^ tói éltekintve és teljesen mel­lőzve azt, hogy ez a sikeres köi^ csönmüvelet egyúttal a kormány­zatnak is nagy sikere: el kelt isv mernünk ,hogy ez a nehéz ídők-i' ben érkező külföldi hitel gazdag sági életünknek javára szolgál ésj előnyére, mert ennek bictokábaní. kivárhatjuk azt az időpontot,4 amikor a nemzetközi' tőkepiacod várható javulásával a hosszuIejá-{ ratu állami' kötvénykölcsön meg-^ felelő feltételek mellett a dön meg lesz szerezhető. — ( megalakult Nyíregyháza takarékossági bizottsága A városi szakosztályok ülése A városi szakosztályok kedden délután dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester el nökletével ismét ülést tartottak a városháza kis tanácskozó termében. A tárgysorozat egyes pontjainak tárgyalása során Tóth László I. al­jegyző a Pazonyi ut külső szaka­szának burkolására tette meg mű­szaki előterjesztését- A kereskedel­mi miniszter rendelete értelmében ugyanis a városnak a Pazonyi ut külső részét uj burkolattal kell ellátnia, amely munka a Somoskői Bazaltbánya Rt. ajánlata szerint 53.560 pengőbe kerülne. A polgármester javaslatára a szakosztályok kimondották, hogy a mostani idő nem alkalmas ennek a kérdésnek megoldására és a kép­viselőtestületnek javasolta, hogy a kereskedelmi miniszterhez a zzal az indokolt kérelemmel forduljon, hogy a miniszter, amig a gazdasági viszonyok meg nem javulnak, egye­lőre tekintsen el az ut kövezésétől. A nyiregyházi pénzintézitek haladékot adtak a város­nak a kölcsön visszafizeté­sére. A város az 1930 évi költségve­tési beruházások hitelszükségleté­nek biztosítására 205 ezer pengő rövidlejáratú kölcsönt vett fel a he­lyi pénzintézetektől. A belügymi­niszter jóváhagyta ugyyan a köl­csön felvételét, tekintettel a rra, hogy az összeg nagyrésze a mun­kanélküliség csökkentésére fordít­tatott, de azzal az utasítással, hogy a város a pénzintézetektől 2 évi meghosszabbítást kérjen. A pénzintézetek azonban a város kérelmét csak részben teljesítették s csak 1932 junius végéig adtak haladékot. A szakosztályok a pénz­intézetek ajanlatát a polgármester javaslatára elfogadták. Megalakult a takarékossági bizottság. A belügyminiszter körrendeletet bocsájtott ki, amelyben elrendeli, hogy a törvényhatósági és megyei városoknak a tisztviselők létszámát 1 10 százalékkal csökkenteni kell. E 10 százalékos megtakarítás elérés* érdekében a miniszter elrendeli egy 10 tagból álló takarékossági bi­zottság alakítását, amely tanul­mány tárgyává teszi, hogy a város hol és milyen mérvben takarékos­kodhatik és a dologi kiadásokban is van beleszólása. E 10 százalékos csökkentést a városoknak 6 év alatt kell elémiök és pedig az elhalálozás folytán meg­üresedett állásoknak be nem tölté­se; esetleges apasztás, vagy pedig az ügyosztályok összevonása utján. A polgármester javaslatára a szakosztályok a takarékossági bi­zottságba dr. Kovách Elek, Énekes j .os, Ka usay Tibor, Murányi Íszló dr, Bogdán Ferenc, jános­jokori Kovács András, Németi Sán ior, dr Szitha Sándor, dr Vietórisz József és Hoffer Bertalan képvise­lőtestületi tagokat jelölték. Egyelőre nem épiti fel a vá­ros u bérkocsi standot. -Vnnak idején a város a Vay Ádám utcai bérkocsi állomást a Kossuth-térre helyezte át. Azon­(ban a rendőrség csak abban, az eset­ben volt hajlandó engedélyezni az áthelyezést, ha a város az állomást megépíti. 'Ez a munka hozzávetőle­ges számítás szerint 1172 pengőbe kerülne, amely összegnek felét a bérkocsisok ipartestülete vállalná, abban az esetben, ha, a város garan­tálja hogy legalább 10—15 évig azon a helyen marad az állomás. A szakosztályok Kovách Elek dr és Konthy Gyula dr hozzászólása után a polgármester javaslatát fo­gadták el, amély szerint nem tart­ják most az időt megfelelőnek, hogy az állomás elkészíttessék, mert vízvezeték hiányában nem le­hetne tisztán tartani, másrészt nem is biztos még, hogy végleges volna az állomás elhelyezése. Éppen eáért a szakosztályok utasították a polgármestert, hogy a rendőrséggel igyekezzék megegyezésre jutni, hogy kívánságaiktól a jelenlegi helyzet­ben egyelőre tekintsenek el. Baj van a város bélyegzőivel. A város, amikor megyei várossá alakult át, a bélyegzőket átjavittat­ta. A törzskönyvi bizottság azonban a bélyegzők felírását apró, jelenték­telen okok miatt kifogásolta £s uj bélyegzők készítésére kérte fel a vá rost. A törzskönyvi bizottság igen sérelmesnek tartja többek között azt is, hogy a bélyegzőkön »Nyiregy háza« — horribile dictu ! — rövid »i«-vel szerepel, holott a nemes v£­ros neve a bizottság szerint helye­sen hosszú »í«-vel írandó. Ezén a súlyos hibán kívül a vá­ros címerében is hiba van, sőt az 1931. julius /O. 3 egyes szavak elválasztásával is ba­jok vannak, amennyiben nem ket­tő, hanem csak egy csillaggal tör­tént a bélyegzőkön a szavak elvá­lasztása. A belügyminiszter is fon­tosnak tartja, hogy a város kifogás­talan pecséteket használjon és ezért elrendelte a jelenlegi bélyegzők ki­cserélését. Ez a roppant fontos bé­lyegzőcsere hozzávetőleges siámitás szerint a városnak csekély 900 pen­gőjébe kerülne. E kérdés körül élénk vita fejlődött ki. Kovách Elek dr. az Akadémiához kívánta fel­terjeszteni döntés végett a kérdést, míg Pisszer János ezt a propoziciói ellenezte, miután szerinte az Aka­démia nem szokott határozott véle­ményt alkotni ilyen kérdésekben. A szakosztályok yégül is a pol­gármester javaslatát fogadták el, mely szerint majd ha szükség lesz, idők folyamán az uj bélyegzőkre, akkor a város a törzskönyvi bizott­ság utasításai alapján rendeli meg az ujakat. „ Felemelik a városi polgári iskolák tanclijait. Az iskolaszék javasolta a város­nak, hogy a város anyagi helyze­tére való tekintettel a polgári leányiskola tandiját a jövő eszten­dőben 50, a polgári fiúiskolának pedig 4° pengőben állapítsa meg. A szakosztályok beható vita után kényszerűségből elfogadták az isko­laszék prepozícióját, miután a vá­ros nem bírja el a további megter­helést. Végül a polgármester a rádió-relé állomás ügyében érkezett leiratot is­mertette, amelyről lapunk más he­lyén részletesen beszámolunk. m APOLLÓ # Szerdától, péntekig 5-7-9 órakor Sláger dalok, Tánc attrakciók. Legszebb gSrl csapat. Mámor és Bűn P. Dunning és O. Abbot „Broadway" cimü világsikert aratott revü drámája Főszereplők: Merna Kenedy, E. Brent. SICC ÚJDONSÁG HÍRADÓ Állandóan mélyen leszállított helyárak I Szombat, vasárnap Cowboy döntőmérközés Vasárnap döntenek Nyírbátorban a református templom műkincseiről, amelyeket a Nemzeti Múzeum vesz át Vasárnap nagyjelentőségű tár­gyalások színhelye lesz Nyírbátor. Tudvalevőleg itt, az ősi templom­ban, amelyet még a kereszténykö­zépkor nagy művészei építettek, re­mekbekészült stallumok vannak. A Mátyás-korabeli intarziás művészet­nek olyan alkotásai ezek, a sok szá­zados emlékek, amelyek előtt cso­dálattal és hódolattai" áll meg a magyar ember is. A katholikus templomi művészet ragyogó szép­ségű relikviái stilus egység szem­pontjából sem illettek a reformá­tus templomba, de az a veszély fe­nyegette őket, hogy a szu tönkre teszi, mert hiszen nem volt pénz arra, hogy a műremekeket gondoz­zák és megóvják a végső romlástól. Művészi körökben sokszor felve­tették a kérdést, hogy a Műemlé­kek Országos Bizottságának véd­nöksége alá helyezett nyírbátori templomi relikviákat fel kellene vin­ni Budapestre, ahol a Nemzeti Mu­zeumban kellő gondozásban része­sülnének. Ennek a megoldásnak azonban számos akadálya volt. —­Először is a nyírbátoriak nehezen barátkoztak meg azzal a gondolat­tal, hogy a gyönyörű műtárgyakat, Nyírbátor látnivalóinak legragyo­góbb műemlékét, egyszerűen elve­szítsék. De ha már le is mondottak volna a műtárgyakról, valamelyes olyan kárpótlást szerettek volna, amely mellett könnyen elfelejthetik a gyönyörű stallumok elvesztését, így arról volt szó, hogy elkészítik a műtárgyak hü másolatát és igy ezt mutatják majd a nyírbátori lá­togatóknak. Utóbb ez a terv is ki­vihetetlennek bizonyult, mert hi­szen a másolat elkészítésére a mai pénzügyi helyzetben gondolni sem lehet. Most hosszas tárgyalások után mégis megoldásra kerül a do­log. Vasárnap a kultuszminiszter küldöttei Petri és Kertész Róbert államtitkárok, Hóman Bálint igazgató és még többen a művészeti és tudományos világ képviselői kö­zül, Nyírbátorba érkeznek, ahol a református egyház képviselőivel dű­lőre viszik az országos viszonylat­ban is nagyjelentőségű kérdést. A tárgyalás alapelvében már meg­egyeztek a z érdekeltek. Az állam, restauráltatni fogja a gyönyörű ré­gi templomot s ennek fejébein át­veszi a műkincseket.

Next

/
Thumbnails
Contents