Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-16 / 208. szám

JNflrfHYIDÍlC nyugtatják, hogy tagdijakból és egyéb megszokott forrásból, tehát nem gyűjtésből eredő egyes bevéte­leit a nőegylet továbbra is segélye­zésre fordíthatja, de kell, hogy jelentsen minden segélyt. Ejje i menedékhelyet kérnek Karóczi István a munkásság kép­viselője éjjeli menedékhely léte­szegény munka­sitését kéri. Sok nélkülinek szállása sincsen. Bencs Kálmán dr. polgármester a kérelmet indokoltnak tartja és megígéri, hogy az életrevaló eszmét nyomban meg fogja valósítani. A polgármester végül köszönetet mondott az értekezletnek az ered­ményes munkáért. Az inségakció­ban való részvéteire fef kelt hív­nunk az egész város közönségét, mert ma minden igaz hazafinak, minden hü polgárnak részt kell vennie a gát védelmében kifejtett munkásságban és á'-dozathozatalbian Az értekezlet az akció keresztülvi­te'ére bizottságot alakított, amely­nek tagjai a következők: Énekes János, dr. Kovách Elek, Kausay Tibor, Pauük János, Hoffer.Ber­talan. Luka Jenő, Kovacsics Gyula, Karóczi István, Schmidt Mihály. lEz a bizottság az adminisztrációban nyújt irányítást. Az ellenőrzésben a következő höl­gyek részvételét kérik fel: dr. Bencs Kálmán né, dr. Mikecz Miklós)né, Sexty Judit, dr. Flegmann Jenőné, Erdey Kálmánné, Horthy István né, Bodor Zsigmondné, Kovách Elekné, Papp Lajosné. Véres családi dráma Ujfehértón Egy borkereskedő háromszor rálőtt bátyjára, majd fejbelőtte magát — Lelki inkvizició egy 4000 pengős váltó miatt Vasárnap délután döbbenetees csa'ádi dráma játszódott le Ujfehér­tó községben. Pozsgay 'Kálmán 50 éves odava'ó borkereskedő lakásá­nak udvarán, veszekedés hevében revolvert rántott e'ő, háromszor rá­lőtt bátyjára Pozsgay Gyula 5 5 éves háztulajdonosra, majd berohant szo­bájába és főlie lőtte magát. Pozs­gay Gyulát nem érték a golyók, sértetlen maradt, azonban revolve­res támadója másfél órai kínlódás után kiszenvedett. Kétségbeesett küzdelem m anyagi összeomlás elles A véres családi drámáról a»Nyír­'vidék« kiküldött munkatársa a kö­vetkezőket .jelenti : Pozsgay Kálmánnak néhány év­vel ezelőtt virágzó borkereskédése volt. Azonban az áldatlan gazdasági viszonyok az ő exisztenciáját is alá­ásták/ Pozsgay Kálmán kétségbeesetten küzdött az anyagi összeomlás ellen és, hogy üzletét megmentse, köl­csönök után futkosott. Sikerű t is az Ujfehértói Takarékpénztár Rt-tól egy 4000 pengős kölcsönt kieszkö­zölnie. A bank azonban garanciát követelt és a váltót a megszorult testvér könyörgésére a tekintélyed vagyonnal rendelkező Pozsgay Gyula irta alá, mint kezes. A pénzügyi krízis megindítja a lavinát A helyzet azonban nem javult sőt fokozatosan rosszabbodott és a borkereskedő teljesen tönkrement. Az általános pénzügyi katasztrófá­val megindult a lavina, amely vé­gül is maga alá temette Pozsgay Kálmánt. A bank hogy a kihelye­zett tőkéjét biztosítsa, a kez^s Pozsgay Gyu'a házára táblázta be a 4000 pengőt. Ettől kezdve a tönkrement bor­kereskedőnek kínszenvedéssé vált az élete. Pozsgay Gyula lépten­nyomon követelte, hogy rendezze a váltót. Naponta kétszer is felkeres­te és szemrehányással illette az amúgy is e'keseredett embert. Pozsgay Kálmán már nem birta idegekkel az örökös vegzaturát. El­keseredetten panaszkodott, hogy nem viseli el tovább bátyja 'szemre­hányásait, nem tudja úgysem elin­tézni adósságát, mégha az életét áldozná is fef. Azonban hiába va'ó volt minden kérés, könyörgés, Pozsgay Gyula .csak követelte, hogy rendezze a vál­tót. Emberi'eg érthető volt Pozs­gay Gyu'a követelése is. Háíát, va­gyonát addig sikerült mentesíteni minden adósságtól. Annak ideién amikor zsirálta a váltót, azt hitte, hogy segit öccsén. Azonban reménységük bja'uí ütött ki. A borkereskedő elvesztette min­den vagyonát és még annyija sem maradt, amiből megélhetését egy­időre biztosíthatta volna. Az egyik bátyja tartotta kegyelemkenyéren az 50 éves férfit, mert nem tudott elhelyezkedni. A dráma véres fináléja A borkereskedő, balsorsa s bátyja örökös szemrehányásai miatt ide­gileg teljesen összeroppant és bús­komor fett. Vasárnap délután aztán bekövetkezett a dráma véres finá­léja. Pozsgay Gyula a/nap délután fél 2 óra tájban ismét felkereste öcccsét. A két testvér között he­ves jelenet játszódott le, amely tragikus befejezéssel végződött. Pozsgay Kálmánt a vita önkívület len állapotba sodorta. Alig, hogy bátyja elhagyta a szobját, dühro­ham fogta él, hátsó zsebéből elő" rántotta 8 lövetű 9 cm-es Stájer­) )Í3|ztolyát és vakon a bátyja felé őtt. Háromszor dördült. ei a hatal­mas lovassági pisztoly és Pozsgay Gyula rémülten menekült a kapu felé. A harmadik lövésnél a kü­szöbön megbotlott és a földre, zu­hant. Ez mentette meg életét. A fevoiveres merénylő, amikor látta, hogy bátyja elesett, hirte­len magára eszmélt. Abban a tu­datban, hogy bátyját agyonlőtte, berohant a szobába, a tükör elé ült és halántékon lőtte magát. A szerencsét ren ember átíyukasz tott véres fejjel fordult le a szék­ről és hörögve terült el a szoba padlóján. A lövések hallatára elő­ször szolgája Dézsán János nyi­tott be a szobájába s amikor meglátta, hogy gazdája fejébői cs szájából patakokban öm'ik a vér, orvosért sza'adt. De mái" késő volt. Amire dr Czomba Pál köz­ségi orvos megérkezett, már nem lehetett Pozsgay Kálmánt az élet­nek megmenteni. A golyó az agy­velejét roncsolta széjjer és halá­los sebet ütött rajta. Másfélórai kin'ódás után kiszenvedett. A ravatalon Hétfőn délután az ujfehértói községháza előtti 'tér benépesült kíváncsi emberekkel. A népcsődü­let izgatottan tárgyalta a véres ese­ményeket. Pozsgay Ká'mánt sokan szeret­ték, mert joviális ember volt és tragikus sorsa mély nyomokai ha­gyott a nép szivében. A Szerencsét, len embert már szobájában fel­ravatéüozták. Átlőtt fejjel * fekszik a koporsóban. Sápadt arcán ki­simultak a gondterhes ráncok s csak a ha 1 ánt''kából "'lassan szivár­gó vér jeizt, hogy halála nem békés megtérés volt, nem egy fá­radt ember utolsó sóhajával szé­dült a Nirvanába, hanem földi életét szörnyű tragédia vágta ketté. Pozsgay Ká'mánt szerdán teme­'tik s a magyar jelen ez ujabb ál­dozatát a közáég egész lakos­sága kísért utolsó útjára. 1931. szeptember 16. á megélhetés problémája A jó béke időkben sohasem volt nagy probléma a társadalomban való elhelyezkedés, az a kérdés, hogy a szárnyára bocsátott generá­ció miképpen fogja megélhetését biztosítani. Az élet minden vona­lán volt munkalehetőség és aki akart do'gozni, az talált is munkát amellyel kenyerét megszerezhette. M« azonban a termelést minden vonalon a teljes bénulás fenyegeti. A gyárak, üzemek szünetelnek, a kereskede'em haldoklik, a birtokok tönkremennek s a munkanélküliek százezrei vánszorognak tétlenül és éhesen az utcákon, mint roppant veszedelmes processzusa a terme­lés csődjének. Ki tud ma elhelyezkedni, mikor az, akinek sikerült elhelyezkedni, sem tud megélni. .A hivatalnok, aki évek hosszú során e'érte azt a po­zíciót, amely békébien nyugodt, ké­nyelmes életet biztosított számára, ma a nyomorúságos fizetése .mel­lett eladósodott s a váltókkal gyöt­rődik ; a kereskedő, aki véres verej­tékkel megtakarított vagyonkájából üzletet nyitott, ma odáig jutott, hogy egy fillér nélkül áll és lehúz­hatja üzlete redőnyét, a munkás­nak izmos karját ma lesorvasztja az éhség, a kisgazdának pedig dobra­verik sza'matetős házát. Ma a megélhetés problémája az élet problémája lett. A vagyonos osztály riadtan rejtegeti pénzét és nem dobja be ki'átástalan vállalko­zásokba. De emellett a tartozását sem fiz ti meg azoknak a kisem­bereknek, akik még csak követelni sem merik munkabérüket. Ugyan­akkor a bankok, hitelintézetek kö­nyörtelenül felmondják a kölcsö­nöket, még az olyan intézetek is, amelyek pedig a kispolgárak, kis­iparosok hitelének biztositásáraa ala kultak. Mig egyrészt a teljes kilátáístalan­ság és bomlasztó csüggedés jelei mutatkoznak, másrészt a rideg kö­nyörtelenség és a szívtelen dölyf ura'kodik. Nincs ember ma a vi­lágon, aki pontos diagnózist tudna (adni a bajok eredetéről, de azt sem tudja senki megjósolni, hogy ezek a szörnyű jelenségek hová vezetnek. Egy azonban bizonyos. Uj és uj generációk vonulnak fel az élet roppant küzdőterére friss erővel, elszántan, és a tudás uj és hatat­mas fegyverével. És ezek a fia­ta'ok, a küzdelemnek ezek az uj elszánt bajnokai ragaszkodnak az élethez való jogukhoz, ragaszkod­nak a mindennapi kenyérhez, amely ha nem adatik meg nekik békesség­gel, erőszakkai fogják megszerezni azt. ! 1 Október 9-től 12-ig tart a Felsőszabolcsi Gazdakör kisvárdai tenyészállat-, termény-, gép- és háziiparkiáilitása A Feisőszabolcsi Gazdakör Kis­várdán már több ízben rendezett országos viszonylatban is nagy feltűnést keltő mezőgazdasági és háziipari kiállítást. Most október 9-tői i --ig újra nagyszabású ki­állítást és vásárt rendez a Gazda­kör. A kiállítás Kisvárdán a Nagyvendéglő termeiben lesz. Ki­állítható tenyészállat, mindennemű termény, gépipari, mii és házi­ipari alkotás. A kiállításra szep­tember 25-lg lehet jelentkezni. — Lesz a kiállitássaf kapcsolatban élénk vásár, lesznek érdekes ver­senyek ugy, hogy az egész ország, de elsősorban egész Szabolcs gaz­daközönsége élénk érdeklődéssel' tekint a Feisőszabolcsi Gazdakör impozáns kiállítása elé, amely be­teg gazdasági életünkben ébresz­tő erőként hat. I. 124 P-töl a legkedvezőbb fizetési feltételek melleit különféle gyártmányok­ban kaphatók. Rádióalkatfészek és rádiólámpákból nagy raktár. — Világhírű TV-^láT 155 P-töl 200 P-ig márkás J. n agy választékban. Rádió-Kerékpár Kereskedelmi Vállalat Nyíregyháza, Jókai-utca 4. (Bessenyei-tér sarok.) Telefon 5-61. Rádiókészülékei

Next

/
Thumbnails
Contents