Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-08 / 151. szám

jsnríRYiDéK. Társadalmi problémák "iiiuiiiiiiiHiiiniiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiH Egy apa tanácsai fiának Ez a címe egy amerikai 'könyv­nek. A szerző neve nincs a köny­vön. Arra nem' is kiváncsi a gya­korlatias amerikai, 'hogy ki irta. Okos ember irta, valami józatv self-imademan, valamelyik new­yorki vagy csikágói ember, aki fiá­nak ád tanácsokat, jskolába küld­vén őt. Azt hisszük, veheti hasz­nát a sokszor gordon tanácsnak a magyar is. Kezdi pedig a derék ember igy: »Jói "tudod, fiam, hogy indultam én az életnek. Könyökkel, ököllel, tolakodva. De ahányszor oldalba döftek a tolakodásban, mindannyi­szor előbbre jutottaim) egy lépéssel. Eleinte két 'dollárt kerestem he­tenkint s az irodában, az iróasz­tai aiatt háltam. De azt tudtam jói, hogy a két dollár mennyit ér. És megtanultam azt ^s, hogy de­rékaljnak kemény a padló. Ezeket fiam/, néked is >neg keli tanulnod.« Az apa neim igen bizik abban, hogy effélét az Univerzitáson ta­nul meg a fiu. És mint gyakorlati eimiber azt kérdi: Vájjon, hoz annyi hasznot: a kollégiumi nevelés, mint amennyibe kerül? »Az első, amivei nevelés és oktatás az embernek tartozik: 2. jellem. A tudás csak azután kö­vetkezik. Erősen óhajtom, hogy szorgalmas tanuló légy, de még erő sebben, hogy derék, becsületes ember legyen belőled. És ha el-' végezvén iskoláidat, a (lelkiismere­ted tiszta marad, jiem sokat tö­rődöm vele, ha egy-egy helyt fol­tozásra szorulna is a latin tudolmá­nyod. V- i 1 f, Az iskolai nevelésben két, hatá­rozottan megkülönböztethető, két részt látjuk; Az egyik, a^nit a pro­fesszorok tanítanak az osztályban, — a másik, amit társaidtól ta­nulsz ei, az psztályon kivür is.' Az első rész yévén sohase lesz belőled egyéb, csak diák. A máso­dik rész az, ami emberré tesz. Ha jót meggondolom, a kollégium csak ugyan hoz annyit, amennyibe ke­rül... Mindaz, ami gondolkozásra ^erkenti a fiút, r—1 s jó fürge gon­dolkozásra, — már haszon. Utó­végre, az iskola nem teszi osto­bává a fiút, ha nem ostoba fiu, — csak a tökkelütötteket teszi még bambábbakká. Az js bizonyos," hogy nagy elméket nem termei, de imivelheti a rábízott eszes fiukat. Mert a dologban nem az a fő,, hogy az ember sokat tudjon, —< az a lényeges, hogy az ember tud­jon valajmit alaposan és tudja an­nak hasznát is venni. Ezzei kell, számot vetnünk, fiam. A kereskedő nem igen elmélke­dik a jellemről, de érzik egészSc. ges, egyszerű Írásából, hogy nincs a világon semmi, amit többre be­csülne a jellemnél. Szüntelen visz­sza és visszatér arra, hogy az em­ber elsősorban önmagával ílegyea őszinte. És tiszta haszonnak tekín­L ti, ha vafaki uralkodni "tud önma­gán, ha kímélni "tudja felebarátját, és ha elhatározásra nyomban kész, mihelyt kedvező alkalom kínálko­zik. < ! < Van mentség minden tévedésre, amit ember elkövethet, ,— csupán cSak egyre nirtcs. Arra nincsen, mentség, ha valaki kétszer egy­másután zuhan ugyanabba a ve­rembe. Verheti mellét, akármily töredelmesen, hanyag, haszontalm, fráter az ilyen. / Ha hibát követtél el, fiam, ne takargasd azt magad előtt. A záp­tojást m!ár a fészekből keh kivet­ít . ; " . ; Jusson eszedbe, hogy könnyű kedveden uralkodnod, amikor iga­zad van. Amikor azonban nincs igazad, véged van, mihelyt dühös­ködni kezdesz. , A tapintatos effnber kihúzza a darázs fullánkját, anélkül, hogy megszúrhatná őt. Tapasztalásból beszélek, a büsz­keség sarkantyú az erősnek, de be­lébotiik a gyönge. Ugy kel] föl reggelenkint, hogy tudjad, mi a yégéznivalód aznap. Máskülönben magaddal elégedet­lenül leszel kénytelen lefeküdni es­te. Az ember egészségének nem az árt, amit mu'nkaközben végez, de az, amit pihenéskor csinál. Viszont, jól megjegyezd íiam, hogy az érdemes embert serkentő büszkeséggel nem szükséges hival­kodnia a kereskedőnek mindjárt pá lyája kezdetén. Fogadd el azt, a­mivei kínálnak, — kivált, ha az valami jó hivatal 1— nyomban.. Kukaccal potykát foghatsz. A potykávat azután nagyobb halit, •majd harcsát, —t akkor már lesz valamid, amit érdemes fc-ostéjyon sütni. Az, hogy amit csinálsz, neve­zetes-e, vagy pedig jelentéktelen: mellékes. Ámig csinálod, előtted az legyen a világ legfontosabb végzendője. Az üzlet, fiam olyan, mint az olaj, jiem keverhető az semmivel. Mi hát az üzlet törvénye, hogy annyira egész embert követei ma­gának ? Minden üzlet, a gazdaság is üz­let, legalább is annak, aki dolgo­zik és meg js akar élni. Minden üzletnek ugyanazok a közös törvényei s a közös törvé­nyek megtartásán alapszik a gya­korlati kereskedés. És e közös tör­vények annyira egyszerűek, hogy ostoba éimiber soha meg nem ta­nulhatja. E közös törvény annyira nehéz, hogy a /usta ismerni sem akarja. Hány levelet kapok, fiatal emberek kérdezgetik: hogyan bol­doguljak...? És ha felelek nekik, azt válaszolják, hogy lén csak afféle általános bölcselkedéssel szolgál­tam. Megisimiétíem neked: Üzleteddel az első esztendőben ugy bánj, mint ahogy futóverseny­re készülő bánik magával. Soha olyan sebesen ne íépj, ho^y annál gyorsabban is ne járhass. 1 Az a hölgy, akinek arcképe a dolláron, az az egyetlen hölgy az egész virágon, aki teljesen kö­zömbös és érzéktelen. ÍHa tehát egyenlő fegyverrel akarsz küzdeni véie, minden komoly (üzletben tel­jesen mellőznöd keli az érzeim* részeket. Hallottam, azt mondják, a szó. arra való, hogy az ember velükj gondolatait elrejthesse. De én, fiam, inkább azt tapasztaltam, — ( hogy az emberek nagyon sokat be­szélnek, ahelyett, hogy gondolkozz nának. Az üzletember beszélgeté­se egyszerű: legyen mondanivalója, tudja azt etmlondani B azután tud­jon hallgatni. Az első szót, fiam, engedd át az ostobáknak, az utol­sót pedig a nőknek. ; A derék kereskedő ennyit ele­gendőnek tart, hogy fia kellően gazdává érjen, Már most, mint gazdának, m\ légyen a teendője? Sok fiatal ember irigyli főnökét^ Azt hiszik, törvényeket p főnök statuál és pedig a saját kénye­kedve szerint;..!! Szó eincs róla. Ha van az üzleti irodában vala* ki, aki legkevésbbé cselekedhetik; kénye s kedve szerint: az éppen, a főnök. A jjazda csak azért lehet gazda, mert különb ember mint azok, akik csak parancsszóra bol­dogulnak és gazda, pxert a, felelős­ség nagyobb terhét is megbírja., Aki engedelmeskedni nem tud, pa rancsolni sem tanul meg soha. Botorság az, amit a világ hisz, hogy valaki feltétlenül a maga ura lehet... Legfeljebb a vándorlegény! De még annak is bajos, hiszen ott a zsandár 1... Mondjad szemébe valakinek az igazat, amit megérdemel, nem hisz néked. Vezesd az útra, amelyen ma­ga bukkanhat az igazságra, — igy talán boldogulhatsz vele. De, — és ezt jól megjegyezzed fiam 1 — habozzál jó sokáig, mi­előtt szemrehányással illetsz valakit alka'mazottaid közül, — viszont, so­ha egyetlen olyan alkalmat el ne szalassz, amikor jó szót adhatU/. nekik. Soha, de soha kémkedést meg ne türj közöttük. Soha egyiktől se kérj véleményt a másikról. Aki igazán parancsolni tud. annak nincs szüksége spionokra. Aki az emberi természetben olvasni nem tud, soha embereket dirigálni meg fcem tanul. Soha ne fenyegetőzzél 1 A fenyege­tés váltó: aláirtad, lejáratkor fi­zetned kell. Várj, amíg cselekvésre készen va,gy s érckor a fenyegetőzés már fölösleges. A praktikus amerikai, aki ilyen szokatlanul őszinte tanácsokkal szolgál fiának, aki merőben gyakor­lati alapon tanulta meg mindazt, amit tud :: nem tűri az üzleti irodá­ban a nő alkalmazottakat. Az asszonyt szeretem odahaza, — az irodában nem tűröm. A nő nem üzletre termett. Azt tapasztaltam, hogy amikor nincs jussában a nő, menten nő voltára hivatkozik, hogy engedékenységre szelídítse ellenfe­lét; ha pedig fölülkerekedik, szó sincs többé nővo'táról, kapzsibb és kegyetlenebb a legridegebb férfinél. Dc meg aztán, ha valamelyik alkal­mazottam megrovást érdemel, nincs kedvem a magam mentegeté­sére-, mielőtt megrónám. Nem aka­rom ilátni, hogy pironkodik, miint omlanak könnyei ho'mi kis illatos zsebkendőbe. Sokkal inkább meg­hatnak otthon ezek az apró mői fogások, semhogy az üzletben is ta-, lálkozni óhajtanék velük. Ahelyett, hogy asszonyt alkalmaznék, a fér­jet biztatom boldogulása utján. lgy ( üztán a férfi is, a nő is nékem dol­gozik. Ha megelégedett asszony ül |odahaza, a férjnek helyt a Szive az üzletben is. Szentül meg van győződve a jó­zan amerikai, hogy helyes c»í.!ádi életre szükségé van az üzletember­nek. Számit is arra, hogy a fia megházasodjék. A világért sem biz­tatja merő érdekházasságra. »Pénzért házasodni, vagy pénz nélkül, egyformán botorság és bün.« Kérjen a fia tanácsot tőle, — ezt óhajtja:: »A fiatal ember megkér­dezi apját, mielőtt megvásárolná a paripát; — de bezzeg, mennyire bi­zik magában, mennyire nincs szük­sége apja bölcsességére, amikor fe­leséget vesz.« »Jó, keress magadnak s 'ép, fia­tal asszonyt ! HÍSÍ vannak a házas ­életben pillanatok, amikor a világ legszebb asszonya se tetszik az em­bernek, — de a csúnya asszony ilyenkor még nagyobb szerencsét­lenség. Mindenesetre ne feledd, fiam, hogy jól meg ke'l vá'asztani a feleséget, — ha tévedtél, e téve­déseket, mint a koloncot, cipeled egész életen át.« Igy tanítja fiát az amerikai keres­kedő s szúr közbe egy-egy jel'enr ző ália'ános bölcsességet is. Például »TucIom, a látszat csai, de 1931. julius 8. inkább ^ csaljon az én hasznomra, mint káromra«. »MelIék es, hogy a .régi módszer jó, a z uj többet ér, ha csak annyit ér is.« »Aki uj világot keres, hogy ott jobban boldoguljon, annak, ha van (benne erő a boldogulásra, azt ta­nácslom : menjen inkább valami vén nagy városba, ahol több az összehalmozódott pénz«. Dc hogy milyen okos, milyen mélységesen emberismerő ez a z amerikai apa, azt eme nagy mondá­sa igazolja: »Két do'og van, amit soha az embernek meg nem bocsá­tanak: a bukás és a siker«. (Md.) / A LEGSZEBB NYÁRI KALAPOK párisi, bécsi és budapesti modellek mélyen leszállított árban kaphatók WALTERNÉ és HORVÁTHNE kalapfizlet ében (Róni. kath. bérpalota. Bethlen-ti. 2.) Vállalkozási alkalmak A m. kir. Államvasutak Igazga­tósága G—75-885/1931. II. sz. alatt 80.000 kg. színes, tisztoga­tórongy szállítására nyilvános ver­senytárgyalást hirdetett. Ajánlatok legkésőbb f. évi julius hó 22-én d. e. 12 óráig nyújtandók be, a bánatpénz pedig f. évi julius hó 21-én d. e. 12 óráig teendő le. A versenytárgyalásra vonatkozó álta'ános feltételek és ajánlati űr­lapok a m. kir. Államvasutak Igaz­gatóságánál G. II. osztálynál (Bu­dapest, VI. kerület, Andrássy ut 75. III. em. 389 ajtósz. alatt) megte­kinthető, il'etve átvehető. A m. kir. Államvasutak Igazgató­sága G—76.019/1931. sz. G—II. sz. alatt positiv és negatív fénymá­soló papirosok szá.litására nyilvá­nos pályázatát hirdet. A biztosítandó mennyiség 1.300 tekercs. A rés>LteS szá litási feltételeket a Máv. beszerzési osztályánál (VI. Andrássy-ut 75. s«. III. em. 382. ajtósz.) lehet megtudni, ahol a pá­lyázati felhívások és az ajánlati űr­lapok is beszerezhetők. Pályázati határidő: 1931. évi ju­lius hó 24-én d. e. 11 óra. (VI., Andrássy-ut 73 SÍ., III. em., 369.) A népjóléti minisztérium Gyön­gyös város határában a Máv. állo­mástól 14 km-re fekvő Nagysomor réten épült á lami Horthy Miklós tüdőbeteg gyógyintézet felszerelésé­re szükséges köpet fertőtlenítő la­boratórium, inhalatórium, szőnyeg és világító lámpatestek és mozgó­gép vetítő szállítására nyilvános ár­lejtést hirdetett. Részletes felvilá­gosítások az állami tüdőbeteg gyógyintézetben, Budapest, I. ker.. Németvölgyi ut 29 sz. alatt beszerezhetők. A m. kir. Dohányjövedéki Köz­ponti Igazgatóság nyilvános ver­senytárgyalást hirdetett a m. kir. Dohányjövedék budapesti és vidéki üzemeiben szükséges összesen mintegy 24.350 kg. kenőo'aj és vi­íágitó-anyag szállítására. A teljes kiírási művelet ' (szá litási feltételek ajánlási űrlap) a Dohányjövedéki Központi Igazgatóság III. üo.-ban díjmentesen megszerezhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents