Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-13 / 206. szám

JNfVíKYIDÉKL *í«j»tM«t>tr ff. vész, árvíz) állal okozott károfc! helyreállításához, — ott, ahol erreí más lehetőség nem kínálkozott — kölcsönöket folyósítsunk. Annakidején a földművelésügyi , miniszter ur hozzájárulásval a tűzvész áltai sújtott Takácsi, Veszprémi megyei község újjáépítése szövetkezetünk kölcsöntáiraogatásávai vált Tehetővé, ahol 94 tiizkárosultnak 164.000 P anyaghitelt engedélyeztünk. Az elemi csapások okozta károk helyreállítására ezenfefüi Fertőhomok községben 31 Nyirád községben 8 Tófalu községben 3 Kisszőftős községben 3 Tornyospálca "községben 2 Monostorapáti községben 1 Devecser községben 1 Kerta községben 1, Nógrádsipek községben 1 Pápóc községben 1 Doba községben 1 károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak károsultnak 46.500 11.000 4.000 2.000 3.000 1.500 1.500 1.500 1.000 1.000 500 P P P P P P P P P P P hiteit folyósítottunk ugyanolyan fel tételekkel, miint a házhelyhez juttatottaknak, vagyis 4 százalékos!, kamatozás mellett 10—12 évi visz., szafizetési határidővel. Minthogy az ország területén még mintegy százezerre tehető azoknak a tefekhez juttatottaknak a száma, akik a kapott házhefyen fiázukat felépíteni nem tudták, ennek a szociális akciónak folytatása elsőrendű nemzeti érdek, amelyhez a szükséges tőkéket, még az áífám, mai sufyos pénzügyi helyzetében is, éfő keli teremtenünk. Hogy ez az akció mennyire fontos, mennyire szükséges és menynyire az ország érdekében való, nemcsak az a körüfmény bizonyítja ,hogy a hiteligénylőknek egyegy összeírása alkalmával "a telekhez juttatottak tízezrei jefentkeznek áz építési hitefre, hanem' az is, hogy a hiteiben részesítettek, az igénybevett hiteleknek kamatait és törlesztési részleteit a legnagyobb pontossággal fizetik. Elvégeztetett r a •> Irta: Deuísch Samu A kormány által előterjesztett és a 33-as bizottság által letárgyalt szanálási javaslat olyan súlyos, mondhatnám kibirhatat'an terheket rak az adófizető polgárok vállaira, hogy annak konzekvenciájával kell, hogy közelebbiről foglalkozzunk. Kövessük az események filmszerű pergését és ráeszmélünk arra, hogy ezen javaslat az élet parancso'ó szükségszerűségével nem egyeztethető össze. Tulajdonképen mi történt? A bankzárlattal kapcso'atosan az azt követő események mindenk iélőtf ismeretesek. Az államháztartás egyensúlya megbillent, vagyis a kiadások túlhaladták az állami bevételeket, a kormány tehát ugy gondoskodott a hiányok pótlásáról, hogy felemelte az elsőrendű közszükségleti cikkek fogyasztási adóját, továbbá bevzetett egy 10 száI

xalékos kényszer-házadót, többne mü adókat léptetett életbe, végtére a közalkalmazottak illetményét 10, ytetve 15 százalékkal íeszálitotta.' Még mielőtt ezeket az óvintézkedéseket, — vagy nevezzük azokat kényszer-rendszabályoknak, — 'a mit a kormány a 33-as bizottság ja vaslatára megvalósított, kritika tárgyává tenném, egy felette fontos körülményt ken tisztáznunk, éspedig: mi okozta a Válságot, és melyek voltak azok a közvetlen okozatok, amelyek a válságot ilyen rapiö szerűen kimélyítették. A válságot egyrészt a fogyasztás rettenetes Iesiiiyedése, az államhatalomnak a fogyasztási adókban túltengő nagy haszonkulcsa okozta, másrészt 3 szertelen és minden képzeletet felülmúló mammutfizetések és a kiváltságosak áltai sz'ámtafan jogcímen éívezett nagy fizetések voltak tZÍRT ISMÉH01JÜK: A jó varrógép gyártása preciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! ^ 5inger varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok olapjáa, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! NE KÍSÉRLETEZZEK! SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek t JSinger varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. a Közvetlen okozói a mai válságod állapotoknak. Ezt az axiom4t uton-utféfen hirdeti mindenki, aki a helyzettel, bármilyen kismértékben is, tisztában van. Nézzünk bátran szembú a kormány áltai életbeléptetett rendszabályokkal és figyeljük az azt követő eseményeket minden pesszimizmus nélkül. Mit fogunk látni? A kereskedelem, az ipar pang, az üzletek tátonganak az üres ségtői és a legnagyobb kétségbeesés szállja meg az embereket. Minden ember azzai'köszönti a (másikat: »Mi lesz. nem birjuk tovább ezt az állapotot!«, szinte szállóigévé vált ez a mondás. A devizakorlátozások, folytán egy; ujabb konjunktura veti e'főre árnyékát, amely teljesen hasonlít a háborús állapotokhoz. Mert azok az importőrök, akik deuzakiutaláshoz jutnak, kiaknázzák az alkaím

at és az importcikkek árait 20—30 százalókkal felemelik, ezzel j^edig a fogyasztó közönséget uzsorázzák ki, és a gazdasági válságot a fogyasztás csökkenésévef csak még jobban kimélyítik. Az Amstelbank bukásával, Amsterdamban csekély 8 és féi millió pengő értékű dollárok és ango; dok nélküle élni! Atatossággafmeg instálom kegyelmedet, ne átalja a lakodalom torát mihamarább kitűzni 1 Bódi urami kezéből újra piajd kiesett a kupa. — Lakodalmat, esküvőt, ilyen fergeteges világban? Vőm uram," kapitány uram, van jó dolga? Forr a világ, szinte kizökken a sarkából és kegyelmed lakodalmat akar ülni? Háborús világ járja, hisz az erdélyi fejedelem körülzárt minket és löveti ezt a gyönge fecske-fészket! — Oda se neki! Nincs máskép, arám nélkül nincs erőm. ha nem íeSz hitvesem, feladom a várat! — Már megint? Hát hiszen tudja kegyelmed, hogy a 'fejedelemi elsőbben is engem köttetne Tei az első topolyára... nem, ezt nem lehet! — Már pedig, ha egy hét alatt Bor ka nem lesz hites feleségem, a vár afejedéfemé lész! — Nem lesz! — dörgött közbe J3ódi uram dacos szava. Vasárnap a ieányzó tied lesz, a fakodaímat a váíbástya nagytermében megüljük! Vasárnapra feldíszítették a várbástya nagy termiét. A várkastélyt egy hatalmas szikla védte a gránátok ellen. Pedig vasárnapra hajnalban kezdődött az igazi földindulás, a végit életszerű ágyúzás s tartott egész estig. S repültek "a várba a lángkévés . csóvák és sisteregtek a tafpasf ágyuk szakállas golyóbisai. Belevágódtak az öblös mozsarak 24 fontosai és neki iramodtak a császáriák az ostromnak és nekirugaszkodtak a faltörő kosok a bástyáknak... A várban pedig muzsikáló, dinamudánom, heted-hétországra szóló vigalom, nótázás, kupakocintás és tánc mellett üli Szirmay Lajos, Ecsed vár kapitánya fakó-, dal.mas torát az ő imádott, becézett mátkájával... Hiába robbantott a gránát, hiába gyújtott a kanóc, hiába repült a tüzes kigyó, a tánc csak folyt nyalka magyar andalgóvaf, kecses .magyar toborzóval, tüzes magyar bokázóvaí és Szírmai Lajos csak járta-járta az ő szépséges^ párjával líurszakadtig-hajnalhasadtig. ( Bátori Miklós meg ugratta, kapatta kocintásra, kortyintásra St odazugott a kapitánynak: »Szirmai Lajos elől jár, , Erdélyi had vijon bár.« Sziimay kupát kapott kezébe, megtöltötte és várura fefé emelint( ve, kiáltotta: »Magyar magyart rontja, — kár„ Bár több esze volna már!« t Ezeket a szavakat maga Szir-i may irta ie e sorok kíséretében: (»Lakzimat tartottam Bódí Borkával, "íi csanádí^iispök húgával, ke^ ményen ittunk mint a török és táncoltunk.« Mondása a test vérharcról: >;Bátorinak felette megtetszvén, meg_ ízené János király fiának, ki azonnal vissza adta nékem Szárazberki jószágomat« — írja ugyancsak maga Szirmay. Ezt meghallván, Bódi uram is. apai szeretetébe fogadta a vejét, hiszen most már a gázsin éfő császári zsoldos.kajntánybói megint gazdag földbirtokos ur lett. De a testvér-hadakozásnak, ennek, a magyar békétfenségnek mégis .csak másfél százados török hó-, • doltság. lett a vége. Minden magyar emlékezzék tneg' Bátori András nagyuram szózatáról. hogyha keli annak idején a, »honfitársak védefmére és nyugalmára ne fefedkezzenek meg a Bá-t tor névrőf.« Mostanság azonban eszméljünk rá magyarok Szirmay. mondására: »Magyar magyart rontja, — kár, Bár több esze volna már!« fontok v esztek oda azoknak a magyar állampolgároknak, akik az országban jn^gkeresett tőkéjüket külföldre mentették ki, hogy azokat biztonságba helyezzék. Hány ilyen Almistelbank van külföldön, ahova a magyar tőkések pénzüket azilumként menesztették ki, az országból, pedig azt a magyar fogyasztó közönség bőrén szerezték, illene, —. hogy azt most a haza oltárára helyezzék ie. Mindjárt nem lenne többé probléma, hogyan tudnánk külföldi beavatkozás nélkül saját erőnk bői 'talpraáHam. Igazán megtehetnék, de sajnos hiányok az erkölcsi erő, amely a mai Síit híven jellemzi. Nagyrabecsült Harminchármai Bizottság! Ez a kis jeliemkép, amit fentebb megrajzoltam, kétségtelenül igazolja azt, hogy az állami bevételek csökkenése nem az adózás kicsinyességében rejlett. Az^áN lamháztartás passzivitását nemezek a körülmények idézték elő, — sőt mondhatnám, hogy a túlméretezett kincstáii haszonrészesedés, amely az árakat a végtelenségig megdrágította, okozta kizárólag és egyedül a mezőgazdaság összeomlását. — Mert neín a buza és a gabona olcsósága volt a katasztrófa közvetlen okozója, hanem az, hogy 1 kgr. cukrot 50 fillér kincstári részesedés, 1 kgr. fah^jí 6 P, 1 kgr. kávét 4 P vám terhei. Sorozhatnám ezeket a kirívó és lehetetlen fogyasztási terheket a végtelenségig, ezek ásták alá a mezőgazdaság prosperitását. Ezeken a tanulságokon a trösztök vérszemet kaptak és igyekeztek hasznukat ugyanolyan mértékben, mint az áíiamhalaiqm, saját zsebükre gyümölcsöztetni. es megduszadt pénztárcájukat angolosan export álni 'az országból. A szegény fogyasztó közönség pedig, amefy kényszerítve volt ezeket a lehetetlen árakat megfiz'etni. ijpjes kimerültségében megszűnt fogy'aszto fenni, és igy az e^ész országban minden iniciativa szünetei. ( Tisztelettel esedezem a Na^ytekintetű Harminchármas Bizottsághoz, próbálja meg, adjon a kormánynak olyan tanácsot, hogy a régi hibák kiküszöböítethessenek. Éspedig: szállítsa le a kincstári haszonrészesedéseket és a többi terheket, amelyek az adózó polgárok teherbíró képességével nincsenek aranyban. Ezáítaf megjavítja * gazdasági termelést és az állam bevétele is szaporodni fog. Próbáljuk meg, az eddigi recept ugysen* vált be!