Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-06 / 201. szám

'2 •NVÍRYIDÉK. ltsi. Steptemöer é. tartani mindaddig, mig a túlterme­lés náfuk meg nem szűnik. Erre pedig évekig hiába várunk, vi­szont add'ig tönkre megyünk. Nincs más hátra, mint mesterséges esz­közökkei helyreállitam a magyar buza árát. Íme a gyakorlati megvalósítás­nak egy módja, egy utja, amely, szerintem járható, akármilyen rö­gösnek látszik: fölemelni a beho­zatali gabonavániokat, kivinni a legjobb minőségű magyar búzából mindazt, ami a jövő évi vetőmag­ra nem szükséges, a gyengébb mi­nőségű és a belső fogyasztásra szánt gabonamennyiség árát pe­dig hatóságilag megszabni, mini­málni. A kivitelre "kerülő búzamennyi­séggel 'lehet rekompenzációs üzle­teke* kötni olyan államokkal, ame­lyek buzabevitelre szorulnak, olyau termények és ipari cikkek ellené­ben, amelyek tekintetében, vi­szont, mi szorulunk behozatalra; Rizst, kávét, déligyümölcsöt a7j szállíthasson nekünk, aki tőlünk; búzát vesz. írógép, varrótű, selyem; áru , szövetek fetb. onnan jöhesse­nek be, ahová a magyar buza vi­szont utat taláf. A vámszerződések dacára, a prémiumok és fuvardíj-; visszatérítések segélyével a kér­dés megoldható. Ha még mindig olcsón menne ki, mindezek dacára,' a magyar buza, egyelőre a bolettá-' ban meg van az a tartalék, amefy a különbözetet fedezi a minimá­landó belföldi ár és a külföldi el­adási ár között. Ez csak az elindulás, de áür-» gős dolog, hogy inkább holnap] ke 1 megkezdeni, mint holnapután. A további teendő: visszaállítani' a magyar buza régi jó minőségét^ áttérni a minőségi termelésre, ak­kor a kivitel mindig kevesebb ne­hézséggel'és mindig több haszon­nal fog járni és a most a megin­duláskor még egyelőre erőszakos­nak látszó mesterséges eszközö-j ke fokozatosan enyhíthetjük és végre megszüntethetjük. ' A búzaár emelkedésének a liszt? és kenyér árában folytatódnia nem szabad. A kenyér ára megfelel,' legalább 20 pengős búzának, a vá­rosok élelmezése tehát, nem sza­bad, hogy megdráguljon. Mindezt? pedig bürokratikusán megvalósi- , tani nem fogjuk soha. Egy embert EZERT ISMETELJUK: A jó varrógép gyártása preciziósmunka! Ezért nem tud minden gyác varrógépet előállítani! 5inger varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapjca, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! NE KÍSÉRLETEZZEK! SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek! Singer varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. ke !i az egész gabonakérdés élére, állítani, akinek* első gondja le-) gyen: a gabonakérdést korlátlan hatalommal irányítani minden vo­natkozásban. Egy embert, akiben megvan a megfelelő tudás, felké­szültség, munkabírás, független- > ség, törhetetlen elszántság cs a magyar gazda és föld iránti fa­natikus szeretet. A földmivelési miniszter legyen' gaóonadiktátor! 1 A munkanélküliség csendje Nyíregyházán A közelmúlt politikai és gazda­sági eseményei váratlanul érték a közönséget. Még mindig izga­lommai^tárgyalják az eseményeket Nyíregyházán ís. Mit hoz a hol­nap, mit hoz a tél, ez a kérdés nyugtalanít mindenkit. Két fürt sző'őért meegöítek egy é'eterős fia­tal embert s ma ezt a döbbenetes támadást is a legfrissebb jefen pszíhózisának látják az emberek. Ilyen nem történhetett volna meg a háború előtt — mondják és való­ban a mult távlatába helyezve, szinte groteszkül borzalmas a si­mapusztai gyilkosság. Sokan első piegvillanását látják a rémtettben az elkövetkezendő eseményeknek, • meri csinálni ugyanazt, amit ő, hogy fei meri venni a küzdefmét a szegénységgel, a munkával. Két karját a zuhany alatt kitárta és: örömmel nézte az izmok játékát és örült neki, hogy olyan sokat sportolt, hogy erős, hogy fiatal. Mikor az utóbbira gondolt, hirte­len egy pongyolát kapott magára ^s a tükörhöz szaladt, vájjon tény­leg egészen fiatal még?, hisz az ( évek oly örült gyorsasággal szalad­nak, erre eddig nem is gondolt. Egész közei hajolt a tükörhöz, nézi te, bírálta az arcát, mint egy idén gen arcot, vájjon nem csunyult-ei még ei, az évek nem szántották-a még fei az arca bársonyát. Meg-; nyugodott, még nem, még puha) az arc, csak a szemkifejezése ko­molyabb, hiányzik belőle a gyerme-, ki derű. Hirtelen ugy érezte, vizs­gálódás közben, mintha egy nagy kővel melfbeütötték volna, amirü nem gondolt, a sötét hajában, ® választéknál megcsillant valami. —í Teremtő Istenem! az első ősz, hajszál, nem is egy, de kettő. Ke-, zét a szivére szorította, már itt tartunk?, a szeme könnyes fett, majd hirtelen egy gyors mozdulat­tal kihúzta mjiyá a kettőt. Nincs! több, megnyugodott, de ime ez azt jelenti, hogy sietni kell, nincs, idő előre... \ Majd kikeresett egy könnyű rón zsaszín ruhát, lengét, habosat és magára vette, mikor pedig ismerősi hangot hallott a másik szobából, ment előre, bátran, kezét kinyújtva a fiu leié, a szegénység, a boldogi ság felé. A fiu szóíní sem tudott az öröm­től, mikor látta, hogy miiyen szíve­sen fogadja a leány és beszélni kez­dett arról, "hogy azzal a gondolati tai jött, hogy elbúcsúzik 'örökre* mert látja ,hogy hiába minden,', nem lesz a felesége és belátja,< hogy igaza van, hisz ő olyan sze­gény és bizonytalan, hogy mikor fog jói menni 'az irodája. 1 Majd ráhajolt a fehér kézre, megcsókolta és beszélt tovább, hisz oly kevésből meg fognak őkí élni és milyen szép lesz a kies* otthonuk. 1 A leány hallgatott, de nem a fiu beszédjét halfotta, hanem egé­szen mást, valami mást, a fegn szebb zenét, amitől egyszerre gyorsabb tempóban dobogott a szi­ve és amitői piros fett az arca, azt hallotta, amiért érdemes fef-> venni 'a harcot a szegénységgel, a munkával... mindennel, hallott, egy csengő gyermekkacajt, és látta az anya könnyes boldogságát, ez­ért érdemes, csak ezért! 1 de minden fantasztikus, amit ezzei ' "kapcsolatban gondofnak. i r ' 1 ' 1 ünnepi csend gyásza a városon 1 Végig jártuk a nyíregyházi ut­cákat és tereket. Máskor az élet üde múzsája fogad, ma csend, — mintha ünnep vo'na, hosszú, gyá­szos ünnep. Ez a csend a munka­nélküliség csendje. A városháza előtt mind nagyobb lesz a munka­nélküliek csoportosulása. És mind fájóbb rezignáció hangzik ki az üres napokban összeverődő társa­ságból. A tisztviselők fizetésének csök-' kentése — mondják —, ez is min­ket érint. A redukált fizetés mel­lett lemond mindenről a tisztviselő­család, mindenrőf, am imé'g egy kis szabadságot jelentett. Elbo­csájtják a szerény igényű cselédet, a bejárót is. Azt a bejárót, akinek a keresete egy egész családot tar­tott ei, mert hiszen az asszony ke­resetébői éltek, mióta a férj nem dolgozott. £s mikor dolgozott utoljára? Nem is emlékeznek rá. Talán a kaszárnyácpitésníl, vagy a palotáknál... Iparosok, kereskedők »s íe­sujtottan állanak t a fizetésredukcióról elterjedt hírek óta. Még nehezebb lesz a vásárlás­ra bírás, a fizetés. Hát a részfe­lek? Azok, amelyékben még a regi fizetés mellett állapodtak meg. Miből fizessék ma a részieteket? Ingerült feíszó itások, perek, árve­rés eredmény nélküf. A kimerült ipar és kereskedelem a fizetésre­dukció csapásától a földre roskad. Már évek óta nincs vásár a bol­tokban. Előbb a könyvekről, a kuf­turális szükségletekrőt mondottak le az emberek, most már köz­szükségleti cikkekről is. Az é et a halódás csendjébe dermedt a vá­rosban. Fizetetten szám'áh, ennyi a vagyona ma a boltosnak. Egész délután kaszirozott maga a bolt tulajdonosa. Bejárta a féi vá­rost. Hátha fizetnek igy, ha maga az üzlettulajdonos jön. Estefelé fá­radtan tér meg. Alig két pengőt hozott. Máskor talán ennyit sem. Mind több üzletet zárnak be, de a nyitott boltokra is nyugodtan rá fe­fietne húzni a redőket. De hős ma minden kis polgár. Hafígat és vár. Döbbenetes ez a haffgatá's, ez a nagy bfazirtság. Inkább haragos kuakadásokat haTanánk. Néni sze­retjük a csendet, a boltok, a műhe­lyek csendjét. Erdőkultusz a nyomon/ság­ban És ebben a pénzetlen nyomoru­ságban megindulnak az emberek az erdő felé. Soha annyi ráérő, annyi'természetet kereső embert nem láttunk az erdő mentén, mint ma. Egész délelőttöket és délutá­nokat töltenek a munkanélküliek az erdei padokon. Kártyajáté­kok, énekszó, néha gramofon mu­zsika. Mily más zene ez, mint a vidám békeévek erdei zsivaja... A nagy konjunktúrák idején kihalt az erdő és benépeslütek a mozik, a színházak, a kávéházak és sörözők. Mennyivei egészségesebb ma a vi­lágfelfogás. Ma a szabadba men­tnek ki az emberek a füstös helyisé­gek zugai helyett. Álbölcsesség mondhatná ezt. Félefmetes ma az erdei kedv, a tétlen emberek unaf­matüző játéka a megelégedettség, p. pihenés, a béke sétautain. A végeKen újraépül város az utolsó nehán„y esztendő alatt. Lendületes, gyönyörű éfet indult még itt az afkotás hevében. I^j vá­rosrész épült mindenfelé a vége­ken, a vasút környékén, az Ele-tó mentén, a Káílai-ut végén. A Vay Ádám-utcában simuló uj aszfalt­Katz Miksa, Takarékpalota. Kényelmes részlel. főelárusitó helye és gyári lerakata Nyíregyháza Telefon 3-93. Dijmen'es bemutatás. 5461-6

Next

/
Thumbnails
Contents