Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-08-30 / 195. szám
10 j&tmmisL 1931. augusztus 30. aog. Vizivás után vagy tojófészkén eldobja magát, tarély töve megfehéredik, gyorsan lila színbe megy át, percek alatt a tarély megkékül s majd megfeketedik s az állat rövid idő alatt kiszenved. Ezek a külső tünetek. A belső tünetek az állat lépének és májának megduzzadása, epeelöntés, szívmek és a belek vérzése. De sok esetben egész más tünetei vasinak. A baromfi-diftéria. Ezen betegség felismerése egészen könnyű. Ezen betegség hosszantartó, „z állat gubaszt, torkából rikácsoló hangot ad, a nyakát előre nyújtogatja, tátog, levegő után kapkod. Orrlyukaiból sárga válladék folyik, szeme alatt és körül megdagad. Fehér vizes váladék folyik, később sárga túróhoz hasonló lerakódás látszik. Ugyanez a torokba, csőr felső és alsó üregébe vastag sárga túrós lerakódás képződik. Az állat nem bir táplálkozni, lesoványodik és igy pusztul el. A baromfinátha. Rendesen hirtelen időváltozásoknál, túlzsúfolt óiból hirtelen hűvös levegőre való menés, hideg vizivás okozza. Azért kerüljük a tulzsufolást és állandóan szellőztessük az ólat. A baromfinátha t ünetei a következők: Az állatok erősen szuszognak, tüszkölnek. Orrlyukaik feketés-sárga vál1 adókkal rakódik meg és folyik. A gümőkór. Há'a Internnek, ez Magyarországon ritkán fordul elő. Csak állatorvosi vizsgálat állapithatja meg. A bélférgesedés. Ezen betegség is -elég káros h atással van. Az ilyein állatok soványak, gubbasztanak. Legkönnyebb felismerése hogy az állat csőrével végbeléhez kapkod. A meszesláb, (varancsosláb). Ezen állatbetegséget élősdiek okozzák. (Atkák.) Az' állat sokat szenved. Csőrével állandóan feszegeti a lábán lévő kérges részt. Azután vannak a különböző élősdiek, tetvek, poloskák, stb. Ezen élősdiek készttik elő az állatot a vészre. Bőrüket "felmarják, a sebeken keresztül a bacillusok kanynyebben és gyorsabban behatolnak a vérbe. Legyengitik az állatokat s igy nem birmak ellenállni a betegségnek stb. Azért egv általános védekezéssel kell mindezeknek e'éjét venni. Az á talános védekezésnél figyelembe kell venni minden kicsiségnek látszó dolgot ami a védekezést nagyban elősegíti. Tágas, világos, jól szellőztethető ól egyik feltétele a sikeres tenyésztésnek és védekezésnek. Csak annyi állatot helyezhetünk el egy ólba, amennyi abba könnyen elfér. Az állatok ólait napomként tisztítsuk. Ugy télen, mint ínyáron, állandóan szellőzhessük. Hetenként egyszer mésztejjel, amihez fertőtlenitő anyagot teszünk (rézgáüc, kreolin, közönséges fakarbo'ineumot) meszeljük ki alaposan az egész ólrészt. Külön az üllőléceket kéthetenkint meszeljük át közönséges karbo'ineummal.^ Az ól földjét időnként cseréljük bizonyos mélységig ki. Hintsük be erősen ha muval, mészporral. Legyen az áljatoknak viz és porfürdő. Ez utóbbiba keverjünk kénport és hamut. Ezzel meggátoljuk a tetvesedést. Ne etessük az állatokat a földről, mert ez veszélyes. Az etetővályukat időnként súroljuk lugosvizzel le. Szoktassak az állatokat egy helyre inni. Az ita-óedényeket hetenkint többször forrázuk ki lugosvizzel. Naponként kü önösen nyáron, többször cseréljük az ivóvizet. Egészséges takarmánnyal táplálóik állatainkat. Az igy kezelt állatoknál a vész nem fog fellépni. De ha mégis régi fertőzés van, vagy valami módon a vé^z b lett hurcolva s a fentebb íeirtakí szerint fe'ismertük a betegséget azonnal "kezdjünk a védekezéshez, A megbetegedett állatokat azonnal távolítsuk el a többitől. Ha esetleg elhullás van. azt azonnal égessük el. Mert éppen az a hiba,, kü önösen falu helyen, hogy az elhullott állatokat kidobják a trágyára, feldobják az ól tetejére, napokig, sőt hetekig tenyésztik a bacillust benne és fertőzik meg az egészséges állatokat. Községek elöljáróságának ke'lene) minden dobolásnáf a lakosság ff gyeimét fölhívni, hogy az elhullott állatokat azonnal el kell égetni. — Még büntetés terhe mellett is kötelezni. Ugyancsak az iskolába a tanító urak is beolthatnák a gyerekekbe, hogy az igy e'égetett állattal. mennyi állatot lehet megmenteni a betegségtől. Még a levágott állat tollát, belét se dobjuk ki a szemétre, hanem ezeket is égessük el. A betegségek fellépésénél kétszeresen fertőtlenítsünk mindent. Tartsuk az állatokat egy ideig zárva, hogy megfigyelhessük ai ujabb betegedést. Jó és bő táplálékkal tartsuk állatjainkat. A tyuk-tifusz. Ezen betegséget házi kezeléssel nem bírjuk még ez ideig megállítani. Oltani kell az állatokat. Ne sajnáljuk az állatorvosi dijat, sem az oltóanyag árát, mert ez bőven visszatérül. Miértis ha felismertük a tífuszt, azonnal oltassuk állatorvossal. Ha pedig olyan helyen tartjuk állatunkat, hol a fenti vész felszökött lépni, ne várjuk be a vész fellépését, oltassunk előre. Igy megakadályozzuk a vész fellépését. Egy ilyen beoltás 6 hónapig mentesiti állatunkat. A tyuk-diftéria. Mint már említettem. könnyen fe ismerhető. Ha nagymérték)>en lép fel. oltatni kell. Szorványos fellépést házi ag kezelhetjük. Az á'la'ot mér-ékelt he'yre visszük. Torkából orrlyukából, szája belső részéből és a szemkörüli sárga lerakódást vigyázva eltávolítjuk. Utána jódtinturával gyengéit bekenjük. Ezt többször megismételve, sok állatot megmenthetünk. A baromfi-nátha. A náthás állatokat meleg helyre visszük, bezárva tartjuk néháiny napig. Orrlyukaikból kinyomjuk a váUadékot, lisoformos vizzel, vagy gyönge hippermangálos vfesel csőrüket és orrlyukaikat kimossuk. Az ivóvizükbe is tehetünk kevés híppermaingá't. Meleg helyen így kezelve, gyönge lefolyású lesz a nátha. A tyúk bélférge. Ha nagyon el van hatalmasodva, ugy bélféregbajtó szert vegyünk és e'őirás szerint alkalmazzuk. Ajánlatos az állatok beleit időnkint kitisztittatni. Ezt ugy érjük el, ha az ivóvizük be keserűsót teszünk. A meszes, vagy varancsos láb 1. Két-három naponként paprikás zsírral vagy olajjal jól bedörzsöli ük. Rövid idő alatt letisztul az állat lába. A kü'önböző tetvek, ölőszere a zsiradék. Egy eltetvesedett állat nyaka körül, szárnyak a'att és a farok 'tövét párszor zsy-rai vagy) ártalmatlan olajjal párszor bekenjük, ii'őlécet, 'tojófészket alaposan fertőtlenítjük, hamarosan megtisztul nak az állatok. Ezek volnának azok az óvintézkedések, amellyel a baromfi 90 százalékát megmenthetjük a vésztől. Kísérlet alatt van egy általános baromfivész elleni szer, ami ezideig szép eredménnyel kecsegtet. Ha ennek használata teljes sikert ad, 1 ugy annak idején közre fogom adni. Vásárhelyen Manak a sertések Valami ismeretlen, uj betegség pusztít közöttük A város határában különös sertésbetegség ütötte fet a fejét. Abötegség nem hasonlít tüneteiben sem a pestishez, sem az orbánchoz, sem a sertéskolerához. A sertések gunynyasztam "kezdenek, pár napig csak szédelegnek a váfyu körül, egyszerre azután irtózatosan faíánkokká válnak, szinte letapossák egy mást a vályú "körüf. De ez csak egy etetésnél íorduf elő, a következőnél h sertés már nem eszik, hanem bevonul óljába és nem jön többé elő. Az attkai uradalom állatorvosa szerint a betegség eddig ismeretien és nem használ "ellene semmiféle oltás vagy más kura. A betegség már eddig is nagy pusztítást; okozott. Van olyan tanya, ahol 68 sertésbőr már egy sincs. Nem kíméli a betegség azokat; a sertéseket sem, melyek megelőzően oltva voltak. Igy Nagy Iván László tanyáján a hatalmas sertésfaíkának ínár a fele elpusztult, pa dig minden sertés háromszor volt, szérummai kezefve. á piaci tejárusiiásrél A városok körüli gazdák Sok esel) ben közvetlenül a fogyasztóknak! adják ei tejfeleslegeiket. Ezáltal a városi omber gyorsan és frissen fejs tejhez jut. A gazda pedig azonnai megkapja a tejpénzt, ami fontos jövedelme. A tej forgalomba hozatala szabályozva van. A törvény védi a fogyasztót, de a termelőtől se kiván lehetetlent. A tej /egyen tiszta, édes és romlatlan, valamint egészséges tehéntői származó. A tejből bármit elvenni, vagy ahhoz valamit hozzátenni "nem szabad. A megszakítás nélküli utolsó cseppig váló kifejésset nyerhető a teljes tej. Tej nevén — közelebbi jelzés nélkül — teljes tehéntejei értünk. Minden más esetben aa állatfajtát, vagy a tej minőségét a kannán ei nem távolitható és jól látható feluássai jelezni 'keli. A szabályos jelzés »részben leföözötu legalább 2 százalék zsírtartalommá! és a »teljesen leföfözött«. A vásárlók nagyon ügyeljenek a tejeskannák jelzésére. A »lefö fözött« jelzésű tejért csak kisebb árat adjanak, A lefölözött tej ugyanis kisebli zsírtartalma következtében csekélyebb tápértékü és vitaminokban is szegényebb. Ezért ára is kisebb legyen. A részben lefölözött tej. Tápértéke a teljes tejhez viszonyítva csak mintegy kétharmad rész, a teljes fefölözötté pedig csak egyötöd rész. Legyen a tejeskanna tiszta, szagtalan, őnozatlan vasból kó|szüít, cinkezett, horganyzott vagy; leütött zománcu és rozsdás kanná'T ban tejet a piacra vinni nem Szabad. Tiltva van közönséges üvegben árusítani tejet. Tejel házhoz vinni csak írásbeli megrendelésre szabad. Vagyis tiios'a tejjel házalni. A kannában levő tejet minden egyes kimérés eíőtt kanállar alaposan fei kell keverni. Ezáltal az időközben a felszínre került zsírosabb rész, a tejszín az egész tejben egyenletesen eloszlik, elkeveredik. Igy tniiideu vevőnk jó zsíros tejet kap, a legközelebbi alkalommal is bizalommai keres fel bennünket és állandó vevőkörre tehetünk saert. A tejbe kézzé* nem "szabad nyuím. A tej ugyanis ijemcsak a legjobb, a fegtáplálóbb eledelünk^ hanem a legkényesebb ís. Igen haimar fertőződhet és megromlik. —MEGNYÍLT A SZABOLCSI CIPŐÁRUHÁZ NYÍREGYHÁZA, LUTHER UTCA Ungár Lipót áruház mellott. Elsőrendű kézimunka-cipők rendkívül olcsó megnyitó áron Női cipők IC— 12— 14-- pengő Férfi cipők 12'— 14-— 16 Kevés pénzért a legjobbat adjuk 1 Szolid és előzékeny kiszolgálás I 543 '-4 Ezért a legnagyobb tisztaság a; fejestől áz eladásig. Ha mégis megtörtént, hogy valami a tejbo esett, ugy tiszta kanállal, v ag)| tiszta késsel vegyük azt, ki belőlem Mindenkinél, aki a piacra tejet visz e.adni, iegyen a községi elöljáróság áltat "kiállított személyazonossági 'igazolvány. Szanyi fstyán. kir. fővegyész. Dió — szüretelés Magyarországon a diószüretelés helytelenül történik oly módon, hogy a diófákon levő termést egyszerre rudakkal leverik. Ezáltalugy az érett, mint az éretlen diót egyaránt leverik, ami igen' káros, mert az éretlen dió bele a leggondosabb szárítás alatt is öss ze aszalódik s így súlya kevesebb, mint az éretten leszedett dióé. Külföldön a diót három különböző időszakban szüretelik olymódon, hogy csak az érett diót rázzák fe hosszú kampós rudakkal. Az érett dió kütső burokja, repedezett. Csak ezen repedezett burkoíatu diókat szabad lerázni. Éretlen diót a fákon keli hagyni, míg nagyobb része beérik és az utolsó szüreteiéit oly időpontban keh eszközönli, amikor az összes dió burokja repedezett. A rázogatás mérve tehát olyan legyen, hogy csak az érett dió hulljék le. A fák alatt, szüret előtt, a talajt gondosan fei keli takarítani, fesilmftani, (boronálni), mi által eíkerüfhető, hogy a földön levő különféle férgek a diót megtámadják. A termelés érdeke a dió aratását ilymódon eszközölni, mert a dió teltbéiii és nagyobb sulyu lesz, ha éretten kerül leszedésre. A leszedett dió szárítását igen gondosan kell eszközölni. A zöld burok eltávolítása után a kiteregetett diót gyakrabban kell forgatni, hogy egyenletesen száradjon. — Több napi ily kiteregetés után, ha a dió fé% száraz, lehetőleg padláson kiöntve kell tartani és naponta kétszer kell lapáttal forgatni. Az így kezelt dió bele világos ésnagyobb értékű. Nedves állapotban, zsákban vagy kosárban tartott dió megromlik. Diót nem szabad kemencében szárítani, mert hirtelen szárítás által a dió bele aszalódik, mi által a dióbél .súlyának 50 százalékát el is veszítheti. l I I .iI - •• * .. ! ^ i
