Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-29 / 194. szám

1031. au?{us?i.!s 29. MmwÉK. íjHiiiimMifOT^ mm m kisüzemek hivatása csődöt mondott ? Irta: Pisszer János. Valamikor, nem is olyan régen, amikor a koronaromlás idején az áruárak igen sebesen emelked-f tek, mindenki türelmetlenül köve-. tt«íe a közületektől, hogy a ter­me ésbe kapcsolódjanak be, sza­bályozandó az árakat. Ez az ársz a­0 bályozás volt kifejezett célja a. közüzemeknek: laikus észjárá t fel J tételezve. A va'óság viszont az volt, hogy a háborús gazdálkodás önként elő­hívta a közületeknek termelő te­vékenységét azokon az üzemeken is tul, amelyek a háborút megelő­zött időkben is működtek, hogy a megcsökkent magántermelést pó­tolják .kiegészítsék, továbbá azért, hogy a csökkent kínálat szabta magas árakat a termelő költségek melengette mértéken tartsák. Mi­néi" inkább emelkedtek az árak, 1 annál inkább kívánatos volt az üze-| mek tevékenységét kifejleszteni. —" Igy kívánva ezt a »kö'óhaj«. Ezt-" tagadni aligha lehet. < A közüzemek azonban elszámo­lásaik; t a közigazgatási szám idá­s 0k között tartották nyilván. Ve­zetésük valamely közigazgatási, tisztviselő hatáskörébe utaltatott,» aki kereskedelmi érzékkei nemj hi t nem is bírhatott- Természe:es.j begy az üzesai számadásokból tisz-< ta kép arról, hogy ezek az üzemek miként működtek, eredményt!, mi tittak-e fel, vagy inkább vesz­teséget, nem nagyon tttnt ki. —• Szüksége mitatko ott annak, hogy. a kétféle számadás kettéválasz­tassék és a vezetés kereskedelmi ismeretekkel is e'l áttassék. Az üze-J mek tehát a közigazgatástól rész­ben függet'enittettek. Önállókká vá'tak. Hoi ugy. hogy a központi vezetést »iizemi "hivataf^ hoi'ugy, hogy te'jes kereskedelmi forrná^ nyerve, > részvénytái'3aság«-ként vitték. önálló kereskedelmi vállalat kö^ rét töltvén be, a vezetők díjazása, az üzlcteredménnyel is kapcsolat­ba hozatott. Érdeke voh igy a >;vezetésnek«, vagy »ígazgat:ásnak«, az üzemeredményt pozitívvá tennu nyereséget kimutatni. Amíg hossz 1 vo t addig ez sikerült is. Ámde nem osztható azok véle­ménye, akik a közüzemektől azt válták, hogy ezek o'csóbbau adják a portékát, mint azt a legitim ha-» szon figyelembevételével", a ma-, gánüzemek is adták. A közüzem, nyereségének ott kellett mutat­koznia és fennállásának igazolási) nyernie, liogy a magánüzeineknek okozhat5 konkurrencfa nélkül az; elérendő nyereséget a közigazga-f tásnak adja át, hogy ezzel "a la­kosság közterhe csökkenjen. Teháti az árszabályozásnak nem abban keílejt ie'entkezm'e, hogy minden­áron olcsóbban adja a közüzem az, árut ,mmt a niagánüzém, hanem abban, hogy az elérendő nyeresé­get a köznek adja vissza. Az áras most csökkennek. A. magánüzemek éppen ugy, mi t a közüzemek, megszűntek hasznot­hajt Sk tenni. A magánüzem (rest^i­gái, redukáf, »leéplt<, összehúzó­dik. sokszor megszűnik, vagy meg­bukik .e'tanik a föld színéről. A közüzem ezzel szemben nem tud­ja mi ideze'.et megten i mert a közszükséglctet kielégítő, a köz­egészségügyet szolgáló, a rendé­szit hivatását teje i ő üzemeket nem íehet fefosz'atni, a tisztvise­lőket nem lehet szé nc'k ereszteni, rt'i. Ezeket védi "a törvény, a bí­róság i't'án; azokat megkívánja a közszükség.'ct még ma is. Megkí­vánja, m" t az ü'emekre szükség \an, azok s <ánia lá a't pedig most sem helyes ö szekavarm 'a köz­Igazgatási számadásokká' éppen ugy, mint akkor, amikor ezektől különválasztották. Akik tehát azt hiszik, hogy a közüzemek hivatásukat azért vesz­tették el, meit nem árusítanak;! nemi adnak semmit olcsóbban és igy nem konkurrálják le a ina­gánüzemekrt, azok nyilván téved­nek. A magánüzemekkei szemben versenyáiak szabá-a sohasem lehe­tett a közüzem hivatása, mert eb­1 ben a versenyben megállás nem lett volna soha. Azt a hivatásukat azonban, hogy kereskedelmileg he­lyes számvitelt és vezetést adjunk nekik, kielégítsék a köz szükségle­tet ,nem vesztették el igy tehát ctekintetben csődöt sem mondor, tak. Azok a közüzemek, amelyek a magángazdaság tevékenységét el­vonják, ennek konkurrenciát csinál nak, természetesen elvesztetrétó ma már létjogosultságukat. De á kaitellek mai működése mellettj a dolgot szigorúbban vizsgálva, még itt sem mondható csődöt mon-i dottnak a. közüzemek működése. Ma, amikor mindenki a kartellek ellen "beszél és érzi is azok nyo­mását, akkor ismét felélénkül a közüzemek árszabályozó szüksége, ha és amennyiben a normális árak alapján termelnek és árusítanak 'éSi nem a méitéktelen haszon elérésé­re törekszenek, a kartelfekke^ nem szövetkeznek. Nyíregyházán azonban néhány megszüntetendő üzemágon kivül a városi üzemek főként közszükség­leti tevékenységet fejtvén ki, létjo-t gukat nagyrészben megtartották}. Itt nem érintjük az üzemek vállala­ti eredményét, mert hiszen "cikkünk nem is ezt célozta. D? a közüze­mek 'hivatásának csődje tekinteté J be.\ nem oszthatjuk azt az elfogult véleményt, amely ma széltében­hosszában, divatos szólamokként kóvályog a levegőben, nem vizs­gálván a lényeget. A hivatási és a vá-la ati csőd két doeg és össze nem kavarható! A tegnapi minisztertanács foglalkozott az ellenzék takarékossági javallataival Eileotétes hirek a tisztviselői ilietménycsökkeatésről Budapestről jelentik: A tegnapi minisztertanács foglalkozott az el­lenzék takarékossági' javaslataival és álláspontját a 33-as bizottság holnapi ülésén ismerteti. Akkor tárgyalják az állam és, az önkor-­mányzatok személyi kiadásainak csökkentésérői szóló rericjsletterve­zetet is, amelyet szintén elfogadott a minisztertanács. A Nemzeti "Újság ugy tudja, hogy a fizetéscsökkentés nem ífSz teljesen lineáris és a legalsó ka­tegóriáknál csak néhány filléres csökkentésről'lesz szó. A Magyar-" 1 ság azt irja .hogy tiz százalékos^ lineáris csökkentés "fesz az egész vonalon és a redukció szeptember 1 -tői lép érvénybe. A szeptem­beri "fizetésből azonban később® részietekben vonják le a csökken­tést. á liszt (Konyhagazdasági tanulmány) A fisit emberi táplálkozásra al­kalmas készít nény, melyet apró magocskábói, u. n. buzaszemekből őrö'nek puder-fiinomságu apró szemcsékre. Mint méltóztatnak is tudni, "a liszt egy nagyon köny­nyü fajsúlyú alkotmány apró szem­cséire bont/a és ezért a legkisebb' iégfuvalk.t a azonnal ' magasba; emelkedik. Ezt az emelkedő tu­lajdonságát nagy előszeretette; üzi. Különös ellentétben áll ez a. tulajdonsága szülőanyjának, a bú­zának a tulajdonságával. Amint számtalan gyakorlati példa mu­latja, a buza már születésénél fog­va is kompaktabb alkotás lévén és egyes szemei is jóval nagyobbak, !mmt a liszt szemcséi, igy magától éitetődő hogy a lég á ram'a t rá nem reagál oly könnyen, nnnt a hszti C'li nehezebb fajsúlya okozza, hogy ára —kii'ö ösen jele ífeg —­nagyon nyomott hangú atban van­Sőt egyáltalán nincsen is hangu­latban, annyira le van hangolva^ Bármennyire is akai'ták jónevü ihangászok a hangu'at magas foká­ra stimmelni nem sikerült. Annál könnyebben száll azonban a liszt hangulati a legmagasabb régiókba;; A búzából készült liszt után van még, a búzának egy másik yá'toza-, ta is, ami szintén a légiérzékonyi csopoitjába tartozik a konyhagaz­daságnak. Ezt közönségesen a, mindennapi kenyérnek nevezik.,') Dacára annak, hogy ezen vá'toza< •tát a búzának meglehetős mennyi-* ségü víz hozzáadásával igyekeznek a fégsufy csopo t':>ór kivenni, még*, magában rejti' a víznek párolgás^ tulajdonsága révén a fellegekbe •való emelkedést. Nem is csoda \ egyébként, mert ezen a két éteri be emelkedő t ilajdonságu főkelléi ken kivüi a gazdasszonyok s ál-j talában azok, akik e preparátum-j nak elkész'tésénéi közreműködnek^ még egy harmadik, szintén emelt kedő tulajdonságú vegyiszert, amiS közönt égésen é'es?tőnek nevezneki adnak hozzá. Ennyi sok magasba szárnyaló tulajdonságú tényezők összetaláh kozása következtében szegény buzn fq'dhöz ragadt szerénységében nem* tudja elképzelni, mi lehet vele; hogy az iiyen jelentéktelen átala-. ku ás és számot lemtevő preparál VÁROSI MOZ6Ó Pintek, szombat 5, 7 és 9, vasírnap 3, 5, 7 éa 8 őrskor Clara Bow és Richárd Arlen 1 ÖC»/a -OB magyarul bsizéló cirkuszdrámája a Cirkusszerei ISlStöl A cirku zjelenítekben világhírű artisták fellépte. ttímok hozzáadása után rmértj van meg az a magasbatörő nagy­ra vágyás, mely őtet elönti abban a pillanatban, amint liszt lesz be^ lőie? Ha a megkezdett tempóban ha­lad légbemenő útjában, megérjük, hogy kénytelenek lesznek az embe­rek apró dobozkákba zárni lég­mentesen és mint drogua cikket forgalomba hozni. Bártt MohácsíYész évfordaloján (1536 augusztus 99) Irta: H. FEJÉR IGNÁC Révedez at tg fennt, resiket a sok csillag, A magvat leventék yyaseinéuM lépve, Vérbetukei írnak Tüzgolyök repülnek at álmodó csendre, Mintha minden élet haláluton járva, Végtelenbe veszne Budavára egén sürün hull a csillag, Lnji,s király álmát gyászkeretbe vonták, Gyászbetüket imák­Rémes álmo'c után borim napra ébredt, Napsiillyedést látott vért* alkonyattal, Ráfeküdt a végzet. • Ijajos kir ál fér tn nincs jól fejedalja Országodat önzéi huea-vona tépi, Pártvisíály uralja, Osi átok dul-ful, pogány mint fűszála... Ne menj le Mohácsra, a borús egekre Nincs ma jó- felírva. Nem lehet királyném, a hazánk veszélyben M -gyár cinher vaqytk, ne mondja at idö Hogy hiiba éltem. Meggt/őite a férje Mária királynét, Hun fiúi tűznek láng a reménysége, Ilóii útra rátért Gellért hegynek alján, hol Rómát rég járták, Indul a királyhad. tütpnripa szedi Rugalmasan lábát. Mind acélos lelk'k, haza tüzén őrzött, Lángseivü leventék, dicsőséggel kitzdi, Vtrhemártott hősök. H dlóparifájín née Lajo» a tájra, A gyátet öltött róna, mintha fájna lelke Könnyet hullat rája. Lajos király népe bízó reménységgel Mohács terén áll fel, az ár irtó pedig Bujdokolva j ir-kel Jöjjetek pártütők, szól Tomery hévvel, Nincs idö haragra, le az ősbiinöklcel, Ne szakadjunk szé jel Halált kiált a hon, első most at tnzág Kezet fog on a kéz. különben 0 török Szemfedőt terít ránk Hiába hordozták szét a véres kardét. Vészkiáltás elhalt, süket az áruló Nem érti a hangot A török azonban leborult a porba, Az Allah nevével féléim-s táborát összekovácsolta. Sir, sikolt a vészjel, halálutat szórja, Kardok ölelkeznek, sírok nyílnak végig, Hull a nép a porba, Ország színe java. főpapok, vezérek, Markolatig küzdre, ht.ea védelmében Utolsót lehelnek Arat az enyészet, kSnyezík az ég is, Fű amint h<tll rendre, a halál az embert Kaszálja le végig Szulejmán aggódik, elpusztul a nipe, Be a soMéz ggőzött, magyar seemfedővel Mégis célját érte Védtelen a király kani v llog nyomában Menekül rohanva, de miként a villám Repülnek utána. Útja mégis megtört, az enyészet várta, Ingoványba süllyedt, ki Csele patakban Elérte halála Bevált Perén-jinek elmés jósolása, A lörök hazánkat Izsé'porrá törve, Földig leigázta. Húszezer magyarnak kio-nlott a vére, Gyászoshullamető'ireggeli harmatgyöngy Tm idkotik réle. Moháa lett az ország rémes temetője, Pártütő szégyenfolt, nem lesz méltó egy te Soha magyar né re. Magyar hősök neve aranyba lett szőre Minden mártyr lelke: é ! redező haja il Harmatozó gyöngy .

Next

/
Thumbnails
Contents