Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-05 / 149. szám

1931. julius 5. JNClrÍRYIDÉK. a 11 SCHMIDTHAUER ICMáNflI ke

s^

vl

z '"te rméizetes lUlUNnUI csodálatos és páratlan Összetételénél fogva i vitás ligelsi keserflvlze! Nyári munkák beosztása Irta

: Bartha Ernő, felsőmezőgazdasági isk. tanár. Vannak időszakok a mezőgazdaságban, amikor különböző munkák rendszerint időjárási okok következtében egy ugya

nazon időben, egyszerre volnának elvégzendők. Ilyenkor munkatorlódással állunk szemben, ami előfordulhat ugyan bármely időben, de nlégis leggyakoribb a fi avaszi, nyári, őszi munkaidónyben. A munkatorlódások eshetőségeivel még rendes körülmények közt is állandóan számolni kell, annál inkább rendellenes, kedvezőtlen viszonyok között, mert ha a készületlenül talál bennünket, abból csak ujabb és nagyobb bajok zúdulhatnak a nyakunkba. Éppen ezért a munkatorlódásokat mindenkor tőlünk telhetően igyekezzünk megelőz ni, kikerülni, vagy ha ez bármi oknál fogva kivihetetlen lenne biztosan és gyorsan elhárítani. Az erre szolgáló eszközök, helyesebben eljárások nagyon különbözők és legtöbbször kinek-kinek

1 egyéni ügyességétől függ, mennyiben sikerülnek. Egyébként ebben a tekintetben csalhatatlanul biztos recepteket adni nem lehet, részint hiert a mezőgazdaság nem kaptafára húzható formamunka, részint mert az előidéző okok és várható következmények nemcsak hasonló viszonyok között, de még ugyanazon gazdaságban is évről-évre nagyon változatosak lehetnek. Receptek helyett tehát olyan általános irányelvekre, bizonyos mérték ben igazságokra van szükség, amik alapjában véve' mindig helyesek és igazak, a kivitel tekintetében azonban részleteiben esetről esetre kisebb-nagyobb változást, módosítást szenvedhetnek aszerint, amint azt az adott esetek épen megkívánják. Az idei év ta

vasza. és nyara, ugy látszik, a szokásos mértéken felül bővelkedik munkatorlódásokban, a mennyiben a kései tavasz és korai nyár a megszokottnál jóval nehezebb helyzetek elé állítja a gazdákat. Ez abban nyilvánul, hogy junius 20-tól ju'ius' végéig a halasztást nem tűrő sürgős munkák egész sorozata vált időszerűvé, nevezeteten a ^abosbükköny szárítása és [betakarítása, a lucerna második kaszálása, az aratás, hordás, cséplés, a bükköny és gabonatarlók első szántása, nyári trágyázás esetén a trágya kihordása és alászántása. És ne felejtsük, hogy ezeken felül még az időjárás szeszélyeivel, \-ala

; mint egyéb előre nem láthatókkal is számolnunk kell. Ha tehát mind ezeket idejében el akarjuk végezni, egy percet sem szabad kés^kedni, vagy kihasználatlanul hagyni, különben elkésünk az ezek után következő munkákkal, majd az őszszel lekerülő növények, kukorica, répa, cirok betakarításával, továbbá az őszi takarmányok és gabonafélék vetési munkálataival is. Munkatorlódások esetén a leghatásosabb eszköz a gazda kezében elvégzendő munkák helyes beosítása, vagyis azok sorrendjének, egymásutánjának, módjainak, segédeszközeinek megállapítása, majd pe dig gyakorlati megvalósítása. Elv legyen, hogy a betakarítási munkák mindig az elsők. Ezeket nyomon kövessék az esetleges vetési, ilyenek hiányában az u. n. elő-, készítő munkák, amilyen a takarmánynövények tarlójának e ső szan- j tása bnza a'á. Végül s

0r kerülhet a még hátralevő egyéb munkákra. Ügyeljünk a

rra, hogy soha semmit ne késsünk, hanem lehetőleg előre legyünk azzal a munkával, ami épen időszerű. ' Megbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek ilyenkor például a hordási munkáknál a váltott szekerek, mert a munkát gyorsítják, az "idő tökéletes kihaszná'ását lehetővé teszik, miáltal a munka eredményességét nagyban fokozzák, ugyanakkor a költségeket lényegesen csökkentik, végeredményben tehát a jövedelmet növelik, ami — ugy hiszem — mindenkor, de különösen a mai időkben nagyon is ránk fér. á Eisvárdai Gazdakör javaslata a bazadeaaturáiási rendelet módositása érdekében A Felsőszabolcsi Gazdakör Kisvárda, javaslatot terjesztett fel & kormányhoz a buza-denaturálási rendelet módosítása tárgyában. A javaslat azt a célt tartja szem( előtt, hogy a denaturált termény! olyan olcsó legyen, hogy az ezzel való takarmányozás ne veszélyez-i tese a hízó állatok versenyképesség gét. Ennek érdekében a Felső-' szabolcsi Gazdakör Kisvárda, vezetősége azt javasolja, hogy: ( t. Nemcsak "a buza, hanem a rozs eosinozása is rendeltessék ei^ 2. Minden egyes gazdaságban, a gazdaság tulajdonát képező buza és rozs, legalább azonban fajónként minimális 200 mm. — \ természetesen a legnagyobb ei-i lenőrzés mellett — a helyszínen; denaturál'tassék. Tudomásunk szerint a »Futura<' már végzett hely* szinen denaturálást. 1 3. Kisgazdák részére, saját kész., léteik, járásonkent, egy-egy nyilvános raktárban, előre meghatároz zott időpontban, természetesen ugyancsak megfelelő ellenőrzés mehett, denaturáltassanak. 4.. Az igy denaturált mennyiség után a tulajdonos a gabonaszelvény értékét ép ugy kapja meg, mintha ezen mennyiséget külföldre szállították volna ki. 5. A »Futura« r. t.. vagy azon szervezet, mellyel a denaturálást a jövőben az állam végeztetné, minden egyes denaturálás után számítsa fei a denaturálássaf járó összes költségeit és ezt a gabonaszelvény értékéből "hozza levonásba. 6. Az a termény ára, melyet nem saját készleteikből denaturáltatnak meg a termelők, hanem vétel utján szereznek be, ne legyen magasabb, mint amilyen árban azt a világpiacon értékesíteni lehet, ; természetesen hozzászámítva az eosinozással előálló kiadásokat. Rámutat a memorandum _ még arra is, hogy a fent kífejtett'javas(at elfogadása esetén az ország mezőgazdasága csak a VJenaturálássai járó költségekkel megnagyobbított világpiaci áron jut e szemesterményekhez és az ezen hizlalt állatok, valamint az ezzel takarmányozott állatok tejtermék kei a világpiacon versenyképesek lesznek. ; Miután a felesleget az állami ugy is külföldre szállítja és a külföldi szállításnál visszatéríti a boletta teljes értékét, elmarad a termények összevásárlásával, kezelésével, raktározásával és n határig való szállításával felmerülő tetemes kiadás és kamatveszteség.' Végül áz ország egész mezőgazdasága egyenlő elbánás alá kerül, mert a Szabolcs és Szatmárme-/ gyei termelők nincsenek kényszerítve arra, ho^y terményeiket a belföldi fuvarral kisebbített világpiaci áron hozzák /orgaíomba, hanem azokat feletethetik. ( Aratással kapcsolatos tnzrendészeii Intézkedések Mezőgazdasági terményt külön engedély nélkül csak olyan községi belsőségekre szabad behordani s azokat ott tartani, illetőleg kicsépelni, amely a legközelebbi lakóháztól vagy gazdasági épülettől, magtártól, * kerítéstől síb-től legalább 100 méter, illetőleg 2000 keresztnél kisebb mennyiségű termény esetén legalább 50 méter távolságra van és a szomszéd aSztagától, boglyájától legalább 15 méter távolságra fekszik. E távolságnál kisebb távolság esetén a behordishoz április 8-áig engedélyt kellett kérni. Aki engedé'-yt erre ''lem kapott s ennek ellenére behordja a termékeit, 1 5 napig terjedhető elzárásnak és pénzbüntetésnek teszi ki magát. Tanyán a lakóháztól leg.alább 20 m., a gazdasági épülettől legalább 10 m., vasúti vonaltól 100 m-nyi távolságra helyezhető el a kazal. Az asztag legnagyobb hoszszusága 10 öl, szélessége 4 öl, ma(gassájrfi 3 öl lehet. Asztagok között legalább 4 méter széles, mindenkor tisztán tartott utat kell hagyni. Az asztagokat mindenkor ugy kell elhelyezni, hogy a

z uralkodó szél l ányába azok szélessége és ne hoss.-.usága jusson. Közös szérűül csak a tűzrendészed hatóság ái'.al kijelölt, engedélyezett hely, a

z előirt tűzrendészed előírások szigorú betartása mellett vehető igénybe. A gazaárav köte'ességeaz asztagmel lett vizet, 2 vedret tartani. Kivátkuos és célszerű, hogy a szérűn nagyobb mennyiségű és több helyen elosztott porha

nyitott föld, valamint pöiyva, ásó, lapát és gereblye álljon rendelkezésre. A dohányzási tilalmat szigorúan be ke'i tartani. Ételfőzés céljából rögtönzött tűzhelyet csak a szérűn kivül, legalább 100 m. távtfságra s megfelelő óvintézkedés mellett lehet létesíteni. A tűzrendészed kormányrendelet szerint céak olyan gőzcséplőgéppel lehet csépelni, amelynek tüzelő és Szikrafogó szerkezete a tűzbiztonsági követelményeknek minden tekintetben megfelel. A kihulló tüzes pernye, salak, mindig vizbe kell hogy kerüljön, ezért a hamuláda alá megfelelő nagyságú gödröt kell ásni. amely gyakrabban vízzel árasztandó et. A traktor kipufogójára, a gyújtogatás megakadályozása végett, meg felelő edényt kell alkalmazni, amely az égés termékeit felfogja. Minden cséplőgép mellett kifogástalanul mü ködő s megfelelő tömlővel bíró kazalfecskendőt, valamint kellőleg felszerelt mentőszekrényt kell t

artani. A szérűn keletkezett tüzet a ^őzcséplőgép kezelő három hosszú sípjellel tartozik jelezni, egyrészt azért, hogy a környéken tartózkodóknak, másrészt azért, hogy a Tűz a tűzoltóságnak mielőbb tudomására jusson s az oltás mielőbbi megkezdésével a nagyobb tüz és kárösszeg ke'etkezésének elejét lehessék venni. Kívánatosnak tartja az alispáni rendelet, hogy a szérűn keletkezett tüz gyors és késedelem nélküli jelzéséről még kerékpáros révén is is gondoskodás történjék, ennek érdekében a cséplés a kalmával a szérűn egy kerékpárt kell tartani készenlétben. A lakosság figyelmét még a

rra is felhívjuk, hogy a tűzrendészet! kormányrendelet szerint a község belső területén büntetés következménye mellett szigorua

n tilos a fedetlen és be nem épített nyári konyha használata. Szarvasmarhatenyésztó gazdák, községek, közbirtokosságok, legeltetési társulatok figyelmébe A földmüvelésügyi miniszter ur az ország nyugati szarvasmarha tenyésztésének vérfelfrissitése és minőségbeli előbbrevitele céljából folyó évi szeptember hó elején siemmenthali tenyészbikákat, tenyészüszőket, illetve fiatal hasas teheneket kiván Svájcból közvetlenül a legjobb tenyészetekből bevásárolni és behozni. Az import lebonyolításánál különös súlyt helyez arra, hogy kizárólag törzskönyvezett és olyan egyedek szereztessenek be, melyek a hazai nyugati fajta szarvasmarhaállományunk termelőképességének fokozását eredményesen fokozhatják. Ebhől az importból ugy községek, mint magántenyésztők is részesülhetnek. A vásárlás megkönnyítése céljából azoknak a községeknek és magántenyész tőknek, akik a behozandó tenyészállatokat azonnali készpénzfizetés ellenében kívánják átvenni, a földmüvelésügyi miniszter ur méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb 10 Százalékig terjedhető árengedményt hajlandó engedélyezni, viszont nem zárkózik el az elől a lehetőség elől sem, hogy vevők a teljes beszerzési árat két félévi egyenlő és kamatmentes részletben fizethessék meg. A behozandó tenyészállatok teljes vámmentességben és a tenyészbikák nemkülönben a nőivarú tenyészállatok (utóbbiak 200 km-nél hosszabb távolságra) a belföldi vasúti forgalomban 30 százalékos vasúti szállítási kedvezményben részesülnek. A behozandó tenyészállatok beszerzési árára vonatkozólag természetszerűleg pontos számszerű adatok nem nyújthatók, mégis tájékozásul közöljük, hogy az uradalmi tenyészetek részére megfelelő elsőrendű bikák ára 3000 svájci franktól felfelé, az ugyanilyen teruyészüszőké, illetve fiatal hasas teheneké circa 2000 svájci franktól felfelé és a köztenyésztési célokra községek részére megfelelő bikák ára átlagosan 1500 sv'ájci franktól felfelé fog mozogni. A vásárolni szándékozók, amanynyiben kívánják, saját költségükön a kiválasztásnál és vásárlásnál a helyszínen megjelenhetnek. Akik a

z importból részesülni óhajtanak, idevonatkozó igényeiket legkésőbb folyó évi augusztus 10-ig a földmüvelésügyi miniszter úrhoz cimzett kérvényükkel a Szabolcsvármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségnél jelentsék be. Nyíregyháza, 1931 jul. 1. Kausay Tibor, m. kir. gazd. felügyelő. Város központján nagy üzlethelyiség kiadó. — Felvilágosítást nyújt Dr. Fried Sándor ügyvéd Nyíregyháza, Bocskay utca 19. IS03-2