Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-26 / 191. szám

J^ríminéK. 1931. augusztus 26 m Társadalmi problémák Társadalmi szervezés és szövetkezeti szervezkedés Irta: Hegyaljai Kiss Géza dr. református lelkész A tizennyolcadik század a felvilágosodás 6zázada volt, el kellett jönni utána a szervezkedés korának. A mai század is a most te'ő évek munkája ínyomán a szervez kedés századának nevezhető. Nem azért, mintha nem lettek volna már régebben is szervezetek és megszervezett embercsoportok, hanem azért, mert most válik öntudatossá az "emberi nemzetségben, hogy milyen óriási erő van abban, ha erőinket bizonyos célok szerint egyesitjük. Voltak eddig is olyan hatalmas szervezetek, amilyen az egyház és amilyen a haza vagy a nemzet. De most aninak az ideje jött el, hogy a régi közösségek mellett ujabb erőegyesü'ésben keressünk védelmet az idők gonoszsága és az önzés mindenhatósága ellen. Nemes szervezet az egyház. Mondhatni: minden szervezetek koronája. A célja világos: szövetkezés, egytesttéválás isteni utmutatás alapján a lélek üdvösségére. A haza erőegyesülés az ősi nemzeti közösségek'szellemi és vagyoni erejének megőrzésére és fejlesztésére. Mind a kettőben: az egyházban is, a nemzetben is van valami emberfeletti. Az egyház: ut a lélek halhatatlanságába. A haza: ut a születési összetartozás örökössé téte'cre. Célja mind a kettőnek magasztos és a legnagyobb áldozatokat követelő. A kettőnek fenségét egyesíti és lehozza a hétköznapok világába egy harmadik nagyfontosságú alakulás: a szövetkezés. Célja: azon az utóm, amelyet a vallás az emberszeretet és emberi kötelesség világosságával fényessé tett, emberi és nemzeti erők egyesítése az élet megjobbitására, a minf demnapi kenyér biztosítására. Szervezkedés és szervezkedés kö zött mindig az teszi az igazi kü lönbséget, hogy mi a célja. Régen i» megvo't, hogy népek szervezkedtek, szövetkeztek, harci erejük félelmessé tételére, rontásra, pusztításra. Uralkodók léptek szövetségre trónjaik megszilárdítására. Ke reskedelmi a'akuíatok viszik árui kat közös gyékényre, hogy jobbam kiaknázzák az anyagi erők forrásait, vagy hogy rabszolgájukká tegyék azokat a szerencsétleneket, akik kénytelenek az élethez szükségeseket pénzen megvenni. Bankok igyekeznek kiépíteni a bankokráciát, a pénzintézetek óriási — szinte ellenállhatatlan — hatalmát az egyes nemzetek gazdasági étete fölött. £s az egyes ember, ha magyar, ha más nemzetiségű, hol tatái védelmet ennyi nagyhatalom eltipró előretörése elleri ? A szövetkezeti szervezkedésben. Mi a szervezkedés

? A társadalom mesterséges alakítása. A képi svégeknek, lehetőségeknek, e ők. nek o'yan egyesítése, amilyenre nem 6zámithattuink vo'n a felső irányítás nélkül. Mi a szervezkedés Ami a kovász a kenyérnek váló tésztában. Látszólag más akarat, idegen ainyag. De valójában az, amit a Teremtő arra rendelt, hogy célját, fejlődését és hasznosságát megtalálja. A Szövetkezeti szervezkedés a világ kis embereit, szegény családjait, fiUérpónzü néikü'özőit akarja zsilip által olyan szervezett sokaságba duzzasztani, hogy he Seperje el életét mindenestől az önimádó ember fékétvesztett kincsvágya. Hogy mit akar a szövetkezet ? Elsősorban azt; vegyék észre, mit akar? Jót akar és menteni akar. Hid akar lenini, ami átmegy a sóhajtások pusztájából a vizek mellé ültetett fák szép és áldott oázisába. Puszta és sivatag mindenütt a homokba vesző banduko'ó előtt. Egyszer <sak felragyog egy uj útjelző, iránymutató és rajta ez a név arainybetükkel: Szövetkezet! ! Azt kérdi uz utastól: Mid van, testvér ? A fáradt vándor lihegve feleli: Fillérem, amire álváltozott a verejtékem. A Szövetkezet ráteszi erős kezét a roskadozóra és azt mondja: Add ide kölcsön a fi.léredet, úz év múlva visszaadom "és ugyanannyit adok ráadásnak. Az utas gondolkozik, számol, hitetlenkedik. Hogy lehet az ? Varázs'at ez ? A Szövetkezet rámondja: Nem. A szeretet egyszeregyje! Elnézem a népemet vasárnap délután. Junius u'olsó vasárnapjának fénye sugározza be a Hernád és Bársonyos ezeréves vö'gyét. Sugár torony alól, fehérfalu templomból özönlik kielé az imádság és a szorga'om népe. Az öreg harangozó ráfordította a kulcsot az uto'só kapura és nem indul hazafelé. A zsebből előkerül a pipa, ám mögötte a zsebben ott kéklik va'ami. Keménytábláju »Szöveíkézeti Tagsági Könyvecske.« Emberek kanyarodnak be az isko'a udvarára. Özvegyasszonyok vegyü lnek a férfiak fehérvásznas csoportjába. Lányok törnek át az állongók csapatán. Serdülő gyermekek igyekeznek az iskola kapuján át kt egy, ki két, ki három könyvvel. Kék könyv va'amennyi. Néhány évelőit ugyanis a hitelszövetkezet, mmt az Országos Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja, mozgalmat indított szövetkezeti taggyüjtésre. Nem kellett egyszerre lefizetni a 40 pengőt. Össze lehetett rakiti szép csendesen 20 napszámból, fis ma jött el a kamatfizetés ideje. A kisbíró érthető szóval adta a falu tudtára, hogy akinek üzletrésze van, két templom után gyülekezzék a nagyisko'ába. És a basszus hangú tanitó jóindu'atu dönriagéstel kezdi olvasni a neveket. Gyö nyörü írású to'la alól hattyúnyakú kettes számok kanyarognak ki. Lajosnak, Lászlónak, Zsuzsónak, Eszternek 2—2 pengő jut fé'évi osztalék gyanánt. Évenkint 4. — Vagyis tiz év a'att visszafizetődik az üzletrész 40 pengője. És akkor folytatódik a kamatolás a harmadik 40 pengőre. Igy csinálja ezt a hitelszövetkezet. Adj, én is adok! Ami nekem jó, neked is lesz még jobb. És nemzedékek nőnek fel a s egény embernek ezen az újfajta igazságán. Ezt akarja a szövetkezet. Gyűjtő emberré változtatni a S'étszóit erejű magyar embert. A szer. vezkedések idejét é jük. Kossuth, Széchenyi nyo'cvan év előtt ugyanazt akarta: a bajok zse'lérjét rávezetni a maga "ábán váló járásra. Aztán jöttek a gépek, az uj idők Leviathanjai és szét akarták morzsolni minden nemzet kismegé.hetésü munkásait. A szövetkezetnek nincs még o'yan hatalma, hogy feljebbvaló Jegyen a nagyhatalmaknál, de évtizedek óla fényi r ég az utja az éjszakában. Óriási intő jel: Erre jertek! S a szük idők magyarja kezdi már észrevenni, hogy nem káros utána indulni. Lassan és biztosan töri az ugart és munkája nyomán keménytestü országút kanyarodik be a jövendő szép zöld vetésébe. Példák mutatják felemelő kimutatások bizonyítják, hogy a szövetkezeti szervezkedés korszerű, áldott mozgalom, segitő, kitartáslra késztető alakulás. Első mindem magyar Szervezkedés között. A magyar ember pedig aszerint lesz a nélkülözések népéből elégedett és egészséges íé'egzetü szervezett tár. sada mi osztályokká, amint segítette a szövetkezetet a tagokat tömegbe gyűjtő, mentő és diadalra vezérlő munkában. Aki tehát őszintén alkarja népünk boldogulását, annak őszintén akarnia kell annak szövetkezeiesiitését is. Azt, hogy minél több erőteljes és hivatása magaslatán álló szövetkezet viruljon ki az édes magyar anyafö'dből, a

m

elyek)nek árnyékában a magyar fö'dmivesember enyhületet s "nyugalmat talál. A külföldi példák azt igazolják, hogy azokban az országokban, ahol virágzó szövetkezeti élet van, virágzik a társadalmi, a gazdasági, a kulturális, az egyházi élet is. Tehát egyáltalán inem véletlen az, hogy a nagy nyugati országok fejlett és gazdag szövetkezeti mozgalma fejlett és gazdag nemzeti és társadalmi élet keretei között helyezkedik el. A szövetkezés meghatványozza az egyenként kicsiny és pusztulásba ítélt ereket s ezeket olyan nemzeti, társadalmi és. kulturá is felépítmény elviselésére is lehetővé teszi, amelyeket szövetkezés né.kül az illető országok nem tudnának fenntartani. - 1 á nő értékelése a társadalomban A nő a'acsonyabbrendüségéről szóló elmélet ma már a mesék birodalmába tartozik. Vannak még ugyan ina is sokain, akik tudományos o'koskodással vitatják, hogy élettani adottsagainál fogVa sem lehet szellemileg egyenrangú társa a férfiúnak. De a széles horizontú gondolkodók csaknem valamenynyien egyetértenek abban, hogy a nő alacsony abbrendiiségéröl szóló tanok hirdetői az előítéletek útvesztőiben tévelyegnek. A nő mai értéke ése ugyanig hiányos. A gazdasági helyzetéből folyó alárendeltsége egyáltalán nem je'ent alacsonyabbrendüsóget. Ellenkező esetben el kellene fogadnunk igazságnak azt is, amit a mindenható arany kopasz apo^to'ai hirdetnek, hogy minden s.;ellemi kiválóság az alacsonyabbrer. diiség bé'yegét viseli, mert a tudomány, a művészet, a politika egyaránt ki vannak szolgáltatva a pénznek, megvásárolhatók. A lángelmék anyagi életfeltételei •'is ugyanazok lévén, mmt a legegyszerűbb emberéi, az anyagi fe tételeknek a megvonásával, korlátozásaival a legtöbb esetben száz százalékig beolyásolhatók. Kivéve az emberiség egy-két szellemi héroszát, majdnem minden »nagy ember« é'etében találunk olyan kisiklásokat, amik a kényszerű megalkuvás formájában jelentkeznek. mint anyagi természetű hatások következményei. Abból tehát, hogy a mai társadalomban a nő többé-kevésbbé az eltartott szerepét játsza, egyáltalában nem következik másodrendűsége. A fejlődés egyébként is azt mutatja, (hogy . mindig több és több nő tesz szert gUalasági, s ennélfogva szellemi önállóságra. A jobb és baloldali politikai áramlatok szolgálatában, a tudomány és a művészet terű'etein működő asszonyok ép o'yan megbe^csü'ésnek örvendenek, mint a fér'fiak, sót vannak olyan pályák, ahol a nő jobba:; megá'lja a helyét, mint a férfi. A férfi és a nő egymás mellett küzdenek az é'etben közös 'emberi ideálokért; más-más utakon, más biologiai rendeltetéssel, de egyazon cél szolgálatában. Az a körülmény, hogy a nő az emberi nemért több áldozatot hoz az uj generáció érdekében mint anya, nem lebecsülendő, hanem éppen megkülönböztetett tiszteletre jogosít. Aki máskép vélekedik, akár konzervatív, akár haladó, logikai ellentmondásba kerül és nem érdemel mást, mint fölényes mosolygást. l(—i E—t. 1931. szeptember 6-tól 12-ig (Rotundeban szept. 13-ig.) Külön kiállítások: Bútorvásár (Reklámkiállítás) „A fénykép a reklámban" A legújabb gázberendezések kiállítása. „A villamosság a háztartásban" Szörmedivatszalon Bécsi kötöttárudivat kiállitási Rádió- és gyengeáramú cikkek kiállítása. Irodaberendezések kiállítása. Vas és patentbuforvásár. Építészeti és útépítési kiállítás. Technikai újdonságok és találmányok. Élelmiszerek és élvezeti cikkek kiállítása. Ausztriai téli-sport kiállítás. Mezőgazdasági és erdészeti minta kiállítás. Vizűm nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Jelentős meneldíjkpdvezmények a magyar, a cseh és osztrák vasutakon, a dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazolyányt (á P 5) és mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Messe A. G Wien, VI!., valamint a leipzigi őszi vásár tartama alatt a Wiener Messe tudakozó irodája (Auskunfísstelie, Österr. Messhaus, Leipzig) továbbá az alanti tiszteletbeli megbízott: Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona.u. 7