Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-23 / 189. szám

JSíIfÍRYlDÉK. 1931. augusztus 23. mány pem fog rendelkezésre állani. Ezért a takarmánynemüeknek a dunántúli vármegyékből vasúton lehető szállítására gazdáinknak szállítási kedvezmény engedélyezése iránt is keli folyamodnunk. Ezért mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy az emiitett szállítási kedvezményt biztosítani méltóztassék. : Az 1929. évben vármegyénket ért katasztrófáiis fagykár folytán kiadott, később átkonvertá t és a folyó év szeptember hó 30-ig meghosszabbított exporthitelnek szeptember hó 30-tól ujabb 6 hónapra való meghosszabbítása vármegyénk gazdáinak úgyszólván létérdeke. Vármegyénkben a gazdasági egyensúlyt az 1929. évi fagykár billentette fel, s a későbbi fokozottabban érezhető gazdasági válság a helyzetet aranyira megrontotta, hogy a vármegye gazdáinak 90 százaléka anyagi létét is veszélyeztető mértékben eí van adósod va, s arra, hogy az átkonvertált fagykár-kölcsönt folyó évi szeptember hó 30-ára teljesen kifizesise, vagy csak részletet is törlesszen, — képtelen, s gazdaközönségünk létét fenyegető eme súlyos helyzeten csak a kölcsön meghosszabbításával, vagy ujabb kölcsön bjztositásá. val lehet segíteni. Kérjük ezért Nagyméltóságodat hogy ezirányban is megnyugtatólag íntéz'kedni méltóztassék. Állattenyésztésünk fejlesztése ; végett kívánatos volna "a Budapesti piacra történő szállításokra a mult évben élvezett s/.áliitási kedvezmény újból "engedélyezése. Mivel "a mezőgazdasági termelésben ma egyedül a dohánytermeléssel érhető eí meg jövetíefem, annak fokozása vármegyénkben kívánatos és szükséges. A vármegye talaja dohánytermelésre kiváló, a termelésre szakképzett gazdáinkés kellő gyakorlattal biró kertészeink jyannak s így méltányosnak s helyesnek vélnök, hogy az engedélye.' zendő terület szaporításának legalább 50 százaléka vármegyénk gazdáinak osztassék ki. A vármegye lakosságának legnagyobb része mezőgazdasági mun. kás, kik az őszi betakarítási munkától "egész a tavaszi gazdasági munkálatok megkezdéséig jóformán munka és kereset nélkül vannak. Az aratási, cséplési kereset és a munkált részes föld termése megélhetését biztosítja ugyan, azonban ruházatra^ tüzelőre nem telik és igy ! a legnagyobb gondoK között kénytelen a téli hónapokban napjait tétlenül leélni. Ezért ezek részére alkalmii munka beállítása feltétlenül kívánatos lenne s különösen hasznos munka alkalmat biztositana, ha az 1929' évben kifagyott szőlőterületek helyreállítására szőlősgazdáink talajforgatásf kötelezettségger" méltányos kamiat mellett, több éven át viszszafizetendő szőlő felújítási kölcsönt kapnának. Valamennyien kivétei nélkül hozzákezdenének a különben is más müvelés utján alig hasznosítható szőlőjüknek beállításához ás emellett a kötelező talajforgatással számos munkásnak nyújtana a téli hónapokban munkaalkalmat. 1 Tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy fenti jelentésünkben tartalmazott összes javaslatainkat elbírálás és kedvező elintézés tár-, gyává tenni méltóztassék. Earoijük fel a hágin?últeofészfést! Irta: Klár Bezso ok!, gazda 1931. augusztus havának első va- g sárnapján fiatalos hévvel, lelkes érdeklődéssel sétálok a nyiregyházi ököritói strandon s izgatottan várom a választás eredményét, midőn egyszerre a következő mondat üti meg fülemet: nemzetünk és társadalmunk a sötét kétségbeesés óráit éli. Már nincs segítség, menthetetlenül elveszünk, hiszen minden nap ujabb keserű meglepetés ér. Az idei katasztrófáiis termés országszerte, az alacsony árak, a pénztelenség — mind-mind kétségbeejtő. Hirtelen megállok, egyszerre nem érdekel tovább a választás, tűnődni, gondolkodni kezdek az előbb elhangzottak felett, mert tény, bárhova, bármerre megy az ember, mindenütt kétségbeesett arcok. panaszkodó emberek, érezni, hogy rendkívüli időket élünk, mert az üninep'ésre, pihenésre szánt vasárnapon az egészséges strandolás közepette js, a gondok csak előtérbe jutnak s e változatos- hangulatos vasárnap rideg hétköznappá degradálódott. Társadalmunk ma tele van a. közgazdasági harctér rokkantjai-; val, akiknek uj életet kell kezdeni, uj, a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodó termelést megindítani, kikbe uj életkedvet kell csepegtetni, falvakban s városokban egyaránt. Csüggedés, kishitűség, sötét kétségbeesés helyett, bárhogyan, de munkálkodnunk kell, s a tizénkét,e. dik óra, a tettek, a termékenyítő gondolatok felszimretörésének, a megváltozott viszonyok követelte racionális termelés megvalósításának kezdetét jelanr.se. A falu népének megerősítése, legalább mindennapi kenyérkeresetének bármi mó. don való elősegítése, életszínvonalának megjavítása, már ut a helyzet megjavításához. , Jelen cikkemben a házinyultenyésztés fokozottabb felkarolására kívánom — szerény tehetségemhez mérten — felhívni a figyelmet, mint olyanra, mely kevés, mondhatni, (jóformáin semmi befektetés és kockázat mellett elég szép jövedelmet biztosithat, ha szakavatott kezekbe kerül. A nemzetközi statisztika adatai iszerint, a nyugati nemzetek az utóbbi években a következő mennyiség, ben tenyésztik a házinyulat: Belgiumban iávejniíe, mintegy 30 miilió darabot, Angliában 1000 milliót^ Franciaországban ,240 milliót, London heti fogyasztása átlagban 500. ezer darab, Párisé 200 ezer darab. Ezek a számok fényesen bizonyítják. hogy a házinyúl lrnsa kitü- , ,nően fogyasztható, s ha az elkészi- [ tési mód megfelelő, (a magyar [• konyha itt még brillírozhat, kitűnő, í* bevált receptek találhatók Andrássovich Géza: »HázinyuIteinyéslztés« c. könyvében) gyermekeknek, betegeknek, mint fehérjében gazdag. ; könnyű hus kitűnő táplálékul s'zollgálhat, amint a hires külföldi | szanatóriumokban, a diéták lényeges alkatrésze. A házinyúl husáin kivül prémjével, zsírjával és belső részeivel is jelentős hasznot szolgáltathat. — Prémje (ha a gerezna szakszerűen' van kezelve), a nemes prémeket helyettesítheti (miután a prémtermelő álatok tenyésztése hazánkban sajnos, még gyermekcipőben jár, bár van jövője); a házinyúl belső részei iparilag is hasznosittatniak, gyógyszerek, praeparatumok 'készülnek s a hormointherapia fejlődése a házinyu'tenyésztés jövőjére üdvös hatással lesz. A házinyúl jelentősége. mint kisérleti állat sem lekicsinyíendő. A házinyu.tenyészíés szempontjából két nagy csoportra oszlik: a prémnyulak és a husnyulak csoportjára. A prémnyulak tartása drágább, de jövede'mezőb(b, a husnyulak tenyésztése a házi Lusszükség'iet és eladás céljából kívánatos. Prémnyui' kicsinyben, hus* nyui nagyban tenyésztendő. A nyul mint ismeretes, igen szapora állat; fiatal anya alatt 4—ó darab, idősebb, alatt többet is hagyhatunk. A vemhességi időtartam 30 nap, 1 hónap. Miután a nyu ak a különböző betegségekkel szembeni igen fogékonyak, a tenyésztés sarkalatos elve, tiz parancsolata: a rigorózus tisztaság- Gyakori meszelés, fertőtlenítés okszerű, de nem tul bő takarmányozás, a sok puffasztó /ballaszt kerülése kívánatos. A különböző takarmányok közül, melyek a nyul takarmányozásánál számba jöhetnek, a legegyszerűbb;, a fehérjében gazdag réti széna, a (jó káposzitaLevél, a salátalevél stb., az abrakok közül a zabj, árpa, szójabab, fehérjében gazdag keverékek, eosinos buza kis százalékban. 1 Fiatal állatoknak fehérjében gazdag takarmány adandó, s fontos a só é

s mészszükséglet fedezése is. A szoptatós nyulaknak korpa, kevés. magas, száraz anyagtartalmu répa, fölözött tej adása kívánatos. Az ivóviz tisztasága, friss vo'ta, főleg nyári időben kívánatos. A tenyésztésnél a hazai gyakorlat alapján ajánlható, hogy csak néhány fajtát, s tiszta vérben tenyésszünk; a tenyésztő rzs mindig megbízható helyről szereztessék be, 1 évesnél fiatalabb állatokat tenyésztésre He használjunk, a pároztatás lehetőleg februárban kezdődjék, a té'i fiaztatás nem kívánatos. A beltenyésztés szigorúan kerülendő, mert a legyengült szervezetű, heterogén állatokon a különböző betegségek hamar erőt vesznek. Az elhelyezés mindig tiszta helyen, kutyától, macskától, ragadozóktól, patkánytól védett terület cin; történjék; a legegyszerűbb a téglából épült, északi szelektől védett ketrec, holi minden nyul részére 1 négyzetméter (nagyságú, kb. 60 cm. magas, elől sodronyhálóvalbevont ketrec, a ketrecek lehetőleg egymás fölött, ugy helyeztessenek el, hogy a fenekek légráccsal le gyének elzárva, a szilárd és " hig ürülék biztos kitakarítása céljá hói. A ketrec belső berendezése váj. tozó; Játtam olyan egyszerű ketrecet, mely csak kis széna rácsból, Malonitulajdonosok ré zére Telefon 139. kapható a jóba-nyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-út 9. letető 6 itató vályúból áll, a fiaztató külön van elkerítve. A baknyul ketrecéből a rekeszt és hiányzik. A különböző rendszerű ketrecek belső berendezése változó, melyek szer kezetérői kitűnő szakkönyveink ninyujtanak felvilágosítást. A nyulak értékesítése sajnos a piac szervezetlensége következtében! ma még bizonytalan (1—2 P-ért vásárolnak megyénkben 1 pár nyulat.) , Örvendetes javulás e téren az állami akciók (ahol t. i. ingyen szolgáltatnak ki hozzáértőnek 1 pár fajnyulac B a szaporulat bizonyos hányada visszaadandó.) Az értékesí tés lehetőleg ősszel történjék, vagy télen, mikor a nyu/ már ' kifejlődött; a hizó nyui értékesítése mindig időszerű lehet. Az értékesítés szervezése végett célszerű lerune szövetkezeteink intenzív belekapj csolódása, amelyek a nyulak szakszerűen kezeit prémjét szabott árért átvennék s esetleg előleget is folyósítanának; kívánatos' vofna; vándortanío'yamok szervezése aki tűnő szakkönyvek olcsóbbá tétele S a nyuilhusinak a hazai liusfogyasZtásban való erősebb propagálása,; miért is hatósági husszékekben: eleinte kisebb mennyiségben árusíthatnák. Mily üdvös volna, mily jelentékenyen javítaná külkereskedelmi mérlegünket, ha a wnyulbőrös házalód helyett szervezett , értékesítő szerv állana, mely szaktanáccsal is szolgálna. Lliszem, hogy nyultanyésztő egyesületeink ezen gondolatok rendkívül fontos voltát felkarolják és megindut a szakszerűen szervezett házi.; nyultenyésztés. Erős akarat, türelem, kitartás és szaktudás érhet el eredményeket. A szakismeretek elsajátítására hazai szakirodalmunk kiváló legújabb termékei ajánlhatók: Adrássovich Géza: A házinyúl tenyésztés, Dr. iZimmerman Ágost-on: A házinyúl anatómiája és tenyésztése, L. Kovács Gáspár: A házinyúl mint hasznos állat, Wiinkler János: A: házinyúl tenyésztése, Dr. Ehiki Gyula közgazd. egyet, tanár kiváló, külföldön jsmert szakkönyvét stb. A Gödöllőn tartott szaktanfolyamok az elméleti tudás gyakorlati kiegészítéseként, kitűnő, hozzáértőnyultenyésztők.et nevelnek. ; • 88 — 1931. vght. sz. Árverési hirdetmény A nagykállói kir. járásbíróságnak 1930. Pk. 8512. sz. végzéss folytán közhírré teszem, miszerint ^Kühne" Mezőgazdasági Gépgyár r. t. végrehajtató javára 325 P tőke, ennek 1930. évi augusztus hó 1. napjától járó 10% kamatai és eddig összesen 119 P 96 tillérben megállapított költségek erejéig Í930. évi december hó 1, napján bíróilag lefoglalt és 805 P-re becsült eke, daráló, szórcroita, stb.-bői álló ingóságok 1931. évi augusztus hó 24. (huszonnégy) napján d. u. 4 órakor kezdetét veendő és Bökönyben adós lakásán megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Nagykálló, 1931. julius 22. LÉVY ELEMÉR 5333 bir. végrehajtó. '''llllllllllilllllllllllllllllllllllljlllllinillllllUllllllllllir Nyomatott Jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában Nyíregyházán. I