Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-20 / 187. szám

$ JsfVfRYIDEK. 1931. augusztus 20. GAZDAMELLEKLET IIIIIIIHIIIIIIIIHIllllliilllllHIIIM Mezőgazdasági kultura Talajművelés A bnza lisztminőségének fokozás! lehetősége 1 Irta: Westshí Vilmos mezőgazdasá gi kamarai szaktanár. A »Nyirv*idék« több közfedényé­ben leirtani! ama termelési "tényező­ket, melyek segítségévei a buza minősége fokozható, miáltai kere­settebbé tehetjük búzánkat, s ez­áltai megélénkíthetjük kiviteli ke­reskedelmünkét. Mindama terme-, lési tényezők, amelyek a buza mi­nőségét lényegesen emelik, a k® vetkezőkben foglalhatók össze: ta­lajviszonyainknak megfelelő minő­ségi "buzafajta kiválasztása, jó elő­vetemény, vagyis helyes vetésforgó bevezetése v szakszerű talajelőkészi­tés. gondosan kitisztított' vetőmag és okszerű trágyázás! rendszer. Mindezek pontos betartásával munkánk ir^g nem vofh^ ' teljes egész, ha az alábbi szempontokat ttgycimín fflvüi "hagyni. Ugyanis a buza lisztminőségére döntő befolyást gyakorol az aratás időpontjának helyes kiválasztása. Eme kívánalom gyakorlati keresz­tülvitele a legkényesebb feladatok egyike s bizony alapos szakértelmet és amellett éles megfigyelő és ítélő­képességet igényel"." Ebben rejlik a magyarázata annak^ hogy ugyan­azon buzatajtávaf. ugyanazon taia­ipn és teljesen megegyező viszo­nyok között az egyik gazda kitűnő minőségű, suíyos búzát tud ter­meszteni': elfénben ^y másik gaz­da ugyanott csak másodrendű mi­nőséget tud kitermelni ugyanab­ból a "búzából. Tapasztalati tény, hogy a búzát inkább korán, mint későbben kell learatni. A leghelyesebb időpont az, (mikor a buza a szakirodalmi kifeje­zés szerint »viasz« érésben van. A jelzett érési fokban a buzaszem meg. aiyo|mva már nem bocsát ki magá­ból tejszerű folyadékot, hanem szí­vósabb, összegyúrható, de még pu­ha a szem. Ha azonban nedves május és ju­nius uralkodik, mikor nagyon rozs­dásak szoktak lenni a búzák, akkor még korábban keli aratni, nevezet<e.­sen abban az érési "fokban, mikor a buza szára még; zöldes, s a szem megnyomva sűrű tejszerű folyadé­kot bocsát ki magából, tehát a vi­aszérés kezdeti sza"kában van. Ha ellenben a buzaszem megnyomva még nagyon hig tejet enged ki ma­gából, az esetben még i—2, eset­leg 3 napot várnunk keh a levágás­sal. Kétségtelen, hogy ehhez "ala­pos tapasztalat és éles megfigyelő képesség szükséges, de ez teszi le­hetővé, hogy még rozsdás évben is jó minőségű, acélos búzát nyer­jünk. Néhai "Rokonczy Gedeon, a ré­gi szabadefvü párt gerinces politi­kusa és kiváló bácskai földbirtokos a legalaposabb búzatermelő specia­listák közé tartozott, s ő volt az elsők egyike, aki imár néhány év­tizeddel ezelőtt bevezette azt az aratási rendszert gazdaságába, hogy rozsdás esztendőben nagyon korán, vagyis mások szemében még zöl­den vágatta fe búzáit. Nevezett} földbirtokos híres volt arról, 'hogy minden évben voltak elsőrendű, acé Ips búzái. A nyíregyházi "homokjavitó kísér­leti' gazdaságban 1931. évben a xSzékács ro55« fajta búzát már ju­nius 25-én learattuk, mely buza hektoliter súlya laza homokon elér­te a 83.56 kgr.-mot. Junius 30-án learattuk a »Bánkuti ioi4« fajta búzát, melynek hektoliter súlya 85.00-kgr. Az intézet kísérleti kert­jjében mindkét fajtából volt vetve 4—4 ágy. Minden fajtából 2—2 ágyat akkor arattuk fe, mikor az illető fajtát nagyban, a gazdaság­ban arattuk viaszérésben, vagyis a »Székács io55« fajtát junius 25­én, a »Bánkuti ioi4« fajtát junius 30-án. A másik; 2—2 ágyat pedig túl­éretten éspedig julius 18-án arattuk le. Junius 25-től "juűus 22-ig egyál­talán nem volt esőnk s mégis a ju­lius 18-án learatott mindkét fajta buza halavány, lisztestörésü, egy­általán nem acélos. Ellenben a ren­des aratási "időben levágott 2— ágy búzája szép píros, acélos és suivo3. Érdekes látványt nyújt a kétféle időben learatott ugyanazon •/ajta buza, s eme minták bárki által megtekinthetők a homokjavijtó kísérleti gazdaság telepén. Egy másik fontos tényező, mely a buza lisztminőségét emeli, <> ne­mes erjedés, népiesen mondva utó­érés. Ezt a vegyi folyamatot akkor érjük ei a búzánál,, ha az a kazal­óan., vagy mint sok Vidéken mond­ok,'az asztagban 3—4 hétig ösz­sze van rakva. Keresztben a nemes erjedés nem mehet végbe az idő­járás szeszélyes volta miatt. A leírt vezérelvből az következik^ hogy a keresztekben való kellő ki­szikkadás után a búzát mielőbb hordjuk össze rendes asztagba, s ott hagyjuk 3—4 hétig csépe.'etle­nüi. Ezen tdő alatt végbe megy a buzaszetmben egy nemes erjedés, (mely a sikert elsőrendű minőségű­vé átalakítja, minélfogva a hszt süt-ésí folyaimata kiváló. Helyes ér­telmezés érdekében felemlítem, nogy a gazaiban végbemenő nem.es erjedést a tudomány ugy mondja, hogy xfenmientációs folyamat.« * A buzaszem' nemes erjedését az asztagban már régebben felfedezte Klár Sándor a nagytudásu és éles megfigyelő képességű nyiregyházi földbirtokos s a hosszúháti tyada­íom bérlője. Az ő helyes megfigye­lését legújabban a m. kir. lisztkí­sérieti állomás is nagyfontosságu­nak ismerte el. Klár Sándor egyik búzájáért, amely 1930. évben 4 heti asztagéré­sen átment, a budapesti malmo­sok métermázsánkirit 23 pengőt ígérlek 'ínég 1930. évi "december havában, ami. akkor szokatlan ma­gas 'ár volt. A leírtakból az következik^ hogy az volna a helyes gjunkarend, hü. először elcsépelnénk a rozsot és ár­gát, s ^zután mnjg várnánk a buzá­v aj 1—4 hétig 'az asztagban, s a zab csép lése idején végeznénk el a buzacséplést. A Nyirvídékben eddjg leírt 6 köz leményem feltárta mindama ténye­zőket, amelyek segítségével a buza minősége és annak kelendősége a" külföldön lényegesen fokozható. A leirt tényezőkre csakis a gazdakö­zönségnek van befolyása, ha a kel­lő szakismerettel rendelkezik. A ke­reskedeleminek tehát nem áh móa_ jában a leírt tényezőkre befolyást gyakorolni, mmdez a g'azdaközön­ség szakismeretétől függ- Termé, szetesen az áru átvétele után a ke­reskedelemre is sok és -nehéz fel­adat vár, melynek célja ke'i, hogy az legyen, emelni és fokozni "a ma­gyar buza hírnevét a külföldi ke­reskedelemben. Mindezekből követ­kezik, hogy a gazdának és'kereske­dőnek egymás jneffett, jó egyet éri tésben kell dolgoznia, mert ez mindkettőjük és ennek révén a ha­zá közös erdeke­A tafajelőkészités — porhanyitás — további eszközei Na tárcsa (tár­csás borona-tárcsás porhanyító) extirpátor, grubber és borona. , Mindezen eszközöknek nem any­nyira a forgatás, mint inkább a ki­sebb-nagyobb mélységig történő ta lajlazítás és egyuttai a .gyomirtás a rendeltetésük. Igen nagy hasznát és előnyét lát­juk a tárcsának különösen a tarló­hántásnái "és az őszi szántások ta­vaszi előkészítő munkálatainál. Szer kezeténéi fogva különböző mélysé­gek! e állit ható be 2—3 centimé­tertől "8—10 centiméterig, részbei. a két tárcsasor kisebb-nagyobb szögben való beállítása, másrészt szükségszerinti megterhelése által. Hazájában, Amerikában annyira elterjedt gazdasági eszköz^ sokol­dalú használhatósága fo'ytán, hogy nagyon sok gazda, túlságba menő tárcsaszeretetében az ekét, mint szükségtelent, félre akarta dobni. Mint előbb a szántásnál e'mon­dottakbófis tudjuk, az eke fordítva porhanyító munkáját földünk nem nélkülözheti, ezt pedig oly alapos­sággal ti tárcsávaf nem adhatjuk meg, viszont azonban nagy erőmeg­takarítássaí íüka rím>azhatjuk ott, ahol azelőtt 2—3 vasú ekével 'ke­vés és nem oly jó munkát végez­tünk. Könnyű és középkötött földein­ket nyomban a kasza után a ke­resztsorok között mégjáratva, ele­gendő, ha oly sekélyen tárcsázunk is, hogy a tarló maradványokra és az ezer, sokszor milliószámra el­perget t gyommagvakra egész vé­kony réteg föld kerüljön és máris elértük azt v #fiogy földünket meg­nyit ott q.í-a nedvesség és levegő be­fogadására, a felső meglazított ré­teggel megvédjük az afsó részt fe­leslege.; vizpárologtatástól, megin­dítjuk a gyommagvak csírázását, a fcorhadást és kedvező feltételeket tereimtünk a talajbaktériumoknak Egyuttai kitoltuk a szántás szüksé­gességének idejét és Imivel a porha­nyó réteg afatt néhány hét alatt talajunk beérik, a következő szán­tás könnyebbé és .iobbá válik. Igen jó eredménnyel alkalmaz­hatjuk á tárcsát vetéselődti szántás helyett is. Száraz időben vetés alá szántva sokszor rögös, üreges lesz talajunk, viszont, ha tárcsázunk, Imivel az nem jár és forgat oly mélyen és olyan intenziven, jobbi vefőágyat kapunk, tehát jobb és egyenletesebb fesz a kelés. Külön­ben is növényeink általában r tem szeretik a közvetlen vetés előtt túl­ságosan fellazított földet, mert a csírázáshoz nedvességre, a víz­nek alsóbb rétegekből Való felho­zásához pedig bizonyos ülepedett­ségre van szükség. K.ígyomosodott földjeinken a gyo mok áíáforgatására is 'igen jó ered­iménnjei-használhatjuk a tárcát, természetesen amig a gazok meg csupán oiy jkícsik, hogy kiforgat­hatjuk vele. Tavasszal téli csapadé­koktói összeülepedett szántások fel­lazításánál, ha boronávai neim tud­juk kellően előkészíteni, a tárcsa nélkülözhetetlen ,mert az áítala por hanyított talajunk sokkal "kövesebb •vizet veszít, mint ha ekévei'forgat­nánk meg. • í: Soha se felejtsük azonban el, hogy a tárcsát nyomon kövesse a borona, mert munkája csak ebben az esetben Tehet tökéletes.-­Aimig gazdáink 'ncm--isí*l«rték a tárcsát, különösen a tavaszi előké­szítő munkálatoknál az extirpátort és a grubbert használták ott, ahoi a borona nem volt elegendő, vi­szont a vízveszteség elkerülésére az ekét kerülni "akarták. Mindkét eszköz a talajnak a ko­ronánál mélyebb, forgatásnélküh porhanyitására, fellazítására szol­gál. Az extirpátor sekélyebb járatú, kevésbbé "kötött talajok lazítására, a grubber a kötött talajok erőtel­jes porhanyitására alkalmazott esz­köz. Mivel nagy az igavonó szükség­létük és azon körülmény miatt v hogy jó munka végzésük a tárcsáé­nál szárazabb földet kíván, kisgaz­dáinknak nem ajánlhatók. Legáltalánosabban használt esz­köz kisgazdáink talajmunkálatainál az eke mellett a borona. Nagyon sokféle borona van, ugy nagyság, suiy, mint alak tekinteté­ben. Régebben a boronák egy nagy fakeretből és a belé erősített fa, vagy vasfogakból készültek. Miután azonban lassan rájöttek, hogy a nagyalakú borona ném alkalmas, csupán teljesen sík felület meg­munkálására, mivel" a kisebb egye­netlenségeken, a szántáskor felfe­szitett rögökön átfeküdve 4 ilktőleg fennakacíva, a közbeeső részek bo­ronálatlanuf maradtak, Tassán át­tértek a több kisebb Tevéibői ösz­szeállitott boronák "használatára, mert a kisebb lapók, követve a talaj 'hullámzásait, alig-alig hagy­nak át nem munkált részt maguk után. A technika haladásával termé­szetesen haladt a boronák különféle fajtájának előállítása is. Ma már nemcsak merev kerettel készülnek, hanem különféle csuklós összeállí­tásban, melynél £gy-egy csuklón 1 —2—3 fogat találunk és! a csuklók mozgathatóan lévén egymássál ösz­szekapcsoiva, még nagyobb lehető­séget nyújtanak arra, hogy a fo­gak minden tafpalattnyi helyet át­dolgozzanak. Az anyaguk ima már kovácsolt és préselt vas- és acél, hogy tartóssá­gukat és szilárdságukat minél in­kább növeljék. A fogak alakja göjm'­bölyü kúpos végződéssé,!, vagy kés­alaku, esetleg szögletes és vagy merőlegesen, vagy ferdén vannak a keretbe erősítve. A ferde beerőst­tés előnye, hogy vele kettős mun­kát végezhetünk. Ha a ferdén be­erősített fogak hegye a munka irá­nyában áll, ugy nagyobb mélységre; megfordítva sekélyebb művelésre alkalmazható. A könnyebb talajmunkához való boronák kisebb alakban, kisebb és sűrűbben álló fogakkai, "könnyebb súlyban készülnek és egy közös vo­nórudra 4—6 levél "is felerősíthető. Ezek természetesen csupán a köny­nyen omló földfelület elmunkálásá­főieg a vetőgép utáni toag befedés­re alkalmasak, mint »magtakaró bo rona« elnevezésük ís mutatja. A középnehéz boronák, melyek egy pár igás állat vonó erejéhez mérve rendesen 3 levélből "állanak, •már könnyebb talajokon rögtörcsre • is alkalmasak, esetleg a téli nem túlságosan megülepedett szántások, átdolgozására. A nehéz borpnák hagy. SXilyban és hosszú, erős fogakkai'készülnek, céljuk a megülepedett talajok át­munkálása, a nagyobb rögök szét­verésére és. a könnyebb boronáknál erőteljesebb gyomirtás.

Next

/
Thumbnails
Contents