Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-19 / 186. szám

1931. augusztus 79. MRVIDJSK. mi Infláció - Defláció ? Irta: Deutsch Samu. Ez a probléma foglalkoztatja ál­talában a polgárokat, gazdasági kö­röket és időszerűségénél fogva ér­demesnek tartom a kérdéssel be­hatóbban foglalkozni. Magyaror­szágnak jelenlegi válságos gazdasá­gi helyzetét nézve és annak kibon takozását keresve felette fontosság­gal bir ez a körülmény és komoly megfontolás tárgyát kell képeznie hazánk irányítóinál annak, hogy melyik utat válasszák arra vonatkozólag, hogy szerencsétlen, megcsonkított országunkat ebből a rettenetes káoszból kivezessék. —' Kétségtelen tény az ,hogy valu­tánk elértéktelenedése kifelé ugy az állam presztízsét, mint az ország közhitelét talán egy hosszabb időre megbénítja ,szemben a deflációval, ameiy a pengő szilárd alapját ép­ségben megőrzi. Még mielőtt azonban az ország irányítói bármilyen elhatározásra jutnának ebben az ügyben, két kér­dést keh tisztázniuk, éspedig: mi következzék előbb, az állam szaná­lása, amely hazánk büdzséjét hiva­tott kiegyenlíteni, ezzel kapcsola­tosan a költségvetési egyensúlyt helyreállítani, valamint a kül­földdel szemben a bizalmat fenn­tartani, vagy pedig a polgárok sza­nálása, azon polgároké, akik mun­kájukkal* szorgalminkkal és tudá­sukkai hivatottak 'az ál am szüksé­ges járandóságát előteremteni. Ha mélyebben kutatjuk, — fi­gyelmen kivül hagyva a kormány­zat gazdálkodását, — hogy mi* okozta az ország pénzügyi össze­omlását, rá fogunk jönni, hogy, többes közö;tt a magángazdaság teljes összeomlása idézte elő ezt a kaotikus állapotot. Az állam 1 be­vételei" nagyrészben a kincstári ha­szonrészesedés, jobban mondva a fogyasztási adókból rekrutálódtak. A kormányhatalom ezeket a fo­gyasztási adókat, valamint egyéb közterheket olyan nagymértékben rakta a polgárok vállaira, hogy lazok a terhek elviselését, — mint a tények is igazolják, — tovább nem birták 'és igyekeztek az alól olyan formában védekezni, hogy élétstandardjukat teljesen leépítet­ték^ mely által az állam bevéte­lei hónapróí-hónapra erős mérték­ben kezdtek megcsappanni. A be­következett események rohamosan haladtak előre ,magával ragadva a munkanélküliség lavináját, amely csak 'fokozta és siettette a válság gyors kifejlődését. Ha pedig ez igaz s kell ,hogy minden józanul gondolkozó ember helyesnek ismer­je ei ezt az elméletet, az a kérdés ma, hogy a magángazdaság, amely ennek'a drámának szenvedő hőse, miképen juthat ki válságos hely­zetéből ,hogy segítségére legyen az államhatalomnak, amely őt ebbe a rettenetes helyzetbe "juttatta. Az államhatalom irányitól gi­gászi küzdelmet folytattak 'aziránt, hogy külföldön egy 'ötmillió font átmeneti hitelt szerezzenek. Szán­dékosan nevezem átmeneti hitel­nek, mert lia az ország évi büdzsé­jét veszem figyelembe, az elnye­rendő hittel csak ideig-óráig ele­gendő arra, hogy az állam sürgős és azonnali kötelezettségének eleget tegyen. De kérdés, még ha ma meg is kapja ezt a hitelt az ország, mi 'lesz hofnap, honnan teremti elő az állam azokat a szükséglete­ket, amely a holnap fedezésére szükséges? Vagy talán a polgá­rokra gondéi, akik becsületes ke­resményüket az államhatalommal megosszák? Hiszen ezek a polgá­rok porbasujtva élnek és annyiuk sincs, hogy máról-hofnapra család­juk legszükségesebb ennivalóit elő­teremtsék. Ezek á mélyreható konzekven­ciák 'feltétlenül keli ,hogy a kor­mány vezetőit jobb belátásra bír­ják ,mert nem lehet előttük közö­nyös ,hogy a szanálás végrehajtása milyen eredménnyel fog végződni a polgárság részére, Keli, hogy a kormány szeme előtt febegjen az, hogy Magyarország egy szorosan vett agrárállam, s mint ilyen, nem* hozható teljesen párhuzamba Euró­pa azon államaivá', amelyek szintén szenvednek a győző hatalmak igá­ja alatt. A környékező államok ál­iig való begomboíkózása, gazda­sági fiizárkózottsága halálos döfést mért az ország egyetemes gazda­ságára és betömte gazdasági for­rásait, azokat a forrásokat, ame­lyekbői az ország népe egy évezred­nél tovább táplálta és erősítette magat. < A külső ellenségen kívül, ameiy ezt a helyzetet előteremtette ,sok tekintetben hozzájárult mai álla­1 potunkhoz egy belső ellenség is, a kopasztó, kizsákmányoló és han­gyamódra szaporodó kartelek és a kartelek protektorai, akik letéte­ményesei Voltak a kartefeknek és imiint láthatatlan nadáíyok szipo­lyozták az ország javait és igyekez­tek 'a judáspénzt még időelőtt? neutrális helyen biztonságba he­lyezni, Bár nem tartozik szorosan vett elmélkedésemhez a kartelefc garázdálkodása, amery külön ta­nulmány tárgyát képezhetné, csak annyiban hivatkozom erre, hogy köztudomásu tény ,hogy ezek a kartelek többnyire külföldi érde­keltséghez tartoznak és az a horri­bilis haszon, amit illegális uton, de a kormány jóvoltából az ország lakosain bevasaltak, a magyar kor­mány jelenlegi pénzzavarát bősége­sen fedezné. Pedig ez a haszon, mint óriási tőke vándorolt ki az or­szágból é's nagy mértékben gyengí­tette hazánk valutáját. Igy lettek tehát ezek közvetlen károkozói az ország tőkeszegénységének. Az adott helyzet bő elméletre és sok gondolkodásra ad alkalmat. Vájjon tanácsos-e még ma is a pénzszűkét fenntartani akkor, ami­dőn a mezőgazda a kényszerhely­zet folytán rá van utalva agrárter­mékeit elkótyavetyélni' csak 'azért t hogy hitelezői fojtogatása közben egy kis léíekzethez jusson. És ez valóban nem más ,mint egy kis íélekzetvétel ,mert ma a mezőgazda 1 a kamatok fizetésére, még kevésbbó tőketörlesztésre nem is gondolhat a földhozam mai prosperitása mellett. Nagy problémát képez a valuta stabilitásának fenntartása a bank szempontjából is .mert a mai át­lagos 16 százalék kamatterhet a többnyire eladósodott mezőgazdák semmi körülmények között nem birják ki és ha a kormány defü­ciós politikáját fenn akarja tartani, a betétek részben való biztosítása szempontjából, az esetben, ha a I Európa összes aranyát sötét pin­betéteket teljesen felszabadítja, to- | céjében trezorálva tartja, a pénz! vábbra is fei'kell emelnie a kamat­íábat t mig a kedélyek lecsillapul­nak, ahogy ezt a német példák na­gyon helyesen igazolják. De ha ezek a kamatterhek megmaradnak, váj­jon mi lesz akkor a bankokkal, ho­gyan fogják jelzálogilag biztosított követeléseiket megkapni? Mert ha árverésre bocsátják az ingatlano­kat, még a kamatot és költséget sem fogják megkapni a föld mai hozama mellett ,nem beszélve ar­ról, hogy vevő egyáltalában neírj fog jelentkezni. Ml lesz akkor? A mai 'Franciaország, amely hatalmánál" fogva rettegésbe hozta Európa gazdasági köréit és ma­gához ragadta a kontinensen a politikai vezető szerepet, 1927-ben mint győző állam, szintén gazda­sági krízisen ment keresztül és "az infláció, az államhatalom bölcse­sége és a francia polgár józansá­ga keresztülsegitette a krízisen. A romok eltakarítása után az újjáépí­tés csodákat müveit. Vájjon nem lenne-e helyes ,ha mi 'is köveH nénk példájukat, mert az ügyek mai "állása mellett ez igy tovább nem mehet. Vita arról, bog? a nagykállói tüzet kik oltották el A nagykállói csendőrőrs jelentése és egy nyíregyházi tűzoltó levele a tűzesetről A nagykállói tűzesettel kapcso­latban egy nyiregyházi önkéntes tűzoltó a következő levélben vála­szol Pelsőczy Béla járási tűzren­dészen "felügyelőnek Jaki á »Nyír­vidék« e hó 15-1 számában meg­cáfolta azt a híradásunkat ,hogy a nagykálh "tüzet a nyíregyházi tűz­oltók oltották ei. »Méiyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Parancsnokom távolléte miatt a testületemet ért erkölcsi sére­lemért az alábbiakban válaszolok. Pelsőczy Béfa ur Szerint valótlan­ság az ,hogy Nagykáíló északi ré­szét a pusztulástól mi, nyiregyházi tűzoltók mentettük meg. Már pedig* a híradás teljesen megfelelt a való­ságnak és állitom ,hogy ha a mi motoros fecskendőnk és vizes autónk tiz perccel későbben érke­zett volna meg a helyszínre, Nagy­káüó északi része a nagy széfro­hamban .menthetetlenül a tüz mar­talékául ésik. Megérkezésünk előtt a tüz oltá­sára kivonult emberek tétlenül nézték vízhiány miatt a pusztu­lást. Mi "5000 liter vizet hoztunfq magunkkái s ezenkívül a tüz tel­jes elfojtásáig még a kállóiak két lajtjábói 1000—1000 liter vizeti használtunk 'fel. Tényként álfapitom ineg, hogy érkezésünkkor a fakóház tetőtüzét már részben elfojtották, azonban a ház nyugati része és a szalmalqaz­lak még lángokban álltak. Valószí­nűnek tartom ,hogy Pelsőczy ur rosszuk van imformálva ,hiszen ő már csak akkor 'érkezett a hely­színre, mikor mi már a tűzoltó­szereket is visszaszereftük. Én ugy vélem ,hogy a nyíregy­házi tűzoltók önfeláldozó munká­jukért nem megrovást, hanem kö­szönetet érdemeltek vofna Nagy­káíló közönsége részéről.« Egyébként a nyiregyházi tűzoltó parancsnokság a nagykállói" csend­őrörs jeíentés'ével is igazolja inai­formációnk helyességét. A csendőr­örs jelentésének idevonatkozó része a következő: »A tüz oltásához kiszállt Nyiregy háza város hivatásos tűzoltósága vitéz László Árpád parancsnok ve­zetésévei ,1 altiszt és 5 tűzoltóval, 1 drb. motorfecskendő és 1 drb 5000 literes városi 'öntöző autóval. Vitéz László Árpád a megérkezés után nyomban átvette a tüzoftáá vezetését a helyi tűzoltó parancs­noktói és kevés idő alatt, dacára az erős szélviharnak a tüz tovább­terjedését megakadályozta és 14 órára teljesen eloltotta. Fentieknél fogva Nyíregyháza vá­ros tűzoltóságának " köszönhető, hogy az erős, kavargó szélviharban támadt tűzvész továbbterjedése megakadályoztatott^ Országszerte nagy a felháborodás a kartelek árdrágítása miatt A kormánytól kér védelmet a fogyasztó közönség Budapestről jelentik: Érthető fel­háborodással fogadta a közönség® gyárak és kartelek egy részének azt a spekulációját ,hogy a helyzetet kihasználva az árak emeléséhez nyúlt. Az érdekeltek szinte na­ponta tiltakozó gyűléseken foglal­nak állást az emelések ellen éá memorandumok tömege kér védel­met a kereskedelmi 'minisztérium-' tói az alaptalan áremelésekkel szemben. Ezék a memorandumok VÁROSI MOZGÓ Ma, kedden utoljára 7 és 9 órakor Elvesztettem a babámat Lármás filmoperett 4 Íilmré3zben és 4 színpadi felvonásban. Személyesen fellépnek : Kun Magda, Sziklay József, Verbőczy Ili, Radó Sándor budapesti művészek. Elsőrangú kisérőmüsor. főként a háztartási cikkek ,fa és szén, fűszer és a textiláruk árdrá­gítása ellen tiltakoznak és kérik a kereskedelmi m'in ;sztert, éljen re­torzióval és kényszerítse a karte­leket ,hogy az ország érdekeit szem előtt tartsák. A kereskedelmi miniszter felhívta a karteleket, tegyenek jelentést. A panaszokat és kifogásokat azután tüzetesen átvizsgálják és az érde­kek figyelembevételével intézked­nek ; — Uj nyári divatMpok jelentek meg e héten és már kaphatók az Ujságboltban. Sírkövet a lego'csóbban beszerezhet és takarék­BETÉTKÖNYVVEL fizethet a 4992-? RÓNA SÁNDOR SIRKŐ6TÁRÁBAN Nyiregjháía, Rákóczi ut 5. Telefen 219

Next

/
Thumbnails
Contents